Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-19 / 37. szám
14-SZABAD FÖLDMŰVES. 1987. szeptember 19. MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET © MÉHÉSZET • MÉHÉSZET íme, a birodalom! Gondozó méhészkedés Augusztus végén Zsigárdra fZiharec) látogattunk el. ahol a vasúti töltés oldalában viruló Töth-portára kopogtattunk be. Elöl a régi és az ü\ családi ház, generációk találkozása. A belsó udvar nagy részét és a kertet üvegház. fólta és szabadban termesztett zöldség teszi ki. Tóth Béla feleségével éppen egy dinnyével megrakott kétkerekű kocsit noszogatott az udvarba. — Ezeket még az este elviszi a felvásárló — legyzi meg a gazda, miközben ' zsebkendőt halász elő, s egy mozdulattal letörli a gyöngykoszorút homlokáról. Fülledt meleg van. — Amíg megérkezik az „ügyfél“, addig készséggel állok a rendelkezésükre — invitál bennünket, mafd amikor megtudta, hogy a méhei után fórunk, hirtelen csalódottság érződik a hangián. — Kár, hogy most kerestek fel, amikor már a méhészkedés abbahagyásának gondolatával foglalkozom. Jelenleg már csak tizenegy családom van. A látszat persze nem tükrözi a valóságot. De iöfjenek, előbb nézzünk körül a méhesben. A kertbe lépve baloldalt dlnnyeúltetoény. mellette paprikatövek, szemben hatalmas fóliasátrak árnyékában némán, úgy tetszik, örök időktől ott várakozik a méhesház. A kaptárok röpnyílása körül nagy a sürgés-forgás. — Ilyenkor már napról napro kevesebb a lehetőségük a méheknek a nektár- és a virágpor gyűjtésre. Pedig ebben az időszakban, főleg augusztus második felében döntő a méhcsaládok népessége szempont iából, hogy van-e folyamatos hordás. Sajnos, hetek óta etetni vagyok kénytelen a méheimet, mivel gyenge a hordás. Cukorból készült sziruppal etetek. • A cukor és a víz arányát az etetés célja és ideje szerint változtatóm. Jelenleg l:l-es arányé cukorszirupot használok, hi adagok meghatározásakor figyelembe veszem a családok népességét ts. Ha egy mód van rá, akkor mindig estefelé, a méhek elütése után etetek. Igyekszem anyr.ytt etetni velük, hogy reggelre semmilyen maradék ne -legyen, ami idegen méhek kutatását, rablását idézhetné elő, válthatná ki. Amennyiben erős kutatás álakul ki — most is van rá példa —, akkor egy időre befejezem a családok kezelését. Beszélgetésünket a vendégszobában folytattuk az időszerű tennivalók felidézésével. — Méhésztársaim között A röpnyíláson nagy* volt a nyüzsgés olyanok is akadnak, akik azt állítják, hogy a méhek röpködéséből következtetni tudnak a családok belső állapotára. Szerintem ez csupán annyiban igaz, hogy a méhek az életükben hirtelen bekövetkezett változásokra a kijáró előtti rendellenes viselkedéssel reagálnak. Ez viszont általában csak rövid ideig tart. Éppen qzérl, ha csak tehetem, körülnézek s méhesben. Igyekszem a belső efienörzéseket a lehető legrövidebb ideig végezni. A füstölőt, a méhseprő kefét, a nyilvántartó füzetet és az írószerszámot ládában, egy helyen tartom. Immár a méhészeti év első szakaszának derekán járónk Ebben az időszakban a gondos méhészek — így Tóth Béla is — a méhcsaládok fővizsgálatát végzik, melynek célja a késztetek állapotának megállapítása. A figyelem középponífában az anua áll, hiszen annak fiatalnak és egészségesnek kell lennie, amire a fiasításra alkalmas felület nagysága is utal. Amennyiben ez a felüle4 4 ezer aminél kisebb, s a petézés rendszertelen, akkor az anyát ki kell cserélni. Megvizsgálják a iépek készleteit, melyeknek augusztus végére 13—14 kilósoknak kell lenniük, A sötét mézet kipergetik, amit -cukorsztruppal egészítenek ki. Az öreg és a fiúsítástól el nem foglalt légeket eltávolítják. Megerősítik a gyengébb méhcsaládokat. — Ezen a környéken nem könnyű méhészkedni — fejtegeti Tóth Bela. — Kevés az akác4 s ráadásul az idén a gyors elvirágzása kihatott a nektárgyüjtésre. Á határban a másik fő mézelő növény a lucerna. A szövetkezetben sajnos nem hagytak lucernát magnak, így az csak pár napig mézelt a virágzás alatt. Ezenkívül a gyümölcsfák és a fűzfák számítanak errefelé fontos mézelő növénynek Két éve nem vándoroltunk. Valamikor tmely flmelj környékére is elvontattuk a kocsit, őszintén szóIvq nekünk nem éri meg a vándoroltatással vesződni, mivel kevés családunk van, ezáltal nem kifizetődő. Sosem volt húsznál több családunk. A haszon mindig is az utolsó szempont volt számomra. Nyugdíjig a helyi egységes földműves-szövetkezetben dolgoztam. A sok munka mellett adódott szabadidőm nagy részét a méhek között töltöttem. Mostanában, annak ellenére, hogy állandóan otthon tartózkodom — kevesebbet vagyok a méhesben, mint amennyit szeretnék. Ezért kénytelen voltam kitalálni valami okosat a rajzás ellen. Lenyirom az anyák szárnyát, így nem tudnak elrepüni vagyis kirepülni. Az anyákkal kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy eddig saját magam által nevelt anyák cseréjét végeztem el. En a méheimmel még ma is úgy vagyok, hogy amikor köztük tartózkodom, minden gondomat elfelejtem. Számomra ez az Igazi kikapcsolódús. Figyelem őket, s' közben megfeledkezem a külvilágról. Ez számomra mihdennél többet ért Idővel előkerül a már salátává olvasott Örösi Pál Zoltán könyve. Megfakult lapjai évtizedeken át szolgáltak hasznos tanácsokkal a gazdának. A könyv' lapozgatása közben Tóth Béla lelki szemei előtt megelevenedik a múlt. Elmeséli, hogy egyszer kapálás közben miként fogtak be a mezőn egy ott letelepedett rajt, amit egyik jó barátjának ajándékozott oda, mivel akkor még fogalma sem volt, mit kezdjen vele. A vége pedig az lett, hogy később ugyanattól a jó baráttól 6 is kapott egy családot, š ezzel megkezdődött az évtizedek *ta tartó nagy szerelem, amely csflfcVtzért látszik lankadni, mivel az Itteni feltételek és a kedvezőtlen idö]árás mellett egyszerűen értelmetlen dolog kevés családdal méhészkedni. Kezdetben ö is az akkoriban legnépszerűbb Balog-kaptárokat használta, később tért csak át a Szlovákiában már régóta hagyományosnak 'számító 27,5 X 42 cm-es kaptárok alkalmazására. Beszélgetésünkből az ts kiderült, hogy valamikor könnyebb volt a méhész élete, hiszen a réti- és tarlóvirágok gazdag méhlegelőnek bizonyullak. Sőt, a tarlót nem szántották azonnal fel. Viszont manapság tarlóvirág csak ttt-ott akad. Azelőtt a gabonatáblákon termett, nyíló virágokról hordott mézből a nyár folyamán kétszer Is pergettek. Ezzel szemben az idén tíz családtól mindössze két kannára való gyűlt össze. Akkoriban minden méh „fes hér kalapban“ tért haza a mezőről, ami azt felentette, hogy tarlóvirágokról gyűjtötte be a nektárt és a virágport. — Kezdettől fogva részletes jegyzeteket készítettem a méhcsaládot m életéről. Ha belenézek ebbe a füzetbe, akkor pillanatok alatt megtudom, mikor volt az Idei évhez hasonló kedvezőtlen időjárás. Ha nem szeretném ezeket a pici, szorgalmas állatkákat, akkor > már régen üres lenne a méhesház. Az itatás ellenőrzése {A szerző felvételei) Macsicza Sándor A méhészkedés meghatározó tényezői Az évek során szerzett tapasztalatok szerint a méhálloraány hőmérsékleti viszonyai Jelentős mértékben befolyásolják a gazdálkodás eredményeit. Bár a méhek testhőmérsékletük változtatásával környezetükhöz atkamazkndnak, a méhésznek is figyelemmel kell kísérnie, hogy a családok a hőmérséklet-ingadozásokra milyen módon reagálnak. Ismert, hogy a méh 6—7 Celsius-fokos hőmérsékletnél megdermed, s így nem képes mozdulni, helyet változtatni, vagyis megfelelő környezetet keresni. A méh 1—12 C-fokos hőmérsékleten megdermedve hozzávetőlegesen 38 órát btr ki. Ekkor még megfelelő meleg környezetbe való áthelyezéssel meg lehet menteni. A szakirodalom szerint a méhek a sikeres gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen feladataikat csak 20— 39 Celsius-fokos hőmérsékletnél tudják elvégezni A megfigyelések szerint 11—12 C-foknál a méh mozgása már erősen korlátozott, s ennél alacsonyabb hőmérséklet esetén nem tud repülni. Az utódok, fejlődéséhez a 35—36 C-fok körüli hőmérséklet a legoptimálisabb. A méhanya petézésekor a család éppen ezért ilyen hőmérsékletet igyekszik biztosítani. A méh egyedül nem képes életfunkcióját teljesíteni, mivel igy nem tud szaporodni. A szaporodáshoz és a fejlődéshez szükséges hőmérsékletet, illetve körülményeket csak a méhcsalád tudja megteremteni az egyed számára. Ext a törvényszerűséget természetesen figyelembe kell venni a méhészkedés során. A méháilomány kezelése, gondozása közben az alkalmazásra kerülő módszereket minden esetben e törvényszerűségeket figyelembe véve kell megválasztani. A méh csak a többi méh. az anva illetve a herék társaságában tud élni. Ezt a biológiai egységet nevezzük méhcsaládnak, amelynek szintén megvannak a maga törvényszerűségei. Visszatérve a hőmérséklet meghatározó szerepéhez, megállapíthatjuk, hogy minél optimálisabb körülmények (hőmérséklet) között él a család, annál gyorsabb ütemben fejlődik a tavasz folyamán. Ez természetesen a mézhozamban és a termelés más mutatóiban, eredményességében is megmutatkozik. Az Idei év eredményeit Is sok helyütt kedvezőtlenül befolyásolta a szokatlan időjárás. A megfelelő hőmérséklet létfontosságú a méhcsalád tagjai számára, ruert csak igy szaporodhatnak, termelhetnek viaszt, fedelezhetik az élelemtartalékot. párologtathatják el a fölösleges vizet, s gondoskodhatnak a levegőcseréröl. Természetesen csak a hőmérséklet magiban még nem elegendő, mert a méhcsaládoknak megfelelő táplálékra, főleg fehérjékre, valamint ivóvízre van szükségük. Ha méhről és nem családról beszélünk, akkor csak a kaptárén kívüli egyedre gondolunk. Ezért a méhész nem a méhekröl, hanem helyesebben a méhcsaládokról gondoskodik. A hőmérsékleti viszonyok kedvező alakulása nélkül a család nem tudla ellátni- feladatát. Ezért a méhcsaládoknak megfelelően kell gazdálkodniuk a hővel. Ismeretes, hogy a méhek ezen tulajdonságukat szaporodás fitfán öröklik. Csakis ezzel magyarázhatő, hogy a méhek általában mindig alkalmazkodni tudnak az éghajlati és hőmérsékleti viszonyokhoz. Ha a korábban említett törvényszerűségeket a méhész nem veszi kellőképpen figyelembe, a méhcsaládok igyekeznek olyan feltételeket teremteni, amelyek fejődésükhöz elenged hetetlenek. Tudni kell azonban, hogy valamennyi szakszerűtlen beavatkozás nagyon komoly következményekkel jár. Gyakran előfordul, hogy a méhész hibája folytán a méhcsaládoknak a megszokottnál jóval több energiát kell kifejteniük, ha enyhíteni igyekeznek a