Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-11 / 27. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. július Ili Vannak nagy történések, megrázkódtatások, próbatételek, válaszát-lehetőségek az életben, van sok re* mény és zűrzavar, amelyből az élet anyagát meríti, s vannak ellenben csendes délutánok, amikor egy ember be jelenít: „Sohasem buktam bele saját elképzeléseimbe, amibe belefogtam, el Is tudtam végezni, közepes tudásszintű ember lévén sem vallottam szégyent, mert az őszinteség és a tisztesség volt mindenben vezérem ..." Az 55 esztendős Csízt László, a Királyt fKrál) Efsz kövecsest (štrkovecf udvarrészlegének zootechnlkusa nemrégiben „A mezőgazdaság és az élelmezésügy kiváló dolgozója" ágazott kitüntetésben részesült. A sokat próbált ember lekötelező szívélyességgel fogad kövecsest otthonában. Szemben velem: magas termetű férfi, ősz, nyitott arc, egyszerűség és közvetlenség hangban, modorban. Erős, szikladöngető izmok feszülnek benne, de kék szeméből végtelen szelídség és őszinteség árad. — Ha most képletesen felülünk az Idő vén bárkájára és visszaevezünk gyermekkora Óceánba igyekvő csermelyének forrásvidékére, milyen családi események részesei lehetünk? — bocsájtom „vízre“ első, sorsnyomozó kérdésemet. Laci bácsi, mintha csak egy könyvből olvasná, ezeket mond- Ja: — Apám középparaszt volt. 'Alig lettem tízéves, amikor nagyapám beavatott és besorolt a mézét dologtevők családi kollektívájába. A szántás volt az első és legigényesebb megtanulandó lecke. Annak idején nyugodtabban éltünk, mint manapság, bár lényegesen többet kellett dolgoznunk. Majd a csehországi földeken eltöltött évek futnak hirtelen az eszébe. — A világégésben megroqygyant, megrokkant és megkomorodott magyar családok számára újabb megpróbáltatást jelentettek a Csehországba történő deportálások. A ml családunknak negyvenhétben kellett itthagyni a szülőföldet. Két év múlva ugyan hazajöhettünk, viszont nem akartak beengedni a falunkba, mondván, hogy egy távolabbi községben kell letelepednünk. Makacs ragaszkodásunknak köszöhetően azután mégis Kövecsesen, anyám házában folytathattuk az életünket ... A hány avetett ség után már nem volt kedvemre a tanulás. A deportálás előtt elvégzett négy elemi meg két és fél évfolyam polgári iskolában szerzett alaptudásommal próbáltam felnőttként szerencsét. Négy évig munkásként dolgoztam, majd a kötelező katonaI szolgálat letöltése után ötvenfásra. A termelési adottságok beszűkültek, ezért egy évre rá „összeházasodtunk“ a Készt IKeSoöve) Efsz-szel. Munkaerő-gondjaink voltak, ezért heti váltásban az adminisztrációs dolgozókat ts a termelésbe vezényeltem. Persze, előbb nekem kellett példát mutatnom: „másodállásban“ traktoros, kombájnos, anyagbeszerző is voltam. Egy éven át pedig még a zootechnikusi teendők is rám hárultak. De az erőmet meghaladó hajsza annyira kimerítette a szervezetemet, hogy — a túlélés esélyét szem előtt tartva — átadtam a kormányrudat másnak. A továbbiakban megmaradtam zootechntkusnak. A hejvenhetes átszervezéskor gazdaságunk a királyi nagyüzemi gazdaság részévé vált, s én azóta vagyok felelős a kövecsesi termelési részleg állattenyésztéséért. „Mert többet próbáltam az életben” hatban beléptem a helyi egységes földműves-szövetkezetbe. Három éven át raktárnak és fogathajtó voltam, végül engem állított a tagság a közös gazdaság élére. Egy esztendeig bírtam a gyarapodó közterhek viselését, azután lemondtam, és elszegődtem állatgondozónak. Közben megszereztem a traktorvezetői jogosítványt. 