Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-26 / 38. szám

A siker A szőlő több évtizedik dísz­lő ős termő növény Ahhoz azonban, hogy rendszeresen bőséges mennyiségű és )6 mi­nőségű termést kapjunk, nagy gondot kell fordítani az ülte­tésre. Ez a munka ugyanis nagymértékben befolyásolja az ültetvény fejlődését, későbbi sorsát. Az ültetéskor elköve­tett hibák, a kényelemből meg­takarított műveletek nem, vagy csak igen nehezen javíthatók ki. MÉLYEN FORGATVA • 4 Elhanyagolt, vagy régóta par­laggá vált területen különösen nagy körültekintést igényel az új szőlő ültetése. Az ilyen kert talaja ugyanis többnyire tömö­­rüdött, tápanyagokkal rosszul ellátott, a talajélet pang, me­­redekebb területeken pedig a termőtalaj jelentős részét le­hordta az esővíz. Az elhanya­golt terület felújítása talajja­vítással kezdődik. Ha ezt el­mulasztjuk, a tőkék csak síny­lődnek, későn és alig terem­nek. Négyszáz négyzetméternél nagyobb kert esetén feltétle­nül vizsgáltassuk meg a talajt, ugyanis csak alapos laborató­riumi vizsgálat adhat pontos választ arra, hogy mennyi a talaj humusz-, és mésztartal­­ma, milyen mennyiségben van­nak jelen a makro-, mező- és mikroelemek. A szaktanács ki­tér a talajjavítás módjára, az ésszerű trágyázás mértékére is. Ahhoz, hogy a szőlő gyökér­t zete zavartalanul fejlődjön, legalább 60—70 cm mély ta­­lajforgatásra, lazításra van szükség. A szőlő mélyen gyö­kerező növény. A gyökerek ie­­lentös része 40 cm körüli mély­ségben található, de lónéhány gyökér ennél mélyebbre is le­hatol. Kavicsos, köves talajon nem ritka, hogy a gyökerek, vizet keresve, elérik a 3—3,5 m-es mélységet. Ha nincs le­hetőségünk az egész területet géppel megforgatni, akkor ké­zi erővel 1X1 méter alapterü­letű és 60 cm mély gödröket, vagy egy-egy sor szőlőt ültet­ve 1 méter széles és hasonló mély árkokat ásunk. JOBB A SZERVESTRÄGYA A feltalajt és az altalajt te­gyük mindig külön. A forga­tással együtt szerves trágyát is juttassunk a talajbal A szer­ves trágyában megtalálható az összes ásványi tápanyag a sző­lő és a talajlakó hasznos élő­lények számára. Egy négyzet­méterre — a talajvizsgálat e­­redményétől függően — lega­lább 8—10 kg érett trágyát számítsunk. Ne felejtsük el, hogy az állati és a növényi eredetű trágya (a komposzt) talajjavító és kedvező növény­tápláló hatását csak akkor fej­ti ki kellően, ha érett, kor­hadt állapotban van. A trágyát egyenletesen keverjük bele a földbe. Visszalapátoláskor a feltalaj alulra, az altalaj felül­re kerüljön, így a gyökérzóná­ba jó minőségű, a gyökerek fejlődését segítő, tápanyagban gazdag föld jut. A felülre ke­rült nyers altalajt pedig az évek során szerves trágyával megjavíthatjuk. Gyeugébb mi­nőségű talajon ajánlatos négy­zetméterenként 20—40 dkg ke­vert műtrágyát is adni, ez azonban önmagában nem ele­gendő! A tapasztalatok szerint a sző­lő meghálálja a biológiailag aktív Szuperkomposztot. Ez mélyalmos juhtrágyából készül, természetes adalékanyagok fel­használásával, amelyeknek ki­tűnő hatásuk van a talajéletre. A komposztálás után nyert Szuperkomposzt előnye, hogy szagtalan, morzsalékos, köny­­nyen kezelhető, nem tartalmaz csírázó gyommagvakat. A nyers trágyával szemben a humusz­képző baktériumoknak több­szörösét tartalmazza, ezáltal kedvező a hatása a talajéletre, használatával pedig nő a trá­gyázás hatásfoka. Szőlő ülte­tésekor gödrönként 0,5—1 kg-ot célszerű belőle kijuttatni. A Szuperkomposzt egyszerűen ke­zelhető, magas a tápanyagér­téke, ezért alkalmas fi házi­kertek istállótrágyát és mű­trágyát helyettesítő komplex trágyázására. Használatával kí­méljük a környezetet. A mészben szegény, kötött, agyagos és savanyú homokta­lajokat meszezéssel is javítani kell. A három százaléknál ke­vesebb meszet tartalmazó ho­moktalajokon mészkőpnrból 1 négyzetméterre 20—30 dkg-ot, kötött talajra 1,5—3 kg-ot, a cukorgyári mésziszapból az elő­zőleg javasolt mennyiségek két­szeresét. égetett mészből vi­szont csak a felét ajánlatos a talajba dolgozni. FILOXÉRA ELLEN OLTVÁNYT A kötött, flioxéra-veszélyes talajokra csakis oltváuyszőlöt ültessünk, ugyanis, ha Ilyen talajra saját gyökerű duggvány kerül, a filoxéra, a szölő-gyö­­kértetű néhány év alatt tönkre­teszi a tőkéket. Még az űn. Immunis I legalább 75—80 szá­zalék kvarcszemcsét tartalma­zó) homoktalajokon is ajánla­tos oltványszőlőt telepíteni, mert ez erősebb, bővebben te­rem. Az oltványt gödörbe ültes­sük, a fúrás ültetéskor ugyan­is a talpgyükereket erősen visz­­sza kell vágni, hogy a lyuk­ban elférjenek, s ezzel lassít­juk a tőke eredését, fejlődését. Fúróval különben is csak fris­sen forgatott és kövektől men­tes talajba ültethetünk. A gödörbe, a gyökérzet alá adott trágya ne érjen a gyö­kerekhez, mert Így perzsel, különösen, ha éretlen, nyers trágyát használunk. Száraz, őszi Időben, Illetve, ha a talaj nem eléggé nedves, a jobb eredés érdekében cél­szerű az oltványt az ültetés előtt 1—2 napig kétharmad ré­szig tiszta vízbe állítva áztat­ni. Az ültetéskor a földet gon­dosan tömürítsük, ne marad­jon. rés. Ahol nincs kerítés, feltétlenül 'védjük az új szőlőt, 50—00 cm magas, vadkár el­leni ■műanyaghálóval, különben a vadak igon nagy kárt tehet­nek a zsenge hajtások lerágá­sával, számos löké ki Is pusz­tulhat. (Kertészet és Szőlészet] A kapor Botanikai szempontból ro­kon a sárgarépával. Zöldség­ként 2—3-szorosan elágazó, sötétzöld, cérnaszerü leveleit használják. Dél-Európából származik. A középkorban egész Európá­ban elterjedt, nemcsak mint zöldség, de mint gyógynövény Is. Minden' részében Illóolajok találhatók. Az ókori egyipto­miak fejfájás csillapítására al­kalmazták. Később, különösen Franciaországban, Igen népsze­rű lett. Ott még kaportortát Is készítenek. A kaprot mint aromatikus főszerféleséget használjuk. Je­lentős összetevői az illóolajok, amelyek dilaiapiolt, linonent és feladront tartalmaznak (a magvak illóolaj tartalma eléri a 4 százalékot. A levelekben sok a C-vitamin, kevés Bi-, B2-, valamint PP vitamint is tar­talmaz. Kevésbé Ismert, hogy a magok ízletes kávépótlóként Is használhatók. Ehhez először alkohol segítségével mentesíte­ni kell az illóolajtól, majd 200 C-fokon meg kell pörkölni. Igénytelen, így termeszthet­jük trágyázatlan talajon Is. A zöldjéért termesztett kaprot áprilisban 30 cm-es sortávol­ságra vetjük. Vethetjük ala­csony zöldség — például a sárgarépa, petrz9elyem, hagy­ma, vagy saláta közé —, úgy, hogy a magok súly szerinti aránya 1: 10 legyen. A szedés beütemezése érdekében folya­matosan Is vethetjük. Például az augusztusi vetésből ősszel friss kaporzölddel ízesíthetjük ételeinket. A kikelés után 4— 6 héttel szedjük. Mivel a mag illóolajtartalmú, jól bírja a té­li fagyot (akárcsak a sárga­répa vagy a petrezselyem), ezért ősz végén is vethető. így zöldjéhez már kora tavasszal is hozzájuthatunk. Ha magjáért termesztjük, szélesebb, 60—90 cm-es sorokba vetjük, majd 20—30 cm-re egyeljük. A ter­mést — miután a magok meg­bámulták — július végén gyűjtjük be. A késői szedés hátránya, hogy a túlérett ma­gok kihullnak és a következő évben begazosítják a talajt. A nálunk termesztett egyetlen, fajta a „Pražský jemný“ {Prá­­gai-finom, vagy Prágai-zsenge |. A kapor csomókba kötve ke­rül a piacra, mégpedig vagy mint egész, legfeljebb 150 mm hosszú, virág nélküli 100 m-es szárhosszúságú növény, vagy mint száraz kapor egészen fej­lett növényként szárral, es legfeljebb teljes érésig kifejlő­dött magvakkal. Általában rögtön a megvétel után használjuk tel, de néhány napig celofánba csomagolva a hűtőszekrényben ts tárolhat­juk. A friss kaporzöldet meg­mosva, műanyag tasakokban mélyhűtőben is eltarthatjuk. Felhasználjuk saláták, leve­sek, mártások és kenőkrémek ízesítésére. A kaporecetet, me­lyet házilag Is készíthetünk, saláták Ízesítésére használjuk. A friss kaprot 4—5 napra 8 százalékos ecetbe áztatjuk. Egy liter ecetbe egy csokor le­velet teszünk, iparilag ecettel vagy sóban, de szárítással és fagyasztással is tartósítják. Termésének túlnyomó részét tejes erjedéssel vagy édessu­­vanykás felöntölében .tartósí­tott uborkához használják fel. M. V. Gondolom nem tévedek, ha azt állítom, hogy olvasó­ink — sőt még a kutya­barátok többsége ts — az agár­­sportot csak hírből ismerik. Olyanok szintén jócskán akad­nak, akiknek ez a kutya csak a „sovány, mint az agár“ szó­lásból ismerős. Pedig ez a faj< ta egyike a legősibbeknek. í. e. 2000 táján az egyiptomiak már tenyésztették. Valamikor az agarakat va­dászebként tartották. Az aga­­rászat az ősi sportok egyike volt. Angliában még ma is űzik. A Szovjetunióban az orosz aga­rat (barzojj farkas, medve fel­hajtására jelenleg is használ­ják. Nálunk azonban az angliai agarászatokhoz hasonló vadá­szatok tiltottak, s a fajta, mint olyan, elvesztette vadászkutya jellegét, sőt egy időben tar­tásuk is visszaszorult. A Szlovákiai Állattenyésztők Szövetsége keretében az utóbbi években nálunk újból fellen­dült az agártenyésztés. Ez egy bizonyos idő után megteremtet­te a külföldön oly népszerű agárversenyek hazai hátterét és igényét Is. Az első népsze­rűsítő futamokat a 70-es évek közepén Bratislavában rendez­ték. Több mint tíz évnek kel­lett eltelnie ahhoz, ’ hogy en­nek — az egykori agarászatok véres eseményét helyettesítő, valóban sporttá nemesedett _ szenvedélynek anyagi és szer­vezeti feltételeit megteremt­sék. Ahhoz ugyanis, hogy e „sportágban“ csehszlovák baj­nokot avathassanak, a követel­ményként szereplő 5 verseny kö­zül egyet Szlovákiában kell megrendezni, s ezen minden, bajnokságra pályázó futtatónak részt kell vennie. Ehhez azon­ban hiányzott egy állandó, elő­írásoknak megfelelő futópálya. Mindezt persze csak később tudtam meg, hiszen ezzel a sporttal sosem foglalkoztam. Az, hogy augusztus végén mégis el­vetődtem egy ilyen rendezvény­re a véletlennek, no meg a ver­senypálya közelségének volt kö­szönhető. tér a lóversenyektől. Míg az utóblbban az állat az emberhez Igazodik, a kutyáknál az ősi ösztön — a rohanás, a zsák­mány megszerzéséért vívott küz­delem ösztöne — szabadul föl. Az ebek többségén lászanak az izgalom jegyei. A rajtra v.áró, Kedvencéből sosem lesz šam­pión. Humoros jelenetekben sem.volt hiány. A messze hang­zó ugatás, a kutyaszag odavon­­zott egy „szegény rokont“ —i egy korcsot. Először csak a ka­nális partjáról nézelődött, majd közelebbi Ismeretséget akart kötni a pedigrés rokonokkal és beódalgott a pályára. Ennek ha­tására a közönségen a falusi futballmeccsek „civil a pályán“ hangulata uralkodott el. A verseny után néhány nap­pal ismét fölkerestem a helyi kinológiai szervezet elnökét. Elsősorban az érdekelt, hogy itt Pódafán, a Csallóköz szívé­ben, mióta rendeznek agárver­senyt? — Ez év májusában a Szlo­vákia Nagydíjért kiírt verseny­nyel nyitottunk. Ez hazai vi­szonylatban sporttörténetí ese­ménynek számít, hiszen ez volt nálunk az első állandó pályán lefolytatott verseny. ® Ez azt jelenti, hogy ebben a kis faluban van az egyetlen állandó jellegű, kiépített ver­senypálya? — Igen, míg Csehországiján 2 pálya van (Lednicén és Ko­­línban) és újabb kettőt építe­nek, nálunk a pódafai az egyet­len. Hosszú évek igyekezete, ki­­lincseflése, 5300 társadalmi mun­kában led tgozott óra eredmé­nyeként épült meg. Persze sok tennivaló vár még ránk, töb­bek között a telek tulajdonjo­gának végleges rendezése is, és ez nem kis feladat, de remél­jük, hogy a Hegyétei (Kútni­­ky) Efsz és a közigazgatási szervek jóvoltából ez Is megol­dódik. (Folytatás a 2. oldalon) Négylábúak „Forma - ľ versenye „Egyszer volt Budán kutya­vásár“ — Pódafán (Povoda) most van másodszor agárver­seny, s ha már egyszer itt va­gyok, írnom Is kell róla — ha­tároztam el. Kutyabarát isme­rőseimtől azonban hiába érdek­lődöm a szabályok iránt —• ők sem ismerik —, de a hnb el­nökével éppen ott beszélget Zdenek hasman. a SZÄSZ helyi kinológiai alapszervezetének el­nöke, őt kérdezd meg — ta­nácsolják. Beszélgetésünk a javában zaj­ló verseny izgalmai között kez­dődött. Félszemmel ő is, én is, az eseményeket lestük. Zdenek Lašman rendezőként és kutya­­tulajdonosként is érdekelt volt. Az én figyelmemet pedig az egész országból ide sereglett futtatók szurkolása, az állatok erejének, gyorsaságának és ügyességének összhangja, szin­te tudatosnak ható küzdőszelle­me terelte el. Megegyeztünk ezért, hogy beszélgetésünket ké­sőbb folytatjuk. Az agárverseny merőben el­rövid szőrzetű angol agarak karcsú testén, a bőr alatt, hü­­velyknyi lzomkötegek vibrál- \ nak. A jó kondícióban lévő ál- t latok több mint 60 km-es se- s bességgei képesek rohanni (A i négylábúak közül gyorsabban i csak a gepárd fut!), de az alig 1 50 cm-es magasságot elérő whi­­pettek (kis angol agár) sem maradnak el mögöttük. Ez nem < is csoda, ugyanis míg a „mű- < nyulat“ (ez lehet nyúlbőr, mű- ! anyag zacskó és fonálcsomó Is) ki nem találták, az angliai ver­senyeken őket üldözték — s 1 végül marcangolták szét — 1 nagytestű rokonaik. i 1 A látnivaló nem egyhangú, 1 van izgalom bőven. Egyik-má- 1 sik fiatal állat vonakodik rajt- i hoz állni. Fé! az índítóketrec- i tői, a bezártságtól. (Az állatok ] pszichikai felkészítése sok tű- | reimet igényel.) Mikor telesa- i pódik a rács, örömmel szaba­dulnak, de méla undorral néz- i nek a fehér műanyagkócot ül- : döző társaik után, vagy ilyedt tekintettel keresik a gazdit, aki itt valamit szintén elhibázott.

Next

/
Thumbnails
Contents