Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-31 / 43. szám

SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. október 30. 6 Barátaink jÉileutna Bensőséges kis ünnepség színhe­lye volt két héttel ezelőtt, a Német Demokratikus Köztársaság Bratisla­va! Kulturális és Információs Köz­pontja. A meghívott vendégek jobbá­ra újságírók voltak, mivel a talál­kozó első részét sajtótájékoztató al­kotta, amelyet a központ dolgozói az NDK megalakításénak 38., illetve a Berlint megemlítő első írásos ok­mány keltezésének 730. évfordulója alkalmából rendeztek. Utána került sor annak a kiállításnak a megnyitá­sára, amely a szocialista Németor­szág közel négy évtizedes fejlődését, illetve fővárosa, Berlin háború utáni újjáépítését, mai arcát hivatott il­lusztrálni, bemutatni. A sajtótájékoztatót Werner Woll­­schlSger, Berlin város polgármeste­rének első helyettese tartotta. A ke­rek évforduló jegyében természetesen a város jubileumáról esett több szó. A polgármester elsősorban Berlin há­ború utáni változásait ecsetelte: el­mondotta, hogy az NDK fővárosa ma a második világháborúban elpusztult nagyváros korszerű újjépítésének legszebb példája, amelyhez a vilá­gon talán csak Varsó hasonlítható. Ennek illusztrálá­sára adták ki a „Berlin 1945-ben és ma“ című képes brosúrát, amely korabeli archívu­mi felvételek fel­­használásával mu­tatta be a város egyes részeit, épü­leteit 1945-ben — és ma. A párhuza­mos felvételek mindennél többet mondanak. Meg­tudhattuk továbbá, hogy Berlinnek ma 1 millió 240 ezer lakosa van, s hogy a születési arány itt a legmagasabb Európában: a la­kosság száma az Az újságírókat Werner Wallschläger, lyettese tájékoztatta Boriin főpolgármesterének első he­színházakkal is hasonló a helyzet: eredeti stílusában épült újjá a Ber­lini Állami Operaház, a Német Álla­mi Színház vagy a városi nagykönyv­tár épülete, s természetesen ma is valamennyi szolgálja eredeti küldeté­sét. A polgármester ezután ünnepélye­sen megnyitotta azt a kiállítást, amely a város múltjáról és jelenéről, illetve az NDK gazdasági eredmé­nyeiről nyújtott képet. Az ízlésesen összeállított fényképtablók mozaík­­szerüen tárták elénk a mai Berlin arcát, lakóinak mindennapi életét; a különböző táblázatokból, grafikonok­ból pedig áttekinthettük az ország gazdasági életének háború utáni új­jáépítését, illetve annak eredményeit. Az üvegszekrényekben láthattuk az NDK iparának több világszínvonalú termékét is, például az RFT elektro­nikai cég tavaly kifejlesztett, már nálunk is kapható, DIGITAL QUARTZ típusjelű hordozható kazettás sztereó rádiómagnetofonját. Ugyancsak nagy volt az érdeklődés — természetesen elsősorban a női látogatók részéről — a kiváló minőségű, ízlésesen cso­magolt kozmetikumok iránt. A kiállí­tást november végéig egyébként Szlovákia több más városában is meg­tekinthetik az érdekidők. VASS GYULA A kozmetikumok iránt is nagy volt az érdeklődés (A szerző felvételei) Szüreti szokások felelevenítése Hont népitánccsoport lépett színpad­ra, utána a ružomberoki Liptov folk­lóregyüttes valóban nagyszerű műso­rát élvezhette a közönség. A luka­­ni/ényei /Nenincel ifjú citerusok fel­lépésével folytatódott a kultúrműsor, majd a kassai IKošice) Oj Nemze­dék táncegyüttes szereplése követke­zett. A műsort a salgótarjáni Pop­­sikk modern tánccsoport pergő rit­musú fellépése zárta. Egy héttel később, szép, napos idő­ben Ipolyvarbón /Vrbovka) rendez­tek idén második alkalommal szüre­ti ünnepélyt. A rendezvény szüreti felvonulással vette kezdetét, amely­ből — csak sajnálpí lehet — kima­radt a tervezett allegorikus kocsik felvonulása a község utcáin. A me­netből kitűntek a magyarországi sza­­dai népi együttes tagjai, akik régi szüreti szokásokhoz kapcsolódóan menettánccal, énekszóval tarkították az utcai felvonulást. A művelődési házban folytatódó