Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-26 / 38. szám
8 .SZABAD FÖLDMÜVE«'-1987. szeptember 26. I MIT TUD Bés (Beša) Kicsiny falujában él a 83 éves Boczán Pityu bácsi, a ml édesapánk. Életére emlékezve elmondhatja, hogy sok küzdelemben, kevés örömben volt része. Első feleségét, édesanyánkat korán elveszítette. Két fiúgyermek gondozását kellett megosztani a rokonokkal és jószomszédokkal. Közben behívták ktonának. Olomoucban és Kassán (Košice) szolgált. Ott megtanulta a pék- és szakácsmesterséget. Ha eltávozást kapott, hogy megnézze másokra hagyott két gyermekét, megsütött négy-öt parasztkenyeret, és sietett vissza. Aztán hazaengedték, mint családfenntartót, s így nem kellett a frontra mennie. Korán megtanultuk tőle, hogyan kell a harmados részért a más földjén kenyeret keresni. Jött a felszabadulás: édesapánk nagy hozzáértéssel sütött-főzött az átvonuló szovjet katonáknak, akik továbbmentek a dargól (Darhov) nagy ütközetbe. 0] asszonyt keresett apánk, hogy legyen aki törődik velünk. Sok kilométert megtett, sokat járt-kelt, amíg végre lett mostohaanyánk. Jó is volt, hogy nem kellett egyedül hagynia bennünket, amikor neki is oda kellett mennie, ahol „Messze voltak a csillagok“. Sajnos, nem sok idő múltán meghalt a második felesége is. Most az idősebbik fiánál él. Szeret piacra járni, vásárolgatni. Egészséges, az orvosokat csak hírből ismeri. Nem iszik, nem dohányzik. Szívesen segít építkezéseken, a kerti munkákban. így él a mi apánk csendes békességben, csekély nyugdijából. Aki nem ismeri, s a fiával együtt látja, azt hiszi, hogy testvérek. Boczán Sándor, Nagyráska (Raškovce) A gyógyító masszázs Aki már orvosi kezelésre szorul, Jobb, ha nem kísérletezik. Az alábbiadban ajánlott masszázs azoknak segít, ‘ akik még nem betegek, de gyorsabban fáradnak el,'sajog a lábuk, fázik a lábujjuk, görcs áll a lábikrájukba, sfb., stb. A szervezet véázjelzései ezek, egészségünk romlását sok esetben éppen a lábpannszok jelzik. Ha csupán kimerültségről, fáradtságról — átmeneti panaszokról — van szó, segít a masszázs, ha hozzáértéssel végezzük. Többféle maszszázst különböztetünk meg: a slmogatást, a dörzsölést, a gyúrást, az ütögetést, a nyomogatást. A simogató mozdulatokkal kezdett masszázs megnyugtatja az idegrendszert, csökken a feszültség a mélyen fekvő szövetekben és véredényekben. Fokozatosan erősödhet az izmokra gyakorolt nyomás, de úgy, hogy az ujjak ne csússzanak el a bőrön, hanem azzal együtt mozogjanak. A lábmasszézst a lábujjak, a lábfej, a lábszár, a térdizületek, majd a comb és a csípőizületek masszírozásának sorrendjében végezzük. Biológiai szempontból aktív zónák a láb egész felületén találhatók, ezeket ismerve különféle fájdalmakat, rosszulléteket szüntethetünk meg. Talpunk nagyon érzékeny az ingerekre, különösen a hidegre. Ezért is fontos, hogy lábfejünk ne fázzon át, mert könnyen meghűlhetünk. A talp középpontjában, az izompárnák között található az 1-el jelölt zóna (hármas ábra). Ennek masszírozása javítja a vese és a húgyhólyag működését, segít enyhíteni a vesegörcsöket. A lábszárfzület belső oldalán, a bokacsont alatt, ott, ahol egy kis mélyedés tapintható ki a 2-vel jelölt zóna található (négyes ábra). Méh vagy hangyacsipés