Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-26 / 38. szám
AZ SZSZK mezögazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapia 1987. szeptember 26. ic 38. szám * XXXVIII. évfolyam ■* Ara 1,— Ké* Átalakítás a kereskedelemben A kereskedelem színvonala, a kínálat és az eladás kulturáltsága, a közétkeztetés minősége érinti valamennyi állampolgárt, s az idegeneknek is sokat elárul az országról. A CSKP XVII. kongresszusa a kereskedelem, valamint a piaci ellátásban részt vevő gazdálkodó szervezetek elé nagy feladatokat állított. Többek között leszögezte, közösen kell gondoskodniuk arról, hogy jobb minőségű áru kerüljön a piacra, s ugyancsak közösen kell megoldaniuk a felmerülő problémákat is. A múlt évi eredmények arra utalnak, hogy a kongresszusi határozatokat nem sikerült következetesen valóra váltaniuk. Az idén az első félévben sem állt be fordnlat. Az alapvető élelmiszerekkel való ellátás lényegében kielégítő, de lemaradás tapasztalható az ipari cikkek kínálatában. Még mindig sok a hiánycikk, késve teljesítik az innovációs programokat, rossz minőségű áru is kerül az üzletekbe, s nem nő a külföldről behozott, a kínálatot gazdagító áru mennyisége. Ennek egyik oka az, hogy a kereskedelem irányításának és tervezésének mai rendszere nem ösztönzi kereskedői aktivitásra az egyes szervezeteket és kollektívákat. Megelégszenek az áru elosztásával ahelyett, hog*- nagyobb nyomást gyakorolnának a termelésre. Ez nem egy esetben ahhoz vezet, hogy figyelmen kívül hagyják a fogyasztók szükségleteit és nem figyelnek fel a negatív jelenségekre, mint például a pult alóli árusításra és más szabálysértésekre. Életszínvonalunk nincs összhangban a közétkeztetés színvonalával. Nem megfelelő a szolgáltatások minősége, nem tartják be a higiéniai szabályokat és nem egy helyen megkárosítják a vendégeket. Sokan olyan érzéssel távoznak a vendéglőkből és más közétkeztetési létesítményekből, hogy pénzükért nem kapták meg a megfelelő szolgáltatásokat. így aztán a vendéglátóipar egységeinek többsége veszteséges. A fogyasztási szövetkezetek egységeiben is hasonló a helyzet. A helyi államigazgatási szervek, a nemzeti bizottságok sem teljesítették eddig teljes mértékben feladataikat a piaccal, a kereskedelemmel, a közétkeztetéssel és az idegenforgalommal kapcsolatban. Az ellátásban felmerülő helyi fennakadásokat, a nyitvatartási idő meghatározásával kapcsolatos kérdéseket gyakran nem oldják meg elég rugalmasan és a felelősséget adminisztratív módon a felsőbb szintű irányítási szervekre hárítják. A kereskedelem mai helyzetében szerepet játszik az is, hogy nem érvényesítik következetesen a teljesítmények és a minőség szerinti javadalmazás elvét. Az eddigi bérrendszer nem ösztönözte arra az elárusítókat, hogy valóban kínálják az árut, s arra törekedjenek, hogy minél többet adjanak el. A közelmúltban hozott néhány intézkedés után most újabbak következnek. Miről is van szó? Elsősorban arról, hogy nagyobb anyagi elismerésben részesülnek az elárusítók, a pénztárosok, a szakácsok, a cukrászok, a raktárosok. Mindenekelőtt az élelmiszerüzletek és a közétkeztetési dolgozók részesülnek előnyben és főleg ott, ahol sok turista fordul meg. Ném javítja automatikusan a kereskedelem és a közétkeztetés színvonalát a pult mögött állók fizetésének emelése, az irányítást és a munkaszervezést kell tökéletesíteni. Ez az állami és a szövetkezeti kereskedelemre, valamint a közétkeztetésre is vonatkozik. Ezt a célt tartják szem előtt a belkereskedelem irányítási mechanizmusa átalakításának alapelvei 'a kilencedik ötéves tervidőszakra és a közétkeztetés irányításának átalakítására vonatkozó dokumentum, amelyet a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány hagyott jóvá. Ezek az intézkedések az egész gazdasági mechanizmus átalakításának céljaiból, valamint az állami vállalatokról szóló törvénytervezetből indulnak ki, lebontva ezeket az állami és szövetkezeti kereskedelem és a közétkeztetés feltételeire. Az alapelvek megerősítik a központi irányítást, de egyúttal fokozzák az egyes szervezetek gazdasági önállóságát és felelősségét a feladatok teljesítéséért. Arról van szó. hogy a nagyobb önállóság és felelősség, az önelszámolás és önfinanszírozás érvényesítése megnyilvánuljon a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésében, a gazdagabb kínálatban. Most az egyes szervezeteknek saját feltételeikre kell lebontaniuk az alapelveket. meg keli határozniuk, milyen módon lehetnek nyereségesek, érhetik el a vásárlók elégedettségét. Ügy kell lebontani a kereskedelemben az irányítás mechanizmusa átalakításának alapelvét, hogy 19Я8. január elsejétől a szervezetek mintegy egyötödében kísérletileg már bevezethessék az új irányítási rendszert. A dokumentum egyúttal arra is ösztönöz. hogy intézkedéseket foganatosítsanak az egész belkereskedelem azonnali javítására. így például feladatul adja, hogy a kereskedelemnek bővítenie kell együttműködését a termelőkkel. növelni kelt a behozott áru mennyiségét, rugalmasabbá kell tenni a kereskedelmi szervezetek tevékenységét és jobban ki keli használni a kiskereskedelmi árak funkcióját. Alapvető és az eddigi legnagyobb változást jelenti szocialista kereskedelmünk történetében a kereskedelem és a közétkeztetés irányítási rendszerének átalakítása. Rendkívüli igényeket támaszt nemcsak a központi szervek, hanem elsősorban a kereskedelemben dolgozó vezetőkkel és kommunistákkal szemben. Nem áll egyszerű feladat azoknak a kereskedelmi szervezeteknek a dolgozói és vezetői előtt, amelyek kísérletileg januártól bevezetik az új alapelveket. Ugyanakkor a könnyű-, a vegy- és az elektrotechnikai iparnak, valamint az általános gépiparnak is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy elegendő, jó minőségű keresett áru kerüljön a piacra. Ugyanilyen fontos, hogy a termékek rugalmasabb behozatalával a külkereskedelem is hozzájáruljon a piaci kínálat gazdagításához. A nagyüzemi termelésben ma már eredményesen próbálkoznak a szőlő szüretelésének gépesítésével (Štefan Krajčovič felvétele) MONDJUNK VÉLEMÉNYT a mezőgazdasági szövetkezetek törvénytervezetéről Valamikor azt tartották, hogy a parasztember bizalmatlan minden újjal, minden változással szemben, hogy csupán a hagyományos, saját tapasztalataival próbált módszerekben bízik. A szocialista mezőgazdaság fejlődése másfajta földművelő szemléletet és magatartást bizonyít: azt, hogy falvaink mezőgazdaságának kiváló eredményeit minden újra, minden hasznos változtatásra és változásra fogékony szövetkezeti dolgozók hozták létre olyan szakképzett és hozzáértő vezetők irányításával, akik mind a korszerű gazdálkodás feltételeit, mind a legjobb tapasztalatokat érvényesítették munkájukban. Vajon milyen új lehetőségekkel és követelményekkel kecsegtet a mezőgazdasági szövetkezetek törvénytervezete? Figyelmesen olvassák, tanulmányozzák és azon töprengenek, mi lehetne benne másképpen, pontosabban kimondva, és mi az, ami még a megfogalmazottakon kívül is a törvénytervezetbe kívánkozik? Rövid a határidő: október végéig lehet hozzászólni, s most még itt az őszi munkacsúcs embert próbáló hotel. Mégis papírra kell vetni, véleményt kell mondani, hiszen hosszú évekre meghatározza majd a földműves-szövetkezetek szervezeti, szerkezeti feltételeit, fejlődésének körülményeit, a dolgozók és a vezetők helyzetét a vitára bocsátott törvénytervezet. Erről tanácskozott Ciferben a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának, valamint Csehországi és Szlovákiai Bizottságának 11., kibővített ülése is. A kétnapos országos rendezvény résztvevői a mezőgazdasági szövetkezetek törvénytervezetérői mondtak véleményt, és megbeszélték az új jogi szabályozással kapcsolatos, nyilvános vita szervezési tennivalóit. A szövetség központi szerveinek képviselői és járási bizottságainak elnökei méltatták a törvénytervezet pozitívumait, s kiemelték, milyen fontos, hogy a dolgozókotlektívák minden tagja hozzászóljon. Szerkesztőségünk szívesen és készségesen ad helyet ezeknek a véleményeknek, hiszen lapunk olvasóit, földműves-szövetkezeteink dolgozóit, vezetőit érinti a legközvetlenebbül, az 6 jövendőbeli élet- és munkakörülményeiket, munkájuk, hivatásuk feltételeit határozza meg a végleges formába öntött — véleményükkel is módosuló, tökéletesebbé tehető — törvény. Mégis — kérdezhetik hogyan kell hozzászólni? Egyszerűen, a lényeget, a dolgokat nevükön nevezve. Formalizmustól, frázisoktól, közhelyektől mentesen. Úgy, ahogyan egymás között, őszintén és nyíltan beszélni szoktak. Szólamokat, meggyőződés nélkül ismételt, tartalom nélkül és üresen kongó szavakat mellőzve. Még szemléletesebben szólva: ügy, ahogyan dolgoznak. Saját tudásukat, elődeik és szomszédaik tapasztalatát, a legkorszerűbb Ismereteket felhasználva — célratörően, jövőt építő igyekezettel. Az eddig megtermelt javakat, az eddig felépített alapokat becsülve. Ogy becsülve, hogy tovább gyarapodhasson a társadalom, a szövetkezet, s az érte dolgozó ember. Hogy kevesebb verejtékkel, derékfájás és balesetek nélkül kerüljön jó kenyér és kalács asztalunkra, hogy mindenütt érvényesüljön az üzemi demokráciának — társadalmunknak az az alapeive, hogy mindenkinek munkája mértékében jusson megbecsülés és anyagi elismerés. „Fentről“ és „lentről“ ugyanazt látjuk, csak más látószögből, más arányok felől közelítve. De ezért érdemes időnként összevetni a két képet, hogy „oldalnézetből“ is lássuk. (6, ha az elnök tudja, mit gondol az állatgondozó vagy a kombájnos. és nem árt, ha a mezei munkás vagy a kertészeti dolgozó ismeri az elnök, az agronómus gondjait. Komputerizált korunkban, amikor idővel éppúgy beosztóan gazdálkodunk, mint a takarmánnyal, aligha mesélheti el egymásnak mindezt nyugodtan a szövetkezet vezetője. Illetve dolgozója. Lapunk hasábjain erre is szeretnénk módot adni. És nemcsak hogy közöljük olvasóink véleményét, hanem a hozzánk beérkező hozzászólásokat továbbítjuk is az illetékes szerveknek, ha a mi közvetítésünket választják. Még egyszer ismételjük, hogy rövid a határidő, ezért ne késlekedjenek, ne töprengjenek sorát. Ha áttanulmányozták a törvénytervezetet, fogjanak tollat, vessék papírra véleményüket. Kérjük, hogy levelükben (hozzászólásuk alatt) tüntessék fel pontos címüket, valamint á szövetkezet nevét, székhelyét, amelynek tagjai, illetve dolgozói. A 4-5. OLDALON a Vajáni (Vojany) és az Abarai (Oborin) Egységes Földműves-szövetkezetből tudósítunk az aktuális mezőgazdasági munkák menetéről, továbbá beszámolunk a szímői (Zemné) falusi pártalapszervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi ülésről. A 6—7. OLDALON egy művelődési ház eredményes tevékenységéről olvashatnak riportot; dióhéjban bemutatjuk egy amatőr festő munkásságát első kiállítása alkalmából; folytatjuk a Komárom vármegyei boszorkányperek krónikáját; előzetest olvashatnak a Matesz Thália Színpada Liliomfi-bemutatójához. A *-10. 01______ figyelmükbe ajánljak az „Időszerű tennivalók“ című hónap végi rovatunkat. Megismerkedhetnek a szőlőtelepítés előkészítésének feltételeivel, és néhány érdekes tudnivalót közlünk a kaporról. A Négylábúak „Forma—1“ versenye címen pedig tudósítást olvashatnak egy terjedőben lévő sportról — az agárversenyről. A 11. OLDALON „Előtérben a minőség javítása“ címmel a Nyugat-szlovákiai Kerületi Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat főtechnológusával készí tett beszélgetést olvashat" ják. Ezenkívül a tartósítóipar szerkezetváltási programjával és a piaci zöldség-, illetve gyümölcskínálattal foglalkozunk. A 12. OLDALON „A őszi munkák sikeréért“ című cikkben Lackó István, a tőketerebesi (Trebišov) járási pártbizottság mezőgazdasági titkára értékeli az aratás eredményeit a járás mezőgazdasági üzemeiben, s beszámol az őszi munkákra való felkészülésről és a várható termésről. \
