Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-26 / 38. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Beszélgetésünknek eddig csak hallgatója volt František Mif­­kovic, a SZÄSZ pódafai kinoló­­giai klubjának lelkes tagja, aki Pavlásková Michaela doktornő, Haníková Hana, Jezs Ernő és mások társaságában a munká­latokban, szervezésben orosz­lánrészt vállalt. (Megjegyzendő, Négylábúak „Forma-ľ versenye hogy a Žiar nad Hronom-i agár­tenyésztők is besegítettek.) — Mifkovic sporttársunk az, aki a versenyek lebonyolításá­nak minden csínját-bínját isme­ri — mutatta be őt, s adta át a szót az elnök. — Bizonyára még a laikusok­nak is teltűnik, hogy a kutyá­kat egy hat rekeszre osztott, úgynevezett startboxból indít­ják —' kezdi a magyarázatot Mifkovič František. Nyilvánva­ló tehát, hogy egy-egy futam­nak maximum hat résztvevője lehet. Fajtánként külön-külön rendezik meg a szukák és a kanok versenyét, ha azonban bizonyos fajtán beiül szukából, illetve kanokból, háromnál ke­vesebbet neveznek be, a részt­vevők számát a másik nemből ki lehet egészíteni. Az ilyen fu tam azonban külön kategóriá­nak („mix“) számít. Az elődöntőbe, illetve a dön­tőbe, a legjobb időeredmények alapján sorolják be a kutyákat. A nemzetközi, UICL által ren­dezett versenyeken az első he­lyezett szintén „egyenes ágon“ jut a döntőbe, a többiek pedig még egy kört futnak, s ennek eredményeként alakul ki a tel­jes mezőny. • Mi annak a feltétele, hogy az állatok rajthoz állhassanak? — A nagytestű fajtáknak (ilyenek például az angol-, az orosz-, az afgán agár stb.) ha­zai szabályok szerint be kell tölteniük a 15, az UICL követel­ményei szerint a 18 hónapot. A kisebbfajták (például a whipet) 12, illetve 15 hónapos koruktól versenyezhetnek. Az elsődleges feltétel azonban az, hogy az állatok korábban bebizonyítsák képesek követni a csalétket, végig tudják futni a pályát, kellően fegyelmezettek (társa­ikat nem támadják meg). Ha ezeknek a követelményeknek eleget tesznek megkapják az úgynevezett Rennlizenz-et, s a következő alkalommal már in­dulhatnak. • Milyen hosszú a pálya, amelyen futnak — fordulok is­mét Zdenek Lašmanhoz. — A nagyobb testű fajták pályája 350—900, a kisebbeké 330—550 m hosszúságú; 528 tn-nél hosszabb távot azonban csak 2—6 éves korban lévő ál­latok futhatnak. A 8 évnél idő­sebbek már rövidebb pályán sem versenyezhetnek, hacsak nem „veteránok“ vetélkedőjé­ről van sző. A Pódafán augusztus 22-én megrendezett pontszerző verse­nyen 6 fajta (perzsa-, orosz-, angol- és afgán agár, valamint whipet és olasz agár) indult. Kilenc kategóriában hirdettek győztest. Igaz ugyan, hogy ezen a rendezvényen nem érződött még az angol, az ír, vagy akár a csehországi versenypályák hangulata — az egésznek in­kább „családias“, kissé provin­ciális jellege volt —, de bizo­nyosra veszem, hogy e merész vállalkozás szervezőinek szak­ismerete és lelkesedése orszá­gos elismerést nyer. Azokkal, akik e tudósítás el­olvasása után úgy döntenek, el­mennek a legközelebbi verseny­re tudatjuk, hogy néhány na­pon belül — október 4-én — Pódafán, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban szlovákiai bajnokságra kerül sor. tennivalók A zöldségeskertben Ebben a hónapban már ti­pikusan őszi az időjárás. Ál­landó fagyokra ugyan még nem kell számítanunk, de az átlagos nappali hőmérséklet erősen csökken A vegetáció életét nem csak az alacso­nyabb hőmérséklet. de a ked­vezőtlenebb fényviszonyok is nehezítik A védett területeken úgy javíthatjuk a fényviszo­nyokat. ha a talaj takarására alufóliát használunk. A szabad klskertl ágyasokba Ilyenkor például petrzšelymet, sárgarépát vethetünk, salátát, salottahagvmát, őszi fokhagy­mát ültethetünk. A salotta­­hagymát ez Időtájt inkább sű­rűn. 20—25 cm sor- és 10—15 cm tőtávolságra ültessük A fokhagymát tápanyagokban gazdag földbe, 20— 30 cm-es sor-, illetve 5—В cm-es tőtá volságra dnggatjuk el. Az is tállótrágvával frissen megra­kott ágyasokat kerüljük, mert a szerves trágya a fokhagyma minűségét lényegesen csökkenti. Tanácsos az ültetésre szánt ge­rezdeket előtte 6—12 órán át 5 százalékos So lka oldatban csávázni Olvan területre, ahol az előző években már termel­tük. ne ültessünk fokhaüymát! Mivel a himbós-. a fodros­­a kínai kel fogyasztása főleg a téli Idényre esik ügyeltünk a kelfélék ápolási munkálataira Ebben az időszakban gyakran kell a molvtetűk ellen vérle keznl Az ellenük való perme­tezésre a 0.15—0.2 százalékos Actellic 50 ЕС oldatot ajánljuk Használata után a 7 nanos élelmezés-egészségügyi várako zási időt okvetlenül tartsuk be. i A megürült fóliasátrakba vagy melegágyakba petrezsely­met, zellert ültethetünk Így a tél folyamán mindig lesz friss levélzöldünk. A zöldségeskert legnagyobb részén októberben már betaka­rítjuk a termést és a talajt elő­készítjük a telelésre. A téli fogyasztásra szánt hosszú tenyészidejű sárgarépa­fajtákat közönséges vagy gyö­­kérásóval még a tagyok be­állta előtt szedjük fel. A sár­garépa fogyasztható része kü­lönböző alakú gyökér. Ideális a gyenge bél- és széles kéreg­részű. zöld fej nélküli gyökér. Követelmény, hogy a piaci áru repedésektől elágazódásoktól mentes, és 20—60 mm átmérő­jű legyen. A sárgarépa télen prizmában vagy pincében tá­rolható. Az eredményes táro­lás alapfeltétele a teljesen ép, egészséges répa, és a 6—8 C- foknál nem melegebb tárolú­­helyiség. A petrzselyem szedése és el­tartása a sárgarépával azonos módon történik. Fogyasztható része a fehér, jól kifejlődött, szabályos, különböző hosszúsá­gú, 20 mm-től nagyobb átmé­rőjű gyökér A pasztinák betakarítása ké­ső ősszel, a fagyok beállta előtt esedékes. Télen — a le­­vélzettől és a földtol megtisz­tított gyökereket — fagymen­tes helyen tároljuk. A fo­gyasztható része a repedés­mentes, elágazás nélküli, leg­kevesebb 20 mm átmérőjű gyö­kér. A gumós zeller érését az al­só levelek sárgulása jelzi. Igen jól bírja a hideget, a ki-A hosszú céklafaj­tákat répakiemelő ekével vagy ásóval szedjük. (P. R. felvétele) sebb őszi fagyok nem ártanak neki. A gumók október máso­dik felében már nem növeked­nek tovább, így a szedést nincs értelme későbbre halasz­tani. A gumókat felszedésük után 1—2 napig szikkasztjuk. Utána árokban, föld feletti prizmában vagy pincében tá­rolható. A zellert optimálisan 4—5 C-fokon tárolhatjuk. A zellergumók tisztán, levelek és oldalgyökerek nélkül, 30 mm hosszúságúra visszavágott gyö­kerekkel kerüljenek piacra. A gumók legkisebb átmérője 50 mm lehet. A' feketegyökeret ősszel óva­tosan kell szedni, mert köny­­nyen pattan. A törés helyén tejszerű nedvet szivárogtat. Az ilven gyökér rágóssá rossz minőségűvé válik Legjobb a sorok meilett 30—40 cm mélv árkot ásni. ebbe a gyökereket ásóval óvatosan beledöngetni, utána pedig kézzel vigyázva kiszedni A kiszedés után a rajtuk lévő leveleket a gvö­­kérnvakban éles késsel vágjuk le A fogyasztható rész a iél fejlett gyökér, amelynek egye­nesnek. nem elfásodottnak, piaci értékesítésre legalább 120 mm hosszúnak és 10 mm vas­tagnak. kell lennie A fekete­­gyökeret hideg pincében 4 hó­napig is eltarthatjuk. Téli tárolásra a céklát a fa­gyok előtt takarítjuk be A se­kélyen gyökerező. gömbölyű fajtákat kézzel, a mélyen gyö­kerező. hosszú típusokat pedig