műsorban a helyi iskolásokon és fia­talokon kívül a szécsénkovácsi (Ko­­váčovceI Nefelejcs leányénekkar és a már említett szadai népi együttes tagjai léptek színpadra énekkel, tánc­cal és szüreti szokások feleleveníté­sével. Az őszi érésű termények betakarí­tása közül kétségtelenül a szőlőszü­ret a legvonzóbb; ez még akkor is úgy van, ha már nincs meg az a hangulata, mint volt a régi szüretek­nek. A szőlőszedéshez kapcsolódó szép és hangulatos szokások háttér­be szorításában szerepet játszott a nagyüzemi szőlőtermesztésre való át­térés is. Az Ipoly mentén, egész pontosan, a Nagykürlösi /Veľký Krtíšj járás­ban évszázados hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek. Az elmúlt egy­két évtizedben a járás több községé­ben tettek, — több-kevesebb sikerrel — kísérletet a szüreti hagyományok felelevenítésére. Egyedül Csábon jCe­­bovce) sikerült ezt hagyományossá tenni, ahol Immár két évtizede évről évre megrendezik a szüreti ünne­pélyt. Idén a borongős, esős szeptember végi vasárnap délutánon üresen ma­radtak a csábi pincéknél felállított alkalmi szabadtéri színpad ülőhelyei, s így a második alkalommal megren­dezett szüreti vásárnak Is kevés ven­dége volt. A kultúrműsor szereplőt a helyi kultúrház színpadára kénysze­rültek. Am akik eljöttek, nem bánták meg, mert jó és színvonalas műsor­nak tapsolhattak. Elsőként az ipolynyékt {Vinica) BODZSÄR GYULA i! a sporili mm a telíti Hosszú idő óta nagy hírnévnek ör­vend iskolánkon, az Ipolysági (Ša­hy) Középfokú Mezőgazdasági Szak­tanintézetben a sport. A labdarúgás­nak, asztalitenisznek és a röplabdá­nak már hagyományai vannak. Né­hány éve megalakult az atlétikai szakosztály is, amely e rövid néhány év alatt nem egy tehetséges atlétá­nak volt sikeres ugródeszkája. Atlé­táink már dicsekedhetnek járási, ke­rületi, sőt országos bajnoki címek­kel is. Tudásukat, tehetségüket éven­te kamatoztatják a magyarországi testvériskolák által rendezett verse­nyeken is. Sjtortnaptárunk egyik ki­emelkedő rendezvénye az immár ha­gyományossá vált „Hármas sportta­lálkozó“, amelynek résztvevői a Szé­­csényi (Magyarország) Középfokú Mezőgazdasági Szaktanlntézet, a Bystrice nad Pernštejnem-i ZOU, va­lamint iskolánk sportolói. A találko­zót évente váltakozva rendezi meg a három iskola igazgatósága. Az idén Bystrice nad Pernštejnem-ben került megrendezésre szeptember 24—25-én. A találkozó keretében labdarúgásban, röplabdában és atlétikában mérték össze erejüket az említett iskolák tanulói. Versenyzőink a mostani al­kalommal is kiváló eredményeket ér­tek el. Labdarúgóink Gyurász Tibor edző vezetésével, atlétáink Szikora Gábor és Bélik György tornatanárok irányításával az 1. helyet szerezték meg, mfg a rüplabdázóink Spanyár István tanár vezetése alatt a 2. he lyen végeztek. A labdarúgó- és röp­labdacsapat sikeres szereplése opti­mizmussal tölt el bennünket az „Ipolyság felszabadulásának pajzsá­­ért“ kiirt sportrendezvényre való fel készülésben. Ezen a versenyen főleg a labdarúgók sikeres szerepléséhez fűzünk reményeket, annál is inkább, mivel ők a kupa védői. Mindenesetre adottak a feltételek ahhoz, hogy újabb átütő sikerekkel gyarapodjon iskolánk sportélete. BELÄNYI GYULA „Hogy egységes nép legyen..." Nyolcvanöt éve született Illyés Gyula Kevés azon írók száma, akik va­lamennyi korosztályt és társadalmi ré­teget maradandó értékű, nfvós mű­vekkel ajándékoztak meg. Illyés Gyu­la, a modern magyar irodalom egyik legnagyobb alakja e kevesek egyike. Más-más Illyés kép él a kisiskolás, az érettségi előtt álló diák, az alföldi parasztság és az értelmiség tudatá­ban — a Hetvenhét magyar népme­se írója, a megkapóan elragadó lírai vallomások alkotója, a megdöbbentő tárgyilagossággal megírt Puszták né­pe szociográfusa, a gondolati költé­szet kimagasló művelője, az esszéista, a műfordító és drámaíró mozaikkoc­kák végül is egységes képpé, a hu­szadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb személyiségévé rendeződnek ... 