Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-31 / 43. szám

1987. október 30, .'szabad földműves, 3 A nemzeti megbékélés második szakasza Kabulban október 20-án fejeződött be az ország egyik legfontosabb Idei belpolitikai eseménye, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt második országos konferenciája. A 185 ezres párttagságot képviselő 700 küldött elsősorban a nemzeti megbékélési politika megvalósításának lehetősé­geit tekintette át. A központi bizott­ság személyi változásokat hagyott jóvá. A konferencián Nadzsibullah. a központi bizottság főtitkára „A párt feladata a nemzeti megbékélés folya­matának meggyorsításában és a párt­program módosítása" címmel tartott beszámolót. Ebben arról szólott, hogy az algán forradalom sem proletárfor­radalom, sem pedig szocialista forra­dalom: az áprilisi forradalom és a nemzeti megbékélés politikája össz­népi jellegű. Az utóbbi öt év egyik fő vívmánya, hogy az ANDP fokozatosan tovább­fejlesztette az áprilisi forradalmat. Afganisztánban nagy területen tar­tottak első Ízben valóban demokra­tikus választásokat, megalakították a néphatalom első szerveit, a testvér­­háború gyors befejezésének óhaja pedig a nemzeti megbékélés politiká­jához vezetett. A központi bizottság rendkívüli plénuma őta eltelt tíz hó­napban 1600 település állt ót a népi hatalom oldalára, és jelenleg 45 vá­rost, 214 járást és az ország falvai­nak harmadát tartják ellenőrzésük alatt. A nemzeti megbékélés második szakaszában be kell fejeződnie a bal­oldali demokratikus front kialakulá­sának, ki kell dologzni a különböző pártokkal folytatott együttműködés mechanizmusát, koalfclós kormányt kell létrehozni, és ki kell építeni a koalíciós kormányzás helyi szerveit. Feladatként szerepel az új alkot-Az UNESCO sorsfordító Mihail Gorbacsov nevezte a nem­zetközt fejlődés szempontjából sors­fordító Időszaknak napjainkat az UNESCO Párizsban ülésező főkonfe­renciájához intézett üzenetében. Bi­zony, a válsággal küszködő, nehéz időket megélt szervezetre igencsak ráfér a változás, az, hogy a nemzet­közi életben tapasztalható enyhülés itt is Jótékonyan éreztesse hatását. A 158 ország, több tucat nemzet­közi szervezet és nemzeti felszaba­dító mozgalom képviselőinek részvé­telével tárgyaló főkonferencia ren­geteg, hozzávetőleg száz program­pontot tűzött napirendre, többek kö­zött az ENSZ nevelési, tudományos és kulturális szervezetének két esz­tendőre szólő munkaprogramját és költségvetését Is. Nos, az utóbbit Illetően az elmúlt két esztendő nem volt valami köny­­nyű. Tudvalévőén az USA, Nagy-Brl­­tannla és Szingapúr kilépett a tag­országok soraiból és ezáltal az UNESCO tetemes anyagi támogatás­tól esett el. Igaz, hogy a Szovjetunió pótolni igyekezett ezt a támogatást, azonban semmiképpen sem kedvezett az UNESCO munkájának, hogy a két legnagyobb nyugati ország marad tá­vol a világ humanitárius és szellemi fejlődését felvállaló szervezettől Most az ENSZ e tekintélyes szer­vezete 41 éves fennállása alatt ed­dig példátlan politikai és eljárási csatára került sor a főigazgatót tiszt­ség betöltését Illetően. Végül köz­­megegyezéssel — az afroázslal cso­port kivételével — Federico Mayor Zaragozára adták le szavazatukat a tagországok képviselőt. mány elfogadása, a nemzetiségi ta­nács és az ország államfőjének meg­választása. Fenn kell tartani az 1988. január 15-lg szőlő tűzszünetet. A tanácskozáson jóváhagyott doku­mentumok között van a párt új szer­kesztésű akcióprogramja és módosí­tott szervezeti szabályzata. A prog­ram aláhúzza, hogy a nemzeti meg­békélés folyamata Afganisztánban mozgásba hozta az összes politikai, társadalmi és nemzeti erőt, s lehe­tővé tette az új politikai helyzet