Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. október 30. Cipruságak és krizantémok November másodikén megindulnak ez emberkaravánok a temetők télé, hogy szeretteikre emlékezzenek. Krizantémok erdeje, gyertyák és örökmécsek rebegő fénye dereng a ködben, halk szavakkal, lehajtott fejjel lépnek egy-egy sírhoz a felnőttek és félénken kapaszkodó gyermekek kezét fogva melengetik a reményt, hogy az élet bennük folytatódik. Talán sehol másutt, életünk örömteli eseményeiben sem ötvöződnek egybe ennyire különféle hagyományok és szokások, mint éppen az elmúlással egybekapcsolódó, a hozzátartozók elvesztése fölötti gyászban, fájdalomban és emlékezésben. Érthető, hiszen ahány ember, annyiféle fájdalom, ahány emberi kapcsolat, annyi veszteség. És e veszteség súlyát, a magány és a hiány érzését mindenki másképpen éli át, s ennek feloldására nincs univerzális recept és gyógyszer. Van, akit a zene, máót megint a vers békéltet, másokat az, ha ismerősökkel, rokonokkal oszthatja meg bánatát. Az együttérzést sokan igénylik, mások viszont magukba fordulnak, zavarja őket mások közelsége. A kegyelet és az emlékezés általában belső szemrehányással is párosul, van, aki — vezeklésképpen — holtában pótolná, amit hozzátartozójával szemben elmulasztott, a legtöbb esetben azonban az húzza la lelki mérlegünk egyik serpenyőjét, hogy felnagyítva látjuk saját gyarlóságainkat és elvesztett hozzátartozónknak csak a jó, a szép tulajdonságaira emlékezünk, amivel valamikor megbántott, azt elfelejtjük. A temetőkben járva — ilyenkor — szemünkbe tűnik, hogy a mértéktartó, az egyszerűségében szép síremlékek mellett sokhelyütt milyen hivalkodó, milyen feleslegesen hatalmas (és sokszor Ízléstelen) slrem-Mindennap együtt. W' f ж, Ш i mmß lékeket, köveket és túldiszltett, hatalmas kriptákat építenek. Ezek láttán akaratlanul fölvetődik az emberben a kérdés, kinek szól ez a „miénk nagyobb, drágább“ vetélkedés, ez a „mi jobban gyászolunk“ kérkedés? Hiszen a szeretet foka, az emlékezés szinte élőként megtartó ereje, a múló és a nem múló fájdalom mélysége legbensőbb ügyünk, olyan titok, amelyet nem a sírokra hordott virágok árában, vagy a sírok fölé emelt kövek nagyságában kell mutogatni. Mégis, mindenkinek a magánügye, mit véset a kőbe, milyen kerítéssel véteti körül hozzátartozói sírját, vagy hogy már saját életében megcsináltatja-e saját síremlékét. Akinek ez ad megnyugvást, tegye. Azonban jó lenne, ha elgondolkodna fölötte a ködös temetőben emlékező, hogy amíg még élnek, akik hozzánk tartoznak, akikhez tartozhatunk, addig kell őket szeretni. Es saját magunknak — ha telik rá —, készíthetünk jó előre sírhelyet, de tovább gyönyörködhetünk az őszi krizantémok szirmaiban, még újabb tavaszra várva, ha ennek árából banánt, szőlőt veszünk, s egy szál virággal gyakrabban fölkeressük idős rokonunkat, ismerősünket, amíg ö is örülni tud figyelmességünknek. Ha szeretetünk környezetünkre kisugárzik, nem kell félni, hogy nem lesz aki sírunkra letegye majd a kegyelet és az emlékezés virágait. —hme— вша Kissé hűvös kora tavaszi este volt. Kilenc óra lehetett, Betértem egy falusi vendéglőbe. Kr*sé restelkedtem, mert, amint beléptem, a füstfelhöben tucatnyi szempár meredt rám. Ez arra engedett következtetni, hogy itt még szerencsére nem általános gyakorlat a nők kocsmázása. Vágni, illetve harapni lehetett a füstöt, azaz nem hogy lehetett, hanem muszáj volt, ha már bement az ember. Kishíján