Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-26 / 38. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. szeptember 26, Megnyílt a 29. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár Gustáv Húsúk elvtárs a Strujimport külkereskedelmi vállalat pavilonjában (CSTK felvétel) Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB fűtitkárának, a köztársaság elnökének részvételével szeptember 15-én megnyitották a 29. Brnöi Nemzetközi Gépipari Vásárt. A megnyitón részt vett továbbá Lubnmfr Struugal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök és számos más politikai és közélet! személyiség A vendégek között voltak a hivatalos külföldi küldöttségek tagjai és a külföldi kiállítók képviselői, valamint a diplomáciai testület taglal Miután Alois Skoupý, Brno főpolgármestere üdvözölte a vendégeket, Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök helyettos mondott megnyitó beszédet. A párt- és állami küldöttség tagjai megtekintették a gépipari vásáron bemutatott termékeket. A Strojimport külkereskedelmi vállalat által bemutatott szerszámgépek és elektrotechnikai berendezéseket gyártó vállalatok termékei Jelzik, milyen irányban halad a csehszlovák gépgyártás. A 2 ezer 708 kiállító valóban azt kinálja eladásra, ami a gépiparban a világszínvonalat képviseli. Gustáv Husák elvtárs és a többi vendég megtekintette a szocialista országok kiállítási anyagát. Vlagyimir Kozsajev e szovjet kiállítási részleg Igazgatója kalauzolta végig a Szovjetunió pavilonján, ahol a kiállítókkal beszélgetve Husák elvtárs kiemelte országaink gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének fontosságát a csehszlovák népgazdaság fejlesztése szempontjából. Rámutatott, hogy ki kell terjeszteni a gazdasági együttműködés magasabb formáinak alkalmazását, főleg a vállalatok közvetlen kapcsolatait, közös vállalatokat és nemzetközi szervezeteket kell létrehozni. A kölcsönös együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről beszélgetett a jugoszláv kiállítók képviselőivel. Köszöntötték őt Franciaország, Finnország, Japán, Belgium, Ausztrália, Olaszország, Dánia, az NSZK, Ausztria. Svájc. Nagy-Britannia, Brazflia, továbbá az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, valamint a »véd Alfa f aval és a svájci Suizer cég képviselni a velük folytatott baráti beszélgetések során Husák elvtárs kiemelte. hogy Csehszlovákiának őszinte érdeke az egyenjogúságon alapuló kölcsönösen előnyös kereskedelmi kancsolatok elmélyítése, valamint a termelésben alkalmazott tudományos ismeretek, a kooperáció és a szakosítás területén kifejtett gazdasápi eevüttmííködés sokoldalú formálnak kibontakoztatása. Az új hazai kiállítási termékek — Vöztfik a Skoda 7Я1—Favorit 138 l ül személygépkocsi — megtekintése n*án Gustáv Husák elvtárs a Cseh szlovák Televíziónak adott nvllatkoza fában a következőket mondotta: „Abból amit láttam és ami a szak emberek magyarázatából kitűnt, a gépipar néhány ágazatában előreha Indádra lehet következtetni. Ennek természetesen örülünk, legyen szó elektronikáról, az út Skoda gépkocsi ról, valamint a nehézgépipar néhánv termékéről. Az is jő, hogy a vásár a szakembereknek és az egyszerű embereknek Is lehetővé teszi, hogy öszszehasonlítsák termékeinket a fejlett országok termékeivel. Ez telentős té nvező. amely arra készteti gyártóin kát, hogy gyorsabban haladtának elő re a műszaki Innovációban és a progresszív technológiák alkalmazásában Ez ez előttünk álló fő feladat. Nagyra értékeljük a néhány területen elért haladást, de látnunk kell, hogy eddig még nem mindenütt tudunk lépést tartani a világgal. Ez az öszszehasonlítás lehetővé teszi meglátni azt, ami sikerült, és azt, hogy hol kell meggyorsítanunk előrehaladásunk ütemét.