Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 30, Vita a mezőgazdasági szövetkezeti törravlervezetrő! A Tőketerebesi (Trehišov) Járás mezőgazdasági üzemeiben Is sok szakembert gondolkodásra és véleménymondásra késztet a törvénytervezet. Vitán felül áll, hogy üzemi érdek a termelés fejlesztése, az alapok bővítése, annak a mikéntjén, hogyan lehet ezt megvalósítani, sokan elgondolkodnak. Arról is szó van, hogy növekszik majd az elnök jogköre, de felelőssége is. Vajon mit szól ehhez Dőry Dénes, a vajáni (Vojany) Jövő Élsz elnöke? — Természetes, hogy e nagy jelentőségű dokumentumban elsősorban azt keresi az ember, ami a gazdaságfejlesztéssel van összefüggésben. A törvényjavaslat átfogó program, és jó keret arra, hogy felkészüljünk a várható változásokra, s meghatározzuk saját tennivalóinkat. • Mit jelent ez az itteni gyakorlatban? — Elsősorban körültekintően kidolgozzuk — á“ gazdasági mechanizmus átépítése elveinek szellemében — az önálló szövetkezeti törvényt, illetve saját szabályzatot, amelyben széles teret kap a szocialista demokrácia. Az eddiginél figyelmesebben keressük majd a melléküzemági termelés bővítésének lehetőségeit, fii növénytermesztés szakaszán lényeges szerkezetváltást nem tervezünk, csupán növeljük a zöldségtermesztést, valamint a napraforgó vetésterületét Persze sorolhatnám tovább, mit tervezünk még: a talajjavítási munkálatokat, a meszezést és a szerves trágyázás növelését vagy egy 3000 tonnás vetőburognya-tároló építését, s az állattenyésztés fejlesztése által megkövetelt 500 férőhelyes istálló építését, a juhállomány növelését. Az a célunk, — mint ahogyan a törvényjavaslatnak is —, hogy a hatékonyság növelésével és a nagyobb jövedelemtermelő-képesség irányába elmozdítsuk a gazdaságot. A lépésváltás legfőbb biztosítékát az emberi képességekben rejlő tartalékok kiaknázásában látom. Ebből a nagyon összetett feladatcsoportból csupán egyet említenék: a munkaerkölcs aggasztóan alacsony színvonalát kell fölemelni. Ennek fő módszere a hatékonysági kényszer és érdekeltség elveinek érvényesítése, a brigádszerű munkaszervezés és javadalmazás szélesebb körű bevezetése. Köszönöm a lényegretörően rövid beszélgetését. Illés Bertalan ITTHON TÖRTÉNT A CSKP KB Elnöksége megtárgyalta és jóváhagyta a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseivel, a plenáris ülésekkel és a pártkonferenciákkal kapcsolatos határozatát, amelyeket a pártalapszabályzattal összhangban a jövő év februárja és májusa közötti időszakban tartanak. Utasította a pártszerveket és -szervezeteket, hogy az edddlgi munka nyílt és kritikus elemzése alapján az évzáró párttanácskozások előkészületei és a tanácskozások arra irányuljanak, hogy lényegesen nagyobb nyomatékkel és határozottsággal váltsák valóra a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsításával, a gazdasági mechanizmus átalakításával és a szocialista demokrácia elmélyítésével összefüggő feladatokat. ★ Aktívaértekezletet rendezett az SZLKP KB oktatási és tudományügyi osztóivá Bratlslavában a szlovákiai felsőoktatási Intézmények marxizmus —leninizmus intézeteinek és társadalomtudományi tanszékei vezető dolgozói számára azokról az időszerű politikai és ideológiai feladatokról, amelyek a pártra a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatai megvalósításának időszakában hárulnak. Ezen az értekezleten Ľudovít Pezlár, az SZLKÍP КЙ Elnökségének tagja, a KB titkára mondott beszédet, amelyben társadalmunk fejlesztése lelenlegl ldászakának fő vonásait jellemezte. ★ A Szlovák Műszaki Főiskola íennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat Bratislavában, a Szakszervezetek Házában megtartott nagygyűlésen csúcsosodott ki, amelyen a párt- és kormányküldöttséget Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök vezette. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a köztársasági elnök táviratban üdvözölte a főiskolát, amelyben többek között azt méltatta, hogy felelősen betöltötte történelmi szerepét, csaknem hatvanezer okleveles szakembert nevelt, számos műszaki ágban fejlesztette a tudományos kutatást, egyszersmind további főiskolák létrejöttének és fejlődésének alapja lett. Ľubomír Štrougal a jubileumi ünnepségen átadta Anton Blazejnak, a főiskola rektorának a Győzelmes Február Érdemrendet és további professzorok kaptak magas állami kitüntetéseket. ★ Ülést tartott Bratislavában az SZSZK kormánya nemzetiségi ügyeivel foglalkozó tanácsa Július Hanusnak, az SZSZK miniszterelnöke első helyettesének, a kormánytanács elnökének vezetésével, amelyen a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfogadott határozatokból kiindulva értékelték a CSKP nemzetiségi politikájának megvalósítása terén a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a Prešovi járásban elért eredményeket. Előzetes felmérés alapián megtárgyalták, hogy a magyar nemzetiségű fiatalok milyen érdeklődést tanúsítanak a középiskolák és a felsőoktatási Intézmények iránt, valamint azt az elemzést, milyen a szlo(Folytatás az 1. oldalról) tek hozzá a járási székhely teherforgalmát mentesítő út építéséhez, melynek befejezését 1989-re tervezik. Tekintettel arra, hogy hazai viszonylatban ebben a járásban legkisebb az erdőterület, nagy súlyt helyeznek a meglévő parkok és zöldsávok gondozására, illetve újak létesítésére. vák nyelv oktatása alap- és kiegészítő formáinak színvonala és hatékonysága a magyar tanítást nyelvű alapiskolákban. ★ Kongresszust tartott a csehországi lengyel kulturális szövetség Český Tčšínban. A 40 évvel ezelőtt alakult Lengyel Kulturális-Népművelő Szövetség XV. kongresszusán megjelent Miloslav Vácik, a Cseh Nemzeti Front KB, alelnöke is. ★ Prágában a városi béketanáns és a SZISZ városi bizottsága találkozót rendezett, amelyen a főváros egyetemistái előtt Josef Krejčl, a Csehszlovák Békeblzottság alelnöke méltatta a nemzetközi békehullám-akciók és az ENSZ által kezdeményezett rendezvények Jelentőségét, amelyeknek célja, hogy erősítsék a leszerelés támogatását, a megegyezéseket. Hasonló akciókra került sor hazánk Löbb városában, amelyen a dolgozók kifejezték békevágyukat. ★ Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Hilde Hawlickot, az Osztrák Köztársaság művészeti, oktatási és sportügyekkel megbízott miniszterét, aki munkalátogatáson tartózkodott hazánkban. Széles körű eszmecserét folytattak Csehszlovákia és Ausztria együttműködésének további fejlesztéséről. A mezőgazdasági üzemekben és a nemzeti bizottságokon egyaránt előtérbe helyezik a környezetvédelemre való nevelés és pronaganda hatékonyabbá tételét. Mindenekelőtt a vezető dolgozók és tisztségviselők tudatának és gondolkodásának kell „felnőni“, e feladatokhoz. SVINGER ISTVÄN Gyors és határozott törekvések Október eszmei által ösztönözve Népünk történelmének három jelentős eseményét jelzi az október 28-i dátum. Az első Csehszlovák Köztársaság megalakulását, az államosítás kezdetét és az ország, a köztársaság új államjogi elrendezésének évfordulóját. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918. október 28-án a cseh és a szlovák nemzet forradalmi küzdelmeinek eredménye volt, s ebben a munkásosztály döntő szerepet játszott. Az orosz munkásosztály példája nyomán — a nagy októberi szocialista forradalom győzelme által ösztönözve — a cseh és a szlovák proletariátus megtalálta azt az utat, amelyen haladnia kell a dolgozók szociális és nemzeti felszabadítása érdekében. Az októberi forradalom és azok a tapasztalatok, amelyeket a nemzetközt proletariátus az első világháború végén és a háborút követő két évben szerzett, amikor a forradalom hullámai felcsaptak, nyilvánvalóvá tette, hogy a burzsoázia képtelen megoldani a társadalom, főképp a dolgozó rétegek alapvető követeléseit. A nemzetiségi -kérdés lenini megoldása már az októberi forradalom kezdetén mérhetetlenül forradalmasító hatást gyakorolt a népek és nemzetek önrendelkezést tudatának kialakulására, az első szocialista ország létrejötte pedig megszilárdította azt a meggyőződést, hogy a munkásosztály vezetésével, ennek küzdelmeit Irányító párttal lehet csak egy igazságosabb társadalmat megteremteni Ez a tudat vezetett el a CSKP megalakításáig, amely aztán a burzsoázia által kialakított államforma és társadalmi viszonyok közepette mutatta az utat — az első szocialista állam példájára alapozva — a proletariátus hatalmán alapuló társadalmi rendszer megteremtése felé. Ez a lehetőség a második világháborút követően, a szlovák és a cseh nép nemzett felszabadító harcában edződött testvériség, a fetszabadulás adta feltételek közepette határozott körvonalakat öltött. A Szlovák Nemzeti Tanács 1945. május 26-án határozatot hozott a csehek és szlovákok államtogi kapcsolatai nemzett elven alapuló államszövetség formájában való megoldásának javaslatáról, amely abból Indult kt, hogy a , .Csehszlovák Köztársaság két egyenjogú és egyenértékű — a szlovák és a cseh — nemzet állama“. E javaslatot azonban a prágai egyezmények nem vették figyelembe, és a rendezésből kiküszöbölték a föderatív elemeket. A dolgozó nép februári győzelme lehetővé tette a legfontosabb intézmények, a gyárak és üzemek államosítását, azt, hogy a munkásosztály birtokba vegye jogos tulajdonát. Az államosítás kezdetét is október 28-val jelöljük, szocialista államiságunk kialakításának és megszilárdításának ünnepeként. A szocialista Csehszlovákia építésében elért sikerek a CSKP politikájának, a munkásosztály társadalmat építő törekvéseinek eredményét bizonyították, azonban a nemzetiségi viszonyok államjogi rendezése elmaradt a gazdasági és szociális fejlődés színvonala mögött. A nemzetiségi kérdés megoldását a népek önrendelkezésének, önkéntességének, egyenjogúságának következetesen marxista-leninista elvei, valamint a szocialista internacionalizmus alapján kellett kifejezni, és Intézményesen, a nemzeti államiság formájában megoldani a közős szocialista államban együtt élő, két egyenjogú és önálló nemzet — a cseh és szlovákok — létének, a szlovák nemzeti felkelés hagyományának megfelelően. A CSSZSZK szocialista föderációjának tervezete, a csehszlovák államszvövetségről szóló, 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvény ezt tette lehetővé. „A csehszlovák szocialista államszövetség megalakulása a csehek és szlovákok kapcsolatai rendezésének mindenekelőtt olyan döntő és történelmileg elkerülhetetlen eseményévé vált, amely felgyorsította a sokirányú fejlődés dialektikus folyamatának, egyszersmind nemzeteink és a köztársaság területén élő nemzetiségek egymáshoz való közeledésének dinamikáját, megszilárdította a csehszlovák szocialista államiságot, előmozdította népünk kimeríthetetlen alkotó erejének felszabadulását, megnövelte a szocialista közösség országai körében betöltött szerepünket is“ — ahogyan azt Jaroslav Chovanec „A csehszlovák szocialista államszövetségről“ szóló könyvében leszögezte. A CSKP kezdeményezése alapján megoldást nyert ugyanekkor a csehszlovákiai nemzetiségek helyzetének alkotmányjogilag rögzített helyzete is az 1968. október 27-én kelt 144. számú alkotmánytörvény elfogadásával, amely 1969 januárjában lépett hatályba. Ez az államjogi elrendezés és az elfogadott alkotmánytörvéhy lehetővé teszi szocialista hazánk egész területének, minden lakosának egyenjogú, egyenrangú fejlődését és részvételét a társadalom építésében. Október 28-ának hármas jelentőségét az idén még inkább ünnepi fénybe vonja a noszf 70. évfordulója, amely példájával, eszméivel elindította népünket Is a szabad, egyenlő jogú, szocialista fejlődés útján. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Amíg Pavol Kisnek, az SZSZK legfőbb ügyészének előterjesztését hallgattam, arra gondoltam, hogy egykor elfért tíz pontban mindaz a törvény, amelytől az emberi közösség kapcsolatainak sabályozását remélték. Évszázadokon, sőt ezredeken keresztül tanították és magyarázták őket, mégsem mindenki tartotta be még ezt a tíz törvényt sem. Azöta bizony a társadalmi viszonyok és az emberi kapcsolatok roppant bonyolultakká váltak, rengeteg törvény született, amelyek koronként és időnként változtak, és egyre nehezebbb lett kiigazodni a törvényszabta elvárásokban. A szocialista társadalom minden eddig volt társadalmakhoz viszonyítva rendkívül fiatal, az első szocialista állam csak most lesz 70 esztendős, hazánkban pedig alig múlt — a szocialista tulajdont illetően pedig csak jövőre lesz — negyvenéves. E történelmileg rövid idő alatt kialakult a társadalmi — a közös — tulajdon megbecsülése, s gyarapításáért áldozatos munkában serénykedett az egész dolgozó nép. Az ország anyagi gyarapodása polgárai jólétének, anyagi Javainak gyarapodásában is megnyilvánult. £s a világ gazdasági válságának, anyagias szemléletének „begyűrűzésével" párhuzamosan kénytelenek voltunk felfigyelni arra a szemléletünkkel, elveinkkel ellentétben álló jelenségre, amely a „szerzés“, „ügyeskedés“ fedőneve alatt kezdte fölcserélni a társadalmi és a magántulajdon fogalmát, illetve nem tett különbséget a társadalomé és a munkával szerzett, saját között, a szocialista törvényesség tiszteletben tartását nem mindenki tartotta önmagára nézve kötelezőnek. Ismét hallani lehetett régi — nyilván keserű tapasztalatok, farkastörvényü korok szülte — közmondásokat: „vontató lónak nem kötik be a száját“, „aki közelebb ül a tűzhöz, az melegszik“, s talán a közösért érlevél kiadása éta jelentős erőfeszítéseket tettek, hogy a hiányosságokat és fogyatékosságokat felszámolják, s hogy életünk minden területén érvényt szerezzenek a szocialista törvény szellemének és betűjének. A Szlovák Nemzeti Tanács rendkívüli figyelmet fordít a szocialista gazdaság védelmének, s 1982. decemberében javasolta az SZSZK kormányának, hogy rendszeresen és következetesen ellenőrizze a szocialista törvényesség betartására hozott rendeletek teljesítését és érvényesítését, és úgy irányítsa a minisztériumokat és a nemzeti bizottságok munkáját, hogy azok megköveteljék az állami A törvény szelleme és betűje zett aggodalom, de a tanácstalanság mondatta tovább, hogy „mondd meg az igazat, betörik a fejed“, „ne szólj szám, nem fáj a fejem“ és a reménykedés — „addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik“... Tény, hogy a becsületesen dolgozó emberek milliói társadalomféltésének, aggodalmának és véleményének adott hangot öt évvel ezelőtt a CSKP KB Elnökségének levele a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harcra szólítva a kommunistákat és hazánk minden állampolgárát. Most, a Szlovák Nemzeti Tanács 7. ülésén — az SZLKP KB és az SZSZK kormányának megasrangú vezetői jelenlétében — a legfőbb ügyész jelentést terjesztett elő a szocialista türvényesség helyzetéről, különös tekintettel a szocialista gazdaság védelmére, az említett dokumentum követelményei szellemében. A párt- és az állami szervek a szocialista törvényességgel kapcsolatos és a gazdasági fegyelem betartását és hatékonyan küzdjenek a munkafegyelem megsértése ellen. Továbbá azt javasolta a legfőbb ügyésznek, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy az ügyészségek és bíróságok védjék a törvény minden eszközével a szocialista tulajdont, erősítsék az állami és a munkafegyelmet, és büntessék meg ezek megsértőit. Azok a sikerek, amelyeket társadalmunk