Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-03 / 39. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. október 2, Vita a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetről A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet a CSKP XVII. és az egységes földműves-szövetkezetek X. kongresszusának határozataira, valamint a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvekre épül. Az állami vállalatokról szóló törvénytervezethez hasonlóan, ez a jogi szabályozó is azt a célt követi, hogy tovább fokozza az egységes földműves-szövetkezetek — a közös vállalatok és a szövetkezeti társulások — tagjainak kezdeményezését és érdeklődését, s a munka termelékenységének és a termelés effektivltásának gyorsabb növekedése érdekében hatékonyabban ösztönözze a szövetkezeteket a kínálkozó fejlesztési lehetőségek kihasználására. A vitára bocsátott törvénytervezet elmélyíti és továbbfejleszti a szövetkezeti demokrácia bevált plapeiveit, megerősíti a szövetkezeteknek az önelszámoláson alapuló önállóságát, s növeli a felelősségüket az elért eredményekért és a társadalmi igények jeleié* gítéséért. A törvénytervezet módosítja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyzetét. Kimondja, hogy a szövetség a szövetkezeti tagok társadalmi szervezete, amely érdekeit a társadalmi érdekekkel összhangban érvényesíti, Igyekszik fellendíteni a szövetkezet tagjainak munka- és társadalmi aktivitását, azonkívül további feladatokat teljesít a szövetkezeti földművesek élet- és munkakörülményeiről való gondoskodásban, a kulturális igényeik kielégítésének biztosításában, az üdültetés szervezésében stb. Nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy az új jogi szabályozás értelmében a központi államigazgatási szervek a szövetkezetek gazdasági politikájával, tagjaik alapvető jogaival és kötelességeivel, valamint az egységes földműves-szövetkezetek tagjairól való szociális, kulturális és egészségügyi gondoskodással összefüggő valamennyi törvénytervezetet és jogi előírást kötelesek megtárgyalni a szövetséggel, amely egyenrangú partnerükké lép elő. A szövetkezet tevékenységének szervezését, irányítását illetően, a szövetkezeti demokrácia további elmélyítése érdekében megerősödik a szervezeti alapegységek dolgozókollekíívájának helyzete. A törvénytervezet értelmében a szervezeti alapegységek dolgozókollektívája megtárgyalja a szervezeti alapegységet érintő gazdasági és társadalmi ügyeket, s ezekkel kapcsolatban jogában áll javaslatokat előterjeszteni a szövetkezet elöljáróságához. A szövetkezet elöljárósága köteles megtárgyalni ezeket a javaslatokat, és döntéséről tájékoztatni a dolgozókollektívát. Ezenkívül a dolgozókollektíva a korábban a taggyűlést megillető jogkör álapján 3 éves időtartamra megválasztja (szükség esetén visszahívja) tagjai közül azokat, akik az adott szervezeti alapegységet képviselni fogják a küldöttek testületében. A dolgozókollektíva ezen túlmenően javaslatot tesz a szövetkezet egyéb szervei tagjainak jelölésére vonatkozóan is. A törvénytervezet megengedi, hogy az állampolgárok szövetkezeti taggá való felvételét 3 hónapig terjedő próbaidőhöz kössék. A próbaidő mindenekelőtt arra jó, hogy a szövetkezeti tagság iránt érdeklődő állampolgár milyen valós feltételekkel rendelkezik a szövetkezetben reá váró műn-' ka- és egyéb feladatok sikeres teljesítéséhez (felkészültség és a munkához való viszonyulás, egyéni tulajdonságok, képességek stb.) Módosításra kerül sor a szövetkezeti tagság kilépéssel való megszüntetésére vonatkozóan is, mégpedig olyan értelemben, hogy amennyiben nem rövidített határidőn (3 hónap) belüli kilépésről van szó, úgy a szövetkezeti tagság egységesen a 6 hónapos határidő elteltével'szűnik meg. Ez annyit jelent, hogy ezentúl a szövetkezeti tagság kilépéssel már nem mindig a naptári évvel együtt ér véget, amire eddig legkésőbb a folyó év június 