Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-31 / 43. szám
S z a b a d F o M m í m s AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. október 30. 43. szám XXXVIII. évfolyam Ara 1,— KCs VELÜK £S ÉRTÜK Az állattenyésztés legfontosabb tényezője a dolgozó ember, aki felkészültségével, szorgalmával a* élő szervezetet hasznosítja az iize m és a népgazdaság javára (Tóth József felvételei Gyors és határozott törekvések A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. Valamennyi közös gazdaságban — a 8. ötéves terv Időszakára — meghatározták azokat a tennivalókat is, melyek az adott körülmények között a legidőszerűbbek és legsürgősebbek. A környezet, így a levegő, a víz, a talaj és az erdők szennyezettsége sajnos az utóbbi években egyre fokozódik. Örvendetes jelenség, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben következetesen valósítják meg a szigetelt silógödrök, trágyatelepek és az állandósított szeraétlerakatok építését. A hetedik ötéves terv időszakában erre a célra összesen 128 millió koronát fordítottak. A jelenlegiben további 121 millió koronát irányoztak elő, 348 ezer 500 köbméter szigetelt silógödör, 390 ezer köbméter trágyatelep és 67 ezer tonna ipari hulladék tárolására alkalmas szemétlerakat építésére. Sajnos, nem Ilyen kedvező a helyzet a szélfogó erdősávok telepítésében és a mezőgazdasági üzemek állattartó telepein. A központilag irányított vállalatok és üzemek vezetőit felszólították az olyan berendezések építésére, illetve a meglévők karbantartására, melyek hozzájárulnak a környezet védelméhez. Erre a felhívásra többen egyáltalán nem reagáltak. Hiányosságok tapasztalhatók а kőolajipari termékek helytelen tárolásában a Váhostav n. v. és a Csehszlovák Antéközlekedési Vállalatnak a járás területén lévő üzemeiben, valamint némely mezőgazdasági üzemben. Sajnálatos tény az is, hogy a járásban tovább növekedett a zajártalmas üzemek száma. Továbbra is szennyezi a leiszíni vizeket a Juhocukor, a Prefa és a Másospol Közös Mezőgazdasági Vállalat. Több községben még mindig nem tartják be a szemét lerakására vonatkozó rendszabályokat, s a szemetet önkényesen bárhol lerakják. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a községek arculatát, és szennyezi a környezetet. Ezen a téren az eddiginél többet kell tenni a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek és képviselőinek. Szükség esetén bátran és következetesen kell érvényesíteni a jogi rendszabályokat is. Egyre jobban előtérbe kerül a mezőgazdasági üzemekben a földalap védelme, illetve annak ésszerű kihasználása. A talaj termőképességének növelése nem mehet a környezetvédelem rovására. Különösen időszerű és égető kérdés Csallóköz gazdag ivóvízkészletének védelme. \ járás mezőgazdasági szakemberei tudatosítják, hogy a mértéktelen műtrágyázás csökkenti a talaj szervesanyag-tartalmát, melynek kapcsán romlik annak szerkezeti összetétele és csökken termőképessége. Az említett negatív jelenségek kiküszöbölése céljából a járásban megoldották a folyékony műtrágyák központi tárolását. A tehén- és sertéstenyésztésben visszatérnek az . almozásos tartástechnológiára, ami által növekszik az istállótrágya mennyisége. A talaj termőképességének növelésére felhasználják a Gaböíkovo—Nagymaros vízi erőmű építése kapcsán felszabadupiő hnmuszréteget. Ezidáig több mint 4 millió köbméter humnszt használtak fel. A talaj termőképességének növeléséhez nem kis mértékben járul hozzá a gyomirtás céltudatos és időbeni elvégzése. Sajnos. ezen a területen Is akadnak még problémák. A járásban évről évre növelik az öntözhető mezőgazdasági területek nagyságát. Jelenleg ez már több mint 40 ezer hektár területre terjed ki. Sajnos, az öntözésre felhasznált víz java része a Kis-Dunából kerül ki, mely közismerten szennyezett, és egészségre is ártalmas anyagokat tartalmaz. Ismretes. hogy a járás területén az altalajban jelentős ivóvízkészletek vannak. A SZSZK kormánya .ezért ezt a területet védett vízgazdálkodási te-' rületté nyilvánította. Megállapítást nyert, hogy az ivóvízkészletek védelmének jelenlegi helyzete nem kielégítő, mert az nincs összhangban annak társadalmi jelentőségével. Az elkövetkező időszakban valamennyi