Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-11 / 27. szám
A tájékozott huzui aprôállat-tenyésztók körében kevesen vannak azok akik még nem hallották Zdenek Pichlík pódafai (Povodal tenyésztő nevét. A galambászok, kutyakedvelők Jól ismerik mint országosan, sőt nemzetközileg elismert pontozóbírót aki több mint két tucat kutyafajta pontozására jogosult. A- zok pedig, akik figyelemmel kísérik a hazai dtszmadártenyésztés eredményeit, jól tudják, hogy eddig csak neki sikerült háromszor elnyernie a Cseh Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által felajánlott, az Exota Olomouc legsikeresebb kiállítójának járó vándorserlegét, • Hogyan és mikor került a Csallóközbe? — kérdezem a csehül beszélő házigazdát. — Először 25 évvel ezelőtt, Komáromba kerültem katonának, majd csallóközi lányt vettem feleségül. Néhány évig Bratislavában laktam, de a panelházak és a város korlátáit nem bírtam. Ott nem tarthattam állatokat. ф Azt hiszem a kezdettel kapcsolatban fölösleges feltennem a „Mióta?“ kérdést, hiszen bizonyára ön is már gyerekkorában eljegyezte magát az állatvilággal. Amennyiben azonban így volt, miért nem választotta az állattenyésztést hivatásának, hiszen ha jól tudom jelenleg mint építőstoohnikus dolgozik? — Gyerekfejjel állatorvosnak készültem, de a családomban mindenki az építőiparban dolgozott, ezért az apai szigor engem is erre a pályára irányított. Kedvtelésemtől azonban nem tudtam elszakadni. Ma már harminc éve, hogy tagja lettem az állattartók szövetségének. Első és mindmáig leg kedvesebb állataim a galambok. Ma is sok Időt szentelek nekik. Igyekszem a legritkább fajtákat is beszerezni. Az amszterdami begyesgalamb csak nálam található az országban. • Mikor az ndvarba beléptem, mély, torokhangú ugatással egy hatalmas német dog köszöntött. Hátul az udvarban lévő ketrecekben még néhányat láttam belőlük. — A ^slambok után a német (logok érdekelnek a legjobban. Csoki szabadon jár-kel az udvarban, mivel nagyon barátságos természetű. A többiek kissé agresszívak, ezért ketrecben tartom őket. A német dognak ötféle színváltozata van: egyszínű fényesfekete és acélkék, fehér alapon feketén foltozott, valamint sárga alapszínen fekete csíkozású. Én három színváltozatot tartok. 'Hadd mondjam el, amit házigazdám szerényen elhallgatott: az ő érdeme, hogy Dunaszerdaltelyen (Dunajská Streda) működik az ország egyetlen vidéki központtal rendelkező tcuyészklubja, a német dogokat Végleg elnyerte a vándorserleget és bernáthegyiekéi tenyésztő ké, amelynek Zdenck Pichlík a vezetője. — Még egy nagyon ritka, értékes kutyafajtát tartok. Más nál az országban ilyen — a brazil dog (Fila brasileiro) nem fordul elő. Egyetlen im portált példánya hátul látható az udvarban. (Akit a fajta leírása közelebbről érdekeli, az a Chovatef jómusi számában többet Is megtudhat róla). Egzotikus madarakkal, köztük díszbaromfival, galambfélékkel és papagájokkal is foglalkozom. Házigazdám csak úgy ontja a fajták és a különféle fajok neveit. Cseh, latin magyar és német szavak röpködnek a levegőben. Szégyen ide — vagy oda, egy-egy névre többször is rákérdezek, s nem szégyellem % ' >!/ '.r $ Ш1 San fölismerhető — mutatja be kísérőm az elegáns madarat. Innen csakhamar átmegyünk a papgájokhoz. Először az ausztráliai régió madarait nézzük meg. Külön madárházuk van ezeknek ugyanis télen nem kell fűteni. Színek és hangok kavalkádja fogad, alig értjük egymás szavát. — jelenleg több mint 110 fajt tartok. Ez az ornitológusok által számon tartott fajok töb mint egyharmada — közli. Az egyik voliér mélyén, az árnyékban két .aránylag nagy madár ül szorosan egymáshoz simulva. — Inkakakaduk (Cacalua leadteaturi). Ausztrállal madár, európai tenyészetekben csak ritkán látható. A dél-amerikai fajok még érbevallaní, hogy a kiilöniéle ri.lka fajtákat még csak hírből sem Ismerem. Vendéglátóm a sokat látott és tapasztalt természettudós biztonságával mozog a trópusok madárvilágában. Főleg a galambokról és a papagájokról tud sokat és beszél előszeretettel. Megkérem, hogy magyarázatát folytassa a madárházakban. (Több is van belőlük, s bizony még a bratislavai állatkert is megirigyelheti azokat. Tán mégsem volt olyan nagy baj, hogy építészetet tanult.) Miközben átmegyünk az udvaron Csoki — a német dog — udvariasan ugyan, de arisztokratához méltó közönnyel megszagolja a vállamat — csak a nyakát kellett kissé kinyújtania — és elvonul. Először a galambházat vesszük szemügyre. Én azonban itt egy csibéit terelgető fehér, bóbitás kis koíiósra figyelek föl. — Fehér selyemtyúk, ügyelje meg a tollak közölt átsejlő bor kékes árnyalatát. Erről bizto-Elsrt Ы mindmáig “ legkedvesebb állataira a galambok (A szerző felvételej dekesebbek — ehhez mértem jóval hangosabbak 1*. Egylkük-másikuk tollal a sárgarigóénál is aranyióbbak. • Melyik a legritkább faj, amelyet eddig beszereznie, tartania sikerült? — Az egy dél amerikai faj, a Pionopsitla pileata volt. „Vélelenül“ jutottam hozzá külföldön, — egy madárkereskedőnél — 20 (2 tojó, 18 hím) fiatal példányhoz. Egészen más név alatt árusította őket. (Hadd magyarázzam meg, miért került a véletlen szó idézőjelek közé, ugyanis Zdenek Pichlík kérdésemre bevallotta, rögtön tisztában volt vele, mit vett meg a valódi érték tizedéért.) Fészkeléséről, szaporodásbiológiájáról mindeddig nem sokat tudtak a kutatók. Nekem ennek ellenére mindég nehézség nélkül három év alatt 53 fiókát sikerült felnevelnem. (Méltó helyre került tehát 1985-ben — s maradt végleg nála — a CSSZK MÉM vándorserlege.) A papagájok voliére! mellett, más madarak röpdéi is megtalálhatók. Rizspintyek, sirálykak mellett egy érdekes, barázdabillegetőre emlékeztető, hoszszú farkú, de annál jóval nagyobb madár figyel bennünket meleg, kerek szemével. — Gyémántgalamliocska (Genpelia cuneata), Ausztrália lakója — mutatja be a hoszszúfarkű, finom fehér gyöngyökkel »ékített szárnyú madarat. (Utána néztem az Uránia» -sorozat Madarak c. kötetében: a szerző, egy másik tudósra hivatkozva, azt Írja róla. hogy hőtgénye szinte hihetetlen. Előszeretettel fürdik a tengerpart 70 C-foktg felhevülő homokjában. Ezeken a példányokon azonban egyáltalán nem láttam, hogy az idei hűvös nyárban dideregtek volna.) Befelé menet megállunk még a törpenyulak ketreceinél. — Ezekből 23 fajtát, többféle színváltozatot tartok. Sajnos a tenyésztők kevésbé érdeklődnek irántuk, pedig több figyelmet érdemelnének. A nyűltartók többsége szerint „semmire sem jók“. Véleményem szerint nem ártana elgondolkozniuk azon, hogy a Brankonak szánt vágónyulak mellett nem jelentene-e nagyobb, mondhatnám intelektuális örömet egy ilyen elegáns, barátságos kis állat tartása, keresztezése, új színváltozatok kitenyésztése. Befejezzük a körsétát, s leülünk még a dolgozószobában. Még egyszer körül pillantok. A’ falakon dicsérő oklevelek, a polcokon különféle érmek, serlegek tucatjai. Az asztalon táskányi, még felbontatlan levél. Néhányon külföldi bélyegek. 0 Hegy győzi ezt a munkát idővel és energiával? — Bizony nehezen, hiszen különféle tenyésztőklubnak vagyok a tagja, illetve tisztségviselője. Száz számra kapom á leveleket komoly szakemberektől és laikusoktól is. Hazai és külföldi versenyeken pontozok. Sokat utazom. Otjaim során természetesen sokat láttam, tanultam — főleg a Benelux államokban, az NDK-ban, NSZK-ban. Az idén még vár rám Brno, Essen. Stuttgart, Szeged, Ljublana, Novi Sad, Belgrad, Lipcse, s másutt is még néhány kiállítás és verseny. S persze itt az a rengeteg állat, amelyeket etetni, gondozni, pároztatní kell. Szorgos segítőtársam volt a lányom, de már férjhez ment és elköltözőit. Feleségemmel és fiammal, hármasban, nehezen győzzük. Azonkívül évente („hála“ a közeli termálfürdőnek) megáll előttünk vagy ötven autóbusz dugig tömve turistákkal és többszáz autó. Az érdeklődők között vannak szakemberek ugyanúgy, mint unatkozó üdülők, unokáiknak örömet szerezni akaró nagyszülők. Bizony sokan nem a legjobbkor jönnek — fejezi be órájára pillantva a beszélgetést Zdenek Pichlík. Dr. Pontichal Richárd 1987. Július 11. 1 Rozsnyón (Ružnava) a közelmúltban tartották meg a kertészkedök járási konferenciáját. A küldöttek a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége IV., a CSKP XVII. kongresszusa és a járási pártkonferencia határozatai végrehajtásának tükrében értékelték az utóbbi hároméves időszakban végzett tevékenységüket. Nagy Bélának, az SZKSZ jh elnökének beszámolója nagyivfl fejlődésről tanúskodott. A vezetőség és a járási szervek aktív támogatásával a húsz alapszervezetben közel félezerrel — 2670-re — növelték a taglétszámot. Ebben a járásban a húsz alapszervezet közül tizenhét' parlagföldön kiméri parcellákon gazdálkodik, s mindössze három községben foglalkoznak szervezett háztáji kertműveléssel. A tagság nagyobbik hányada tehát „telepes“. Ez az állapot részben a természeti feltételek, részben pedig a kertészkedök igényelte szolgáltatások még mindig alacsony színvonalának és a felvásárlási ártámogatás hiányának az eredője. A háztáji zöldség- és gyümölcskertek nincsenek kellő mértékben kihasználva, azaz Intenzív termelésre fogva. Következésképpen: a tér niékekből kevés jut közrogyasz tásra, Illetve élelmiszeripari feldolgozásra. A miértekre adandó válaszok problémakört alkotnak ... Azért, mert a gyümölcsfák java része kiöregedett és gondozatlan. A gazdák pedig addig nem ültetnek új, butermú fajtákat, amíg nem kapnak garanciát a termés maradéktalan értékesíthetőségére, ft felvásárló- és feldolgozó üzemek viszont csak a kiváló minőségű termékekre hajlandók szerződést kötni. Meg kell tehát alapozni a termelők biztonságérzetét. Kínálkozó megoldás: a kertészeti szogáltatások ös a szaktanácsadó hálózat kiszélesítése, s nem utolsósorban a többlettermékek értékesítésének, esetleg helyben való feldolgozásának a lehetősége. Ezen a téren már történtek előrelépések. Körtvélyescn (Hruáovj — a Kassai (Košice) Kertészeti Szolgáltatók — felvásárlóhelyet létesítettek, és üzembe helyeztek egy termékfeldolgozó (préselő, mustpalackozó, gyümölcsaszaló, pálinkaégető) kisüzemet. Rozsnyóbisztrón (Rožňavské Bystré) pedig az Iglói (Spišská Nová Ves) Kertészeti Szolgáltatók irányítása alatt jó ütemben halad egy felvásárló-, feldolgozó- ős szolgáltatóközpunt építése. Ezt gyümölcsaszalóval, lekvár főzdével, mustpalackozóval, valamint a kertészeti munkaeszközök javítását-karbantartását lehetővé tevő barkácsműhellyel is felszerelik. Távlati tervükben a közeli bezárt bányákban gombatermesztés, és gyümölcsfacsemeték kinevelése is szerepel. A rozsnyóiak érdeke az, hogy a SZKSZ KB a engedélyezze az eddig szolgáltatást nyújtó Iglótól való jogi különválást, s egyben anyagi támogatással legye mölcs kiállításokkal tettek színvonalasabbá j nagymértékben javították a szövetség tekintélyét, s fokozták a kertészkedöknek a felsőbb szervek iránt tanúsított bizalmát. A kistermelők kivétel nélkül igénylik a színvonalas szakmai tanácsadást, amit egyelőre csak szlovák nyelven tudnak biztosítani. A járási bizottság minden évben más-más szervezet, intézmény (a Szlovákiai Nőszövetség járási bizottsága, a Aki me fát fület, kizik a polien, de. lehetővé egy kertészeti szolgáltató üzem kiépítését Rozsnyón. Kérésüknek eddig még csak egyik felét teljesítették. Örömükre szolgál, hogy végre irodahelyiséghez jutott a jb titkársága, és Ondrej Miškovič személyében, félállásban, fizetett titkár Irányíthatja a kertbarátok közösségét. Ugyanakkor mineddig sikertelenül próbálkoztak egy olyan öreg épülethez jutni, amelyben — célszerű felújítás után — berendezhetnék a Kertészkedök Házát, ahol káposztagyalu, javítóműhely, kölcsönző, felvásárlóhely és biológiai szaporítóanyagokat árusító szaküzlet kapna helyet. A kertbarátok megelégedésére az ntóbbi három esztendőben Rozsnyón. Nagyrűcén (Revúca) és Csetneken (Stitnik) új — kertészeti kellékeket árnsító — boltot nyitottak, amelyekben évről-évre bővítik az áruválasztékot. Ezek az elmúlt évben közel félmillió korona értékű forgalmat bonyolítottak le. Sajnos még mindig hosszú a hiánycikkek listája. Nincsen elegendő humusz és tőzeg. Kevés a kis adagokban csomagolt növényvédő szer (a választék is hiányos) és műtrágya. A Semes által biztosított vetőmag minőségével sincsunek megelégedve a termelők. Ősszel még volt, tavasszal viszont már nem lehetett dughagymához jutni. Állítólag a piacos kofák vásárolták fel nagyobb tételekben. és búsás haszonnal értékesítették ... Az SZKSZ járási bizottságának tagjai rendszeresen ellátogatnak az alapszervezetek tagsági gyűléseire. Az évzáró gyűlések példás előkészítésével (amelyeket több helyen kultúrműsorral, és a saját termékeikből készített alkalmi zöldség-, gyü-Rozsnyói Egészségügyi Központ, a Szádalmási (Jablonov nad Turňou) Hnb, a Görgői (Ilrhov) Efsz, a rozsnyói Zelenina) társrendezésében, változó tematikájú kiállítással lepte meg a nyilvánosságot. Minden „zöldségtárlatot“ széles körű érdeklődés és kedvező visszhang kísérte. í Bemutatták a kistermelők termékeit, a kertművelés legújabb műszaki kelléktárát, a közhasználatban lévő biológiai alapanyagokat csakúgy, mint a növényvédő szereket. Népszerű előadásokat tartottak a biokertészkedésről, és a helyes étkezési kultúráról. Szakmai útmutatásokat adtak a kevésbé elterjedt zöldségfélék termesztéséhez, valamint a kerti termékek tartósításához. A jb elnöke nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a jövőben a kertészkedök alapszervezeteinek támogatásából a helyi nemzeti bizottságoknak is ki kell venni a részüket; hiszen jól felfogott érdeklik az irányítások alatt lévő településeken fellelhető parlagföldek ilyen célú kihasználása. Elsősorban a kerttelepek infrastruktúrájának kiépítésében segftfhetjnének sokat. Több helyen is gondot jelent az öntözővíz vagy az „idegenek“ által ts használt bekötőutak karbantartására szükséges anyagi eszközök hiánya. Jelenleg kétszáz (városban lakó) belépési kérelem vár jóváhagyásra. Megmüvéletlen parlagföldek ugyan még bővében vannak, csakhogy kiparcellázásuk a bürokratikus tulajdonjogi — kisajátítási ügyintézés miatt indokolatlanul és kedvveszelytően hosszadalmas folyamat. Ezen túlmenően pedig az igénylők általi birtokbavételt és a mielőbbi termőrefo- - gást az előbb már említett nehézségek is késleltetik: nincsen elegendő közpénz az infrastruktúra (kerítés, vízvezeték, villanyhálózat, bekötő utak) kiépítésére. A konferencia vitájában felszólalók egyöntetűen rámutattak arra a hiányosságra, hogy a Szlovákiában egyedülálló gyümölcstermelő természeti adottságokkal rendelkező vidékeknek, — ahonnan évszázadokon keresztül hírneves minőségű gyümölcsféleségekkel árasztották el Közép-Európa piacait — jelenleg nincsen számottevő gyümölcskínálata. Az egyik felszólaló ezekkel a szavakkal fejezte ki aggodalmát: „Gömör — az egykor gyümölcstermő paradicsom — egy nagy, gondozatlan kerthez hasonlít, ahonnan lassan mind kivesznek az ősi fajták hordozta Izek, zamatok.“ Eközben a járásban a közeliátás állandósult gyümölcshiánnyal küszködik; például az aszalt szilvát Jugoszláviából importálják. A másik nagy ellentmondás: bőtermő években képtelenek megmenteni (értékesíteni elraktározni, tartósítani vagy feldolgozni) a termést. A tanácskozáson jelenlévők abban is egyetértettek, hogy csak a feldolgozóüzemek hálózatának kiépítésével válhat kifizetődőén ösztönzővé az eladhatatlan többlettermékek feldolgozása. A házi feldolgozás ugyanis kézimunka tekintetében igényes és ráfizetésesen drága. A csetneki alapszervezet küldötte szerint: régonte sokkal rugalmasabb és anyagilag is ösztönzőbb volt a gyümölcsfelvásárlás. A jelenlegi felvásárlási árak mellett nem éri meg fát ültetni. Sokan még a fáról sem tartják érdemesnek leszedni a termést (főieg az almát)..» A vitában szót kérők olyan intézkedés kidolgozását sürgették, mely szerint a zöldség- és gyümölcstermesztők — a déli járásokhoz képest hasonlíthatatlanul mostohább természeti feltétetek közepette, a többhetes időeltolódással termelő mezőgazdasági üzemek mintájára — az adásvételi szerződések alapján különbözeti pótlékot kapnának a kitermelt zöldségárura! A kiskeríészek mindezideig még nem igényelték az állami bank által folyósítandó hitelnyújtást. Továbbra Is megoldandó feladat marad a fiatalság tömeges megnyerése, a kertbarátok széles körű mozgalmába történő bevonása. KORCSMAROS LÄSZLÚ