beleszédültem az italgözzel telített hangmorafba. Fokozatosan azonban sikerült aklimatízálódnom — még záróra előtt. Lassanként kirajzolódtak előttem a villoaó szempárokhoz tartozó alakok, a hőzönaő asztaltársaságok. Rajtam, no meg a kocsmárosnén kivill valóban egyetlen asszonyt sem fedeztem fel a teremben, annál inkább megdöbbentem, amikor a hátam mögött cérnahangon megszólalt eay vézna gyerek: — Néni, hogyan kell kofolát kérni? — Mealevett, hogy bizalmasabb hozzám, az idegenhez, mint a vendéglős nénihez. A kezében egy literes üveget meg valami aprópénzt szoronaatott. — Maid én kérek neked, fis, mondd csak, ki küldött téged tde ilyenkor? —< kérdeztem. — Senki, — válaszolt pislogva —, szomias voltam, volt pénzem, hát eljöttem. Aztán újra belelestem a rnorafló homályba... Azt hii*\n rossz álom, amit látok. Az egyik asztalnál sör mellett három fiatalember cigarettával hadonászva fennhangon szórakozott — s köztük két 6—7 éves gyerek hallgatta bóbiskolva a nem éppen averekfiilnek való szaftos kiszólásokat. Elég, gondoltam, és kitámolyogtam. Hm, a szülő ugyebár szereti gyermekét, s akit szeretünk, azzal szívesen vagyunk együtt — próbáltam megmagyarázni magamnak a látottakat. — De még valószínűbb, hgqy az „Eredj, fiam, apádért a kocsmábaI“ felszólítás ürügyén kerültek oda a kiskorú gyerekek. Apuka pedig gondolta, ha már úgyis itt a gyerek, hát fizet neki egy málnaszörpöt(?4 Ballagtam a holdvilágos utcán. Az óra kiskeze már a tízest érdeste. Alig tettem tíz-tizenöt lépést, itt két kiskoma diskurált, amott egy egész csapatra való verte fel az utca csendjét. Nem nagyok, úgy tíz év körüliek lehettek... Ha meggodolfuk, hogy ezek másnap nyolcra iskolába mentek, akkor igazán nincs mit panaszkodnunk nekünk, felnőtteknek. Azonkívül ugyancsak elgondolkoztató: vajon \>:kor vannak együtt szüleikkel ezek a gyerekek? .., —-gyepes— invencfaiatok olcsó liflsokbót Sok mai háziasszony tartja a család anyagi színvonalán alulinak az olcsóbb húsok, belsőségek vásárlását, talán a régi közmondásra alapozva, miszerint olcsó húsnak híg a leve, s meggyőződésük, hogy a legdrágább húsokból készül a legjobb ízű étel. Pedig tévednek, mert különlegesen zamatos a csülök, jóízű a köröm, kitűnően hasznosíthatók a húsos karajcsontok és (ha az orvos kifejezetten nem tiltja valakinek) fontos a szervezet számára a belsőrészek fogyasztása. Igaz, hogy ezekkel sokkal több a munka, mint a combbal, karajjal, de megéri a fáradságot, mivel változatosabbá teszik étrendünket és — kímélik a pénztárcánkat. CSÜLÖK ALUMINIUM FÖLIÄBAN zel készül, akkor a rántásba pici Egy nagyobb, kb. 1 kg-os csülköt cukrot is teszünk!]. Aki nem szeret kétfelé vágunk, vagy két kisebb csttl- sokat pepecselni, a tüdőt (sokszor fél köt veszünk. 10 dkg füstölt szalon- szívet Is adnak hozzá) és a puhára nát kockákra vágva kisütünk, meg- főtt szívet le is darálhatja, így pirítunk a zsírján 1 közepes nagysá- ugyanolyan finom. Kelt gombóccal gú hagymát. Köménymaggal, 2 me- vagy főtt makarónival tálalhatjuk, rókánál savanyú káposztával keverjük és a fóliára tett csülökdarabok- RIZSES TÜDŐ * ra, vagy kisebb csülökre rakjuk. A megmosott tüdőt sós vízben pu- Ki'ssé megsózzuk, a fóliát jól szige- hára főzzük. A rizst egy kevés lételjük (ne legyen túl szoros, mert a ben, amelyben a tüdő főtt, puhára csülök sütés közben kissé megda- főzzük. (De csak annyira, hogy ne gad) és tűzálló tálra vagy tepsibe ragadjon). A