érdekelt félnek együttes erővel következetesen kell megvalósítania az erre vonatkozó előfrásokat. Az ivóvízkészletek szennyezéséhez a lakosság Is hozzájárul, amikor a hulladékokat nem a kijelölt helyeken halmozza fel. A zajártalom és a levegő szennyezettsége is nem kis probléma elé állítja az illetékeseket. A járásban 170 az olyan munkahelyek száma, melyekben a zajártalom mértéken felüli. Ha figyelembe veszszflk, hogy ezeken a helyeken több mint 1400-an dolgoznak, nyilvánvaló, hogy halasztást nem tűrő Intézkedéseket kell foganatosítani a helyzet javítása érdekében. A zajártalom az utpákon, főleg a járás három városában és néhány községében magasabb az átlagosnál. Ez elsősorban az Intenzív kamionforgalomnak tulajdonítható, amely ezúttal jelentősen szennyezi a levegőt ts. E célból kezd(Folytatás a 2. oldalon] A 4—5. OLDALON riportot olvashatnak arról, miképpen haladnak az őszi munkákkal a Szenei (Senec) Állami Gazdaság dolgozói, továbbá bemutatjuk JUDr. Nagy Ferencet, a Perbetei jPribeta) Efsz elnökét, valamint színes írást köziünk az almaszüretelők munkájáról. A §—10. OLDALON a „Tapasztalatok tükrében“ című írásunk a Duna mente kistermelőinek felvásárlási problémáiról és tapasztalatairól tájékoztat. Az októberi utolsó számból természetesen az „Időszerű tennivalók“ című rovatunk sem maradhat ki. A 11. OLDALON „Kelet-szlovákiai helyzet' kép“ című írásunkban a kerület zöldség-, illetve gyümölcstermesztési, felvásárlási és értékesítési gondjairól olvashatnak. Ezenkívül ismét bemutatunk néhány új, korszerű mezőgazdasági gépet és berendezést, amelyet az efsz-ek dolgozói készítenek. A 12. OLDALON " a „Néhány sző a borjfinevelésről“ című cikkben a szerző a sikeres borjúnevelés néhány alapvető kérdésére utal. A 13. oldalon pedig a magyarországi Bóiyi Mezőgazdasági Kombinát termelési ás gazdasági eredményeivel ismerkedhet meg a kedves olvasó. A 14. OLDALON szakrovatunk olvasóinak bemutatunk egy hivatásos méhészt, aki anyaneveléssel is foglalkozik. „Nemzeti díj méhészeknek“ címmel pedig egy kitüntetett kollektíva tagjainak eredményes méhegészségügyi tevékenységéről, kutatási sikereiről számolunk be. A mezőgazdaság — ezen belül az i állattenyésztés fejlesztése és korsze- t rűsftése — új korszakához érkezett, i Korszakos változások tanúi lehetünk, i s közben azt is tudatosítanunk kell, t hogy az állattenyésztés fejlesztése ; előtt akadályként álló tényezők nem I valamiféle bűnös mnlasztás eredmé- ; nyeként kerültek elénk. A fejlődés i következménye mindez. Ha dialekti- I ktisan szemléljük állattenyésztésünk i eddigi alakulását, látnunk kell, hogy ] minden megoldott kérdés helyére i újabb megoldatlanok kerülnek. Eddig i a fejlesztést néha-néha romantikus I hittel néztük. A nagy termelékenysé- i gü biológiai és genetikai háttérre, az iparszerü nyflt technológiák bevezelésére úgy tekintettünk, mint min- : dent megoldó, jótékony kategóriára. Holott a korszerűsítés — tehát a fejlesztés — újabb gondokat, új, megoldásra váró feladatokat hozott magával. Az új kor kérdéseire viszont az elmúlt kor válaszát nem adhatjuk. Az állattenyésztésben is elmúlt az a korszak, araikor a mennyiségi eredményekből kiállíthattuk önmagunk számára az „oklevelet“. Ma már nemcsak az a kérdés, hogy az élőmunkát felváltja-e a gépi munka, s lesz-e hozzá erőnk. Ma már az is nagy kérdés, hogy milyen áron termelünk. Több mint harminc évig az volt a legfontosabb, hogy többet, minél többet. Ma már úgy kérdezünk, hogy milyen minőségben, mennyivel és mennyiért. Ez a mezőgazdaság gépekkel termel. Ember-gép rendszerben gondolkodik. Abban kell gondolkodnia. S ha ezt teszi, akkor az állattenyésztésben is látni kell, hogy a korszerűtől nemcsak jót, hanem adott esetben kedvezőtlen eredményt is kaphat. A szociológiai irodalom a tenyésztési technológia pozitív mítoszának nevezi azt a szemléletet, ame-. lyik a technológiától várja csupán a termelékenységi kérdések megoldását. Gyakorlatilag viszont e kérdéseket az állattenyésztésben is csak az ember oldhatja meg. Az az ember, eki mérlegel, összefüggéseket Iát, s határozott céllal a tervezett végeredményre törekszik. Ezen utóbbiakat — a párthatározatokból kiindulva — azért hangsúlyozzuk, mert a magas színvonalú talajhasznosítás és szántóföldi növénytermesztés csak úgy bontakozhat ki, ha az állattenyésztési ágazatok a termelői, illetve kereskedelmi árakon számítva is jövedelemmel termelnek. Ezen túlmenően a végtermék-értékesítő állattenyésztés szervezésénél azt is figyelembe kell venni, hogy az új szabályozók folytán apadnak a nyereségági fejlesztési források, ugyanakkor a bernházások árai emelkednek. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Az élenjáró gazdaságok példái azt mutatják,, hogy az egyik kulcskérdés a munkaerő hatékony foglalkoztatása, másik pedig a dolgozó ember vállalkozói jellegű anyag) érdekeltségének és erkölcsi megbecsülésének a megteremtése. Ä tudományos-műszaki fejlődés következménye, hogy az állattenyésztésben is mind nagyobb érték kerül egy-egy ember kezébe. Nagyobb tehát az ember felelőssége is. Ma már az állattenvésztésben dolgozó ember villa és vödör helyett tízezreket érő élő szervezeteket gondoz, vagy még ennél is nagyobb értékű technológiai berendezéseket használ munkaeszközéül. így nő az állattenyésztésben dolgozó ember mindennapi tetteinek rangja is. Aki nap mint nap ugyanazt az élőszervezetet gondozza, s ugyanazzal az eszközzel egyazon munkaterületen dolgozik, az részleteiben jobban látja a munkáját, mint a gazdasági-műszaki vezető. Fontos tehát, hogy alkotó szellemben végezze munkáját, ötleteivel, javaslataival, változtatásaival, kincseket érő „mesterfogásaival“ tegye ésszerűbbé, hatékonyabbá tevékenységét. Ahhoz, hogy az egyes munkaterületeken és az egyes istállókban vagy standokon ilyen alkotó szellem alakuljon ki, fontos feltétel a vezetők segítő szándéka. Egy-egy szervezési megoldás, még ha az első pillanatra nem is látszik nagy jelentőségűnek, éves szinten iizeml méretekben jelentés értéket képvisel. Ugyancsak az igényesség, a munka, a dolgozó megbecsülésének körébe tartozikk, hogy a rendelkezésre állő takarmány ne menjen tönkre, s literekben, vagy kilogrammokban hasznosuljon. A biotechnológia korszakában az állattenyésztésben is egyre nagyobb szerepet kap a tudomány. Az alkotás ég az alkalmazás viszont elsősorban az embereken múlik. Közismertek azok a gondok, amelyek még gyakran késleltetik egy-egy tudományos eredmény gyakorlati megvalósítását, elterjesztését. Ezek a gondok nagyrészt szubjektív okokra vezethetők vissza.: Ha valamikor, akkor most döntő jelentőségű ezen okok feltárása. megszüntetése, a tudomány vívmányaival foglalkozó ember alkotókészségének kibontakoztatása. Összetett dolog ez úgynevezett emberi oldal, s e fogalomnak egész színskálája van, amely az állattenyésztésben jóval bonyolultabban érvényesül. A szakosítás bevezetésében, a biológiát háttér biztosításában elért eredmények mellett a sertéstenyésztés stagnálása, a tehénállomány csökkenése, a failagos takarmányfelhasználás, a született szaporulat felnevelési aránya, a kései első ellés és a ké* ellés közötti időszak hossza azt igazolia, hogy állattenyésztésünkben az állnmánvkihaszná- Iás hatékonysága kritikán aluli. A felsoroltak csak kiragadott példák abból a problémakörből, amelyeknek megoldását az állattenyésztéssel foglalkozó nagyüzemekben sürgősen meg kell kezdeni, mert ezek sem üzemi, sem népgazdasági szempontból nem tűrnek halasztást. Feszített munkára van tehát szükség. A 8. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítése teljes embert kíván az állattenyésztés minden munkaterületén. Védeni kell tehát az embereket, azokat, akik teljes szívvel, akarással vállalkozó kedvvel végzik munkájukat. Ami pedig a szaktudást, a munkaköri és a baleset elleni védelmei illeti, még hatékonyabb oktatást, na gyobb gondoskodást, előrelátást kel megvalósítani minden területen. Töbt és érdemibb intézkedési jogkört kel adni az állattenyésztési termelés egységek vezetőinek, hogy fegyelme zettebb, pontosabb munkát követel hessenek meg a dolgozóktól, d$ eh- hez az is hozzátartozik, hogy na i gyobb megbecsülést, a termelés nö vetésére, a minőség javítására ősz • tönző bérezést kell kialakítani. A: • állattenyésztés sokrétű összefüggései i bői származó többismeretlenes e ; gyenlet megoldása elképzelhetetlei i — a csupa nagybetűkkel leírt szó -- az EMBER nélkül. i t CSIBA LÄSZLI