“ A hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsítására irányuló stratégia megvalósítása megköveteli, hogy még jobban kibontakoztassuk a szfívetke-Több mint 4 millió tagot és dolgozót érint az ipari, a fogyasztási és a lakásszövetkezetek törvénytervezete zeti szervezetek aktivitását. Az állami vállalatról és a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénvlervnzetből kiindulva a CSKP KB, a CSSZSZK kormánva ás a Szakszervezetek Központi Tanácsa most nyilvános vitára teriesztette elő az ipari, a foevasztási és a lakásszövetkezetekről szóló törvény tervezetét is. Az állami vállalatok mellett az ipari, a fogyasztást és lakásszövetkezetek a csehszlovák gazdaság további alapvető részét alkotják, amelyek az állampolgárok és a, társadalom sokrétű szükségleteit elégítik ki, A CSKP XVII. kongresszusa azt a követelményt fogalmazta meg. hogy a szövetkezetek vegyenek részt- még jelentősebb mértékben a lakosság és a szervezetek szükségleteinek kielégítésében, főleg a különféle speciális. kiegészítő és megrendelésre készülő munkálatok elvégzésében és termékek előállításában. A hagyományos és korszerű szolgáltatások, a kereskedelem, az Idegenforgalom, a lakásépítés és a lakásgazdálkodás fejlesztésében. El kell érni, hogy az ipari, fogyasztási és lakásszövetkezetek egész potenciáljukat. valamennyi eszközüket, a több mint 4 millió tag és dolgozó munkáját a lehető legjobban és leghatékonyabban kihasználják, további szövetkezeteket létesítsünk, fejleszszük a szövetkezeti mozgalmat, teljes mértékben érvényesítve társadalmi funkcióját. Azzal a követelménnyel összhangban, hogy az lntenzifíkálás útján meg kell gyorsítani a gazdasági és szociális fejlődést, a szocialista társadalom tevékenységének valamennyi szférájában emelni kell a munka hatékonyságát, törvénnyel kell meghatározni az Ipart, fogyasztási és lakásszövetkezetek gazdasági és társadalmi feladatait. Meg kell szabni a szövetkezetek jogi helyzetét, a szövetkezeti szocialista tulajdonnak a tagok, a lakosság és a szervezetek szükségleteinek kielégítésére való felhasználásának szabályait a CSKP és a szocialista állam politikájával összhangban. Ezzel kapcsolatban ki kell használni azt a tényt, hogy a szövetkezeti tagok mint termelők és szolgáltatók, mint szervezett fogyasztók és mint a szövetkezeti lakások építésének szervezői, a lakások használó! és gondnokai, közvetlenül kapcsolatban állnak ezzel a tevékenységgel, továbbfejlesztik ezt és a szövetkezeti önigazgatást arra használják ki, hogy közvetlenül fejlesszék tevékenységüket. A törvénytervezet feltételezi, hogy a szövetkezeteknek egyenjogú helyzetük van az állami vállalatokkal ás a többi szocialista szervezettel. Számít arra, hogy a szövetkezetek maximális mértékben részt vesznek az előrejelzések, a koncepciók, a népgazdaság távlati és középtávú fejlesztési terveinek kidolgozásában, valamint ezek megvalósításában a szövetkezeti tagok, a többi állampolgár és a szervezetek igényeivel összhangban. A társadalom átalakításának időszakéban a gyorsítás stratégiájával összhangban kell fejleszteni ezeknek a szövetkezeteknek a tevékenységét. A tervezet abból a követelményből Indul ki, hogy a szövetkezetek a szocialista vállalkozás és a gazdasági verseny elvei alapján fejlesszék gazdasági tevékenységüket, úgy, hogy a lehető leghatékonyabban, leggazdaságosabban elégítsék ki a velük szemben támasztott követelményeket. Számol azzal, hogy a szövetkezetek rugalmasan reagálnak az állampolgárok és tagjaik új szükségleteire, teljes mértékben kihasználják önállóságukat. a szövetkezeti önigazgatást, az önfinanszírozást, az önálló elszámolást. A tervezet meghatározza a szövetkezet keletkezésének, változásainak és megszűnésének, valamint felszámolásának feltételeit. Tekintettel arra, hogy a nemzeti bizottságoknak, amelyek felelősek az egyes területek komplex fejlesztéséért, elsőrendű érdekük a szövetkezetek tevékenységének kihasználása a lakosság szükségleteinek kielégítésére. A tervezet ezért számol azzal, hugy az illetékes nemzeti bizottság állást foglal a szövetkezet létrehozásáuak kérdésében Ezért magába foglalja a legfontusabb, alapvető rendelkezéseket, amelyeket rögzíteni kell a szövetkezet szervezeti szabályzatában, főleg a tagsággal, a tagnk jogaival és kötelességeivel kapcsolatban, javnsnlja továbbá a szövetkezet gazdálkodásának részletes rendezését, főleg a szövetkezet gazdasági tervének kidolgozását, a pénzügyi források és alapúk kialakí- - fását. Kiemeli a szövetkezetek azon kötelességét, hogy érvényesítsék tevékenységükben a tudomány és technika szerepét. Ismereteit, állandóan korszerűsítsék és felújítsák műszaki berendezéseiket. A tervezet figyelembe veszi a környezetvédelem követelményeit, és meghatározza a szövetkezetek kötelességét, hogy tevékenyen vegyenek részt a környezet alakításában és védelmében. Kötelességükké teszi, hogy együttműködjenek- a nemzeti bizottságokkal, az egyes területi egységek komplex gazdasági és szociális fejlesztése érdekében. A Szövetkezetek Központi Tanácsát a tervezet a szövetkezeti mozgalom csúcsszerveként értelmezi, amelynek valamennyi szövetkezeti szövetség tagja. A tanács feladata, hogy megteremtse a feltételeket a szövetkezeti •mozgalom sokoldalú fejlesztéséhez, egybehangolja a szövetkezeti szövetségek tevékenységét, megszervezze közöttük a tapasztalatcserét és a kölcsönös tájékoztatást. Továbbá feljogosítja a SZKT-át, hogy megszervezze a szövetkezetek külkereskedelmét, amennyiben azt nem szervezik meg közvetlenül a szövetkezetek. Meghatározza azokat az alapvető kérdéseket is, amelyek a Szövetkezetek Központi Tanácsa alapszabályzatának tartalmát képezik majd. Arra is fetjognsitja a szövetkezeti vállalatokat, hogy társítsák eszközeiket és tevékenységüket. Meghatározza a társulások keletkezésének, tevékenységének és megszűnésének körülményeit is. Az új törvény elfogadását abból kiindulva javasolják, hogy megteremtsék a szövetkezetek teljesítőképességének maradéktalan kihasználásához szükséges sokoldalú feltételeket, hogy növeljék ezek hozzájárulását a Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági és szociális fejlesztésének meggyorsításához és a nép életszínvonalának emeléséhez. Hatszáznyolcvanöt küldött és mintegy kétszáz meghívott vendég részvételével tartotta meg szeptember 12-1 kezdettel kétnapos tanácskozását a Szocialista Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa. A fontos társadalmi eseményre a bratislaval Szakszervezetek Háza kongresszusi termében került sor, s rangját csak növelte, hogy magas szintű párt- és kormányküldöttség vett rajta részt, jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, az SZSZK Nemzett Frontja Központi Bizottsága elnökének vezetésével. A küldöttség tagja volt még Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, Ignác j nák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ján Gregor, az SZNT alelnöke és Ján Svejda, az SZLKP KB osztályvezetője. A SZISZ Központi Bizottságánalr küldöttségét a szövetség központi bizottságának elnöke, Jaroslav Jenerál vezette. Az 573 ezer szlováklat SZISZ-tagot képviselő küldöttek és a meghívott vendégek elsőként jozef Durlca beszámolóiét hallgatták meg a szövetség, Illetve a SZISZ Pionírszervezete ötévi munkájának eredményeiről, valamint a tagok előtt álló új feladatokról A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke nyfltan és kritikusan elemezte az eddigi munkát: rámutatott az eredményekre, de nem hallgatta el a hiányosságokat sem. Mindenekelőtt utalt arra. hogy a szövetségnek és klterjodt tagbázisának rendkívül fontos szerep jut a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításában. Mindez szoros összefüggésben van — mutatott rá az elnök — a gazdasági életünk átépítésének olyan nagyszabású lépéseivel, mint az állami vállalatról szóló, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete, amelyek — elfogadásuk után — jelentős hatással lesznek a fiatalok életére és munkakörülményeire Is. Kívánatos ezért, hogy e törvénytervezetek vitájába a fiatalok minél szélesebb körben, felelősségük teljes tudatában kapcsolódjanak be. Még mindig a termelésben közvetlenül részt vevő fiataloknál maradva Durica elvtárs kifejtette, hogy erősíteni keit a szociallstaverseny-mazgalmat, ugyanakkor meg kell szabadítani a formalizmustól. A mozgalom célja világos és egyértelmű kell hogy legyen minden fiatal dolgozó előtt: a munka minőségének javítása, hatékonyságának növelése, a munkahelyi fegyelem megszilárdítása. Ezek a konkrét célok kell hogy orientálják a fiatalokat a feladatokhoz való hozzáállás kialakításában. Ugyancsak a formalizmust jelölte meg a legkárosabb jelenségként a fiatalokkal való eszmei-politikai nevelómunka terén. A SZISZ politikai oktatásának vannak ugyan kézzelfogható eredményei, hatékonysága egészében azonban még mindig elmarad az igények és a lehetőségek mögött. Egyfajta „szürke átlagosságba“ való beletörődésről Is van Itt szó, amely ellen a leghatározottabban fel kell lépni, s ennek egyik módja a politikai oktatás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata és átértékelése. Hasonló problémákkal találkozhatunk a SZISZ Plonfrszervezetének tevékenységét vizsgálva Is, ahol a formalizmus talán a legnagyobb mértékben érzékelhető. Ez maga után vonja a pionírmunka elszürkülését, vonzerejének csökkenését, távolabbi következményként pedig a pionírok nem eléggé alapos felkészítését a SZISZ-tagságra és az ott folyó eredményes munkára. Buriča elvtárs kitért a szervező és irányitó munka minőségére Is, és rámutatott: ahhoz, hogy a szövetség munkája valóban hatékony legyen és lépést tartson a korral, az eddiginél jóval nagyobb teret kell biztosítani a demokráciának és az önállóságnak. Beszámolója végén, mintegy összefoglalásként hangsúlyozta: bátran rombolni kell azt, ami elavult, s cselekvőén fel kell lépni a maradiság, ösztönösség és alibizmus ellen — ez az az üt, amelyet az Ifjúságnak követnie kell. A revíziós, a mandátumvizsgáló és a választási bizottság jelentése után a küldöttek újabb öt évre megválasztották a szövetség legmagasabb szintű szlovákiai vezetőit és vezető testületéit. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke ismét jozef Durica lett, a pionírszervezet élére pedig Augustín Čisárt választották. Az ezt követő vitában összesen 41 küldött és vendég szólalt fel. A legnagyobb érdeklődés természetesen Jozef Lenárt elvtárs felszólalását kísérte, akt kimerítően és részletesen foglalkozott a fiatalok problémáival. Beszéde bevezetőjében leszögezte: olyan korban élünk, amelyben a tudományos-műszaki fejlődés beláthatatlan távlatokat nyitott meg az emberiség előtt, ám egyben minden eddiginél fenyegetőbbé tette égy esetleges háborús konfliktus veszélyét. Ezt szem előtt tartva a világ haladó erői, élükön a Szovjetunióval következetes békeharcot folytatnak, amelyhez az ifjúságnak is csatlakoznia kell szerte a világon, fgy hazánkban is. A továbbiakban Lenárt elvtárs társadalmunk időszerű feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy kimerítettük az extenzíV gazdálkodás lehetőségeit, és elengedhetetlen az erőteljes, sokoldalú tntenztfikáclóra való mielőbbi áttérés. Ez a folyamat országunk valamennyi polgárát, minden dolgozóját érinti, de kiváltképpen a fiatalokat, hiszen az ő jövőjükről van szó. Éppen ezért az e célok megvalósításáért folytatott küzdelemben egyetlen SZISZ-tag, egyetlen fiatal ember sem maradhat közömbös. Annál kevésbé — folytatta Lenárt elvtárs —, mivel a XVII. pártkongresszus határozataival összhangban már eddig is több szociális és gazdasági intézkedés történt a fiatalok megsegítésére. Meghosszabbodott a gyermekgondozási szabadság Ideje, emelkedett a szülési segély, valamint az ifjúházas-kölcsön összege. Ezek a kedvezmények Szlovákiában mintegy 350 ezer fiatal családot érintenek, s évente 550 millió korona költséget jelentenek. Persze, problémák is vannak, amelyek nehezítik a fiatalok életét: ilyen a lakáshiány, az iskolák általában elavultnak nevezhető felszerelése, a kevés klub, sportpálya, tornaterem és hasonló. Ezeknek a szükségleteknek a kielégítéséhez több anyagi eszközre van szükség, ami közvetlenül öszszefügg a munka hatékonyságának növelésével, a szocializmus mint minőségileg ú) társadalmi rendszer adta lehetőségek jobb kihasználásával. A változások szükségszerűsége — hangsúlyozta a továbbiakban Lenárt elvtárs — életre szóló, történelmi lehetőséget kínál az ifjúságnak tettrekészsége, kezdeményezőképessége érvényesítésére, tervei megvalósításúra Ennek márts több konkrét példáját tapasztaltuk, például az újító- és feltalálómozgalom terén, ahol számottevő eredmények születtek. Több fiatal szakember újítási javaslatát és találmányát fogadták el, milliós értékeket takarítva meg ezáltal népgazdaságunknak. Lenárt elvtárs külön foglalkozott a fiatalok kezdeményezőkészségének olyan pozitív megnyilvánulási formáival, mint a Méta ’90, a Zenit vagy az Ifjúsági Fényszóró nevű mozgalom. Társadalmilag Is jelentős hasznot jelentenek, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy az ilyen spontán kezdeményezéseket ne kösse gúzsba a formalizmus és a bürokrácia. Ha ezek valahol ellenszenvet szülnek, úgy kétségkívül elsősorban a fiatalok körében, mivel a legkevésbé a fiatalos gondolkodásmóddal, tettvággyal, dinamizmussal férnek össze. Beszédében Lenárt elvtárs kitért a fiatalok szabadidejének minél hasznosabb kihasználására is Hangsúlyozta, hogy fontos tényezőről van szó az Ifjú nemzedék személyiségének formálásában, mivel a sokoldalú, harmonikus fejlődés megköveteli a kulturált szórakozást lehetőségeket Ezen a területen Is igényesebb célokat kell kitűznünk, és biztosítani kell a feltételeket ahhoz, hogy tovább fejlődjön és nemesedjen a fiatal nemzedék esztétikai érzéke. A további felszólalók között ott találhattuk Jaroslav Jenerált, a SZISZ KB elnökét, Samuel Kodaj vezérezredest, az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Központi Bizottsága elnökét, valamint Ernest Demetroviéot, a CSSZTSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnökét is. A kongresszus záróakkordjaként a küldöttek jóváhagyták a békenyllatkozatot. ezt követően a tanácskozás jozef Ďurlca zárszavával és az Internacionále hangjaival ért véget. —ss— ÜLÉSEZETT A SZISZ SZLOVÁKIÁI KONGRESSZUSA A kor követelményeinek szellemében