tüdőt ledaráljuk, megtéve kb. 1 óra hosszat sütjük. Ap- borsozzuk, kevés zsiradékban tovább róra vágott szalonnával meghintett pároljuk, hozzáadjuk a főtt rizst és borsópürével tálaljuk. egy kis ideig még együtt pároljuk. Törött burgonyával és savanyúsággal FŐTT CSÜLÖK tálaljuk. A megtisztított csülköt 2 gerezd BORjü. VAGY SERTÉSNYELV fokhagymával, babérlevéllel, 1 kisebb BORos MÄRTÄSSAL hagymával föltesszük fönt. (Valami- A gt>ndosan megm0sott borjú- vagy vei több vizet tegyünk rá, mint sertésnyelvet sós vízben (kuktában) amennyi ellepi.) Ízlés szerint sóz- pubdra főzzük. Hideg vízbe tesszük, zuk, s aszerint fűszerezzük, hogy le- és jehúzziik a bőrét. Finoman, vévét milyen leves vagy főzelékféle konyra fölszeleteljük, közben a megalapleveként akarjuk felhasználni. tisztított 5_10 dkg {riss g&mbát t Kitűnő bableves, lencseleves, vagy kj9ebbi finomra vágott hagymán megparadicsomos káposzta készülhet a pároljuk, meghintjük 1 csokor aprócsülök levéből, amelyre teltetnek a ra vágott zöldpetrezselyemmel, felcsontról leválasztott, szépen felszele- intjük 1- másféldeci fehér borral és telt csülköt adjuk. De fogyasztható bb g percig forraljuk. Paradicsomcsípős pirospaprikával bedörzsölve, pfirével, citromlével, sóval és feketehidegen is. Akinek kevés az ideje, az borssa] fűszerezzük. Beletesszük a kuktában főzi. Egyre kell ügyelni: fölszeletelt nyelvet, ráöntünk egy kehogy bőrös felével oda ne tapadjon vgs ievet( amelyben főtt és még röa fazék aljához. vid ideig forraljuk. Gombóccal, makarónival tálalhatjuk. SZALONTÜDÖ A megmosott, kisebb sertéstüdőt SONKÁS KOCKA sős vízben puhára főzzük. Levébe Mostanában gyakran kapható az hagymát, babérlevelet teszünk. A kb. űn. füstölt húsos csont, amelyből, ha 4 evőkanálnyi darás lisztből, 4 evő- 1 kg-ot veszünk, készíthetünk ízes, kanálnyi olajon sötétebb rántást ké sonkás kenőt éppúgy, mint sonkás szítunk, Felöntjük a kihütött lével, kockát. Addig főzzük, amíg leválik melyben a tüdő főtt és felforraljuk, a hús a csontról. A zsírosabb résza- Közben a tüdőt vékony metéltre vág- két leválasztjuk róla, a többit ledajuk, beletesszük a mártásba, mustár- ráljuk. Kockatésztát készítünk, megral, cltromlévle, ecettel ízesítjük, ha hintjük a darált hússal, meglocsoljuk kell, még megsózzuk — és ízlés sze tejföllel, vagy reszelt sajttal, a sü* rint tejszínnel, tejföllel dúsítjuk. (De tőben kissé'megpirítjuk, savanyúságvörtisáfonya befőttel Is tinóm, ha ez- gal tálaljuk. Indíték Rejtvény, l.rész Oxigén Erkölcs Osztrák fizikus Rejtvény, ' rész Hidrogén Az oltár közepe nitrogén 'égi egyesület Vállalati forma Tibor A szobába Rossz , tanácsadó Kártyaletét íme Hidrogén ■5 ti szó Kálium Betegség Rejtvény, 5.rész sóvell" AZ élet Hivató D Szakág tfgyaa iámén véd Utónév kiejtett betű Vitamin korábban Einet város Ha*atos Fanyar ízű ital Kérdőezécska zX27 VSrÖS Hocaalái} Indoeurópai nyelvet oeazé lft nép láxgyrag íánafc lltabang lángéi. Határozói rag faszul,? Energia Lusta Kultúrnövény Ruhát mértékre mér Romát 1043 Rag Argentum, nitrogén Szovjet repülőgép jelzése Elek Mutató névmás Т“Ж*’ Ä ж»’ eége azonos hangzói Patakban van l Saját kezűleg, rST* Kérdlazocska Szebmdum tamin Í1 MEGFEJTÉSNYERTESEK A lapunk 39. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Szülőben is terem arany. A szőlőnek kapa a bikája. Nyertesek: Júzsa Zsuzsanna, Rozsnyó (Rožňava), Kapás Katalin, Kassa (Košice), Kovács László, Rlmaszécs(Rlm. Seč),