ki­alakulását. A nemzeti béke és meg­egyezés elérése magában foglalja a társadalmi élet minden területét érintő kérdések komplex megoldását. Az ANDP célja egyszerű és világos: a megbékélési folyamat meggyorsí­tása, a testvérgyllkos háború befeje­zése, a nemzetti megbékélés elérése, továbbá az, hogy az afgán nép bol­dog legyen és kiépítsék a független és el nem kötelezett Afganisztánt. A konferencián — az áprilisi for­radalom 10. évfordnléja alkalmából, amelyet a jövő évben ünnepelnek — felhívást fogadtak el az afgán nép­hez. Ez felszólítja a munkásokat, a parasztokat, az iparosokat, az értel­miségieket, a vallási körök, valamint a lakosság további rétegeinek képvi­selőit, hogy járnijanak hozzá a meg­békélési folyamat meggyorsításához. Az összes politikai, társadalmi és nemzeti erőhöz pedig azzal a felhí­vással fordul, hogy a megbékélés eszméinek győzelme érdekében egy egységes, nemzeti hazatias koalíció­ban egyesüljenek, A küldöttek a nagy október 70. év­fordulója alkalmából levelet küldtek az SZKP -KB-nak, a szovjet kormány szerveinek és az egész szovjet nép­nek. a jelenlegi, időszakban A katalán biokémikus 53 éves, a spanyol királyi orvosi akadémia tag­ja, Adolfo Suarez jobbközép kormá­nyában, 1981—1982-ben spanyol ok­tatásügyi miniszter volt. Korábban, három évig, az UNESCO főlgazgató­­-helyetteseként, majd 1983—1984-ben M'Bow különleges tanácsadójaként tevékenykedett. Mayor Zaragoza technokratának vallja magát, szerinte az UNESCO- nak gyors és gyökeres változtatások­ra van szüksége a válság leküzdésé­re. Megválasztása után rövid sajtó­nyilatkozatban kijelentette, hogy leg­főbb gondja a fejlődő országok lesz­nek. különösen Afrika államai. A szovjet vezetésnek meggyőződé­se, hogy az emberiség intellektuális potenciál iának helyes kihasználása feltételezi az egyenjogúságot, a füg­getlenség, az országok érdekel egyen­súlyának tiszteletben tartását, s fel­tételezi a nemzetközi szervezetek és az ENSZ szakosított szervezetei, köz­tük az UNESCO demokratizálását, hangsúlyozta Mihail Gorbacsov üze­nete. Ha szélesebb síkon, az emberiség létérdekeit érintő kérdésekben köze­lebb jut egymáshoz a nagyhatalmak álláspontja, ha tovább szilárdulhat a bizalom és az együttműködés szán­dékának légköre, valószínűleg az UNESCO égisze alatt Is létrejöhet az oktatás, a tudomány és a kultúra te­rén olyan együttműködés, amely egy­aránt segíti az elmaradott országok ilyen jellegű fölemelkedését és a fej­lett országok további előrehaladását és az eredmények, tapasztalatok vi­lágméretű hasznosítását. AMERIKAI ..RENDFENNTARTÄS“ AZ ÖBÖLBEN Kukrinyikszi rajza Amikor az emberek az élelmi­szer-ellátásban jelentős válto­zásokat tapasztalnak, az lesz a legjobb érv az átalakitás mellett." — jelentette ki Mihail Gorbacsov, az SZKP időszerű feladatairól rendezett októberi tanácskozáson. Erre az érvre nagy szükség van, mivel — ahogyan azt a főtitkár le­­ningrádl beszédében mondta — most vannak az áttörés időszakában, ami­kor az átalaktásnak be kell hatolnia a szovjet emberek életének minden területére, s erre a szakaszra az át­alakítás folyamatainak elmélyülése Jellemző, s az, hogy ezekbe a folya­matokba a dolgozók milliói, az egész hatalmas ország bekapcsolódik. Az ötéves terv fennmaradó három éve a legnehezebb, legbonyolultabb idő­szak, az „átalakítás kritikus szaka­sza“, mivel még csak most számol­ják fel a régi mechanizmust, a régi adminisztratív eszközöket, míg az új gazdasági ösztönzők csak most kez­denek erősödni. Ebben az időszak­ban az élelmiszer-probléma megol­dása nem a távoli jövő feladata, ha­nem a legközelebbi, legsürgetőbb fel­adat, hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Az SZKP XXVII. kongresszusa meg­határozta, hogy a Szovjetunió agrár­ipari termelésében döntő áttörésre van szükség arra, hogy már a tizen­kettedik ötéves terv Időszakában érezhetően javuljon a lakosság élel­miszer-ellátása. Azóta a központi bi­zottság több szervezési intézlredéssel, a mezőgazdasági termelés időszerű feladatainak szentelt ülésekkel való­ban kiemelten foglalkozik az agrár­ipari komplexum fejlődésének meg­gyorsításával. Óriási termelési-gazda­sági szerkezetről van szó: az összes társadalmi terméknek körülbelül agy­­harmadát itt állítják elő, a termelési állóalapoknak és a nemzeti jövede­lemnek szintén ngyanekkora hánya­dával rendelkezik, és ágazatai negy­venmillió embert foglalkoztatnak. A nyolcvanas évek közepére jelen­tősen megnőtt az agrárszektor terme­lési és tudományos termelőképessé­ge. Alléalapjai 477 milliárd rubel ér­tékűek .A szektorhoz tartozik mint­egy ötvenezer kolhoz és szovhoz, több mint nyolcvanezer feldolgozó és szolgáltató vállalat és szervezet, csaknem ezer tudományos intézmény. Sok köztársaságban, határterületen azonban ezt a potenciált nem eléggé hatékonyan használták ki. A legutób­bi években az ágazatok és vállalatok közti gazdasági kapcsolatok bonyo­lultabbakká váltak, a ráfordítások gyorsabban nőttek, mint a megtérü­lés. A mezőgazdasági termelésnek a [eldolgozó és szolgáltató ágazatokkal való szorosabb integráció., a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés eredményei gyorsabb bevezetésének és a végter­mék minősége javításához elsősor­ban arra volt szükség, hogy tökéle­tesítsék e területek Irányítását. Oj vezetési szerkezetet alakítottak ki, amely lényegesen javíthatja a gaz­dálkodás közgazdasági mechanizmu­sát. Ü) irányba Indultak az áru-pénz viszonyok, az önelszámolás, a köz­­gazdasági módszerek fejlesztésében. A gazdaságok és vállalatok vezetői teret kaptak az önálló kezdeménye­zéshez és vállalkozáshoz, a felvásár­lások új tervezési rendjét vezették be; ez lehetővé teszi, hogy a termék­­eladás tervét teljesítve a többi ter­mékkel a gazdaság rendelkezzék A tervezés, a finanszírozás és в beruházási építkezés összes kérdése most a Szovjetunió Agráripari Álla-A szovjet agráripari termelés az átalakítás útján mi Bizottságának szerveiben összpon­tosul, Így könnyebben megoldhatóak a termelés és a feldolgozás integrá­ciójának problémái, erősödik a sza­kosodás és a gazdaságközi kooperá­ció folyamata. Hatékonyabban ala­kítják kt a nyersanyag-övezeteket a cukorgyárak, olaj- és zsírfeldolgozó kombinátok körzeteiben és a többi gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vál­lalat körül. Nagy változások mennek végbe a munka szervezésében és dí­jazásában. Egyre inkább terjed a kollektív, családi és egyéni munka­vállalás. A szervezeti-gazdasági átalakítás­sal egyidejűleg nagyszabású intézke­désekkel igyekeznek megszilárdítani az agráripari termelés anyagi-műsza­ki bázisát és tudományos potenciál­ját. Mihail Gorbacsov az élelmiszer­­ipar feladatairól szólva megállapítot­ta, hiba volt, hogy a mindennapi élet­ben legfontosabb ágazat, amely éven­te 120 milliárd rubel értékű termé­ket ad — a kiskereskedelmi árufor­galom felét —, hosszú időn át nem kapott kellő figyelmet. A mezőgaz­dasági termékek feldolgozására és tárolására fordított beruházási ösz­­szegek 15 éven át csupán harmadát tették ki a mezőgazdaság általános fejlesztésére fordított összegeknek Az élelmiszeripart úgy kell átalakí­tani — -mutatott rá <—, hogy lehető­ségei megfeleljenek a mezőgazdasági termelés növekedésének, s a szántó­földeken ég állattenyésztő telepeken megtermelt áruk el is jussanak a fo­gyasztókhoz jó minőségben. Az átalakítás megkezdése 6ta nem sok idő telt el, de már 1986-ban — a tizenegyedik ötéves terv átlagához viszonyítva — jelentősen megnőtt a termelés üteme a komplexum minden ágazatában. A mezőgazdasági terme­lés értéke 2197 milliárd rubel volt, ami 11,1 milliárd rubellel (5,3 ®/o-kal) nagyobb az 1985. évinél. Az ország­ban 210 milüé tonna gabonát. 79 mil­lió tonna cukorrépát. 8,2 milHló ton­na nyersgyapotot, 87 millió tonna burgonyát, 29.7 millió tonna zöldsé­get. 11,2 millió tonna gyümölcsöt ter­meitek. Lényeges előrelépés történt az állattenyésztésben. 1988-ban 16 mil­lió tonna húst, Ш2.2 millió tonna te­jet, 80,7 miliárd darab tolást és 489 ezer tonna gyapjút termeltek. Egy év alatt kolhozok és szovhozok az ál­lami készletbe eladott hús mennyisé­gét 1,2 miillié tonnnával. a telét 3,7 millió tonnával, a tojásét 3 milliárd darabbal növelték. Az SZKP XXVII. kongresszusa a Szovjetunió agráripari komplexuma elé azt a feladatot tűzte, hogy a ti­zenkettedik ötéves terv időszakában — 1981—1985-höz, a 11. ötéves terv­időszakhoz viszonyítva 14—18 szá­zalékkal növelie a mezőgazdaság brnttó termelésének átlagos évi vo­lumenét. 1910-re el akarják érni 250—255 millió tonna gabona. 92—95 millió tonna cukorrépa. 7—7,1 milüé tonna napraforgó. 90—92 millió ton­na burgonya, 40—42 millió tonna zöldség és 14,5—15,5 millió tonna gyümölcs bruttó termelését. Az ország hústermelését (vágó­­súlyban számítva) 1990-ig 21 millió tonnára akarják nlövelni, vagyis az előző ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva megkétszerezni. Ehhez minde­nekelőtt a takarmánytermelés stabil növekedését kell elérniük. Az átalakítás legnehezebb idősza­kába érkeztek el most, amikor a ti­­zenketedik ötéves tervidőszak má­sodik évének értékelésére készülőd* nek. Az időjárás nem kedvezett a nyári betakarításnak. A hosszan tar­tó, nagy esőzések késleltették a gyors és veszteségmentes gabonabe­­takarftást és „menet közben", a gyor­sabb és hatékonyabbb munka igényei mellett még láthatóbbá, érezhetőbbé váltak a még megoldatlan problé­mák, a felszámolásra vérő hiányos­ságok. Az SZKP KB főtitkára az október! tanácskozáson arra is felhívta a fi* gyeimet, hogy jelenleg az élelmiszer­­iparnak szállított gépeknek csaknem a kétharmada (termelékenység, haté­konyság, automatizáltság, megblzha tőság tekintetében) nem felel meg a korszerű követelményeknek. Ezeket le fogják cserélni, Illetve korszerű­síteni akarják, öt-hét év alatt ú] gé­pekkel, berendezésekkel akarják el­látni az élelmiszer- és a mezőgazda­­sági feldolgozó ipart, a legkorsze­rűbb tudományos alapokon. Ugyanezen a tanácskozáson Nyiko­­laj Rlzskov kormányfő leszögezte, hogy a tizenharmadik ötéves tervidő­szakban háromszorosára kell növelni az élelmiszer-feldolgozáshoz szüksé­ges gépek gyártását, a legkorszerűbb berendezéseket, robottechnikát mik­roprocesszoros eszközöket fog|ák al­kalmazni a termékfeldolgozásban. 38 ezer üzemet fognak korszerfisftent, 29 feldolgozó gyárat létesítenek, megújítiák a szállítóeszközöket és a raktárakat, alkalmazni fogják a gyorsfagyasztást. Már a jelenlegi tervidőszakban másfélszeresére nő nek az élelmiszer-gazdaság feldolgo­zó ágazatának fejlesztésére fordított beruházások, s ugyanakkor az egész élelmiszer-gazdaságban 22 százalékkal növekszik a beruházások mértéke. 1995-re a tervek szerint 1,3—1,5-sze­­resére nőnek a hús- és baromfifei­­dologzó kapacitások, a malomipar, a sajtgyártás, a növényolajipar, a gyü­mölcs- és zöldségkonzerveket előál­lító gyárak termelése. Ennek eredményeként a követke­ző, tizenharmadik tervidőszak végé­re meg akarják oldani a jő minősé­gű, bő választékú élelmiszer-terme­lést és folyamatos ellátást. Az ehhez szükséges feldolgozó kapacitásokat teljes egészében megteremtik, addig azonban arra van szükség, hogy ez az óriási méretű szerkezet, az összes szervezet, valamennyi szovhoz és kol­hoz, minden vezető és minden dolgo­zó kezdeményezően, önállóan, de e közös ügy érdekében tevékenyen ve­gyen részt az átalakításban, hogy mi­nél gyorsabban részesülhessen annak eredményeiből. H í RMAGYA RAZATUNK ÄZ : a * rus program A világszerte várt bejelentés az újabb szovjet—amerikai csúcsról el­maradt, azonban úgy tűnik, egyre többen értik meg és tudatosítják, hogy a tét nem a Szovjetunió presz­tízse, hanem a béke — és ennek ér­dekében, eyröl tárgyalva minden le­hetőséget számba kell venni. Ezért ha okozott is csalódást, hogy nem alakultak olyan simán és egy­szerűen a dolgok — hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára már utazik is Washingtonba —, azért a derűlátás és a jót váré reményke­dés megmaradt. Erről tanúskodnak azok a békeliullám-akciúk is. ame­lyekre az ENSZ napján, október 24-én kérőit sor számtalan orszég­­ban — köztük hazánkban is. Helsin­kiben például a Béke-világtanács és a finn békeszervezet közös küldött­sége felkereste az öt nukleáris ha­talom nagykövetségeit, követelve a lázas fegyverkezés azonnali beszün­tetését célzó konkrét intézkedéseket. George Shultz amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalásai — bár gyakorlatilag kézzelfogható eredmény nélkül zároltak, mivel nem született végleges megállapodás sem a raké­ták felszámolásának kérdéséről, sem a szovjet főtitkár amerikai útjának időpontjáról — mégis sikeresnek mondhatók. Ami a közepes hatótávolságú raké­tákat illeti, a legbonyolultabb kér­désekben sikerült haladást elérni. A megállapodás szinte kész, a fennma­radó kérdések az ellenőrzés részle­teit érintik. A jószándékú és tárgy­szerű megbeszéléseken Mihail Gor­bacsov figyelemkeltő javaslatot ter­jesztett elő, azt javasolta, hogy no­vember 1-től rendeljenek el morató­riumot a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták gyár­tásával, kipróbálásával és telepítésé­vel kapcsolatos minden munkára. A hadászati támadófegyverekre vonat­kozóan elvileg teljesen új javaslatot is előterjesztett: hogy az interkonti­nentális ballisztikus rakéták felső ha­tárát 3300 robbanófejben, a tenger­alattjárókon elhelyezett ballisztikus rakéták számát 1800—2000 robbanó­fejben, a levegőből kilőhető robot­repülőgépek számát 800—C00 robba­nófejben határozzák meg. Ezek a számok nagyon közeliek azokhoz, amelyekre az amerikai fél nemegy­szer hivatkozott. A Szovjetunió viszont nem elége­dett a világűr miütarizálását érintő kérdések terén kialakult helyzettel és ezért dem tűzhette ki Mihail Gor­bacsov washingtoni látogatásának időpontját. A tárgyalásokról kiadott közlemé­nyeket elemezve megoszlanak a véle­mények. Ronald Reagan amerikai el­nök szokásos rádióbeszédében hang­súlyozta, hogy a két fél közel került a közepes hatótávolságú rakéták fel­számolásáról szélé megállapodáshoz, s haladást értek el más területeken is. Ami az újabb legfelsőbb szinte találkozó időpontját illeti, kijelentet­te .hogy nem sietnek, s hogy az USA „nem áldozza fel kulcsfontossá­gú érdekeit“. Több lap rugalmatlansággal vádol­ja az Egyesült Államokat a csillag­háborús porgrammal kapcsolatban, s rámutat, hogy a szovjet vezető va­­lóban a szovjet—amerikai viszony ja­vítására törekszik, sok hírmagyarázó az Egyesült Államoknak Iránnal kapcsolatos magatartásában látja a csúcs időpontjának, pontos maghatá­rozásának halasztását. Felróják az USA-nak azt is, hogy nem reagált kedvezően a legújabb szovjet javas­latokra. Tény, hogy a világ várja a csúcs­találkozót, s azért várja, mert jót re­mél tőle. Enyhültebb légkört, na­gyobb biztonságot. És — ha várni kell is: jót várni jé.., k—ha-a

Next

/
Thumbnails
Contents