Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-24 / 42. szám

1987. október 23. SZABAD FÖLDMŰVES-13 Az IH-14—9-es típusú talajlazító A talajlazító és a Multitiller típusú gép között IHC típusú nehéz tárcsát alkalmaznuk Emödy Gábor osztályvezető­­-helyettes a résztvevőknek többek között elmondta, hogy az idén a múlt év valóságához viszonyítva a szója területe a kétszeresére nőve kedett, területe 1990-lg várhatóan el­éri a 60—65 ezer hektárt. Míg 1983- ben nyolcvanöt gazdaságban termesz- A BS—31 es fafta Magyarországon 1984 óta tették a szóját, addig az Idén már engedélyezett köztermesztésre A kiváló szárszilárdságú Apache fajtától a termelők sokat várnak (A szerző felvételei) BÓLYI JEGYZETEK Országos szójafaiia-bemiitatD A keszegfalvi (Kameničná) Steiner Gábor Egyeséges Földhűves-szövetke­­zet vezetőségének jóvoltából szeptem­ber közepén én is részt vettem azon a tanulmányi kiránduláson, amelyet a szövetkezet — mint szójatermelési rendszergazda — szervezett a Magyar Népköztársaságba, pontosabban a Bo- Iyi Mezőgazdasági Kombinátba. A négynapos tanulmányi kiránduláson, amelyből két napot gyakorlatilag az utazás tett ki, a partnergazdaságok 23 szakembere vett részt. A tanulmá­nyi kirándulás legfontosabb célja az országos szőjafajta-bemutatón való részvétel volt. Vezetőnk, Békési Péter agrármérnök, a hazai szójatermelési rendszer Irányítója ezen kívül a két napra gazdag programot készített elő. Így a partnergazdaságok képvi­selői az egymás közötti eszmecserén, a szójafajta-bemutatón látottak és ta­pasztaltak mellett számos egyéb új­donsággal Is megismerkedtek. Közü­lük említést érdemel a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát sátorhelyi gaz­dasága gépparkjának, törnkdombi ta­­karmányüzemének. saját kikötőjének, beremnmli gazdasága 1248-as tehén­farmjának lucernabetakarltási és -tá­rolást rendszerének, valamint a villá­nyi Oj Alkotmány Mezőgazdasági Ter­­melőszövekezet pincegazdaságának megtekintése. Nagyon örültünk an­nak is, hogy ellátogattunk a Mohácsi Történelmi Emlékhelyre, megismer­kedtünk Pécs nevezetességeivel, s es­te többen két ízben Is megfürödtünk Harkányfürdő merdencélben. százötvenhatban. Ezzel kapcsolatban felhívta a jelenlevők figyelmét a termőterület elaprózódásával járó ve­szélyekre. A köztermesztésre engedé­lyezett fajtákról elmondotta, hogy azok többségükben jók, szinte min­denféle termőhelyi adottsághoz van­nak megfelelőek. Megemlítette, hogy Bólyról eddig nyolc fajta került ki, a jövőben lesznek még továbbiak is, amelyekre a még nagyobb ter­méshozam lesz a jellemző, a szója­­termelő gazdaságok részére fajtavá­már látogatásunk előtt betakarítot­ták. A kísérletben szereplő fajták és fajtajelöltek közül kilenc volt ma­gyarországi, ebből hat a Bólyi Mező­­gazdasági Kombinátból (BS—38, BS —44, BS—39, BS—56, BS—31, BS—45) és három az Iregszemcsei TAKI-ból (ISZ—15, ISZ—16, Eszter), tizenegy az Egyesült Államokból fMc Call, J—Oil, P—9061, Evans, J—82, CM— —048, CM—137, S—1346, S—1460, 10305—01, Safir), kettő Kanadából (Apache, Crusader), négy Jugoszlá­viából (NS—16, NS—20, NS—21), NS—102), egy pedig Franciaország­ból (Chandor) volt. A kísérleti parcellák területe 0,25—0,50 hektár között ingadozott. Az elővetemény őszi búza volt. Hek­tárra és hatóanyagban számítva 42 kilő nitrogén-, 90 kiló foszfor- és 120 kiló káliumtartalmú műtrágyát adagoltak. A vegyszeres gyomirtásra a talaj­Az országos