esetén masszírozzuk meg és elmúlik a fájdalom. Ugyanezen az oldalon, két ujjnyival a bokacsonttól található a 3-mal jelölt zóna (négyes ábra). Ezt akkor masszírozzuk, ha elfog a gyengeség és erősen izzadunk. Ha egyidőben masszírozzuk a 2-vel és a 3-mal Jelöli zónákat, akkor a verőeres elzáródásokat csökkenthetjük, vagyis a hideg lábak vérkeringését javíthatjuk. A láhszár belső oldalának alsó részében, a bokacsonttól három ujjnyira található a 4-gyel jelölt zóna (negyedik ábra). Masszírozása megszünteti a gyengeségérzetet, az álmatlanságot és a szédülést. A lábszár felső részében különösen nagy figyelmet érdemel az 5-tel,' illetve a 6-tal jelölt zóna. (első ábra). Ezeket akkor kell masszírozni, ha például fájnak a térdízületeink, vagy ha általában fáj a lábunk. A máj és az epehólyag működési zavarainak kezelése esetében Is hasznos ez a masszázs. A lábszár felső részében, de a külső oldalon található az egyik igen fontos zóna (7-es), ha ezt masszírozzuk, akkor javul a gyomor-béltraktus működése, megszűnik az étvágytalanság. A térdkalács gödröcskéje alatt, a lábszár hátsó felületén kezdődik a 8-cal jelölt zóna (második ábra). Ha görcsöt kap lábikránk vagy lábfejünk, ezt kell masszírozni A comb oldalsó felületén található a 9-cel jelölt zóna. (Ha kezünket leengedjük, középső ujjunk hegyével érintjük.) Masszírozását akkor ajánlják, ha valakinek a dereka fáj, vagy feszült az Idegállapota. Feljebb, a csípőhajlatban van a 10- zel jelölt zóna (második ábra). A derék, keresztcsont tájék! és csípőízületi fájdalmak esetén masszírozzuk. A comb hátsó felületén, a combtetőben található a 11-gyel jelölt zóna (második ábra). Isiász, hátfájás esetében masszírozzuk. A térdízületet stmogatással masszírozzuk a térdkalács környékén, azután három ujjal fogjuk meg és mozgassuk körbe a térdkalácsot. A combot az izmok irányában — tehát a térdízülettől felfelé — kell masszírozni. A comb felső részének belső oldalán nagy artériák és vénák húzódnak közvetlenül a bőr alatt, ezért ezt a részt csak könnyű simogatással szabad masszírozni. Talpunkat lábunk nagyujjával maszszírozhatjuk melegvízzel teli kádban vagy lavórban. Ilyenkor minden ízület, szalag és Izom ellazul és a maszszázs jótékony hatása kitűnően érvényesül. Láz, gyulladásos betegség esetén, vagy ha vérröge van valakinek, szó sem lehet masszázsról, inkább a fáradt, fáradékony embereknek ajánljuk, mint a betegeknek. A helyesen végzett masszázs jótékony hatása tizenkét-huszonnégy órán keresztül is tarthat. (A Szputnyik nyomán) KEDVES GYEREKEK! Gyönyörfiszép kalotaszegi népmeséket tett közzé Kovács Agnes „Rózsafiú és Tulipánleány“ című könyvében, amelyet könyvesboltjainkban is megvásárolhatunk. Ezek a mesék nem Irodalmi nyelvre átírtam hanem a tájszavak, a tájnyelv jellegzetességeinek megőrzésével kerültek a könyvbe. Némelyik mese nem Is a legkisebbeknek, inkább a felnőtteknek sző!. De legalább szívesen olvassa együtt a család apraja és nagyja, s közben megismerkedhetnek a tájszavak és tájnyelvl kifejezések magyarázatával Is. Aki megkedveli ezt a könyvet, talán keresni fogja a budapesti Akadémiai Könyvkiadó többi, Mesék, mondák, történetek című sorozatában megjelenő kiadványt is. Gönci papé meséi Van itt egy hegy, ügy hívják, hogy Meleg oldal, s ippen a Gönci papóék kapálóhelyek ott van. Egy nyáron jött egy nagyidő, az öreget ippeg ott írté. És jött haza az öreg nagy örömmel, hogy ű csak a derekán aló! ázott meg, mert annyira leereszkedett a felleg, hogy deríkon fejül a jellegen fejül volt. Az egyszeri faluvigen olyan nagy ja volt, hogy mind a két falunak a határában volt. Összegyűlt osztán a két falunak a népe, hogy vágják ki azt a nagy fát, s azt határozták, hogy amelyik fele dűl, azé lesz a fa. Persze, kiment mind a két falunak a nipe, hogy rójja bé, mert olyan nagy volt a fa, hogy nem hallatszott a kopácsolás az egyik felírni a másikra, s mind a két falunak a nipe Igyekezett, hogy minél mélyebben rójja bé, dűljön üfeléjök a fa, hogy legyen az üvék. fis egyszer csak eldőlt a fa, s azoké lett, amerre nem dűlt, mert amerre dűlt, azt mind agyonverte. Itt a vígé. Ezt is a Gönci papó mondta volt, aki a többit állította, hogy látott olyan káposztát, hogy két turma juh feküdt az árnyíkában, és mikor öszszel le kellett vágni, két ember egy nap mindig vágta, hogy ledüljön. A szomszíd, akinek azt mondta, hallgatta, tekert egyet,a bafuccán, és aztmondta, hogy ü látott egy nagy üstöt, akiben háromszáz legíny dolgozott, körülötte vagy ezer, és mind az üstöt csinálták.. S azt kérdi az az ember, aki a káposztát mondta, hogy minek az a nagy üst? — Az, szomszíd, arra való, hogy azt a nagy káposztát megfőzzük benne. lepipálta a másikat. Na, ennek is vígé. Szintén az az ember mondta, hogy ahunn й volt katona, ott egy asszonynak olyan gyereke született, hogy esernyővel s bottal jött a világra, s az esernyő kinyitva, és köszönt, hogy: — fó napot, apám! S azt mondta a másik ember, szóval a szomszídja, hogy az akkor okos fiú lehetett. Es azt mondta rá az, akt eztet állította, hogy három hónapos korában miniszter lett. (legalább hazudott olyant, hogy ne lehessen elhinni.) Ennek osztán itt a vígé. Mindig ilyen rémsígeket tanált ki. Szintén azt is mondta, hogy Magyarországon olyan gépet látott ű, hogy elől aratott, s hátul jött ki a meleg cipó. És azt mondta még, olyant is látott, hogy beletetük a kendermagot (Ügy jött ki belőle a vászonI), s jött ki belölle a gatya s az ing. Ezeket mind Gönci papó állította. Csak akkor mondta, ha vette észre, hogy nem kacagják. Elmondta: Mihály István András TAMKÖ SIRATÓ KÄRQLY Dombon Dombon törik a diót, hegyormon a mogyorót. — Zajuk ide csattog! Völgyben meg a makkot. Három diót feltörtem, négy mogyorót megettem. Leltem egy -zsák makkot. — Ebből ti is kaptokl ÖLBEY IRÉN Lekvárfőzés Száll a kék füst felfele, fó a szilvacibere. Fő a finom cibere, tele van az üst vele. Jó étel a cibere. Pali arca fekete. Mitől otyan fekete? A cibere kente be. ,_1 X. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra MEGFEJTÉS— NYERTESEK A 34. számunkban közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Virágok helyett már nyit ez iskola / és sarkig tárve barna kapuja“. Nyertesek: Bassa Szabolcs, Nagykapos (Veiké Kapušany), Takács Emília, Felsőszél! (Horné Saliby), Szórád Ferenc, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). Kérjük kedves Olvasóinkat, hogy megfejtéseiket postai levelezőlapon küldjék be szerkesztőségünk címére.