bajit Ennek illusztrálására egy példa: ha felnyitjuk a kaptárt, feltépjük a propolisszal odatapasztott felsőrészt. A- mlnt lezárjuk a kaptárt, a méhcsalád azt néhány óra elteltével ismét propolisszal rögzíti, illetve szigeteli. Az építmények esetében is hasonló a helyzet. Ha a lépet kivesszük a kaptárból, megállapítjuk, hogy rögzítve volt. A lépet a visszahelyezés után Ismét „odaragasztják“ a méhek. Abban az eseten, ha a lépet nem helyezzük vissza, űr marad a kaptárban, amelyet a méhcsalád Igyekszik minél rövidebb Idő alatt betölteni. Erre főleg azért van szükség, hogy a kaptár hőmérséklete, belső klímája ne változzon kedvezőtlenül. Ha ugyanis szakszerűtlen beavatkozással megbontjuk a család életét, megváltoztatjuk a kaptár hőmérsékletét is azzal, hogy flaslépeket a mézkamrába helyezünk. A család azonnal reagál: kevesebb méh repül, s több foglalja el a lépeket. Ha erre a méhcsaládnak nincs elegendő ereje, néha üresen marad a peték egy része. Ilyen esetben vagy rövid életű méhek vagy pedig fejletlen szárnyú, szívókájű, betegségre hajlamos, a méhészkedéshez szinte használhatatlan egyedek kelnek ki. Így fölöslegesen fogy az élelemkészlet tavasszal, s a család nem fejlődik kellőképpen. Természetesen a mézhozam és a többi méhtermék mennyisége látja ennek kárát, mert a gyenge fejlődés rányomja bélyegét az eredményekre. Ezért nem ajánlatos, hogy a családokat ok nélkül állandóan ellenőrizzük, s kaptárt bontsunk. A fészek megbontása a méhcsalád számára több órás munkát jelent. Ezt főleg a méhpempőt termelő méhészek tapasztalhatják. Méhészeti gyakorlatom bizonyítja, hogy méhpempőterrneléskor, A korszerű méhészkocsi mindig nagy segítséget jelent JVass Gyula Illusztrációs felvétele) bár naponta 3—4 deciliter cukorszirupot adok be, a méztermés átlagon aluli az olyan családoknál, amelyeket erre a célra gyenge erőnlétük miatt nem hasznosítok. Valamenyi beavatkozás a méhcsalád életébe a méhész részéről alapos megfontolást és következetességet igényel. A méhanyát fölöslegesen soha ne keressük, zaklassuk, ha nincs valamilyen! pontos elképzelésünk. A' flaslépeket ne helyezzük át a mézkamrába, mert ezzel megbontjuk a kaptár állandó belső hőmérsékletét. A lépek áthelyezése csak akkor ajánlatos, ha a család megfelelő erőnlétű, termelő, s amikor az Ilyen beavatkozás már nem árthat. Elsősorban a ffeslépekre kell megfelelő figyelmet fordítani. Fészekbővítés esetén is hasonló a helyzet. A fölösleges fiaslépeket mindig idejében vegyük észre. A fészekbővítés során a lépet, illetve a'műlépet az utolsó fiaslép és a taknrólép közé keil helyezni. Üres lépet a fiaslépek közé tavasszal csak akkor rakhatunk. ha a család megfelelő erőnlétfi, s az időjárás is már állandósul. Ezért Inkább a mézkamrát támaszszűk alá, s így erneljük meg, nehogy megbontsuk a kaptár belső életét, s a hőgazriálkndást. A kapfártípusok és anyagiak Is lelentős mértékben befolyásollak a belső hőmérsékletet, a klimatikus viszonyokat. Szerencsére, a méhcsaládok többsége viszonylag jól alkalmazkodik a hőtngadozás okozta változásokhoz, ám ez a későbbiek folyamán gyorsabb ütemű élelemfogvasztással jár Azt is fontos tudni, hogy tavasszal a méhcsaládoknak nemcsak a hideg árt, hanem a túlzott kantárhőség Is, mert olyankor kénytelenek nagyobb energiát felhasználni a szellőztetéshez. Sár a fenti tanácsok jobbára tavaszra vonatkoznak, nem árt ha már most felkészülünk a szakmai szempontból fontos tennivalók elvégzésére Pavel Silný i