répakiemelő ekével vagv ásó­val szedjük Ezután a levelek eltávolítása és a cékla osztá­lyozása következik Nálunk fő­leg a gömbölyű és lapított gömbölyű fajtákat termesztik. A piaci cékla átmérőié legke­vesebb 50 mm. A megfelelő feltételek mellett a cékla pin­cében vagy vermekben egész télen át jól elraktározható. (M. S. illusztrációs felvétele) A száraz talajból fölszedett, hosszú tenyészidejű fejes- és kelkáposztát gyökerestől is tárolhatjuk. A gyökeres teje­ket 10—20 cm-es árokba, gyö­kérrel fölfelé helyezzük és be­takarjuk földdel. Különben az alsó leveleket eltávolítjuk, de 3—4 fedőlevelet meghagyunk, majd éles késsel a torzsát el­vágjuk. A káposztaféléket hű­vös, szellős helyen rövid ideig szárítjuk, majd pincében vagy prizmában tároljuk. A kései káposztának legalább 0,8 ki­logrammosnak, a kelkáposztá­nak 0,25 kg-nál nehezebbnek kell lennie. Az őszi Időszakot a talaj mélyásására kell kihasználni. Az ásás előtt a durva vagy be­tek illetve kártevő által káro­sodott növénymaradványokat eltávolítjuk és elégetjük. A jól beérett komposztot vagy istál­lótrágyát és a tervezett meny­­nyiségű foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyát szétszór­juk. Ezeket ásással bedolgoz­zuk a talajba-. A megfelelő trá­gyázás érdekében kertünk ta­lajának NPK tartalmát ajánla­tos kivizsgáltatni. A felásott ágyasokat barázdába hagyjuk, ígv télen át a talajba több nedvesség szívódik föl, a téli fagyok elporlasztják a görön­gyöket. ezért tavasszal a föld könnyebben megművelhetővé válik. MAGDALÉNA VALŠ1KOVÄ agrárménük, kandidátus A GYÜMÖLCSÖSBEN Október a szüret, az őszi ta­la iművelés, a trágyázás és a gyümölcs elraktározásának hó­­napia. Annak ellenére, hogy a vegetáció szinte minden ter­ménynél 1—2 hetet késik, most már javában szedjük az összes alma . körtefajtákat és birset. A késést az augusztusi hűvö­sebb időjárás is befolyásolta, hiszen az átlagtól 1,6 C-fok hő­mérséklettel lemaradtunk (a sokévi átlag 19,2 C-fok, az idei 17.6 C-fokj. így a végtermék képzése minden keményítőt (cukrot) termelő zöldségben, gyümölcsben lelassult. Frissítsük fel a szürettel és gyümölcstárolással kapcsolatos tudnivalókat: — Óvatos szedéssel őrizzük meg a gyümölcsnek a fán el­ért minőségét. — A leszedett gyümölcsöt ne hagyjuk a kertben a napon, mert rágcsálók fészkelnek kö­zé. a naptól fölöslegesen fel­melegszik és bámulni kezd. — Tárolás előtt — illetve már szedés közben — a gyümölcsöt válogassuk szét. — Az egészséges nem túl érett gyümölcsből csináljunk egv hosszabban tárolható osz­tályt. és ezt a tároló legbelsőbb "észére helyezzük. — Az érettebb, nagyobb, eset­leg enyhén sérült gyümölcsből egy rövidebb ideig (például ka­rácsonyig) tárolható osztályt alakítsunk ki. Közel a bejárat­hoz helyezzük el és először ezt fogyasszuk. — A sérült, férges, beteg, de­formálódott gyümölcsöt azonnal használjuk fel. Készítsünk belő­lük mielőbb kompőtot, almale­vet, almabort, aszaljuk meg, használjuk fel réteshez. — Szüretkor az almát teljes tenyérrel szedjük, úgy, hogy a szára megmaradjon, ne csavar­juk. Óvatosan helyezzük el a műanyag vödörbe, majd onnan válogassuk a reteszbe. — Megfelelő tárolóhely vagy pince hiányában a család részé­re csak a szükséges mennyisé­get tároljuk, a többit mielőbb bocsássuk áruba. — A tárolóhelyiségben gon­doskodjunk egy elérhető mini­mális hőmérsékletről, például 4—6 C-fokról, amelyet éjjeli szellőztetéssel biztosítunk. Fon­tos a maximális páratartalom is. Ezt — 80—90 °/o-ot — a ta­laj állandó öntözésével érjük el. — A helyiség falait vagy frissen meszeljük, vagy gomba­­ölűszerrel fKuprikol, Fundazol) megpermetezzük, a göngyöleg­gel a szüret előtt szintén ezt tesszük. Itt a trágyázás és a talajmfl­­velés időszaka. A talajnak ió éléskamrának kell lennie, ezt 3— 4 évenként rendszeresen szerves trágyával biztosítjuk. A szerves trágya lehet istállótrá­gya, komposzt, esetleg zöldtrá­gya. Istállótrágyából áranként 4— 6 q-t, komposztból 4—5 q-t használjunk fel. Zöldtrágyának ősszel repcét, rozsot, tavasszal hüvelyeseket vetünk. A szerves trágyákhoz még műtrágyát is szórunk, s ezt együtt leszánt­juk Kombinált műtrágyából (NPK) 1 árra 10 kg-t adjunk. Ha egyszerű műtrágyákat hasz­nálunk. akkor ősszel csak a ká­li és foszfor műtrágyát szórjuk ki. Szuperfoszfátból 5—6 kg t. kénsavas káliból ugyancsak 5— 6 kg-t számítsunk 1 árra. Téli­re a szántást (ásást) hagyjuk ormosán, így a téli csapadékot, a leveleket a talaj jobban be­fogadja. A felhalmozódott, éretlen szervesanyagot, a nyesedék vé­konyát, a zöldség-maradványt N-műtrágya és mész hozzáadá­sával komposztáljuk. Felmerülhet a kérdés, perme­tezzünk-e még? Ismeretes, hogy az év kedvezett a varrasodás­­nak, a lisztharmatnak. így a még fán levő almát, s levele­ket például Kuprikollal, Fun­­dazollal, Dithaneval (vagy ezek hasznos kombinációjával) meg­­permetez’-etjük. A dózist 20— 30 %-osra fokozhatjuk. Ezt kö­vetően azonban a gyümölcsöt ne fogyasszuk. A lehullott le­veleket égessük el, vagy az em­lített módon komposztáljuk. Itt az új telepítések tervezé­sének, a fák, ültetőanyagok be­szerzésének ideje is. Az alma, körte és a birs idegen megpor­­zásra szorul, ezért ezekből leg­alább 3 különböző, egymást jól termékenyítő, együtt virágzó, fajtát kell ültetnünk. A cseresz­nyefák szintén önmeddők, ide­gen megporzásra szorulnak. A meggyfák közül az Cjfehértói fürtös és az Érdi bűtermő ma­gyar fajták már önmegtermé­­kenyülők. A szilváknál a sár­ka érzékenység a fontos, jók a jugoszláv Csecseki szilvák. A kajszi és az őszibarack-fajták javarészt öntermékenyek. A szamácatelepítést hetente kétszer öntözzük meg, földjét 2—3 alkalommal lazítsuk, be­tegség esetén Fundazolla) per­metezzünk. Itt még levéltrágyát is használhatunk. Belucz fános agrármérnök kandidátus (Iszibarck monilia.múmia (A szerző felvétele) A növényvédelemben Októberben a krizantém kivé­telével vegyszeres kezeléseket nem végzünk. (A krizantém nö­vényvédelmével lapunk 37. szá­mában részletesen foglalkoz­tunk.) A betakarítási munkálatok befejeztével hozzáláthatunk a növénymaradványok eltávolítá­sához. Az egészséges maradvá­nyokat komposztáljuk, a külön­féle kórokozókkal fertőzötte­ket pedig égessük el! A jövő tavaszi fertőzés csökkentés ér­dekében nagyon fontos például a fuzáriumos vagy szklerotí­­niás hervadásban elpusztult nö­vények megsemmisítése, a va­­rasodással erősen fertőzött al­ma-, illetve körtefák lehullott lombjának összegyűjtése és el­égetése. A moníliás gyümölcsmúmiá­kat a fákról szintén minél ha­marabb szedjük le, tüzeljük el vagy ássuk mélyen a földbe. A kis és a nagy téli-araszolú kora tavaszi kártételének meg­előzése érdekében helyezzünk a fatörzsekre lassan száradó ra­gasztóval bekent papiröveket. Az említett kártevők ugyanis ő szel rajzanak, és mivel a nős­tények repülni nem tudnak, a törzsön gyalogolnak fel a fa koronájába, hogy ott áttelelő tojásaikat lerakják. Legkedvel­tebb gyümölcsfájuk a kajsziba­rack, de a többi fákat is ér­demes papírövekkel ellátni. A rajzás enyhe időjárás esetén egészen decemberig elhúzódhat, ezért az öveket többször ellen­őrizzük, és szükség szerint cse­réljük ki, vagy újra kenjük be ragasztóval. Maflák György agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents