Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-31 / 43. szám

S z a b a d F o M m í m s AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. október 30. 43. szám XXXVIII. évfolyam Ara 1,— KCs VELÜK £S ÉRTÜK Az állattenyésztés legfontosabb tényezője a dolgozó ember, aki felkészültségével, szorgalmával a* élő szervezetet hasznosítja az iize m és a népgazdaság javára (Tóth József felvételei Gyors és határozott törekvések A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járás mezőgazdasági üzemeiben megkülönböztetett figyelmet fordíta­nak a környezetvédelemre. Vala­mennyi közös gazdaságban — a 8. ötéves terv Időszakára — meghatá­rozták azokat a tennivalókat is, me­lyek az adott körülmények között a legidőszerűbbek és legsürgősebbek. A környezet, így a levegő, a víz, a talaj és az erdők szennyezettsége sajnos az utóbbi években egyre foko­zódik. Örvendetes jelenség, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben következe­tesen valósítják meg a szigetelt siló­gödrök, trágyatelepek és az állandó­sított szeraétlerakatok építését. A he­tedik ötéves terv időszakában erre a célra összesen 128 millió koronát fordítottak. A jelenlegiben további 121 millió koronát irányoztak elő, 348 ezer 500 köbméter szigetelt siló­­gödör, 390 ezer köbméter trágyatelep és 67 ezer tonna ipari hulladék táro­lására alkalmas szemétlerakat építé­sére. Sajnos, nem Ilyen kedvező a hely­zet a szélfogó erdősávok telepítésé­ben és a mezőgazdasági üzemek ál­lattartó telepein. A központilag irá­nyított vállalatok és üzemek vezetőit felszólították az olyan berendezések építésére, illetve a meglévők karban­tartására, melyek hozzájárulnak a környezet védelméhez. Erre a felhí­vásra többen egyáltalán nem reagál­tak. Hiányosságok tapasztalhatók а kőolajipari termékek helytelen táro­lásában a Váhostav n. v. és a Cseh­szlovák Antéközlekedési Vállalatnak a járás területén lévő üzemeiben, va­lamint némely mezőgazdasági üzem­ben. Sajnálatos tény az is, hogy a járásban tovább növekedett a zajár­talmas üzemek száma. Továbbra is szennyezi a leiszíni vizeket a Juho­­cukor, a Prefa és a Másospol Közös Mezőgazdasági Vállalat. Több község­ben még mindig nem tartják be a szemét lerakására vonatkozó rendsza­bályokat, s a szemetet önkényesen bárhol lerakják. Mindez kedvezőtle­nül befolyásolja a községek arcula­tát, és szennyezi a környezetet. Ezen a téren az eddiginél többet kell ten­ni a nemzeti bizottságok tisztségvise­lőinek és képviselőinek. Szükség ese­tén bátran és következetesen kell ér­vényesíteni a jogi rendszabályokat is. Egyre jobban előtérbe kerül a me­zőgazdasági üzemekben a földalap védelme, illetve annak ésszerű ki­használása. A talaj termőképességé­nek növelése nem mehet a környe­zetvédelem rovására. Különösen idő­szerű és égető kérdés Csallóköz gaz­dag ivóvízkészletének védelme. \ já­rás mezőgazdasági szakemberei tu­datosítják, hogy a mértéktelen mű­trágyázás csökkenti a talaj szerves­­anyag-tartalmát, melynek kapcsán romlik annak szerkezeti összetétele és csökken termőképessége. Az em­lített negatív jelenségek kiküszöbö­lése céljából a járásban megoldották a folyékony műtrágyák központi tá­rolását. A tehén- és sertéstenyésztés­ben visszatérnek az . almozásos tar­tástechnológiára, ami által növekszik az istállótrágya mennyisége. A talaj termőképességének növelésére fel­használják a Gaböíkovo—Nagymaros vízi erőmű építése kapcsán felszaba­­dupiő hnmuszréteget. Ezidáig több mint 4 millió köbméter humnszt használtak fel. A talaj termőképes­ségének növeléséhez nem kis mérték­ben járul hozzá a gyomirtás céltuda­tos és időbeni elvégzése. Sajnos. ezen a területen Is akadnak még problémák. A járásban évről évre nö­velik az öntözhető mezőgazdasági te­rületek nagyságát. Jelenleg ez már több mint 40 ezer hektár területre terjed ki. Sajnos, az öntözésre fel­használt víz java része a Kis-Dunából kerül ki, mely közismerten szennye­zett, és egészségre is ártalmas anya­gokat tartalmaz. Ismretes. hogy a járás területén az altalajban jelentős ivóvízkészletek vannak. A SZSZK kormánya .ezért ezt a területet védett vízgazdálkodási te-' rületté nyilvánította. Megállapítást nyert, hogy az ivóvízkészletek védel­mének jelenlegi helyzete nem kielé­gítő, mert az nincs összhangban an­nak társadalmi jelentőségével. Az el­következő