Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-10-10 / 40. szám

1887. okťófier 9. SZABAD FÖLDMŰVES 3 A forradalom útja , tenin „Az állam és forradalom“ cí­mű könyvében felhívta a figyelmet arra is, hogy a burzsoázia uralmát megdöntő proletariátusnak nem sza­bad átvennie az egykori uralkodó osz­tály hatalmi gépezetét, hanem annak szétzúzására, megsemmisítésére kell törekednie s létre kell hoznia saját hatalmi eszközeit, saját államappará­tusát. A proletárállam politikai for­mál különbözőek lehetnek, de lénye­ge, alapja megváltoztathatatlan: a proletárdiktatúrára kell épülnie. Le­nin részletesen kifejezte a burzsoá­zia és a munkásság állama közti kü­lönbségeket s mélyrehatóan elemezte a kommunista párt szerepét a szo­cialista forradalomban, a szocializmus és a kommunizmus felépítésében. Mü­ve a marxlzmus-leninizmus államel­méletének alapvető fontosságú össze­foglalása, amely elméleti és gyakor­lati szempontból is nagymértékben hozzájárult a proletárforradalom elő­készítéséhez és győzelméhez. Szeptember 14-én KerenszkíJ egy öttagú direktóriumot nevezett ki, amelynek a politikai helyzet konszo­lidálása lett volna a feladata, ám ha­mar nyilvánvalóvá vélt, hogy képzeli el a konszolidációt a polgárság eme új kreatúrája: utasítást adott az el­lenforradalmi lázadásban részt vett tisztek letartóztatásának megszünteté­sére s feloszlatta a Kornyllov-puccs Idején létrejött forradalmi alakulato­kat. De ez ellenforradalom támadá­sa azoknak is felnyitotta a szemét, akik még szeptember elején Is hittek a kormány szólamainak: a hatalmon lévöket egyre kellemetlenebb megle­petések várták. Szeptember 15-én a moszkvai szovjetek tanácskozásának résztvevőt leszögezték, hogy nem en­gedelmeskednek a kormánynak és nem egyeznek bele a forradalmi ala­kulatok feloszlatásába. Ez már nyílt lázadás volt, Kerenszklj és hívei kény­telenek voltak tudomásul venni, hogy a hatalom fokozatosan kicsúszik a kezükből. Mindazonáltal önhittségük ekkor még — oly nagy volt, hogy aligha tudták volna elképzelni: ural­mukból már csak hetek vannak hát­ra. A felszínes tekintet talán észre sem velte volna a lényeges változá­sokat, hiszen az Ideiglenes Kormány és támogatói továbbra Is úgy véleked­tek, mint a hatalom egyedüli birto­kosai, holott felnövőben volt már egy másik hatalom: a proletariátusé. Va­jon mit csináltak ebben a helyzetben a burzsoázia képviselői? Szünet nél­kül üléseztek, gyűléseket szerveztek, amelyeken egyre Inkább hihetetlen­nek tűnő frázisok tömegével ámítot­ták a Jelenlévőket, az Ideiglenes Kor­mány hatalmi szerveinek üléseit a vég nélküli ezócséplés, a meddő vi­ták sokasága Jellemezte. A munkás­ság pedig egyre erélyesebben köve­telte a hatalom átadását a szovjetek­nek. Ezek a szovjetek azonban már nem voltak azonosak a kettőshata­­lom megszűnése előtti, opportunista többségű szovjetekkel. Túlnyomó ré­szüket a szeptember 13-án megkez­dődött bolsevlzácíós folyamatban új­raválasztották, s ezúttal már az esze­­rek és a mensevlkek kerültek kisebb­ségbe, a tömegek bizalma a bolsevl­­kokat Juttatta többséghez, am! egyér­telmű volt a forradalom híveinek fe­­lülkerekedésével. 1917 ószén Orosz­országban a helyzet politikailag meg­érett a hatalomátvételre, szeptember és október már a fegyveres felkelés előkészítésének a jegyében telt el. Le­nin Javaslatára, aki már tavasszal, az Áprilisi tézisek meghirdetésének Ide­jén elóre látta az események alaku­lását, újra kitűzték a „Minden hatal­mat a szovjeteknek!