gazdaságai, szociális és kulturális fejlesztésében elértünk, kedvező feltételeket teremtenek ahhoz, hogy eredményesen vegyük fel a harcot e nemkívánatos jelenségek ellen is. Mégis — csak részeredményeket értünk el. A dolgozók joggal követelik, hogy vessünk véget a szocialista törvényesség, fegyelem és erkölcs alapelvei megsértésének, és vonjuk le a következtetéseket azokkal szemben, akik megsértik ezeket az elveket. Az Ügyészség, a bíróságok és a közbiztonsági szervek, valamint a népi ellenőrzési bizottságok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a szocialista gazdaságunkat károsító törvénysértések száma nem csökken megfelelő mértékben. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy sok vezető dolgozó képtelen az ellenőrzés és a törvények betartásának jugi alapjait szervezéssel, gazdasági és káderfeltételekkel biztosítani. Az ellenőrzés következetlensége, a rendetlenség, a rossz munkaszervezés, az opportunizmus, a megalkuvás, az egyéni és csoportérdekek előtérbe helyezése még mindig túl nagy teret enged a törvénytelen vagyonszerzésnek, meggazdagodásnak — a szocialista tulajdon rovására. Figyelmeztető jelenség, hogy a legsúlyosabb bűncselekményeket többnyire vezetők követték el. A gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában nő a vállalatok és szövetkezetek forrásai következetesebb kihasználásának jelentősége. A vezetők értékelésekor figyelembe kell venni azt is, hogyan gazdálkodnak a szervezet vagyonával, hogyan védik a lopással, rongálással, a visszaélésekkel szemben. Feltétlenül javítani kel! a belső ellenőrzés hatékonyságát, a szocialista demokrácia elmélyítésével a kollektív ellenőrzés és felelősség szerepét. A legfőbb ügyész által előterjesztett jelentés tárgyszerű, alapos és konstruktívan bíráló volt, egyben a javítás módját és fokozatait is megjelölte. Ahogyan ezt Andrej Bajcura elmondta, az egyes bizottságokban dolgozó képviselők megkülönböztetett figyelmet fordítottak a dokumentum előkészítésére, több felmérést végeztek és felhasználták azokat a tapasztalatokat is, amelyeket választókerületeikben szereztek. A képviselők pozitívan értékelték, hogy a bűnözés aránya már hosszabb ideje azonos szinten van, s hogy javul a szocialista tulajdon védelme. Nem hallgatták el viszont azt sem, hogy az alkoholizmus elleni harc fokozása, a cigány származású lakosság szociális és kulturális színvonalának emelése is összefügg ezzel a problémakörrel. Sokkal hatékonyabb munkát kellene kifejteniük az iizemi szakszervezeteknek is, mert előfordult az is hogy néhány gyárban vagy üzemben a CSKP KB Elnökségének levelét csupán formálisan ismertették, s nem jutottak el odáig, hogy saját körülményeik viszonylatában megvizsgálják a helyzetet. Arra is nagy szükség van, hogy lakosságunk jogi nevelését, tájékozottságát javítsuk. A törvény szellemét a társadalom — az ország népének kollektív és egyéni — érdeke diktálja. A betűje — maga a paragrafusokba, cikkelyekbe szedett, pontosan fogalmazott törvény. Bizony, sokszor túl bonyolult, túl nehézkes a nyelvezet, s fog! jártasság nélkül nehéz eligazodni benne. Ezért lenne jó, ha az ügyvédi tanácsadók címe, fogadási órái jól látható helyen megtalálhatók lennének a hnb-on, s ha a nemzeti bizottságok is — rengeteg elfoglaltságuk mellett — tudnának jogi tanácsadást nyúitani, még akkor is, ha a a jogi előadások, előadássorozatok sokat segítenek. A legtöbbet azonban az Jelentené, ha minden munkahelyen mindenkire egyformán vonatkozna a törvény, s ezt a legegyszerűbb beosztási! dolgozó éppúgy tudatosítaná, mint a legmagasabb poszton lévő vezető, ha a szoiaclista demokrácia talaján nem maradna reitve, szőnyeg alá söpörve egyetlen törvénvsértés. visszaélés sem. Ez pedig valóban mindannyiunk személyes — és társadalmi ügye. H. mészáros Erzsébet