időszakban valamennyi ér­dekelt félnek együttes erővel követ­kezetesen kell megvalósítania az er­re vonatkozó előfrásokat. Az ivóvízkészletek szennyezéséhez a lakosság Is hozzájárul, amikor a hulladékokat nem a kijelölt helyeken halmozza fel. A zajártalom és a le­vegő szennyezettsége is nem kis probléma elé állítja az illetékeseket. A járásban 170 az olyan munkahe­lyek száma, melyekben a zajártalom mértéken felüli. Ha figyelembe vesz­­szflk, hogy ezeken a helyeken több mint 1400-an dolgoznak, nyilvánvaló, hogy halasztást nem tűrő Intézkedé­seket kell foganatosítani a helyzet javítása érdekében. A zajártalom az utpákon, főleg a járás három váro­sában és néhány községében maga­sabb az átlagosnál. Ez elsősorban az Intenzív kamionforgalomnak tulajdo­nítható, amely ezúttal jelentősen szennyezi a levegőt ts. E célból kezd­(Folytatás a 2. oldalon] A 4—5. OLDALON riportot olvashatnak arról, miképpen haladnak az őszi munkákkal a Szenei (Se­­nec) Állami Gazdaság dol­gozói, továbbá bemutatjuk JUDr. Nagy Ferencet, a Per­­betei jPribeta) Efsz elnö­két, valamint színes írást köziünk az almaszüretelők munkájáról. A §—10. OLDALON a „Tapasztalatok tükrében“ című írásunk a Duna mente kistermelőinek felvásárlási problémáiról és tapasztala­tairól tájékoztat. Az októbe­ri utolsó számból természe­tesen az „Időszerű tenniva­lók“ című rovatunk sem maradhat ki. A 11. OLDALON „Kelet-szlovákiai helyzet' kép“ című írásunkban a ke­rület zöldség-, illetve gyü­mölcstermesztési, felvásár­lási és értékesítési gondjai­ról olvashatnak. Ezenkívül ismét bemutatunk néhány új, korszerű mezőgazdasági gépet és berendezést, ame­lyet az efsz-ek dolgozói ké­szítenek. A 12. OLDALON " a „Néhány sző a borjfineve­­lésről“ című cikkben a szer­ző a sikeres borjúnevelés néhány alapvető kérdésére utal. A 13. oldalon pedig a magyarországi Bóiyi Mező­­gazdasági Kombinát terme­lési ás gazdasági eredmé­nyeivel ismerkedhet meg a kedves olvasó. A 14. OLDALON szakrovatunk olvasóinak be­mutatunk egy hivatásos mé­hészt, aki anyaneveléssel is foglalkozik. „Nemzeti díj méhészeknek“ címmel pedig egy kitüntetett kollektíva tagjainak eredményes méh­­egészségügyi tevékenységé­ről, kutatási sikereiről szá­molunk be. A mezőgazdaság — ezen belül az i állattenyésztés fejlesztése és korsze- t rűsftése — új korszakához érkezett, i Korszakos változások tanúi lehetünk, i s közben azt is tudatosítanunk kell, t hogy az állattenyésztés fejlesztése ; előtt akadályként álló tényezők nem I valamiféle bűnös mnlasztás eredmé- ; nyeként kerültek elénk. A fejlődés i következménye mindez. Ha dialekti- I ktisan szemléljük állattenyésztésünk i eddigi alakulását, látnunk kell, hogy ] minden megoldott kérdés helyére i újabb megoldatlanok kerülnek. Eddig i a fejlesztést néha-néha romantikus I hittel néztük. A nagy termelékenysé- i gü biológiai és genetikai háttérre, az iparszerü nyflt technológiák beveze­­lésére úgy tekintettünk, mint min- : dent megoldó, jótékony kategóriára. Holott a korszerűsítés — tehát a fej­lesztés — újabb gondokat, új, meg­oldásra váró feladatokat hozott ma­gával. Az új kor kérdéseire viszont az elmúlt kor válaszát nem adhat­juk. Az állattenyésztésben is elmúlt az a korszak, araikor a mennyiségi ered­ményekből kiállíthattuk önmagunk számára az „oklevelet“. Ma már nem­csak az a kérdés, hogy az élőmunkát felváltja-e a gépi munka, s lesz-e hozzá erőnk. Ma már az is nagy kér­dés, hogy milyen áron termelünk. Több mint harminc évig az volt a legfontosabb, hogy többet, minél töb­bet. Ma már úgy kérdezünk, hogy milyen minőségben, mennyivel és mennyiért. Ez a mezőgazdaság gé­pekkel termel. Ember-gép rendszer­ben gondolkodik. Abban kell gondol­kodnia. S ha ezt teszi, akkor az ál­lattenyésztésben is látni kell, hogy a korszerűtől nemcsak jót, hanem adott esetben kedvezőtlen eredményt is kaphat. A szociológiai irodalom a te­nyésztési technológia pozitív mítoszá­nak nevezi azt a szemléletet, ame-. lyik a technológiától várja csupán a termelékenységi kérdések megol­dását. Gyakorlatilag viszont e kérdé­seket az állattenyésztésben is csak az ember oldhatja meg. Az az ember, eki mérlegel, összefüggéseket Iát, s határozott céllal a tervezett végered­ményre törekszik. Ezen utóbbiakat — a párthatározatokból kiindulva — a­­zért hangsúlyozzuk, mert a magas színvonalú talajhasznosítás és szán­tóföldi növénytermesztés csak úgy bontakozhat ki, ha az állattenyész­tési ágazatok a termelői, illetve ke­reskedelmi árakon számítva is jöve­delemmel termelnek. Ezen túlmenően a végtermék-értékesítő állattenyész­tés szervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az új szabályozók folytán apadnak a nyereségági fej­lesztési források, ugyanakkor a be­­rnházások árai emelkednek. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Az élen­járó gazdaságok példái azt mutatják,, hogy az egyik kulcskérdés a mun­kaerő hatékony foglalkoztatása, má­sik pedig a dolgozó ember vállalko­zói jellegű anyag) érdekeltségének és erkölcsi megbecsülésének a meg­teremtése. Ä tudományos-műszaki fejlődés kö­vetkezménye, hogy az állattenyész­tésben is mind nagyobb érték kerül egy-egy ember kezébe. Nagyobb te­hát az ember felelőssége is. Ma már az állattenvésztésben dolgozó ember villa és vödör helyett tízezreket érő élő szervezeteket gondoz, vagy még ennél is nagyobb értékű technológiai berendezéseket használ munkaeszkö­zéül. így nő az állattenyésztésben dolgozó ember mindennapi tetteinek rangja is. Aki nap mint nap ugyan­azt az élőszervezetet gondozza, s ugyanazzal az eszközzel egyazon munkaterületen dolgozik, az részle­teiben jobban látja a munkáját, mint a gazdasági-műszaki vezető. Fontos tehát, hogy alkotó szellemben végez­ze munkáját, ötleteivel, javaslataival, változtatásaival, kincseket érő „mes­terfogásaival“ tegye ésszerűbbé, ha­tékonyabbá tevékenységét. Ahhoz, hogy az egyes munkaterületeken és az egyes istállókban vagy standokon ilyen alkotó szellem alakuljon ki, fontos feltétel a vezetők segítő szán­déka. Egy-egy szervezési megoldás, még ha az első pillanatra nem is látszik nagy jelentőségűnek, éves szinten iizeml méretekben jelentés értéket képvisel. Ugyancsak az igé­nyesség, a munka, a dolgozó megbe­csülésének körébe tartozikk, hogy a rendelkezésre állő takarmány ne men­jen tönkre, s literekben, vagy kilo­grammokban hasznosuljon. A biotechnológia korszakában az állattenyésztésben is egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. Az alkotás ég az alkalmazás viszont elsősorban az embereken múlik. Közismertek azok a gondok, amelyek még gyakran késleltetik egy-egy tudományos eredmény gyakorlati megvalósítását, elterjesztését. Ezek a gondok nagy­részt szubjektív okokra vezethetők vissza.: Ha valamikor, akkor most döntő jelentőségű ezen okok feltárá­sa. megszüntetése, a tudomány vív­mányaival foglalkozó ember alkotó­­készségének kibontakoztatása. Összetett dolog ez úgynevezett em­beri oldal, s e fogalomnak egész színskálája van, amely az állatte­nyésztésben jóval bonyolultabban ér­vényesül. A szakosítás bevezetésé­ben, a biológiát háttér biztosításá­ban elért eredmények mellett a ser­téstenyésztés stagnálása, a tehénállo­mány csökkenése, a failagos takar­mányfelhasználás, a született szapo­rulat felnevelési aránya, a kései első ellés és a ké* ellés közötti időszak hossza azt igazolia, hogy állatte­nyésztésünkben az állnmánvkihaszná- Iás hatékonysága kritikán aluli. A felsoroltak csak kiragadott pél­dák abból a problémakörből, ame­lyeknek megoldását az állattenyész­téssel foglalkozó nagyüzemekben sür­gősen meg kell kezdeni, mert ezek sem üzemi, sem népgazdasági szem­pontból nem tűrnek halasztást. Feszí­tett munkára van tehát szükség. A 8. ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítése teljes embert kíván az állat­tenyésztés minden munkaterületén. Védeni kell tehát az embereket, azo­kat, akik teljes szívvel, akarással vállalkozó kedvvel végzik munkáju­kat. Ami pedig a szaktudást, a mun­kaköri és a baleset elleni védelmei illeti, még hatékonyabb oktatást, na gyobb gondoskodást, előrelátást kel megvalósítani minden területen. Töbt és érdemibb intézkedési jogkört kel adni az állattenyésztési termelés egységek vezetőinek, hogy fegyelme zettebb, pontosabb munkát követel hessenek meg a dolgozóktól, d$ eh- hez az is hozzátartozik, hogy na i gyobb megbecsülést, a termelés nö vetésére, a minőség javítására ősz • tönző bérezést kell kialakítani. A: • állattenyésztés sokrétű összefüggései i bői származó többismeretlenes e ; gyenlet megoldása elképzelhetetlei i — a csupa nagybetűkkel leírt szó -- az EMBER nélkül. i t CSIBA LÄSZLI

Next

/
Thumbnails
Contents