30-ig kellett benyújtani a szövetkezetnél az írásbeli kilépési kérvényt. Áz új Jogi szabályozás értelmében a tag bármikor benyújthatja az írásos kilépési kérvényt, miközben a 6 hónapos kilépési határidő a tag írásos kilépési kérvényének kézbesítését követő naptári hónap első napján veszi kezdetét. A törvénytervezet egyébként a szövetkezeti tagság megszűnésének törvényes okait is kiszélesítette, gondolva arra, hogy a szövetkezeti tagság abban az esetben is , megszűnhet, ha a szövetkezet a különleges gazdálkodási rendszer bevezetésétől számított 3 év eltelte után is képtelen önállóan gazdálkodni, s ezért megszűnik. A szövetkezeti vagyon fokozott védelme érdekében a törvénytervezet javasolja, hogy bővítsék ki a tag kizárásának lehetőségéit. Konkrétan arról van szó, hogy huzavona nélkül ki lehessen zárni a szövetkezetből azt a tagot, akit a szövetkezeti vagyon ellen elkövetett bűncselekményért vagy vétségért jogerősen legkevesebb 6 hónapi feltételes szabadságvesztésre ítéltek. Ezzel sikerülne pótolni az eddigi törvénynek azt a hiányosságát, hogy ilyen szélsőséges Intézkedésre abban az esetben nem adott lehetőséget, ha a tag a társadalom elleni szándékos tettével kárt tett ugyan a szövetkezeti vagyonban, de ezért 1 évnél tovább tartó feltétel nélküli szabadságvesztésnél enyhébb büntetést kapott. A fegyelmi büntetések kiszabásánál a törvénytervezet figyelembe veszi a mindennapi gyakorlat kívánalmait. Ennek megfelelően javasolja, hogy a szövetkezet elöljárósága helyett az elnök lépjen elő a szövetkezet fegyelmezési jogkörrel felruházott szervévé. Üdvözöljük ezt a‘javaslatot, mert segítségével sikerülne megoldani azokat a problémákat, amelyek a fegyelmi büntetések kiszabási határidejének megtartásával kapcsolatosak. Ezek a problémák abból erednek, hogy a fegyelmezési jogkört gyakorló elöljáróság rendszerint havonta egyszer ülésezik. Az is előnyös, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásának szubjektív határidejét a korábbi 1 hónapról 2 hónapra javasolják meghosszabbítani (ha a taggyűlés részesíti fegyelmi büntetésben a választott tisztségviselőt, akkor a határidő 5 hónap). Ez annyit jelent, hogy az elnök attól a naptól számított 2 hónapon belül részesítheti fegyelmi büntetésben a szövetkezeti tagot, amikor tudomást szerzett a szövetkezeti fegyelem megsértéséről. A fegyelmezési jogkörnek az elöljáróságról a szövetkezeti elnökre való átruházásával párhuzamosan a törvénytervezet javasolja, hogy a szervezeti alapegységek vezetőinek fegyelmezési jogkörét (ha ezzel a szervezeti szabályzat felruházta őket) a megrovás alkalfnazásán kívül, amelyre az eddigi törvény lehetőséget adott, terjesszék ki a nyilvános megrovás alkalmazására, illetve a prémium vagy a munkadíj egyéni értékelést kifejező egyéb mozgó részének megvonására. Hogy elmélyüljön a szövetkezeti földműveseknek a szövetkezet ügyeinek intézésében és a szövetkezet irányításában való részvétele, a törvénytervezet javasolja: az egységes földműves-szövetkezetekben a mostani békéltető bizottságok helyett döntőbizottságokat válasszanak. Ezek a korábbi békéltető bizottságok példájára mindenekelőtt azon fognak munkálkodni, hogy az előforduló ellentéteket egyezséggel oldják meg. Ha ez nem sikerül, a perben döntést hozhatnak. A döntőbizottsági eljárást és a döntőbizottság jogait hasonlóképpen szabályozzák, mint a Munka/ Törvénykönyvben. Még sok figyelmet érdemlő rendelkezést tartalmaz a mezőgazdasági szövetkezetről szóló törvénytervezet. Ezeket figyelmes tanulmányozás után meg kell vitatni a munkakóllektívákban, a pártszervezetekben és a taggyűléseken, s a hasznos észrevételeket, javaslatokat mielőbb közre kell adni, hogy a nyilvános vita tapasztalatait kamatoztatva, végül is olyan formában kerüljön megfogalmazásra az új törvény, amely minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek és nem hátráltatni, hanem segíteni fogja a mezőgazdasági szövetkezetek munkáját és fejlődését. Cyril Mnravčík mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságáhak elnöke Viktor Kulikov marsallnak, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erűi főparancsnokának elnökletével szeptember 24-e és 2S-a között tartotta meg Prágában soros ülését a Varsói Szerződés Katonai Таnácsa. Az ülésen részt vettek a katonai tanács tagjai, a tagországok honvédelmi minisztériumainak vezető tisztségviselőt, valamint az egyesített fegyveres erők parancsnoki szerveinek képviselői. Áttekintették a harci felkészülés ■idei eredményeit és megszabták az új kiképzési évre szóló feladatokat, tekintettel a tagországok közös dokumentumára a katonai doktrínákról. A VSZ Politikát Tanácskozó Testületének berlini ülésén elfogadott dokumentum kimondja, hogy ez a doktrína kizárólag védelmi jellegű. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erói közös parancsnokságának vezető személyiségeit. A fogadáson kölcsönösen tájékoztatták egymást időszerű kérdésekről, és Husák elvtárs beszámolt a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában hazánkban elért eredményekről. —о— Szeptember 26-án nagygyűlést tartottak Prágában a vasutasnap alkalmából. A Vasutasok Központi Házában a negyedmilliónyi vasutas nevében 450 résztvevő üdvözölte a párt- és kormányküldöttséget, amelyet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett. Ünnepi beszédet Vladimír Blažek szövetségi közlekedési miniszter mondott, akt méltatta a Csehszlovák Államvasutak munkáját és a személy-, valamint a teherszállítás javításának várható alakulását. Felszólalt iozef Lenárt elvtárs Is, aki arról beszélt, milyen fontos szerepük van az átalakítás folyamatában a ' vasutaknak. Nyíltan és bíráló igényességgel mutatott rá, hogy a jó eredmények értékét gyakran rontják le a balesetek, a fegyelmezetlenség, amelyek , ellen hatékonyabban kell harcolni. —о— Hazánk egész területén — összesen 66 járásban — tanácskoztak a CSSZSZBSZ járási konferenciái. Ezek a szövetség életének további fontos eseményei, s annak a szakasznak a részét képezik, amely még márciusban, az alapszervezetek évzáró taggyűléseivel kezdődött és az év végén, a CSSZSZBSZ X. kongresszusával zá-' rul. s—o— Bratislnvában ülésezett a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya, jelentést vitatott meg a szlovákiai gazdasági helyzet alakulásáról, az év első nyolc hónapjára kitűzött tervfeladatok teljesítésének eredményeiről és az idei állami végrehajtási terv valóra váltásának alakulásáról. Megállapította, hogy a mennyiségi mutatókat tekintve augusztus végéig sikerült behozni a téli időszakban keletkezett kieséseket, s az ipar bizonyos mértékig túlteljesítette tervét. A csehszlovák néphadsereg napja Ha néhány percre felidézzük is emlékezetünkben azt a történelmi napot, 1944. október 6-át, amikor a szlovák nemzeti felkelés megsegítésére siető szovjet hadsereg oldalán a Szovjetunióban megalakult I. csehszlovák hadtest egységei is hazánk földjére értek, hogy elhozzák a szabadságot; ezért ma számunkra, a „civil hátország“ számára a csehszlovák néphadsereg napja legfőképpen sorkötelessé váló, katonaidejét szolgáló vagy éppen bevonuló, leszerelő hozzátartozónkat, családtagunkat jelenti. Nemcsak irodalmunk van tele győztes és vesztes csaták tömkelegével, nemcsak népdalainkban, katonanótáinkban él a „nem a világ az a három esztendő“, nagyapáink, obsitlevele még ott sárgul a régi ládákban, s még őrzi a család az Isonzót megjártak szenvedéseit, a második világháború poklaiból szabadultak történeteit. S azóta, a békében felnőtt nemzedékek érnek hazát védeni kész, felnőtt fiatalemberekké, A családban, a szülőkben, a testvérekben, a menyasszonyokban és a feleségekben — éppen mert emlékeinket át meg átitatják e szenvedés szülte egykori történetek — ott lüktet a féltés, jaj, csak valami baja ne legyen, és ott biztat a megkönnyebbülés is: milyen jó, hogy most béke van... Tudjuk, békében is szükség van az ország, a haza védelmére. Ha olyan jó volt is elképzelni — talán az első nemzetközi szerződések megkötésének időszakában —, hogy lesz idő, amikor egész Földünk végképp búcsút vesz majd a fegyverektől. Ma, amikor konkrétan körvonalazódnak a leszerelés lehetőségéi, már realistábbak, tapasztaltabbak vagyunk. Tudjuk, hogy m'ég hosszú évek kellenek ahhoz, hogy a kardokból ekevasat kovácsoljanak szerte a világon. Addig pedig szükség van a korszerű haditechnikát ismerő, erős és jól felszerelt hadseregre, e követelményeknek megfelelően képzett katonákra. El-elnézzük őket, amikor eskütételre sorakoznak, majd a nagy hadgyakorlatok alkalmával vagy a felvonulásokon. De valójában azt szeretnénk, ha erejük és harckészültségük „bevetésére“ csak akkor lenne szükség, amikor az árvíz, a téli hófúvás, vagy valamilyen más természeti erő teszi próbára őket. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR Társadalmunk fejlődésének mostani szakaszában a szocialista állam kötelessége, hogy a jogi szabályozók egész rendszerével elősegítse a gazdasági és szociális haladás meggyorsítását. A büntetőpolitika megújítása szorosan összefügg az állami vállalatokról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, valamint az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetekről szóló új törvénnyel, és azokkal az intézkedésekkel, amelyek a jog növekvő szervezői, irányitói feladatát jelzik éppen most, az átalakítás folyamatának, a szocialista demokrácia további elmélyítésének, a szocializmus lehetőségei kibontakoztatásának időszakában. A büntetőpolitika átalakítása a szocialista törvényesség megszilárdítását, illetve demokratikus jellegének elmélyítését tűzte ki célul azzal, hogy megteremti a dolgozóknak a jogszabályok megtartásában való részvétele feltételeit. Az elsődleges szempont továbbra is a meggyőzés módszere marad, amely a dolgozók részvételének növelésével a politikai életben, az üzemek, a termelési és kereskedelmi szervezetek irányításában és a társadalom többi területén egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Szükség van azonban arra is, hogy szigorúbban vonjuk felelősségre azokat, akik megsértik törvényeinket, dolgozó népünk akaratának kifejezőjét. Mivel a CSKP XVII. kongresszusa után sem sikerült alapvető változást, javulást elérni a bűncselekmények alakulásában és ez komolyan fékezi társadalmunk politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, a CSKP KB Elnöksége szeptemberi ülésének határozatai értelmében néhány kisebb társadalmi veszélyességü bűncselekményt, főként vétséget, melyeknek elkövetői fölött eddig bíróságok Ítélkeztek, a nemzeti bizottságok hatás-A szocialista körébe utalnak át, esetleg más gazdasági vagy irányító szervezet jogkörébe, hogy ezzel megteremtsék az ügyintézés egyszerűsítését, elősegítsék az elkövetők gyorsabb megbüntetését. Ez elsősorban a vétségekre vonatkozik és egyes bűntettekre, amelyeknek társadalmi veszélyessége kisebb. Az űj törvénytervezet figyelembe veszi, hogy a vétségekről eddig érvényben lévő törvényt 1969-ben, a társadalom válságos időszakában azzal a meggondolással fogadták el, hogy segítsék a normalizálódást, a társadalmi rend helyreállítását. A jelenlegi időszakban nincs rá szükség, hogy a vétségeket is a bíróságok tárgyalják meg. A most érvényben lévő törvény szerint vétségnek és bűntettnek minősülő egyes cselekményeket az új törvénytervezet szerint szabálysértésnek tekintik majd. Növekszik azonban a szabálysértésekért kiróható büntetések súlyossága és száma. Mint ismeretes, a szabálysértésekért kiróható pénzbüntetések felső határa több mint negyedszázada változatlan — 500 korona. Ez az életszínvonal és az átlagbérek emelkedése mellett túlságosan enyhe büntetéssé vált. Az új törvénytervezet a jelenlegi értékviszonyoklioz kívánja igazítani a szabálysértésekért kiszabható büntetéseket és olyan büntetési nemek kirovását is lehetővé tenné (vagyonelkobzás, olyan anyagi javak elkobzása, amelyekhez a bűnelkövető, illetve szabálysértő illetéktelen úton jutott). Mindezt olyan meggondolásból, hogy a társadalmi tudatot úgy alakítsa, az embereket arra nevelje és figyelmeztesse, nem fizetődik ki szabálysértéseket elkövetni. Ilyen büntetésekkel ezidáig csupán a bűncselekmények, azaz a büntettek elkövetőit sújthatták. Szabálysértésnek minősülne például — az új törvénytervezet szerint — a viszonylag gyakorinak tekinthető vétség, az ittas vezetés, amelyért valószínűleg 5 ezer koronás pénzbüntetés, valamint a hajtási jogosítvány 2 évre történő bevonása róható majd ki. (Természetesen bűntettnek tekintenék továbbra is az ittas vezetést, ha erre ismételten kerülne sor, meg akkor is, ha nem okozna anyagi vagy egészségügyi kárt az elkövetője.) Ugyanígy bűntettnek minősülne az ismételten elkövetett másfajta szabálysértés is. Ezekkel a szabálysértésekkel az új törvénytervezet szerint a nemzeti bizottságok különbizottságai foglalkoznak majd, illetve más gazdasági és társadalmi szervek. A létrehozott bizottságok összetétele (jogilag szakképzett, hozzáértő személyek) szavatolja, hogy helyesen Ítéljék meg a szabálysértések súlyosságát, fokát, a kiróható büntetések mértékét. Nagyon fontos, hogy a szocialista törvényesség megszilárdításával párhuzamosan elmélyüljön az emberek jogi tudata, hogy hatékonyabban és hatásosabban tanulják meg ismerni és tisztelni törvényeinket. Ehhez rugalmasabb, sokrétűbb és valóban mindenkihez eljutó és mindenkire kiterjedő jogi nevelésre lenne szükség. Hiszen a társadalom elsődleges érdeke a szabálysértések, vétségek és bűntettek megelőzése. Ehhez azonban az út a már elkövetett bűntettek és vétségek valamint szabálysertések gyors és rugalmas felderítésén, igazságos megbüntetésén keresztül vezet. Ha kevesebb lesz a felderítetlen és büntetés nélkül maradt esetek száma, akkor mélyebb lesz a törvény — és a törvényesség — tisztelete, szilárdabb az állampolgárok biztonsága és a szocialista tulajdon védelme. Közelebbről látni, figyelni és időben beavatkozni — ezt várja el az új törvénytervezet a nemzeti bizottságoktól, valamint az állami vállalatoktól, a mezőgazdasági szövetkezetektől is, hogy üzemeinkben, szövetkezeteinkben éberebben óvják a szocialista (a közös) tulajdont, a társadalmi értékeket. Az igazságügyi szervek, a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek már megvitatták az új büntetőtörvény tervezetét. Valószfnüleg nem lesz könnyű kialakítani és megszervezni azokat az új szakbizottságokat (pontos elnevezésük még várat magára), amelyeknek emberek vétségében kell ítélkezni, büntetéseket kell kiszabni, hiszen az elkövetők környezetében, a velük dolgozók, a közöttük élők, egymást ismerők ülnek majd szemben egymással. De éppen ezen a ponton remélik a szocialista demokrácia érvényesítését és hatékonyságának növelését, hogy az emberek lakóhelyükön, munkahelyükön adjanak számot tetteikről. Különösen nagy figyelmet kell majd fordítani az ifjúság jogi nevelésére, magatartásának alakítására, hogy bűncselekményeik, vétségeik és szabálysértéseik száma csökkenjen. Az iskola, az ifjúsági szervezet mellett az elsőfokú felelősség a családra hárul: ahol erkölcsileg szilárd, érzelmileg biztos a háttér, ott kisebb az alkohol, a bódulatkeltő szerek, a vandalizmus, a vagánykodás, az agresszivitás csábftásának esélye. Egyáltalán: mindannyiunknak nagyobb felelősségérzettel, cselekvőbb társadalmi tudattal kell törődnünk közös érdekeinkkel, értékeinkkel és elsősorban a fiatalsággal. Erre figyelmeztetett a CSKP KB Elnökségének Levele a szocialista törvényességről éppúgy, mint ahogy ehhez kíván lehetőséget teremteni az új büntetőtörvény is. H. MÉSZÁROS ERZSÉBET törvényesség megszilárdításáért