1902. november 2-án született a Tolna megyei Rácegrespusztán. Apja uradalmt gépész, nagyapja számadó juhász. Gyermekéveit ő is a puszta zárt világában, cselédek és zsellér­rokonok között éli. A társadalom e „nemzet alatti“ rétegében szippantja magába mindazt a jellembeli maga­tartást és elvhűséget, amely megha­tározza frői és közéleti szerepvál­lalását. Anyai nagyanyja harcolt a legszfvő­­.sabban azért, hogy unokája középis­kolába. jusson — az ő buzgalmának állít emléket az évtizedek múlva író­dott vers: Hogy Itt vagyok, övé a hála! Kis batyujával ö emelt felsőbb világba, iskolába, egész Párizsig — ő neveltI Tizenhét évesen szerepet vállal a Tanácsköztársaság idején, a proletár­diktatúra bukását követően az ille­gális mozgalomban teljesít feladato­kat — ezért 1921-ben arra kénysze­rülj hogy elhagyja az országot. Fran­ciaországba sodródik. Ismerkedik a francia munkások életével, a tudo­mányos szocializmus tanításaival, az új irodalmi irányzatokkal, a Sorbon­­ne-on előadásokat hallgat. 1926-ban tér haza, 1928-ban jelenik meg első verseskötete Nehéz föld címmel. A harmincas évek elején kristályosodik ki egyéni stílusa, a Nyugat is közli alkotásait. 1934-ben résztvesz a moszkvai írókongresszuson — élmé­nyeiről útinaplóban számol be. Szá­mos folyóiratot szerkeszt, szoros ba­rátságban van József Attilával, de a népi írókhoz is őszinte szálak fűzik. A felszabadulást követően új len­dülettel fog az íráshoz: riportot ír a földosztásról, verseiben az újjáépítést énekli. Megy az eke című versében azt az ünnepélyes pillanatot, választ­ja témájául, amikor a béres „először szánt a magáén“. Cserepezö című verse az építők munkáját dicséri; elő­ször a költőt látjuk, amint a „rom­szobában“ eimerülten olvas, de az ol­vasásból valami ismeretlen zaj kizök­kenti, amelynek ritmusára már eddig is észrevótlenül ráhangolódott, ujjdo­­bogással követte. A költő úgy érzi, hogy ez a jó ütem számára is bízta­tást jelent: arra ösztökéli, hogy fog­jon íráshoz, dobolja ő is az indulót, s élessze az ország megújuló hitét: Adjam tovább, hogy ami volt, elméit, hirdessem, éled, ami elpusztult, üssem világgá, mint a tető , legtetején a cserepező. 1965-ben Belgiumban elnyeri a Knok­­ke-i költészeti biennálé nagydíját is, Életműve nemzetközileg is elismert — huszonöt nyelven jelentek meg al­kotásai. Illyés művészete — amely témá­ban és műfajban igen változatos —• a nép, a nemzet ügye és az emberi haladás mellett elkötelezett művé­szet. Még életében érettségi tétel lett —- a diákok előszeretettel sorolják műveit, azok tömör jellemzését: A Három öreg című verses epikájában két nagyapjának valamint nagybáty­jának állít sméket, megkapó jellem­­rajzra törekedve; a Horthy-kor társa-1 dalmi igazságtalanságait több művé* ben leplezi, többek között a Kacsa-* lábon forgó vár c. versében is. Nem menekülhetsz című verse gyönyörű lírai önvallomás, a Puszták népe szo­ciográfiai irodalmunk remeke; drá­mái — Ozorai példa, Fáklyaláng, Dó­zsa György, Testvérek — a magyar történelem nagy fordulóinak tanulsá­gait boncolgatja; Petőfi című mono­gráfiája mindmáig legszebb életraj­zunk a költőről... Ha a körülmé­nyek nem voltak mostohák, 2—3 évenként kiadott egy-egy verseskö­tetet, amelyek közül kiemelkedik a Szálló egek alatt, a Rend a romok­ban, a Szembenézve, a Kézfogások, a Nem volt elég, a Dőlt vitorla..» Műfordítóként, esszéíróként is jelen­tősét alkotott. „Ügy vélem — vetet­te papirosra —, hogy nem a ponto­san leirt mondat a végcél. Aki csak azért ír, hogy a mondat legyen jó és nem az, amit szolgálni akar, akár ne is írjon. Bn a különböző műfajok­kal is mindig csak egyetlen ügyet akartam szolgálni. Hogy egységes nép legyen, hogy megszűnjék a ki­zsákmányolás, a nyomor.