fajtabemutató iránti nagy érdeklődést felvételünk is bizonyítja termést adott hektáronként), a Mc Call (jó szárszilárdságú, a hektáron­kénti tőszám 558 ezer körül javasol­ható, a fajtakísérletekben 1985-ben 2,04, 1986-ban pedig 2,48 tonna ter­mést adott hektáronként) és az Apa­che fajta [kiváló szárszllűrdságú, a hektáronkénti tőszám 481 ezer körül javasolható). A hazai rendszergazda, a Keszegfalvi Efsz a jövő évben sze­retné termőhelyi adottságaink között kipróbálni ezeket a fajtákat. A középérésű csoportha (120 -135 nap) tartozó fajták közül a Nyugat­­-szlovákiai kerületben sikeresen ter­meszthető többek között az Evans (120 napos tenyészidejű, jó szárszi­lárdságú, a hektáronkénti tőszám 454 ezer körül javasolható, a fajtakísér­letekben 1985-ben 2,23, 1986-ban pe­dig 2,91 tonna termést adott hektá­ronként), a Crusader (125 napos te­nyészidejű, jó szárszilárdságú, a hek­táronkénti tőszám 457 ezer körül ja­vasolható, a fajtakísérletekben 1985- ben 2,25, 1986-ban pedig 3,2 tonna termést adott hektáronként) és a BS—31-es fajfa (135 napos tenyész­idejű, jó szárszilárdságú, a hektáron­kénti tőszám 423 ezer körül javasol­ható, a fajtakísérletekben 1985-ben 2,26, 1986-ban pedig 3,04 tonna ter­mést adott hektáronként). E három fajta közül a BS—31-est a hazai szó­jatermelési rendszer keretében a te­rület 15—20 százalékán termesztik, az Evans fajta már szintén szerepel a Nyugat-szlovákiai kerületben, a Crusader fajtát a rendszergazda ter­mőhelyi adottságaink között a jövő évben szeretné kipróbálni. Az Idén az országos szójafajta-be­­mntatát már tizennegyedik alkalom­mal rendezték meg a kombinát sá­torhelyi gazdaságában, amelyen Ju­goszláviából. Csehszlovákiából és Franciaországból is jelen voltak a szakemberek- A fajtabemutató iránt érts! volt az érdeklődés, amit az is bizonyított, hogy az érdeklődők nem fértek el a gazdaság kibővített klub­termében. Szabó János, a Bólyi Mező­­gazdasági Kombinát vezérigazgatója megnyitó beszédében többek között kiemelte, hogy Magyarországon je­lenleg nem egészen 40 ezer hektár területen termesztik a szóját, s az idén rekord termést várnak. Pozití­vumként említette, hogy amióta a kombinátban termelik a szóját, a sze­mes kukorica átlagos hektáronkénti terméshozama 2 tonnával növekedett. Ugyancsak termésnövekedést tapasz­taltak az őszi búza esetében Is, ami elsősorban a levegő nitrogénjét meg­kötő gyökérlakó baktériumoknak kö­szönhető. A kombinátban a betakarí­tás során alkalmazott elektronikus vezérlésű, magyarországi gyártmányú flexibilis vágóasztal jóvoltából jóval kisebb a betakarítási veszteség, mint nálunk. A vezérigazgató megemlítet­te azt is, hogy a szft|a termelésének és magyar—jugoszláv kooperáció­ban történő feldolgozásának a célja a humán szükségletek kielégítése és a takarmányfeldolgozás Jobb kihasz­nálása. Végöl megjegyezte, hogy mi­vel egyelőre Magyarországon nem elegendő a szója termőterülete, a jövőben a kormány- és a MÉM prog­ram értelmében növelik vetésterüle­tét. laszték szerint ts elegendő mennyisé­gű vetőmagot biztosítanak. A termesz­­téstechnológiával kapcsolatos meg­figyeléseik közül kiemelte: az idén is előfordult olyan eset, hogy az aszályok és egy kiadós csapadék után a szója újra virágozni kezdett és termésmegkötés valósult meg. , Dénes Mi hályné az új fajták és fajtajelöltek értékelésével foglal­kozott. Megemlítette, hogy amíg 1984-ben huszonhat fajtával, fajtaje­­lölttel végeztek kisparcellás kísérle­teket, addig 1985-ben huszonnyolc,, 1986-ban huszonhét, 1987-ben pedig már harmincnyolc fajtával, fajtajelölt­tel. A hektáronkénti átlagos termés­hozam 1,5—3,3 tonna között inga­­dozottt. Szólt arról is, hogy amíg 1984-ben Magyarországon csupán há­rom köztermesztésre engedélyezett fajta volt, addig ma már tizenegy van. Végül részletesen Ismertette, néhány új fajta, illetve fajtajelölt tu­lajdonságait, termesztéstechnológial igényelt.-előkészítéskor Olitref 26 EC-t (3,5 1/ha), a vetéskor Patoran 50 WP-t (3,0 kg.'ha), vetés után pedig Fusiia­­de S-t (3,0 1/ha) használtak. A sor­közi növényápolást lyét ízben május 13-án és 28-án végezték el. A látottak és tapasztaltak alapján a résztvevők minden egyes fajta Ezt követően a résztvevők a kom­binát sátorhelyi gazdaságának S-10-es tábláján megismerkedhettek a hu­szonhét, pontosabban a huszonhat fajtával és fajtajelölttel. Tudniillik az első, úgynevezett szuper korai érésű (95 napos) BS 38-as fajtajelöltet és fajtajelölt esetében bőséges jel­lemzést kaptak — külön említést ér­demelnek a korai éréscsoportba tar­tozó fajták ,így a BS—38 (95 nap), a Me Call és a J—011 (105—105 nap], az Apache (110 nap), az ISZ— 16 (112 nap], az ISZ—15, a BS—44 és a P—9061 (115—115 nap), melyek közül hazánkban— Dél-Murvaország­­ban és a Nyugat-szlovákiai kerület északi részében — szóba jöhet a BS 38-as (jő szárszilárdságú, a hek­táronkénti tősszám 513 ezer körül ja­vasolható, a fajtakísérletekben 1985- ben 1,72, 1986-ban pedig 2,6 tonna Végül a résztvevők megtekinthet­ték a szója betakarítását, az ezt kö­vető műtrágya-kijuttatást és az őszi búza alá való talaj-előkészítést. A szója betakarítására kizárólag az NSZK-beli, flexibilis vágóasztallal el­látom CLAAS nOMINÄTOR kombáj­nokat használják. Mivel a kombinát­ban a szója szalmáját nem takarítják be, a kombájnok végére aprító be­rendezést szerelnek, amely egyenle­tesen szétteríti a felaprított szalmát, így a szója szalmájának talajba dol­gozása nehéz tárcsákkal ts megold­ható. A kombájnok a flexibilis vágó­asztal jóvoltából rendkívül jó mun­kát végeznek, amiről a helyszínen is meggyőződhettünk. A műtrágyakiszó­­rás után megnézhettük a talajelőké­­szftő gépeket Is A kombinőt sátor­helyi gazdaságéban az idén a szóját 570 hektár területen termesztik. Utá­na általában őszi búzát vetnek, s en­nek megfelelő a talajelőkészítés is. A legnagyobb meglepetésünkre a szántást kiiktatták a talaj-előkészítés sorából. Az első menetben az IH-14— 9-es típusú, ötkéses talajlazító szere­pelt, utána az IHC tipusú nehéz tár­csa, majd a Multililler ítpusú gép következett.-BARA LÄSZL0 Ntirvti mérleg A lakszakállasi (Sokolce) Cseh­szlovák-Magyar Barátság Egységes Földműves-szövetkezet 4127 hektár szántóterületen gazdálkodik. Ebből a kalászos gabonát 1500, a szemes kukoricát 1200, a borsót 200, a zöld­ségféléket pedig 123 hektáran ter­mesztették. A közelmúltban tett láto­gatásom során Lajos Tibor agrármér­nöktől, a szövetkezet növényter­mesztési ágazatvezetőjétől az idei aratás eredményei felől érdeklődtem A növénytermesztési ágazatvezető elmondotta, hogy az idén a viszony­lag kedvezőtlen időjárás diktálta a föltételeket a mezőgazdaságnak. Per­sze nem minden növénykultúra ese­tében mutatkozott az időjárás káro­san. Az elkésett tavaszi vetésekre például jó hatással volt a kiadós má­jusi csapadék. Ezzel szemben a na­­gyobbb területre kiterjedő altalajvíz hátráltatta a kukorica vetését és ha­tástalanította a talajba juttatott nö­vényvédő szereket. ф A nehézkes kezdet után végül is hogyan sikerült a gabonabetakarí­­tás? — érdeklődtem az ágazatveze­­tőtől. — Minden aratás gonddal jár és örömmel végződik. Itt csúcsosodik ki az eddigi munkák eredménye. Nagyon oda kellett figyelnünk a munkaszervezésre, valamint a kom­bájnok, egyéb gépek és szállítóesz­­közö menetére. Ha ezeknél a mun­káknál hiba történik, a bekövetkezett kárt már sehogyan sem lehet pótol­ni. Ezért fokozott figyelemmel kísér­tük a munka ütemét s minden te­kintetben biztosítottuk ennek folya­matosságát. ф Számokban kifejezve miképpen értékelhető az aratás eredményessé­ge? — Az őszt búzából 6751, árpából 1526, borsóból pedig 511 tonnát taka­rítottunk be. Ez a búzánál 6,31, a ta­vaszi árpánál 5,02, a borsónál pedig 2.55 tonnás hektárhoz?,mnak felelt meg. Az állami alappal szembeni kö­, telezettségünket maradéktalanul tel­jesítettük s ezen felül 69 tonna ve­tőmagot is termeltünk. Ha az idei eredményeinket az előző évivel ha­sonlítjuk össze, bátran elmondhatjuk, hogy eredményesen fejeztük be az aratást. Míg tavaly a gabonafélék termelésében 1380 tonnás lemaradást könyveltünk el a tervezette! szem­ben, az idén a kalászos gabonafélék betakarítása után ezt a lemaradást 350 tonnára csökkentettük. Ebbe még nincs beleszámítva a szemes kuko­rica termése. A jő eredményhez bi­zonnyal az is hozzájárult, hogy a gabonábetakarítás folyamán figyelem­mel kísértük a szemveszteségek ala­kulását s mindent elkövettünk mini­málisra való csökkentésük érdeké­ben ф Hogyan vizsgázott a gépesítési szakasz? — A gépi berendezéseket jól elő­készítettük. A gabona betakarításhoz 9 saját és 9 vendégkombájn állt a rendelkezésünkre. Az idén Is — az előző évekhez hasonlóan — a ven­dégkombájnok a Prievidza! járásból, a Pferovt Gép- és Traktorállomásról és a drahany-i szövetkezetből érkez­tek. Gabonatábláinkon az E 516-os, az E 512-es, a Niva és a Bízón arató­­-cséplő gépek dolgoztak. Átlagban egy-egy kombájnra 65 hektár aratnt­­való jutott. A 14 napig tartó aratás alatt a gépek csak igen kis meghibá­sodással dolgoztak, anxi a gépjavítók egész évi becsületes munkáját di­cséri. Beszélgetésünk közben Kürty Sán­dor, a szövetkezet gépesítési ágazat­­vezetője toppant be az irodába. Hallván az utóbbi mondatot, azonnal hozzá is fűzte: — Az Igaz, így volt, de azt már kevesen tudják, hogy milyen nehéz­ségek árán sikerült ezt elérni. Meny­nyi utánajárást igényelt egy-egy pót­­alkatrész beszerzése. ® Hogyan haladtak az aratást kö­vető munkák? — A gabona szállítását saját szál­lítóeszközökkel biztosítottuk. Az ara­tással párhuzamosan végeztük a szalma lehordását és a tarlóhántást, valamint a másodnövények alá' a ta­laj-előkészítést. A másodnövényeket elsősorban öntözhető területekre ve­tettük. A felsorolt munkák folyama­­totsan haladtak, ami részben a meg­felelő gépi felszerelésnek volt kö­szönhető. Naponta például 78 hek­tárnyi területről tudtuk lehordani a szalmát. Ф Miképpen alkalmazták az anya­gi és erkölcsi ösztönzés adta lehető­ségeket? — A munkák sikeres elvégzése ér­dekében a szövetkezet vezetősége szocialista munkaversenyt hirdetett. A megszabott célprémiumok nagysá­gát úgy határoztuk meg. hogy ezál­tal a minőségi munkára és a munkák folyamatosságára ösztönözzük a dol­gozókat. Szénássy Arpád mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents