Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-10-03 / 39. szám
AZ SZSZK mezögazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1987. október 2. * 39. szánt * XXXVIII. évfolyam * Ara 1,- Kis \ Ember és gép próbatétele Irta: Balia László, az SZLKP Központi Bizottságának szakosztályvezetője Közismert tény. hogy az őszi munkák az egész gazdasági év legigényesebb teendői közé tartoznak. Hiszen ésszel nemcsak a munkaigényes betakaritási munkákat kell időben elvégezni, hanem a jövő évi termés alapjait is ebben az évszakban kell lerakni. A betakarítást, az ősziek vetését és a mélyszántást is időben kell elvégezni. A kései betakarítás nemcsak nagyobb veszteséggel Jár, hanem rontja a minőséget is. Hasonlóképpen az ősziek vetése is agrotechnikai határidőhöz van kötve, amely nagyban befolyásolja áttelelésiiket, végeredményben a hektárhozamokat. Az őszi munkacsúcs igényességét fokozza a vegetáció 10—14 napos késése, aminek következtében — főleg a hegyaljai körzetekben — a nyári munkák úgyszólván az őszibe torkollnak Számolni kell a szeszélyes őszi időjárással is. mely sokszor megnehezítette a munkák menetét. A sok őszi csapadék vagy a korán beköszöntő fagyok nagy károkat okozhatnak. Mezőgazdasági dolgozóink mindezt jói tudják, s ezért nagy körültekintéssel, gondosan készítették elő az idei őszi munkák politikai-szervezési tervét, mely többek között a kedvezőtlen időjárási tényezőkkel is számol. Immár Jó hagyománnyá vélt, hogy minden évben járási és kerületi gabonatermesztési konferenciákon vitatják meg a gyakorlati szakemberek, a tudományos munkatársak és az irányítási szervek szakemberei az elmúlt gabonatermesztési év pozitívumait és fogyatékosságait. Ennek alapján — a tapasztalatokat kamatoztatva — határozzák meg a legfontosabb tennivalókat. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az idei gabonatermesztési idény az SZSZK-ban sikeres volt. Az előzetes becslések szerint Szlovákia mezőgazdasági üzemei a kalászos gabonafélék 3 millió 20 ezer tonnás tervét kb. 300 ezer tonnával, azaz csaknem 10 százalékkal túlteljesitik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy sikerült behozni a múlt évi 231 ezer tonnás kiesést. Örvendetes, hogy a gabona ezermagsúlya és sikértartalma jelentősen felülmúlja a sokévi átlagot. Idén az élelmiszeripar részére kiváló minőségű és megfelelő mennyiségű kenyérgabonát sikerült felvásárolni. Tehát minden előfeltétel adott ahhoz, hogy a sütőipar kiváló kenyérrel lássa el a lakosságot. Valamelyest rosszabb a helyzet a sörárpánál, amelynek fehérjetartalma általában jé — sőt néhol kiváló —, sajnos a júlinsi hőség „besiilést“ okozott. Ennek következtében a magvak zöme apró, a 2,3 mm-es rostán csaknem 50 százaléka áthullik. Kevésbé öregbfti gabonatermesztőink jó hírnevét a törpe üszög elterjedése néhány Járásban. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy elterjedése csak a hatásos csávázó szerek — Sibutol — hiányára vezethető vissza. A szakemberek véleménye szerint a hibákat inkább az agrotechnikai alapelvek lebecsülésében keli keresni. Szigorúbban kellett volna betartani az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által 1985-ben kiadott irányelveit, mely az idén további intézkedésekkel és megszigorításokkal bővül. Ezzel összhangban remélhető, hogy szakembereink mindent megtesznek annak érdekében, hogy felszámolják e veszélyes betegség terjedését. Röviden fogalmazva a betakaritási munkák zömét a szemes és silókukorica, a burgonya, a cukorrépa és a napraforgó betakarítása képezi. Az emlftett növényeket több mint 450 ezer hektárról kell betakarítani. Az őszi gabonafélék és takarmánykeverékek vetését 432 ezer hektáron, az őszi mélyszántást pedig 1 millió 150 ezer hektáron keli elvégezni. Ezenkívül a zöldség, a gyümölcs és a szőlő szüretelése is sok munkát igényel. Szlovákia gabonatermesztési tervében nagy szerepe van a szemes kukoricának. Ennek megfelelően az idei terv 880 ezer tonnát irányoz elő. A vetésterület — 166,4 ezer hektár — és a növényzet Jelenlegi biológiai állapota — a 10—14 napos fejlődési lemaradás ellenére —< azt mntatja, hogy a tervfeladatok teljesíthetők. Sajnos a szokottnál magasabb lesz a kukorica betakaritási nedvességtartalma. A betakarításra kedvezőtlen hatással lesz a szárftókapacitások hiánya, főleg a Nyugat-szlovákiai kerületben, ahol kb. 250—300 ezer tonna szárltókapacitás hiányzik. Hiány mutatkozik a könnyű fűtőolajaknál is. Ezek az objektiv tényezők meghosszabbítják a betakarítás időtartamát, s növelhetik a veszteségeket is. Tudjuk, hogy a szemes kukorica a takarmánytápok nélkülözhetetlen komponense, ezért mindent meg kell tenni a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentése érdekében. A betakarításhoz szükséges műszaki ellátás általában jónak minősíthető. Az emlftett száritókapacitás-hiányt a Nyugat-szlovákiai kerületben a tervek szerint úgy oldják meg, hogy kb. 60 ezer tonna szemes kukoricát szárítás céljából a Közép-szlovákiai kerületbe, 50 ezer tonnát a CSSZK-ba, 20 ezer tonnát pedig a kerület északi fekvésű járásaiba szállítanak. Ezenkívül a keményítőipar kb. 7 ezer tonna szemes kukoricát tárol majd. Még így is szükség lesz a szemes kukorica egy részének fólia alatti, illetve csöves állapotban történő tárolására. E mennyiség szárítására a szárftókapacitások felszabadulása után kerül sor. Sok helyen a tárolókapacitásokban is hiányok mutatkoznak, melyet úgy mérséklőnk, hogy kb. 50 ezer tonna kenyérgabonát a CSSZK-ba utalunk át. Számolni kell azzal is, hogy a termés egy részét a malom- és sütőipar, valamint- a mezőgazdasági üzemek raktáraiban tárolják. A gabona szakszerű tárolása társadalmi érdek, s ezért a lokálpatrióta szemléletet egyértelműen el kell utasítani. A silókukorica-kultúrák jók, s begyűjtésükhöz is megvannak a műszaki feltételek. Semmi akadálya annak, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben kiváló minőségű kukoricasziiázst készítsenek. ' A burgonya- és cukorrépa-termesztésben úgy mutatkozik, hogy ebben az évben sem sikerül számottevően előbbre lépni sem a mennyiség, sem pedig a minőség terén. Itt még igen sok a pótolnivaló, nemcsak a mezőgazdasági gyakorlatban, hanem a tudományos-kutató munkában is. Az idei esztendő sajnos kevésbé kedvezett a zöldséges a gyümölcstermesztésnek. Előreláthatólag a zöldség terve 70—80, a gyümölcsé 50—60, a szőlőé pedig 36 százalékra lesz teljesítve. Az elmúlt két-három év nagyapáinkat és dédapáinkat igazolta, akik azt tartották, hogy a szőlő a dombok, nem pedig a síkságok növénye. A síkságokon a fagykárok ugyanis tetemesek. Az 1987- es évben 1054 hektár szőlőt telepítettek, ugyanakkor 850 hektárt likvidálni kellett. Elegendő mennyiségű és jé minőségű őszi vetőmag áll rendelkezésre, megfelelő fajtaösszetételben. Talajművelő eszközökből sincs ezúttal komolyabb hiány. A szükséges eketipusokon kívül már 170 darab nagy teljesítményű Multittiller típusú komblnátor áll rendelkezésre, amely főleg szárazság idején tesz jó szolgálatot. További 106 darabbal gyarapodott a nehéz tárcsák száma. Ez utóbbiak főleg a kukoricatarló beszántásánál váltak be. Gabonavetőgépekből is megfelelő az egyes gazdaságok ellátottsága. A pótalkatrészekkel való ellátás — főleg a motoralkatrészekre, ékszíjakra, fogaskerekekre, traktor és tehergépkocsi gumiabroncsokra vonatkoztatva — az idén sem Javult. Az üzemanyag- és energiaellátásra továbbra is érvényesek a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött irányelvek, amelyek takarékosságra serkentenek. Az idei gázoiajkeret a múlt évihez viszonyítva 2,7, a fűtőolajkeret pedig 13,6 százalékkal kisebb, viszont a földgázkészlet 7, a vilíanyenergia-késziet pedig 1,6 százalékkal nagyobb. Ismeretes, hogy a vegetáció késése, főleg a szemes kukoricánál több fűtőanyagot igényel, mint az előző években: kb. 10 ezer tonnát. Az illetékes szervek tudnak erről, és megoldást keresnek.* A műtrágyaellátás általában jónak mondható. Kifogásolni keli viszont azt, hogy az egy tápanyagú foszfortartalmú műtrágyaimport 54 ezer tonnáról 29 ezerre csőikként. Szlovákiában a foszfortartaimú műtrágyák összmennyiségének több mint 70 százalékát a kombinált tápanyagtartalmú műtrágyák teszik ki, ugyanakkor a CSSZK-ban csak 40 százalékát. Ennek következtében nem mindig lehet tudományos szinten biztosítani a növények tápanyagigényét. Meggyőződésünk, hogy az* ember és gép próbatételének sikerét jelentős mértékben elősegíti a noszf 70. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista verseny is. A keszegfalvl (Kameničná) Steiner Gábor Efsz, a szójatermelési rendszergazda a közelmúltban tanulmányi kirándulást szervezett a Bólyi Mezőgazdaságfi Kombinátba (MNK), amelynek központ! témája az országos szójafajta-bemutató, valamint a betakarítás és a talaj-előkészítés volt. Az itt szerzett szakmai tapasztalatok közlésére lapunk későbbi számaiban visszatérünk. Bara László felvételei A 4-5. OLDALON részletesen foglalkozunk a nemrégiben Cachticében megrendezett XVI. országos szántóbajnoksőg eseményeivel, valamint rövid beszélgetést közlünk Balogh Lászlóval, a Szímői (Zemné) Egységes Földműves-szövetkezet elnökével. A 6—7. OLDALON ezúttal egy új kis-dunai műemlék-vízimalom avatásáról szóló riportunkat ajánljuk elsősorban olvasóink figyelmébe. A továbbiakban beszámolunk két népművészeti rendezvényről, bepillanthatunk egy falusi SZISZ-alapszervezet életébe, és előzetest olvashatunk a Matesz soron következő bemutatójához. A 9-10. OLDALON a raarcelházl (Marcelo vá) zöldségfelvásárlók eredményeivel, gondjaival ismerkedhetnek meg. Tudósítást olvashatnak továbbá arról, hogyan segítik az agrokémiai laboratóriumok a kertészkedők munkáját. „Vitaminpincék“ címen pedig a téli zöldségtárolás módozataival foglalkozunk. A 11. OLDALON „Közös öröm és üröm“ című írásunkban a Rozsnyói (Rozüava) Húskombinát átadásáról és az ezzel kapcsolatosan felmerült problémákról olvashatnak érdekes riportot. Ezenkívül az egységes földműves-szövetkezetek melléküzemági gépgyártásának időszerű kérdéseivel foglalkozunk. LAPUNK 12. OLDALÁN „Az alaposabb felkészülés meghozta eredményét“ című cikkben az olvasók megismerkedhetnek a héttonások mozgalmának eredményeivel. A 13. oldalon a „Tejrainnség az új szabvány tükrében“ című írás pedig egy részletes vizsgálat tanulságait ismerteti. 4P