“ A négy éve elhunyt költő elevenen él a köztudatban: művei újabb s újabb kiadásokban látnak napvilágot, drámáit rendszeresen játsszák, pró­zai műveiből hangjátékok készülnek, a tanulóifjúság ajánlott olvasmányai között szerepelnek.,. (?) Köztudott, hogy immár jónéhány éve az új építkezési beruházá­sok, üzemek, lakóegységek épí­tését különböző területrendező mun­kálatok előzik meg. Ezek során gyak­ran kerülnek napvilágra olyan régé­szeti leletek, amelyek elődeink min­dennapjairól szolgáltatnak pótolha­tatlan adatokat. Ezek szakszerű fel­tárása és feldolgozása mindnyájunk érdeke, hiszen mozaikkockákként áll­nak egységes egésszé — sosem tud­ható, melyik felületes talajrendező munka során teszünk tönkre felbe­csülhetetlen értékű régészeti kincse­ket Titkairól vall a föld A nemrég Érsekújvárott (Nősé Zámky) megnyílt régészeti kiállítás többek közölt Igyekezett erre is fel­hívni a látogatók figyelmét. A Szak­­szervezetek Művelődési Háza tükör­termébe lépőt ugyanis a leletmentő ásatások során felszínre került tárgyi emlékek sokasága ejtette ámulatba. A kárpáti halomsíros kultúra emlé­kei, bronzkori gyöngynyakékek, esz­­tergályozott csonttűtartók, bronz- és aranyozott fülbevalók lovassírokból előkerült balták és vaskengyelek kö­zött haladhatott, nézelődhetett az ér­deklődő. Csodálhatta a rézkorból elő­került edénytöredékeket, a római kor tárgyi kultúráját, a XI. század kerámiai termékeit. Számos felvétel nyújtott bepillantást a régészek mun­kájába is: megtudhattuk, hogyan zaj­lanak a lelet-mentő ásatások. Valamennyi kiállított tárgy az Ér­sekújvári járás területéről szárma­zott: a Kicslnd (Malá nad Hronom), Ebed (Obid), valamint Helemba (Chlaha) környékén végzett ásatások során kerültek a felszínre. Kicsinden például 1983-ban a szakembereknek hozzávetőlegesen 550 négyzetméter területet sikerült átkutatniuk. A kár­páti halo-msíros kultúra 22 sírja, va­lamint 9 települési objektum került elő a római korból és a korai kö­zépkor idejéből. Ebeden még 1963- -ban sírokat bolygattak meg talaj­­rendezési munkák közben. A lelet­mentő régészeti feltárás 35 sírt ered­ményezett. A kutatást közel 20 év múlva, 1981—1984-ben folytatták. Ek­kor újabb 150 sírt, valamint a teme­tőhöz tartozó települést sikerült át­kutatniuk. A település feltételezhe­tően a VII—VIII. századból való. A temetőben feltártak 7 lovassírt Is — leletanyaguk sajnos, szegényesnek mondható. Ugyanis általában bronz­verettel díszített öveket, a női sírok­ban arany vagy aranyozott fülbeva­lókat (gyakoribb a bronzból készül­tek), aranyozott ruhakapcsokat, üvegpasztagyöngyökből felfűzött nyakékeket rejtenek a sírok. Fegy­verek, (balták, kardok) csak elvétve kerülnek a felszínre... Hele-mbán 1977—78-ban végeztek leletmentő fel­tárásokat — 123, különböző korból származó települési objektumot tár­tak fel. Sikerült egy X—XII. századi település 14 lakóházának maradvá­nyéit is feltérképezniük. A kiállítóterembe betévedt látoga­tók tudatosíthatták a régészek lelet­mentő munkájának jelentőségét, be­pillantást nyerhettek elődeink min­dennapjainak életébe. A kiállított tár­gyak alatt elhelyezett és a falakon függő kétnyelvű szövegek lehetővé tették a szakmai jellegű tájékozó­dást, az információgyűjtést. A kiállí­tás szervezőiről, kivitelezőiről min­denképpen az elismerés hangján kell szólnunk. Dr. PÉNZES ISTVÁN Az RFT cég legújabb terméke, a DIGITAL QUARTZ utóbbi 10 évben évi 20 ezerrel nö­vekedett. A város az NDK ipari, po­litikai, szellemi és kulturális centru­ma: 12 főiskola és egyetem, továbbá 18 színház székhelye. A főiskolák legtöbbje természetesen a háború után létesült, de újjáépítettek több olyan patinás felsőoktatási intéz­ményt is, mint péidául a Humboldt Egyetem. A régi, nagynevű berlini

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents