Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-19 / 37. szám
1987. szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES' 13 A sikeres állattenyésztéshez sok minden kell. Elsősorban következetesen fejlesztett, jé termelőképességü állomány, azután megfeleld szálláshely, emberi hozzáállás, és nem utolsósorban az igényeket kielégítő takarmánykészlet Hiszen e magas színvonalú, hatékony állattenyésztés elképzelhetetlen megfejelő takarmányozás nélkül. Az állatállományok gyarapításává! párhuzamosan elő kell teremteni az ehhez szükséges takarmányalapot is. Ezt sürgetik különben a fejlesztési terveink, a párt- és állami szervek intézkedései. A gyakorlat azonban azt mutatja, hagy a gazdaságuk többségében még korántsem használnak ki minden lehetőséget a takarmányalap növelésére. Sokan arra hivatkoznak, hogy nem jut elég földterület takarmánytermesztésre. Hálás, takarmányozásra alkalmas raásodnuvény a napraforgó (Egri Péter felvétele) toe szerepet tűit be a legeltetés, ám a téli takarmányszükséglet egy bizonyos részét a kaszálókról begyűjtött széna és szenázs, illetve szilázs teszi ki. Nem közömbös tehát, hogy a kaszálókon és a legelőkön mennyi és milyen minőségű fű terem. — Éppen ezért megkülönböztetett gondot fordítunk kaszlóinkra és legelőinkre. A komplex takarmánytermelési brigádunk az első kaszálatból 2 ezer 8Ö0 tonna első osztályú szénát készített, amire talán még soha nem volt példa. Viszont mintegy kétezer tonna hiányunk van szenázsből. Optimista vagyok és remélem, hogy a hiányt a második kaszálásból pótolhattuk. Van 400 hektár silókukoricánk. A kötött tálatokon elég szép. Az 580 hektár szemes kukorica szárát Is szilázsoljuk. A másodvetésű kukorlcacsalámádéban Is reménykedünk. Jő takarmányalapot biztosít a cukorrépáié), a ré paszelet és a melasz. A tervezett 2750 tonna takarmányliszttel nem hiszem, hogy lenne különös probléma. Ez az a minimum, amire feltétlen szükségünk van a sikeres átteleltetéshez. A takarmányrépa Is sokat jelent. Persze, tartalékot Is biztosítunk, hiszen ml a nyári hónapokban Is adunk szllázst, szénát és szalmát a teheneknek. A téli hónapokban ésszerűen old)uk meg a takarmányozást. Különböző takanmánylzesítésl módszereket alkalmazunk. Takarmánytermelés! brigádunk korszerű gépekkel van ellátva, és minden Igyekezetünk arra Irányul, hogy minél kisebbek legyenek a betakarítási veszteségek. Elégedetten nyugtázom a hallottakat. De aztán azt is elmondja beszélgetőpartnerem, hogy a jelenlegi takarmánytermesztési szerkezeten változtatni kell. Hogy ez miből áll? Növelni keli a talaj tápanyagtartalmát, a gyepeket fel keli újítani. Aztán minél hamarabb biztosítani kall az öntözés lehtőségeit. Mindezt csupán azért mondjuk el, hogy valamennyire - érzékeltessük a takarmánygazdálkodás komplex jellegét. Addig nem lehet ugyanis nagyüzemi takarmánygazdálkodásról beszélni, amíg egyetlen láncszem Is hiányzik. — Tulajdonképpen amit néhány éve elkezdtünk, azt rövidesen meg Is valósítjuk. Tudjuk, minden szál takarmány aranyat ér. Nekünk úgy kell gondolkodnunk, hogy a jövő egyik biztos pontja az állattenyésztés. Az Idén 5 millió 400 ezer liter tejet és 2 ezer tonna húst kell a közellátásnak biztosítanunk. Ezt szolgálja az egész takarmányprogram — mondotta végezetül Bélán József Igazgatóhelyettes. ILLÉS BERTALAN A vállalkozó szellemű újításairól ismert Almás-Görgői (Jablonov nad Turňou- Hrhov) Egységes Földműves-szövetkezet legújabban — a Rozsnyói (Rožňava) járásain ugyancsak rendhagyónak számítandó — gombatermesztésre „adta a fejét“. 'Mintegy évtizede foglalkoztatta az ötlet leső János mérnököt a szövetkezet elnökét, mígnem — a szakirodalom gondos áttanulmányozása és néhány csehországi gombatermesztőnél tett szakmai látogatás után — ez év tavaszán végre megvalósíthatták. A laskagomba termesztésének beindítását két körülmény is igazolni látszott. Az egyik: a járás lakossága az „élelmiszerpiacon“ mindeddig nem juthatott hozzá ehhez a kiváló étrendi hatású, az ésszerű táplálkozásban szinte nélkülözhetetlen, sokféle elkészítési módjáról ismert gombafajtához. A másik: a szövetkezet tartalékainak kihasználásával a gombatermelés, feldolgozás és értékesítés révén jól jövedelmező bevételi forrást teremthet. Az efsz jabloncai (Silická Jablonica) gazdasági udvarán egy addig használaton kívüli juhistállót tettek alkalmassá erre a cétra. A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságtól ' megvásárolt 10 ezer adag oltóanyag részére a következőképpen készítették elő a specialisták a „talajt“ a 720 négyzetméternyi területen. A szalmát szecskavágóval 3 centiméter hosszúságúra apritották, majd egy kibetonozott silógödörben hetven százalékos nedvességtartalom eléréséig áztatták. Ezt követően 48 órán keresztül egy régi hűtőkocsiban 80 Ceislus-fokos gőz alatt tartották, után 20 C-fokos hőmérsékletűre hűtötték, és a futószalagon — itt szórják rá az oltóanyagot — továbbított preparált plasztikcsőből hőhatással nyújtott hemovit zsákokba töltötték. A zsákot pedig ötösével vasnyársakra húzzák. Ezután, egyetlen munkaerő bevonásával már csak a megművelt szalmaágy előirt 12— 25 C-fokos hőmérsékletéről, a termőhely 80—90 százalékos páratartalmáról (öntözés), valamint a megfelelő szellőztetésről kell gondoskodni. Egy hónap múltával lehet szedni az első termést. A gombaszüret kezdetétől, azaz április végétől július közepéig, a megtermett,- közel 30 tonna gombából mindössze 10 tonnányit sikerült értékesíteniük, kilogrammonként 28 koronás egységáron. A Frucona Kassal (Košice) üzeme — annak ellenére, hogy ebben az évben 30 tonna átvételére kötelezte el magát — eddig csupán 8 tonnát vásárolt fel, azzal a kifogással, hogy pillanatnyilag nincs rá kereslet! A Zelenina rozsnyúi üzeme két tonnát szállított el, öt-öt kilónként, Ízlésesen ládákba csomagolva. Hogy ml lett ennek a sorsa? A szövetkezet elnöke figyelemmel kísérte a gomba útját, amíg az eljutott a fogyasztóig. Beszámoló ja érdekes, de egyben elszomorítóan tanulságos: — A Zelenina vállalatnál nem értenek — vagy egyszerűen nem akarnak érteni — a gomba forgalmazásához, tárolásához. Az általunk szakszerűen elkészített árut előbb a központi raktárukba szállították. Ott azonnal hűtőboxba kellene helyezni, erre azonban nem került sor. Az üzletekbe való kiszállítás után az elárusítók az öt kilós ládák tartalmát nagyobb ládákba öntötték össze. Az fgy összeforgatott, összetört, a vásárlók szeme elé kerülő, mimózaérzékenységű, fzietes termékünk úgy nézett ki, hogy még a disznónak sem lenne rá gusztusa. A bűvös kör azzal zárult be, hogy a Zelenina saját mulasztását a gomba folyamatos átvételére esedékes szerződéskötéstől való elzárkózásának megindokiására használta fel, mondván: „Az üzleteinkben nem fogy á gnraba. tehát kereslet híján szükségtelen a kínálatot erőltetni“. Egy szó mint száz: a szegényes árukínálatáról ismert Zelenina rossz reklámot csapott a laskagombának. amely olyan kezelést igényelne, mint a hentesáru. Sietek itt mindjárt megjegyezni, hogy az általunk csomagolt formában felkínált termékünk iránt továbbra is nagy az érdeklődés a háziasszonyok körében. Ez adta kezünkbe azt a kényszerű ötletet, hogy a járási nemzeti bizottsághoz forduljunk kérésünkkel: engedélyezzék egy zöldségüzlet megnyitását Rozsnyón. Mi gondoskodnánk a friss züldségáru naponkénti ntánpótlásáról. a készlet feltűnéséről, s Így hetente kétszer szüretelt laskagombánkat is széles körben megkedveltethetnénk a lakossággal __A jnb részéről adandó szóbeli elutasító válasz valahogy fgy hangzott: „Nem kell konkurálni a Zeleninával“. Lám! Nocsak! Tehát tudomásul kell vennünk, hogy járásunkban úgy van jól, ha marad minden a régiben?! A fagyasztók tökéletesebb ellátását szorgalmazó próbálkozásoknak meg kell (de miért?) buknia! A jövőben — garantált értékesítési lehetőség esetében a termőterület minden négyzetméterén 21 kg-nyi hozam biztosításával a termelést 300 tonnára szeretnék növelni évenként, ami 8 millió korona termelési értéket jelentene. Nyáron az átépített istállóban, télen pedig az eddig használaton kívül átló, hulladékhővel fötendő üvegházban folytatnák a gombatermesztést. A munkafolyamatok részbeni gépesítése mellett — egy UN— 053-as emelőkocsi és egy, a Tranzit gázvezeték hulladékhőiét hasznosító szárítógépre van még szükség — az exportra való termelés lehetőségét is figyelembe véve 15—20 százalékos jövedelmezőséggel számolt hatná )nak, ha dicsérendő vállalkozásuk nem ítéltetnék ismét kudarcra... KORCSMAROS LÄSZL0 Foto: Pomlchal Aratás tdefén a Királyhelmeci ÍKrátovský Chlmec) Állami Gazdasagoan tárva meglepődtem, hogy a takarmánvbetakarításnak is éppen olyan rangja volt, mint az aratásnak. — A takarmánytermelés gazdaságunkban stratégia! kérdés — mondta Bélán József Igazgatóhelvettes, aki egyben a gazdaság termelési felelőse —, ami érthető, hiszen 52 ezer tonna tömegtakarmányt Igényel az állattenyésztés évente. Ennek megteremtésére 200 hektáron lucernát, 430- -on vörösherét, 400-on silókukoricát, 100 hektáron pedig őszi keveréket termesztünk. A többi gyepterület, ami 1870 hektárt foglal el, ebből 624 hektár a legelő.' A takarmánytermelő terület nagysága és szétszórtsága ogy komplex takarmánytermesztési brigád létrehozatalát tette szükségessé ahhoz, hoey kellőképpen átfoghassák, és megfelelő módon művelhessék a hatalmas területet. Célszerűnek és hatékonynak bizonyult ez a szervezési mód, és meghozta a várt eredményt. A takarmánytermelési brigád tevékenysége rendkívül gazdag tartalékokat tárt fel. Az az igazság, hogy a korábbi években a gazdaság legelól alig tudták eltartani az akkor még lóval kisebb állományt, lelenleg a legelők fótermésének negyven százalékát betakarítják. v — Elmondhatom, hogy a korábbi években a legelők termésének 40 százaléka kárbaveszett, mert nem volt megszervezve a szakaszos legeltetés — tájékoztatott Bélán jános. — Éppen ezért nagy hangsúlyt kapott a szakaszos legeltetés általános bevezetése, ami nélkülözhetetlen a jól gondozott, bőtermő gveoterületeken. A gazdasági részlegeken szakaszokra osztottuk a -gyepterületeket, A 624 hektár legelőt tizenegy parcellára osztottuk és 51 szakaszt bekerítettünk, 24 szakaszon villanypásztort használunk. A gazdaság évi átlagban 4300 darab szarvasmarhát tart, ebből 1830 a Jolién Egy állatra körülbelül 14.5 árny! legelő jutna de ott van az elég nagy számú juhállomány is. Hogy a helyzeten knnnvftsenek öt éve a Stará Eubnvűa-i járásban lévő Snllni Efsz-szel együttműködnek a legeltetésben Évente ötszáz Oszóborjút szállítanak a sulínl szövetkezet legelőire. A legeltetésért az állatok súlygyarapodása szerint fizetnek A suliul szövetkezet az egész legeltetési Idényre biztosítja a szakszerű gondozást, beleértve az állatorvosi ellenőrzést. az esetleges kezelést, valamint az üszők mesterséges termékenyítését Ez nagy segítséget. Illetve nyereséget lelem mindkét gazdaságnak. Az együttműködés annál is tnkáhb szükséges, mivel az állami gazdaságban Inkább a fejősteheneket hajtják a |obb legelőkre, s az üszőborjaknak, valamint a juhoknak a gyengébb legelők maradnak. Bélán József néhány adatot Is közölt a takarmánvtermesztésben re|lő tartalékok feltárásáról: — lelentős állatállománnyal rendelkezünk Ez lndokolla a takarmánytermesztés felfuttatását A takarmányalap növelés . megoldására két lehetőség Is kínálkozik. Az egyik a határozott áttérés a külterjes vagy féllntenzív takarmánytermesztésről a belterjesre. Ez természetesen magába foglalta a gvepgazdálkodás korszprűspését éppúgy, mint a szántó A takarmánytermesztésben nagy szerepe van a kettős termesztés általános bevezetésének, ami a takarmányalap növelésének ugyancsak jelentős tényezője lehet * módot nyújt a szarvasmarha-tenyésztés gyors fellendítésére. A kettős termesztésben a Ktrályhelmeci Állami Gazdaság évek őta szép sikereket ér el, amiről Bélán József így nyilatkozott: — Gazdaságunkban nagy szerepe van a kettős termesztésnek a folyamatos zöld futószalag kialakításában is. Közismert, hogy a nyár második felében mind az évelő takarmányfélék, mind a gyepek terméshozama rohamosan csökken. Aszályos nyarakon a legelő augusztusra már teljesen le van tarolva. Ilyenkor felbecsülhetetlen értéket képvisel a másodvetésben termesztett zöldtakarmány, amely késő őszig pótolni tudja a szükségletet. Ugyanakkor azt se feledjük, hogy a zsenge másodvetésü növények minősége kiváló, magas a nyersfehérietartatmuk, ami pozitívan kihat a növendék állatok fejlődésére, illetve a tehenek tejtermelésére. Az Idén július és augusztus hónapban az aszály következtében legelőink nem tudtak táplálékot nyújtani a teheneinknek, így a jószágot Istállóinkban tartottuk, és ott takarmányozMik. A zöld futószalagnak köszönhetjük hogy a tejtermelést tervet Időarányosan túlteltesttettük. Az év hét hónapjában 3 millió 159 ezer liter tejet adtunk a közellátásnak. 60 ezer literrel többet a tervezettnél. Van-e a kettős termesztésnek valamilyen különleges technológiája? — érdeklődtem az Igazgatóhelyettestől. A jó minőségű legelők sokat enyhítenek a takarmányozási gondokon (Bogoly János felvétele) földön termesztett takarmányok hozamának növelését és minőségi javítását. A gyepgazdálkodás korszerűsítésével kapcsolatban az alábbiakat mondotta: Gazdaságunk évente Jelentős összeget költ a gyepek korszerű művelésére. A komplex talajjavító munkák magukba foglalják az alagcsövezést, a felszínt munkákat, a gyepfelújítást és a bőséges műtrágyázást. A legeltetés előtt mindig elvégezzük a legelők megfelelő felszerelését Is. Biztosítjuk tehát az Itatóberendezéseket és a szálláshelyeket. — Nem hiszem, hogy volna. Azt viszont elmondhatom, hogy a másodvetésű növények termesztésével megvédjük a földeket az elgyomosodástól, tehát munkát és drága vegyszert takaríthatunk meg. S a takarmánynövények nem gyengítik, hanem növelik a föld táperejét. Betakarításuk után a talajban legalább 4—5 tonna gyökérzet marad vissza hektáronként, ami értékes szerves anyag, elősegíti a humuszképzödést, serkenti a talaj mikrobiológiai életét. A másodvetésű takarmánynövények termesztése tehát minden szempontból nagyobb figyelmet érdemel. Évente 500 hektáron foglalkozunk kettős termesztéssel. Sikeresen és biztonságosan termeszthető a silókukorica. Az Idén 150 hektár silókukoricának valót őszi árpa után vetettünk Zöldtakarmányozásra vagy legeltetésre jő a borsós kukoricakeverék, vagy a napraforgós csatornádé. Másodtermesztésű silókukoricából hektáronként 30—34 tonnát és a zöldtakarmányozásra vetett keverékből pedig 20—22 tonnát érünk el. A július végi és az augusztus eleji esőzések következtében másodvetéseink szépen fejlődnek és ha az Idő kitart, akkor a nyári takarmánykiesést pótolhatjuk. A szarvasmarha-tenyésztésben fon-A TAKAEIMNYMLES tartalékai BEFUL1ADT KÍSÉRLET?...