1966- -ban újra felajánlották: legyek a szövetkezet elnöke. ElvállaltamI — Mit gondol, miért éppen magára esett a választás? — Mert többet próbáltam az életben, talán azért. Vagy mert minden munkához értettem, és kockázatot is mertem vállalni? I Esetleg azért, hogy nem lehetett a szavamon fogni? A- mit elhatároztam, véghez ts vittem. Nem szerettem magamat lekötelezni senkinek és semminek, ugyanakkor a viszonylagosnak tekinthető „hatalmammal", azaz önállóságommal sohasem éltem vissza. Erkölcsöm t tisztaságát, lelkiismeretem nyugodtsáqát a mai napig megőriztemt Erre vagyok a legbüszkébb. — Nyolc évig irányította a szövekezetet. Hogyan emlékszik vissza az akkori időkre? — Hatvanhatban elég gyenge eredményeink voltak. Mindös'zsze ötven százalékot fizettünk ki előlegbe, a megkeresett öszszeg másik fele az év végén került (ha volt miből) szétosz/. Ф ********«?' V— Nyugodtabb lett az élete? — Különös szorítása fogalom az idő azok számára, akiknek már gyermekkorukban létformájukká vált a gondos feladatteljesítés és a mindenre kiterjedő pontosság, Az ilyen ember akkor érzi jól magát, ha állandó elfoglaltságot talál. A gazdasági udvarunkban uralkodó viszonyok és körülmények számomra teljes lekötöttséget jelentenek. Régi istállókbaH, hagyományos technológiákkal termelünk. Az állatállomány jelenlegi összetétele: ötszázötven hízósertés és kétszáz tehén. Az első negyedévben a sertéseknél 57 dekás egyedenkénti napi tömeggyarapodást értünk el 3,8 kilogramm abraktakarmány felhasználásával. A tehenenkéntl évi fejési átlag megközelítette a 3 ezer 300 litert. Részlegünk elismert érdemeket szerzett abban, hogy szövetkezetünk a 7. ötéves tervidőszakban maradéktalanul eleget tett tej- és húseladásl kötelezettségének. Reggel fél négykor már talpon vagyok. Napközben van ugyan néhány szabad órám, de este nyolcig megint az állatok, illetve a dolgozók társaságát bírom. Feleségem is dolgozik; mézét munkás a szövetkezetben. Szerencsénkre a! 75. életévében lévő anyám még elvégzi a ház körüli teendők oroszlánrészét. — Család-társadalom, szabadidő, önmüvelő szórakozás. E- zekkel összefüggésben milyen értékrendet és gyakorlati magatartásformákat alakított ki eddigi élete során? — Három gyermekünk közül a legfiatalabb 22, a legidősebb pedig 27 esztendős. A közéleti tevékenységből is folytonosan kivettem a részemet. Másfél évtizede vagyok a Kövecsest Helyi Nemzeti Bizottság képviselője. Nyolcadik éve választottak meg a SZFSZ Rimaszombati (Rimavská Sobotaj Járást Bizottsága plénumának a tagjává. A Csemadokban, a sport- és a tüzoltótestületben is számolnak a munkámmal. A szabadidő dolgában mindig is rosszul álltam, mert január elsejétől december végéig mindennap be keli (ett) mennem a telepre. Nincs helyettesemI Többnavos kiránduláson még nem vettem, nem vehettem részt. Családunkban mindig is nagy hagyománya volt a könyv szeretetének. A történelmi tárgyú müvek mellett a mezőgazdasági szakirodalmat forgatom a leggyakrabban. Ezekből merítettem magamnak pótlásként azt a tudást, amit mások a középiskolában vagy az egyetemen szívtak magukba. > + l A tisztán gondolkodás logikájával és az okfejtés világosságával megáldott Csízt Lászlónak további jó egészséget, önbizalmat, alkotó munkakedvet és méltó családi-közösségi megbecsülést kívánunk. Lejegyezte: Korcsmáros László Kitartásból jeles Azt hiszem, senki előtt sem titok, hogy a növénytermesztésben dolgozó nők óriást részt vállalnak abból a munkából, ami tulajdonképpen egyik mozaikkockája a népgazdaságnak, a nemzeti jövedelemnek. Gondoljunk csak a fóliasátrak hőségében dolgozó asszonyokra, a viszontagságos tavaszt, őszt időiárással küszködő nőkre, amikor esöben-sárban egyaránt telesíteni kell a napi feladatokat. Amikor a Gellet (Holice) Efsz dohánycsoportfának vezetője, Szládecsek Gizella megemlítette, hogy 1952 óta dolgozik folyamatosan kinn a szabad ég alatt, tudatomban összeállt egy röpke jellemzés, melynek kulcsszava tulajdonképpen a kitartás szauacska lehetne. A hitelesség kedvéért a kezdeti évekről hadd szóljon maga Gizella néni: — Szövetkezetünk megalakulásakor az alapító tagok kerestek valakit, aki jól beszéli a szlovák nyelvet, r. aki — mivel könyvelésről volt szó — megbízható. Rám esett a választás, így három évig én voltam a gazdaság afféle mindenese, aki — a számokkal dolgozik. Utána a dohány termesztési csoport tagja lettem. Azokban az tdőkben bizony még nemigen segítették a gépek a munkánkat, s a terméseredmények sem voltak olyanok, mint amit tulajdonképpen a befektetett munkából kifolyólag elvártunk volna. Tudom, sokakat ismétlek, de hát tényről van szó, így én is elmondom: a ml csoportunk is nehéz időket élt át a kezdeti években, nemegyszer fenyegetett a „szétesés". Mert ugye, a pénz, amit kerestünk, nagyon kevés volt, bizonytalan volt az Is, hogy a fizetés napján megkapjuk-e a munkabért. Sokan ott is hagyják a csapatot, ke mégiscsak akadtunk néhányon, akik azokban az időkben is hűek maradtunk a gazdasághoz. Bíztunk a jövőben... — A gazdaság vezetői hogyan becsülik meg a veterán dolgozók munkáját, adnak-e a szavukra?... — Azt hiszem, panaszra nem lehet ok, ugyanis szövetkezetünk vezetősége értékeli, s kellőképpen jutalmazza a szakszerűen és jól elvégzett munkát. A szociális ellátás is kielégítő, nagyon Is odafigyelnek arra, hogy például a nők milyen körülmények között dolgoznak. Például a ml 22 tagú munkacsoportunkat ma már korszerű berendezések — ültetőgépek, modern szárítók stb. — segítik abban, hogy a kitűzött feladatokat hiánytalanul teljesítse. Jó munkaeredményeink tanúbizonysága az is, hogy most már mi ts részt veszünk a szocialista verseny-mozgalomban. Mi, idősebbek teljes energiánkkal azon vagyunk, hogy segítsük a fiatalokat a beilleszkedéssel kapcsolatban, a mindennemű összetartást szorgalmazzuk. Habár Gizella néni eldicsekedett azzal, hogy négy szép unoka boldog nagyanyja, ám sok egyebet mások mondtak el róla. Mészáros József, a szövetkezet elnöke: „Gizella néni szövetkezetünk legjobb dolgozóinak sorába tartozik, amit bizonyít az ts, hogy gazdaságunkat 6 képviselte az efsz-ek X. országos kongresszusán. Becsületes munkájával, fó szervezőkészségével, emberségével érdemelte ezt ki..." Cséfalyay Tivadar, az üzemi pártbizottság elnöke: „Azzal is kitűnik munkatársai közül, hogy amióta a szövetkezetünk tagfa, mindig is kivette a részét a társadalmi munkából. Olyan ember 0, aki odafigyel a történésekre, ha valahol hanyagságot észlel, mindig felemeli a szavát." Nemrégiben vehette át „A mezőgazdaság és élelmezésügy érdemes dolgozója" ágazati kitüntetést. f—iia) (A szerző felvétele) eiti napok Szőkül a rozs, sárgul az árpa szerte a határban. Közeledik az aratás ideje, benne vagyunk a nyárban. A Tüketerebesi (Trebišov) járásban Ondrej' Čižmár agrármérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa arról tájékoztatott, hogy kalászban a szem 24 ezer 183 hektáron duzzad, érik most a járásban. Mint másutt az országban, a Tőketerebesi járásban is rossz volt az ősz, még rosszabb a tél, a tavaszról pedig kár szót ejteni. Tavaly októberben száraz volt a föld, járásszerte sok magot vetettek porba és rögök közé. A tavasz közel egyhónapos késéssel érkezett és a korábbi évekhez viszonyítva sokkal hidegebb volt. Mintegy 789 hektáron pusztult ki a növényzet. A mezőgazdasági üzemek gondos, jő munkát végeztek a fejtrágyázással, gyomirtással. Ezt már a május végi határszemlék is igazolták. Aggódtak viszont a szakemberek amiattt, hogy málusban sokat szomjaztak a növények. Felmentés a kritikus helyzetből május végén, június elején érkezett. A járásban bőségesen hullott csapadék. Várható, hogy a tavalyinál bő egy-két héttel később kezdődhet a betakarítás. Így lobban felkészülhetnek. Valamenynyi gazdaságban elkészült .az aratási ütemterv, kijavították a kombájnokat, felújították a szárítókat és előkészítették a raktárokat. Az aratás műszaki háttere megfelelő. Jó, hogy él a korábbi években kialakított és a jól bevált gépkölcsönzés, a kooperáció. Ez sokszorozza az erőket. A kombájnok a 3196 hektár őszi repcében kezdenek. Valamennyi kombájnos benevezett az aratási versenybe. Kilencvenkét kombájn a kooperációs gazdaságoktól érkezik. Egy kombájnra 90,4 hektár aratni való jut. A kombájnokat csoportosan fogják bevetni. Majdnem minden gazdaságban ideiglenes pártcsoportot létesítettek, hogy az előforduló ügyes-bajos problémákat azonnal és helyben orvosolják. Természetesen ügyelni fognak arra is, hogy a jutalmat valóban a legjobb kombájnosok kapják, a napi teljesítményt és a minőségi munkát figyelembe véve lesznek a célprémiumok elosztva az aratásban részt vevő dolgozók között. Meleg ételről és üdítőről valamennyi gazdaságban gondoskodnak. + + + — Kz elmúlt évekhez viszonyítva az Idén kéthetes késésben vagyunk, s ez lehetővé tette a tökéletesebb felkészülést. A fentiekkel vezette be tájékoztatóját Ladislav Bizub agrármérnök, a Veľatyi Állami Gazdaság lgazgátőja, majd arról számolt be, hogy gazdaságukban az idén 350 hektáron termesztenek őszi repcét, 150 hektár a hüvelyes, s 1924 hektár a kenyérgabona. Az aratási előkészületekről az igazgató így nyilatkozott. — Elegendő idő állt rendelkezésünkre az aratás körültekintő megszervezésére, összesen 21 a saját kombájnunk, három pedig a kooperációs gazdaságból érkezik < hozzánk. Szakembereink bevonásával tüzetesen átvizsgáltuk az arató-cséplő gépeket, szalmapréseket, s a vezetők és szervezők bevonásával intézkedéseket foganatosítottunk a zökkenőmentes betakarítás lebonyolítása érdekében. Fő szempontunk most ts a minimális veszteséggel történő betakarítás. A kombájnokat csoportosan fogjuk üzemeltetni. Minden csoporthoz beosztottuk azt a szakcsoportot, amely az egész aratás folyamán a helyszínen irányítja majd a betakarítást. Szoros kapcsolatban lesznek az ideiglenes pártcsoportokkal, hogy az esetleges problémákat, javaslatokat a helyszínen megoldják. Nagy gondot fordítunk a helyszíni javításra, karbantartásra, továbbá a gazdaságos üzemanyag-fogyasztásra. A műhelykocsikat hegesztőkészülékekkel és további szükséges berendezésekkel szereltük fel. A komolyabb javításokat éjszakai műszakban a gazdaság központjában végezzük el. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsük a leállásokat, a munkaidőkiesést. A mozgóműhelyek mellett központunkból karbantartókat rendelünk ki, így minden szérűn megfelelő létszámú és felkészültségű személyzet áll majd rendelkezésre. Nagy gondot fordítottunk a biztonsági és tűzvédelmi követelményekre is, akárcsak a szociális ellátásra. Befejezésül még anynylt szeretnék elmondani, hogy búzából öt tonnán felüli átlagos hektárhozamra számítunk, ami a ml feltételeink között jónak mondható. Szóval szeretnénk az elmúlt évi eredményeinket megismételni. Egy kombájnra 158 hektár aratnivaló jut, s így jó idő esetén két hét alatt végezhetünk a betakarítással. ■4- + + A Királyhelmeci (Kráf. Ohl« mec) Állami Gazdaság javítóműhelyének udvarán a kombáj« nők mellett javítók szorgoskodnak. — Rövidesen gépszemlét tartunk — mondja Illés Zoltán gépesítési ágazatvezető —, s időben kezdtük az arató-cséplő gépek javításét. Van tizenhárom kombájnunk. Különösebb probléma nincs velük, ám a kötelező ellenőrzést, karbantartást minden apró részegységnél elvégezzük. Így nem érhet bennünket a későbbiekben meglepetés. A gazdaság felkészült a munka közben előfordulható hibák kijavítására, elhárítására is, egy műhelykocsit tartanak majd kint a terepen két javítóval. — Ilyenkor aratás előtt néhány nappal el-elkap bennünket valamiféle furcsa izgalom — folytatja az ágazatvezető. — Tulajdonképpen nekünk, gépesítöknek vizsga minden nyár, hiszen itt dől el, hogy dolgoztunk az aratás előtti hetekben-hőnnpokban. Persze, nemcsak mi vizsgázunk, hanem az egész gazdaság. A tervekről Koleszár János növénytermesztési ágazatvezető nyilatkozik: —i Búzából 3,9 tonnát terveztünk hektáronként. Minden reményünk megvan, hogy a terv valóra váljon. A Királyhelmeci Állami 'Gazdaságban az idén 1750 hektár gabona, 295 hektár őszi repce és 50 hektár hüvelyes vár aratásra. A 150 hektárnyi őszi árpával kezdik, aztán a repcével és a borsóval folytatják, maid: irány a búzatáblák. Most fejezték be a magtárak fertőtlenítését, a szárító- és tisztítóberendezések ellenőrzését. Be!án József igazgatóhelyettessel határszemle közben váltok szót. — Jól gépesíthető a gabonafélék termesztése, nem ütközik más munkacsúccsal — magyarázza. — Az Idei aratáshoz tíz kombájnt kapunk a kooperációs gazdaságoktól ötöt, a Frasovi Állami Gazdaságtól, ötöt pedig a Spišská Belá-i Efsz-től. Velük évek óta tartunk baráti kapcsolatot. Segítenek a szalmabetakarltásban is. Tehát a huszonhárom kombájn kedvező időjárás esetén két héten belül elvégzi a nagy munkát. Az aratással egy időben végezzük majd a szalmabetakarítást Is. ötszáz hektáron tervezünk másodvetásű napraforgót, kukoricát és más takarmánynövényt. A Királyhelmeci Állami Gazdaság a korábbi évek tapasztalatait figyelembe véve, alaposan, körültekintően szervezte meg az idei aratást. A szocialista versenyt (s időben megszervezték. Tehát nyolcvan erőgép és háromszáz ember próbatétele következik. Rajtuk is nagymértékben múlik, milyen lesz a jövő évi kenyerünk., ILLÉS BERTALAN
