Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-24 / 42. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 23. zooazoas Irta: Fisch László agrármérnök, a tudományok kandidátusa, a somorjai (Samorín) Kék Duna Efsz elnöke JOGI VÁLASZOK V. JÁNOS LEVELÉBEN A KŐVETKEZŐKET ÍRJA: Az efsz kisajátította a tulajdonukban lévő 10 ár területet, amelyen szőlőt és zöldséget termesztettek 2 család részére. Azóta folyik az ügyben a huzavona. A népi ellenőrzési bizottság az ügyben olvasónknak adott igazat, a kerületi államügyészség ellenkező véleményen van, arra hivatkozva, hogy panaszosunk nem használta ki a földterületet. Olvasónk 50 éve használta a földet, amely fedezte 2 család zöldségszükségletét, és most fájlalja, hogy a terület parlagon bever, és legfeljebb csak juhokat legeltet rajta az efsz. Tudomása szerint, a 13 személy közül, akiket a kisajátítás érint, csupán egyet kártalanított az efsz. Igazságtalannak találja a járási nemzeti bizottság eljárását az ügyben.. Az ön által felvázolt tényállásból kiindulva, az ügyben hozott összes írásbeliség mtta nélkül a következő állapítható meg. Az ügyben nem kisajátításról van szó, ugyanis ezt úgy jellemezhetnénk, mint az állam beavatkozását az Ingatlanokhoz fűződő tulajdon- és. használati viszonyokban, az államigazgatás szervei által, a társadalom fontos érdekében. a törvényben leszögezett teltételek mellett, a jogi normákban feltüntetett ellenérték megtérítése fejében. A kisajátítás jogi alapja elsősorban a Polgárt Törvénykönyv 131. paragrafusa, valamint az 50/1976 os •sz. építkezési törvény, Illetve a 85/ /1976-os Tt. sz. hirdetmény rendelkezései. A pénzbeli megtérítés összegével az 47/1969-es Tt. sz. hirdetmény még érvényben lévő rendelkezései és a 129/1984-es Tt. sz. hlrdetmny foglalkozik. Pénzbeli ellenérték helyett pl. pótföld juttatása csak kivételes esetben lehetséges, éspedig akkor, ha a kisajátított ezt kérte, és a szervezet, amelynek részére a kisajátítás megvalósult, ilyen földterületet rendelkezésre tud bocsátani. Megjegyzendő még, hogy kisajátítani csak akkor lehet, ha a kisajátítás célját egyezséggel vagy más módon nem lehet elérni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kisajátítási eljárást csak akkor lehet elindítani, ha az Indítványozó bizonyítani tudja, hogy az ingatlanhoz fűződő tulajdon- vagy egyéb jogot a tulajdonostól . egyezséggel próbálta megszerezni, de az erre nem tanúsított hajlandóságot. Földet kisajátításra csak építkezés végrehajtására, lakóterületi alakulat, vagy annak egy részének lebontására, higiéniai, biztonsági védőövezet kialakítására, tereprendezést, bányászati célból, vagy ezzel összefüggő munkákból eredően, információs, reklám és propagáclós létesítmények elhelyezésére, valamint az építmény vagy földterület rendes kihasználására szükséges feltételek biztosítása céljából lehetséges. A kisajátításnál a tulajdonjog .vagy egyéb jog csak a legszükségesebb mértékben lehet érlntve. A kisajátított föld az állam tulajdonába megy át. A kisajátításról az építkezési hivatal (stavebný űrad) dönt, azaz a járási nemzeti bizottság, vagy ezzel a hatáskörrel rendelkező helyi, illetve várost nemzeti bizottság. Az ön esetében minden lel arra utal, hogy nem kisajátítást alkalmaztak, hanem a termelés biztosítására hivatott földhasználatról szóló 123/ /1975-ös sz. törvény rendelkezéseit érvényesítették. Ezen törvény 6. paragrafusa értelmében azon mezőgazdasági föld tulajdonosa, amely nincs szocialista szervezet használatában, köteles biztosítani a föld rendes megművelését, a társadalom érdekeivel és a mezőgazdasági termelés elért színvonalával összhangban, és kihasználni azt a társadalmi Igényeknek megfelelő mezőgazdasági termékek produkciójára. Ha a mezőgazdasági föld tulajdonosa ennek nem tud eleget tenni, jelentenie kell ezt a helyi nemzeti bizottság által a járási nemzeti bizottságnak. A járási nemzeti bizottság oda hat, hogy az ilyen tulajdonos az államnak ajándékozza a földjét, vagy a szocialista szervezettel (efsz, állami gazdaság, közös mezőgazdasági vállalat stb.) írásos szerződést kössön a föld és egyéb mezőgazdasági vagyon (gazdasági épületek, gazdasági berendezés stb.) átadásáról, amennyiben a szocialista szervezetnek szüksége van ezekre. A törvény utal arra az esetre is, ha nem jön létre ajándékozási szerződés vagy írásbeli egyezség. Ilyen esetben a szocialista szervezet használati joga a járási nemzeti bizottság döntése alapján jön létre, a tulajdonos akaratától függetlenül. Megjegyzést érdemel itt az, hogy nem érvényesíthető ilyen jellegű használati jog a személyi tulajdonban lévő építmények (lásd 8 Polgári Törvénykönyv Í27. paragrafusát], sem olyan földterületek, kertek és udvarok esetében, amelyeken személyi tulajdonban lévő építmények állanak, vagy ha a belterületen fekszenek (Intravilán) és nem haladják meg a 10 ár területet. Kivételes esetekben a kerteket illetően — a 10 ár feletti terület sem Jönne számításba, ha a 10 árt meghaladó rész nem tenné lehetővé ennek nagyüzemi megművelését. Ez a sajátos, a szocialista szervezet által élvezett földhasználati rezsim időben nem korlátozott, és ingyenes (térítésmentes), tehát a tulajdonos nem jogosult semminemű ellenszolgáltatásra. Ezen használati rezsim a tárgyi (dologi) jog elvén alapszik, elválaszthatatlanul a használatba került földhöz fűződik, és nem szűnik meg, Illetve nem módosul a tulajdonos személyében beállt változás kapcsán sem, tehát mit sem változtat rajta az a tény, hogyha Időközben a tulajdonos halálával az örökösökre száll át. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, hogy a szocialista szervezet által gyakorolt használati jog itt erősebb, mint a tulajdonost illető tulajdonjog. A szocialista szervezetnek joga és kötelessége védeni a hasziált területet minden jogtalan beavatkozóval szemben, tehát akár a tulajdonossal szemben Is. Ugyanakkor kötelessége is a leghatékonyabban kihasználni azt a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. Így írja ezt elő többek között a 122/.l975-ös sz. földműves-szövetkezeti törvény 7. paragrafusa, valamint a mezőgazdasági földalap védelméről szóló 53/1966-os sz. törvény (teljes hangzásban kihirdetve a 126/1976-os Tt. sz. hirdetményben). Ezen törvény 27. paragrafusa 2. bekezdésének c. pontja értelmében a földalapvédelmi szervek (járási nemzeti bizottság, kerületi nemzeti bizottság stb.) 500 ezer Kös-tg terjedő büntetést róhatnak ki a szocialista szervezetre, ha az a földterületét elégtelenül használja ki és műveli meg, például elgyomosodás stb. esetében. Amennyiben panaszosunk indokolatlannak találta a járási nemzeti bizottság döntését a szocialista szervezetre átruházott földhasználati jog esetében, a döntés kézbesítésétől számított 15 napos fellebbezési határidőben érvényesítenie kellett volna a fellebbezési jogát, és bizonyítania azt, hogy a földet a 123/1975-ös sz. törvény kívánalmai szerint megműveli, Illetve kihasználja. Kérhette volna helyszíni szemle végrehajtását a bizonyítási eljárás során, a helyi nemzeti bizottság véleményezését stb. A fellebbezésről a kerületi nemzeti bizottság döntött volna. Fellebbezés hiányában a döntés jogerőre emelkedett. Az igazgatási perrendtartás (správny poriadok) a 71/1967-es sz. törvény 62. paragrafusa 1. bekezdésének e. pontja alapján lehetőség van perfelújításra (obnova konania), ha a bizonyítékok, amelyekre a döntés támaszkodott, valótlannak bizonyultak, vagy lehetőség van a határozat fellebbezési eljáráson kívül felülvizsgálatára (preskúmanie- rozhodnutia mimo odvolacieho konania), az Igazgatási perrendtartás 65. paragrafusa értelmében törvénytelen döntés esetében. Ezekhez a rendkívüli jogorvoslás! eszközökhöz viszont csak a jogerősségtől számított 3 éven belül lehet folyamodni. Ha a járási nemzeti bizottság döntése 1983-ban jogerőre emelkedett, ezekre a jogorvoslás! eszközökre már nincs lehetőség. Az 'Igazgatási perrendtartás 69. paragrafusa értelmében viszont az államügyész óvást adhat be, amennyiben a döntésben a törvény megszegését látja (protest prokurátora). Az ügyésznek erre a Jogerősségtől számított 5 éven belül van lehetősége. JUDr. POLLÄK LÁSZLÓ A mezőgazdasági szövetkezeti tör- < vény tervezete a Csehszlovák Szocia- s lista Köztársaság gazdasági íhecha- ] nizmusa átépítése alapelveinek szer- j vés részét képezi, amelynek céljait a CSKP XVII. kongresszusa határozta meg és további forradalmi lépést jelent a szocialista mezőgazdaság fejlődésében Különösen nagyra értékeljük, hogy i a törvénytervezet egységesíti a népgazdaság Irányításának eszközeit, hogy szélesíti a szocialista vállalko- < zás lehetőségeit, a mezőgazdasági szövetkezetek önelszámolási önállóságát, és elmélyíti a szövetkezeti demokráciát. Ezek mind nagyon pozitív változások lesznek, azonban attól függ, hogy gyakorlati megvalósításuk, a tervezés, az ár- és adópolitika átalakítása hogyan sikerül. Ezért lenne szükséges, lia a vonatkozó végrehajtó előírásokat illetően is teret kapnának a hozzászólások, ugyanis éppen ezeknek a játékszabályain múlik, hogy a társadalmi stratégiában meghatározott üzemi, kollektív és egyéni érdekeket össze tudják-e hangolni, vagy ezeknek az egysége csorbát szenved valahol. Például a tervezésben alapvető kérdés, mennyi lesz a megjelölt feladat és a többi kötelező mutató. Ez szorosan összefügg.a vállalkozói tevékenység fejlődésével. A törvénytervezet támogatja a vállalkozás sokoldalú fejlesztését a társadalom igényeivel összhangban. A szövetkezeti tagokkal .szembeni bizalom megnyilvánulása ez, amellyel a termelési alapokat és az üzemek szellemi potenciálját hatékonyabban kihasználhatjuk. Milyenek a szocialista vállalkozás lehetőségei a mezőgazdasági termelésben? Most csak két kötelező tervmutatónk van, a gabona és a hús állami alapokra történő felvásárlása. Ezekkel a mutatókkal termelési szerkezetünk 80—85 "százalékban az állattenyésztés és a növénytermelés teljesítményével van meghatározva. Termőföldünk fennmaradó 15—20 százalékán foglalkoztunk csak tehát olvan növények termesztésével, amelyek a szövetkezet további fejlődése szempontjából a legelőnyösebbek. Például zöldség- vagy virágmagvak, gyógy- és fűszernövények termesztésével nemcsak hazai, hanem a külföldi piac érdeklődésére is számot tartó termékekkel jelentkezhet a szövetkezet. Mi például ezeken a lehetőségeken kívül a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézettel ^OKSŰPj, a Bratislava! és a Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel együttműködésben olyan nsemegeszfflő-fajták előállítását és szaporítását kezdtük el, amelyeket konténerekbe csomagolva adunk majd el mind a szocialista. szervezeteknek, mind a magántermelőknek. Nagyon ígéretes az éterolajak gyártásának programja is, amelyet a Bratislavai Műszaki Főiskola Vegyészeti-technológiai Karával a biotechnológia fejlesztésének keretétien valósítunk meg. Most folynak az előkészületek egy olyan komplex parkosítási program megvalósítására, amely a tervezéstől a kivitelezésig vállalná a mezőgazdasági üzemegységek környékének parkosítását, a bokrok, cserjék klültetéséig, a füvesítésig és egyéb szolgáltatások nyújtásáig. A mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartalékait az élelmiszeriparra vajó szorosabb önelszámolási átkötésben látjuk, mégpedig különböző termelési társulások, vállalatok vagy közös vállalatok létesítése által. Itt nagyobb kezdeményeizést várunk a cukor-, a tej-. és a konzervipartól. Az új törvény életbe lépésével egyidőben a partnerkapcsolatok egyenlőségére alapozva új, minőségében jobb adásvételi kapcsolatokra is szükség' van. Megjegyzem, hogy ehhez meg kell szüntetni a ma még létező akadályokat — a feldolgozóipar részéről csekély az érdeklődés az együttműködés iránt és’a közös beruházásokra fordítható pénzügyi források (integrációs alapok) is szerények. Végső soron azért (önnek létre gyorsabban egy önálló szervezeti egységen — mezőgazdasági üzemen — belül a termelési egységek, vagyis azonos szerkezeti alapon működő sejtek keletkeznek. A vállalkozás további tere a nem mezőgazdasági tevékenység fejlesztése. Ez lehet saját zöldség, gyümölcs, házi élelmiszer-ipari készítmény árusítására szolgáló üzlethálózat. Itt Is a törvénytervezet lehetőségeit használjuk ki, amikor a Somorjal Vnbvel közösen, társított eszközök segítségével ennek a választási időszaknak a végéig olyan üzlet létesítését tervezzük amelyben csak első osztályú mezőgazdasági termékeket árusítunk -majd. Mezőgazdaságunk — főleg a CSKE XVII. kongresszusa után — elkezdtE a hiányzó műszaki eszközök (sőt még a berendezések} gyártását is a mikroelektronika alkalmazásával. Ezen £ területen mi is lendületesebb vállal kozásba kezdünk, kihasználva a Ro vlnkai Mezőgazdasági Gépészeti Ku tatóintézet közelségét, de saját mű szaki dolgozóink, javítóink, meste reink ügyességét, alkotó képességét Is. Most egy 3—6 méter .munkaszélességű magágy-előkészítő raultikombi-' nátor fejlesztésén dolgozunk. A szövetkezeti mezőgazdasági üzemekben a nem mezőgazdasági jellegű termelés — a kukorica- és a cukorrépa-termelő körzetekben is — az évi termelésben elérhetné a 30 százalékos arányt, a 15—20 százalékos rentabilitást. A vállalkozói tevékenység sikerének előfeltétele olyan üzemi szervezési egységek létrehozása, amelyek éppúgy foglalkoznának piackutatással, mint a bel-, valamint a külpiaci tevékenység fejlesztésével. A szövetkezetek eredményes működésének új, -minőségi feltétele a gazdasági önelszámolás alapján megvalósított önálló pénzgazdálkodás. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő termelési, szervezési és irányítási szerkezet kialakítása mellett elengedhetetlen, hogy az üzemekben a gazdaságirányítás elveinek kell érvényesülnie. Ezalatt azt értem, hogy: — létrejön a hozraszcsot-szerkezet a gazdasági és költségközpontok szintjén; — külön terveket dolgoznak ki a hozraszcsot-egységek számára, a gazdasági központ részére egészen a nyereség képzéséig. Emellett a tervek teljesítésével szemben támasztott Igényeknek hozzávetőlegesen egyformának kell lenniük. Év közben a tervek1 teljesítését havonta kell ellenőrizni; i — érvényesíteni kell a vezetők és . a dolgozók anyagi és erkölcsi érdekeltségének hatékony módszereit; — be kell vezetni a brigádszerü • munkaszervezést és jutalmazást. Helyes, hogy a törvénytervezet hangsúlyt helyez a szövetkezet gaz- I daságl eredményei és a munka ju- talmazása közötti szoros összefüggés, re. Ezért újra kell értelmezni a jutal> mazás fogalmát nemcsak az elvégzett- munka mennyisége, hanem minősége- alapján, főként pedig a végső gaz• dasági eredmények alapján, amelye- két a munkaközösség vagy a dolgot zé elér. A munkaközösségeknek tudatosíta- niuk kell, hogy a bérek képzését csak új értékek létrehozása biztosít? hatja, olyan értékeké, amelyekre a 3 vevőnek szüksége van. (Nem lehet ? raktári készletek növelésére árut ter?- -meint.) A termék végső értéke és* i létrehozott nyereség tulajdonképpen- a jutalom egyedüli forrása. Ebből kö- I- vetkezik, hogy az év közben kiftze- tett jutalom ebben az értelemben- előleg, melynek magasságát az év közben elvégzett munka mennyisége és minősége határozza -meg. Az el- i számolás, az ún. részesedés aránya i a kollektív, illetve az egyéni érdem és a hozraszcsot-módszerrel gazdálkodó egység egész évi munkája eredményének függvénye. Ez tulajdonképpen az üzemek nyereségképzésének és termelésnövekedésének útja is. Az önelszámolás azonban szorosan összefügg az adópolitikával. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági üzemek ün. talajtani-gazdasági csoportokba lesznek besorolva, amelyeknek a feltételeit eddig nem hozták nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a szövet kezetek a nyereségből, a bérekből és a talajtani-gazdasági besorolás alapján fizetnek majd adót. Hogy a saját számlánkkal jól gazdálkodhassunk, ehhez elegendő pénzforrásra van szükség, mivel a termelési költségeket egész évben fedezni kell; pénzforrásra van szükség ahhoz Is, hogy a bővített újratermelést (építkezések és gépek vásárlása), valamint a gazdasági eredmények alapján történő részesedést és egyéb alapok, legfőképp a kulturális és szociális alap fedezését biztosítani lehessen. Bízunk abban, hogy a mezőgazdasági termékek árképzése, valamint a gazdaságirányítás további eszközei (adópolitika) tárgyilagosan járulnak majd hozzá olyan légkör és olyan tág tér biztosításához, amelyben a szocialista mezőgazdaság kezdeményező módon és hatékonyan fejlődhet, s hogy mindez nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni azoknak a mezőgazdasági üzemeknek, szövetkezeteknek a helyzetét, amelyek ezidáig átlagon felüli gazdasági eredményeket értek el. Stratégiánk végső célja világos: gazdasági-műszaki fejlődésünk meggyorsítása, amely a termelési feladatok zavartalan teljesítésében, termékeink mennyiségében, jő minőségében és gazdaságosságában nyilvánul meg. Mi, a mezőgazdasági szövetkezetek dolgozói helyt akarunk állni ebben a „forradalmi“ törekvésben. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök munkalátogatást tett a Dél-morvaországt kerületben. A BreclavI járásban lévő hustopéCei Vörös Hadsereg Efsz-ben megismerkedett a termelési és gazdasági eredményekkel, s találkozott a vezetőkkel és az élenjáró dolgozókkal. Körútját a Brno-feőkovicei Lachema vállalatnál folytatta, amely főként a mikroelektronika, az egészségügy és a mezőgazdaság számára gyárt speciális kémiai termékeket. Az üzemek dolgozóival folytatott közvetlen, szívélyes, baráti beszélgetések során Husák elvtárs rámutatott, hogy az új gazdaságirányítási módszerek érvényesítése érdekében elfogadott intézkedések azt célozzák, hogy megteremtsék a feltételeket a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsításához, a dolgozóknak az irányításban való szélesebb körű részvételéhez. Ez egyúttal annak az útja, hogy lépést tartsunk a világszerte végbement rohamos tudományos-műszaki fejlesztéssel, és hogy ,eleget tegyünk azoknak az új, igényes követelményeknek, amelyeket ez a haladás egész társadalmunkkal szemben támaszt. Ezután Gustáv Husák elvtárs a kerületi pártbizottság székházéban munkaértekezleten vett részt a kerület politikai tisztségviselőivel. Szlovákia 108 ipari szövetkezetének küldöttei tanácskoztak Bratislaváhan az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének V. kongresszusán. hogy számot adjanak az eltelt fél évtized eredményeiről. A kongresszuson részt vett az SZLKP KB küldöttsége, élén Rudolf Netíkkel, a KB osztályvezetőjével. Jelen volt az SZKT küldöttsége Jiff Záhradník vezetésével. A kongresszuson elhangzottak szerint az ipari szövetkezetek fő feladata a jövőben is az lesz, hogy a piacot olyan termékekkel gazdagítsák, amelyeket a nagyüzemek nem gyártanak. Az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnökévé ismét Branislav Bírošt választották. # * # Ülést tartott Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége Villám Šalgovičnak, az SZLKP KB Elnöksége tagjának, az SZNT alelnökének vezetésével, amelyen jelentést vitatott még a szlovákiai távközlés fejlesztéséről. Megállapította, hogy az e téren végzett munka a CSKP XVII. kongresszusának határozatából indul ki. A távközlés fejlesztési koncepciójának súlyponti feladata a műszaki1 alap fejlesztése, az interurbán távbeszélő hálózat automatizálásának befejezése, a rádió -és a tévéadók hálózatának bővítése, valamint a műholdas rádióösszeköttetés fejlesztése. * # # Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A szívélyes baráti légkörben folytatott beszélgetésen áttekintették a két ország politikai és gazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit és a CSKP, valamint az SZKP kapcsolatait. Behatóan foglalkoztak a nagy októberi szocialista forradalom közelgő, 70. évfordulója ünnepségeinek előkészületeivel.