“ Jelszót. Ezek a szovjetek már valóban a munkássá­got és a szegényparasztságot képvi­selték és a forradalom szellemében dolgoztak. Rövid ldé alatt csaknem 250 szovjet tette magáévá Lenin Jel­szavát. Hiába volt a mensevlkek és az eszerek gáncsoskodása. Szeptember 21-én a pétervéri szov­jetek plénuma elfogadta a bolsevi­n eptenber harmadik hetében lsm6t tárgyalóasztalhoz ül­tek Bécaben az európai biz­tonság 6s együttműködés kérdéseivel foglalkozó konferencia, az ón. utóta­lálkozó résztvevői. A tavaly novem­berben megnyílt konferenciának ez a negyedik — remélhetőleg az utolsó — tárgyaidat esakasza, amelynek tar­talmas Záródokumentum kidolgozásá­val december végéig be kellene fe­jeznie a munkáját Egyértelműen a munka felgyorsítá­sát sürgetik és az azonnali, gyakor­lati haladás szükségességét hangsú­lyozzák a szocialista országok. Juri) Kaslev nagykövet, a szovjet küldött­ség vezetője a sajtónak adott1 nyilat­kozatában hangoztatta, a nemzetközi helyzet legújabb fejleményei, a szov­jet—amerikai fegyverkorlátozási meg­állapodás, a csúcstalálkozó fényében még az Idén be lehet fejezni a bécsi találkozót. A sikerhez — a szovjet vélemény szerint — politikai szán­dékra van szükség, amely, mint az utótalálkozó résztvevői hangsúlyoz­zák, valamennyi érdekelt félnél meg­van. Elengedhetetlen azonban, hogy nyu­gati részről feladják a szélsőséges, „mindent vagy semmit“ álláspontot és realista szellemben közelítsék meg a kérdéseket. A semleges és el nem kötelezett or­szágok, amelyeknek képviselői a résztvevők megbízásából a záródoku­mentum szerkesztést munkáját vég­zik, a tervek szerint október köze­pén beterjesztik szövegjavaslataikét. A találkozó légköre bizakodó, most bizottságokban, kötetlenül folyik a munka. Igen Jő viaszhangot keltett, hogy a Szovjetunió és az NDK a kö-A bécsi utótalálkozó negyedik szakasza zelmúltban — a stockholmi konfe­rencia döntései alapján — rövid úton lehetővé tette, hogy az Egyesült Ál­lamok, illetve Nagy-Britannia képvi­selői megfigyelhessenek az előre be­jelentett hadgyakorlatokat. Ami a humanitárius kérdéseket il­leti, a küldöttek tárgyalást alapként elfogadták az osztrák és a svájci kül­döttség nyári, nem hivatalos Javasla­tait, azok alapján bontakozik ki most a vita az emberi kapcsolatok, a tájé­koztatás, végül a kulturális kapcso­latok kérdéseiről. Továbbra Is napi­renden van az a szovjet javaslat, hogy rendezzenek Moszkvában kon­ferenciát a humanitárius kérdések­ről. Ugyanakkor Franciaország is sze­retne 1989-ben emberi jogi tanácsko­zást összehívni. Az NSZK külügyi állam-minisztere síkraszállt azért, hogy a találkozón kiegyensúlyozottan foglalkozzanak valamennyi kérdéssel, Így a kereske­delem és a gazdasági kapcsolatok ügvével is. Véleménye szerint egyes KGST-országok reformjai pozitívan hathatnak a kereskedelmi és gazdasá­gi együttműködés fejlesztésére. Java­solta, hogy 1990-ben Bonnban rendez­zenek összeurópai tanácskozást a gaz­dasági kapcsolatokról. Mint ismere­te», korábban a »zoclallsta országok Prágát Javasolták a konferencia szín­helyéül. A dán nagykövet ugyancsak méltatta a megváltozott nemzetközt légkört és kijelentette, hogy fordu­lat történt az európai folyamatban. A brit külügyi államminlszter poleml­­kúsabb hangot ütött meg: hangoztat-1 ta, hogy ha a Nyugat nem látja tel­jesítettnek elvárását az emberi Jo­gok és kapcsolatok területén, nem fog beleegyezni a haladásba a talál­kozó más kérdéseiben sem. A Szovjetunió nem vár a találko­zó végéig — mutatott rá Jurij Kas­lev nagykövet —, hanem folyamato­san oldja meg a nyitott kérdéseket és hamarosan odalátogat a Szovjet­uniót mindig élesen bíráló Helsinki Föderáció és az Emberi Jogokért ne­vű szervezet népes küldöttsége, hogy meggyőződjön a vitatott kérdések megoldásának módjáról. Valóban politikai szándék, az ész­szerű, kölcsönösen előnyös szempon­tok figyelembe vételének függvénye a bécsi utótalálkozó sikeres befejezé­se. Ha a tervezett csúcsértekezlet létre­jön, s újabb eredménnyel, ha a genfi tárgyalások menete felgyorsul, talán az eddigi sok feltételes módban el­hangzott reménykedés után áttérhe­tünk a tényeket közlő kijelentő mód­ra ... —h — Az eielmiszerprogram gyorséi megvalósítása erdekéóen Az agráripari komplexumhoz tartozó kolhozokban, azovhozokban és máa Intézményekben 1989-ig be kell vezetni az önelszámolást — hangsúlyozza egyebek kö­zött az SZKP KB as élelmiszerprogram valóra váltásá­nak meggyorsításét célzó határozatában. A szovjet mezőgazdaság az elmúlt évben öt százalék­kal több terméket állított elő, s ez a növekedés meg­felel az ötéves tervben előirányzott ütemnek. Az utóbbi' években először csökkent az egységnyi termékre Jutó önköltség. A határozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy több köztársaságban — így az OSZSŽSZK területén, Tádzsikisztánban, Örményországban — a növekedés csak fele, illetve harmada az átlagos növekedés! ütemnek. Az SZKP KB batározata felhívta a figyelmet, hogy nem hatnak még kallóén a gazdasági ösztönzők. Külön határozatban rendelkeztek azokról az Intézkedésekről, amelyek a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztését hivatottak meggyorsítani. Előirányozták, hogy növelik a háztáji gazdaságot művelő állampolgároknak nyújtott térítéses szolgáltatásokat. A határozat azt Is lehetővé teszi, hogy a vállalatok és Intézmények veszteséges vagy alacsony hatékonysággal gazdálkodó kolhozokból hoz­zák létre saját háztáji kisegítő gazdaságaikat. A határozat ismertetésével egyidőben a szovjet sajtó beszámolt arról Is, hogy az utóbbi Időszak rendkívül heves esőzései számottevő károkat okoztak a Szovjet-1 unió gabonatermésében. Az Izvesztyija az Állami Sta­tisztikai Bizottság adatait idézve közölte, hogy szeptem­ber 21-lg 89,8 millió hektárról, vagyis a művelés alá vont gabonaföldek 83 százalékáról sikerült betakarítani a termést. Tavaly ugyaneddig az Időpontig 100 millió hektáron végezték el az aratást. Éppen ezért a határozat fokozott felelősségre, igényes munkavégzésre, gyors és jő szervezésre Is felszólítja a mezőgazdaságban dolgozókat. KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR As ntóbbi hetekben már esek így nevezik a könnyebb, a gyorsabb írás- és kiejtést mód, s az egy­szerűség kedvéért: az Öböl. Ogyit tudja mindenki, hogy a PerzeafArab]­­öbölről van szó, ahol nem csökken, hanem tovább növekszik a feszültség. Mint Ismeretes, a Biztonsági Tanács határozatban szólította fel az Öböl­ben kialakult helyzetért felelős, évek óta háborúzó Irakot és Iránt, szün­tessék be a harcokat, kössenek tűz­szünetet és kezdjék el konfliktusuk tárgyalásos rendezését. Irak hajlan­dó (a lett volna a határozat tiszte­letben tartására, azonban — miután hosszá ideig késett a válasszal — Irán est ahhos a feltételhez kötötte, hogy a Biztonsági Tanács bélyegesze meg Irakot, mint a kialakult válságért egyedüli felelőst és nyilvánítsa ag­­resszornak. Mivel erre a BT nem volt hajlandó, s Javier Pérez de Cnellar ENSZ-fótítkár ta eredménytelenül tár­gyalt a háborúzó felekkel, a világ kénytelen továbbra te aggodalommal szemlélni és várni, mivé alakul az OWilbeH válság ... An avatatlan újságolvasó, tévénéző már nem te győzi megjegyezni, mi­kor melyiket érte támadás, hol rob­bantak bombák, hogy iraki vagy iráni hajé sállyedt-e el, vagy esotíeg az amerikaiak zászlói alatt olajat szál­lító tartályhafók futottak-a aknára, netán az amerikaiak támadtak meg Iráni hajókat. Aggasztók a legutóbbi hírek, ame­lyek az iráni „Irin Adzsr“ elsüllyesz­tése utáni helyzetről tájékoztatnak. Kamal Karazi, a katonai tájékoztatá­si hivatal vezetője a taharáni rádió­ban felszólította az Egyesült Államo­kat; tisztázza, hogy ezzel az akcióval tulajdonképpen hadat üzent-e az Irá­ni Iszlám Köztársaságnak? Közölte to­vábbá, hogy országa fenntartja magá­nak a Jogot arra, hogy hasonló meg­torlást alkalmazzon és kártérítést kö­veteljen ez elsüllyesztett hajóért és a megölt metrósokért. Az iránt hajó el­leni amerikai helikopteres támadást a TASZSZ szemleirója a Líbia elleni amerikai légitámádáshoz hasonlítja. Az előzmények igen hasonlatosak: az Egyesült Államok ezúttal te „cáfolha­tatlan bizonyítékokra“ hivatkozva kö­vette el a megtorlást... Ugyanis azt állították, hogy film­re vették, amint az iráni hajó akná­kat telepít, ezért határozták el a meg­torlást Azonban a bizonyítékként be­mutatott filmen — mint kiderült —, nem látszott semmi, „az előhívás so­rán tönkrement", magyarázták a bi­zonyítványukat a Pentagonban. Az Öböl Mire volt hát Jó ez a véres akció? A feszültség növelésével kívánta az tTSA meggyőzőbbé tenni katonai je­lenlétét az Öbölben, miután már he­tek óta demonstrálja, hogy egyedül 6 hivatott őrizni és óvni a rendet és közvetíteni, diktálni a felek megegye­­zéaének feltételeit. önvédelmi intézkedés volt a táma­dás. magyarázzák Így utólag, s — mi­ntán az ENSZ főtitkára nem Járt si­kerrel — maguknak tartják (tarta­nák) fenn a Jogot, hogy a térségben „rendet teremtsenek“. Ezért utazott oda Caspar Weinberger amerikai had­ügyminiszter, s tárgyalt Szaúd-Arábia uralkodójával, meglátogatta az ame­rikai hadihajókat. Újságírók előtt megerősítette, hogy az Egyesült Álla­mok az ENSZ-ben egy mielőbbi, Irán­­ellenes fegyverszállítási embargóért lép fel, mert szerinte csak ezzel le­het meggátolni a további Iráni ter­rorakciókat az öbölbeli hajóforgalom ellen. Útját azzal indokolta, hogy a két Öböl menti arab államot azért kereste fel, hogy együttműködésben egyezzenek meg, hogyan tartsák fenn a nemzetközi vizeken való hajózás szabadságát és a rendkívül fontos olajszállítást utak forgalmát. Kijelen­tette. hogy az intézkedések, amelyek­ben megállapodtak, szerinte növelni fogják az amerikai flotta tevékeny­ségének hatékonyságát. Ezúttal is a nyugati államok közös vállalkozása­ként, küldetéseként állította be a mintegy hetven hadihajóból álló ar­mada térségbeli felsorakozását, amely „békeküldetést“ teljesít, s ehhez igé­nyel további támogatást az érintett országoktól. A Biztonsági Tanács állandó tagjai Jelenleg nem hajlandók azonnali lé­pésekre Irfn ellen, ahogyan azt az Egyesült Államok sürgeti, mivel bé­kés úton szeretnék rendezni a kon­fliktust és erre az ENSZ-főtitkárt tart­ják hivatottnak, aki további tárgyalá­sokra kapott időt az iráni kormány­nyal. Az öbölbeli helyzetről szólva Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter az ENSZ-közgyűlés 42. ülés­szakán a következőket mondotta: „A helyzet kritikussá válhat és kicsúsz­hat az ellenőrzés alól. Minél széle­sebb körű a katonai Jelenlét, annál nagyobb a valószínűsége egy újabb­­konfliktusnak és annak, hogy ebbe a térséghez nem tartozó államok is be­lekeverednek. ' Ilyen helyzetben rendkívül fontos, hogy ne veszélyeztessük a Biztonsági Tanács egységét. Ez nem öncél, ha­nem az 598. határozat teljesítésének előfeltétele. A hajózás biztonságát az Öbölben az egész nemzetközi közös­ségnek lehet és kell is biztosítania, annak a nemzetközi közösségnek, amelynek nevében az ENSZ cselek­szik. Ha szükséges, az ENSZ rendel­kezésére kell bocsátani az ehhez szükséges erőket. Ezzel egyidejűleg haladéktalanul biztosítani kel] a tűz­szünetet Irán és Irak között, és vég­re kell hajtani az ENSZ főtitkárának azt a megbízatását, hogy pártatlan szervet állítson fel a konfliktusért vi­selt felelősség megállapítására.“ Ehhez már úgyszólván nincs is mit hozzáfűzni, röviden és velősen ösz­­szefogiaiva így lehetne „fájdalom­mentesen“ kivonni az öbölből a kül­földi haditengerészeti erőket és elér­ni, hogy végre elcsituljon az évek óta tartó harci zaj. H. Mészáros Erzsébet F kok Javaslatát, miszerint válasszák újra a végrehajtó bizottság tagjait. Ez az esemény Is azt bizonyította, hogy a bolsevikok befolyása szinte napról napra nő. Az ősz a bolsevikok győzelmét hozta magával a tömege­kért vívott harcban, a politikai és a gazdasági helyzet alakulása egyértel­műen bebizonyította: nekik volt Iga­zuk, amikor a burzsoá kormány nép­­ellenességére figyelmeztettek s ami­kor harcra hívták ellene a dolgozó­kat. A nép egyre Inkább elfordult a : megalkuvóktól, saját bőrén tapasztal- ; ta, miféle „szabadságot“ és „Jólétet“ ! Jelent az Ideiglenes Kormány hatalma. A fokozódó nyomor, a kenyérfejada­gok ijesztő csökkentése, az elbocsá- ; fások, az elnyomó intézkedések, az ! infláció mind azt bizonyították: et- , tői a kormánytól már semmi Jót nem , várhatnak. A forradalmi kiút párán- ( csoló, sürgető szükségszerűséggé vál- ' tozott. Szeptember 23-a és 27-e között Le­nin megírta a „Fenyegető katasztró­fa és hogyan harcoljunk ellene?“ cí­met viselő művét, amelyben az orosz burzsoázia gazdasági politikáját ele­mezte. Lenin rámutatott arra a meg- ’ döbbentő tényre, hogy a polgárság a gazdasági nehézségeket, az éielmisze- 1 rek egyre nagyobb hiányát nem is akarja megoldani, ellenkezőleg, álta­­luk kívánja megtörni a forradalom ' erejét, remélve, hogy az éhség és a nyomor Ismét engedelmes bérrabszol­­gákká változtatja a dolgozókat. Mi a kiút? —i tette fel a kérdést a bolsé- 1 vlkok vezető]*, a azonnal válaszolt Is rá: egyedül a proletárforradalom győ­zelme akadályozhatja meg a gazda- 1 ság teljes összeomlását. Lenin mun- i kája voltaképpen a szocialista foría- ] dalom gazdasági programját fejtette ki máig ható érvényességgel s Jelen­tős hozzájárulás volt a forradalom győzelmének előkészítéséhez. Szeptember 25-e és 27-e között Le­nin levelet írt e bolsevik párt köz­ponti bizottságának, mely „A bolse- 1 vlkoknak at kell venniük a hatalmat“ 1 cím alatt vált alapvető fontosságú, 1 ismert művé. Lenin levelében rámu- 1 tatott, hogy a nép többsége immár szilárdan a bolsevikok oldalán áll, és 1 támogatja a forradalmat. Kiemelte, ! hogy a pétervárl és a moszkvai szov- * Jetben, e két országos Jelentőségű ha- t talmi szervben a bolsevikok többség- Jj ben vannak s a dolgozók támogatá- ‘ sával átvehetik a hatalmat és meg- 1 akadályozhatják az Ideiglenes Kor­mányt népellenes terveinek végrehaj- J fásában. Lenin már ekkor felhívta a • figyelmet a külföldi Intervenció ve- < szélyére s arra, hogy a burzsoázia 1 képviselői hajlandók a forradalom le­verésének érdekében a német hadse­reg „segítségét” is Igénybe venni, az­az inkább kiszolgáltatják az országot ez agresszoroknak, minthogy eltűrjék a munkásság hatalmát. Lenin megál­lapításainak helyességét az elkövet­kező évek eseményei teljes mérték­ben Igazolták. 1917 szeptemberében már mind több Jel mutatott arra, hogy a forra­dalmi proletariátus és a burzsoázia közötti fegyveres összecsapás közele­dik. Egyre élesebben vetődött fel a i „KI lesz a győztes?“ kérdése. Mind- 1 két fél készült a döntő harcra; a i helyzet alakulása Immár lehetetlenné 1 tett” minden gyáva megalkuvást és j óvatos kompromisszumot. A bolsevik ' párt történelmi szerepének tudatában I cselekedett: harcba kellett vezetnie < a dolgozókat elnyomóik ellen —i s e I harcban győznie kellett. Szeptember 26-án a bolsevik párt 1 központi bizottsága határozatot foga- i dott el, amelyben lemét leszögezte: 1 a szovjeteknek haladéktalanul és tel- 1 Jes mértékben ét kell venniük a ha- ' talmat az egész országban. A határo- J zat élesen elítélte a burzsoázia azs- 1 kértolójává lett eszer és mensevlk < frakció áruló politikáját, kártékony j megalkuvását. j 0. Kován« László j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents