Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-19 / 37. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. szeptsMiiber 19. A tavalyinál jobb eredmények, de. A helyszín, ahol a címben szereplő véle­mény kialakult, a köbölkúti (Gbelce] Győ­zelmes Egységes Földműves-szövetkezet Iro­daháza. A véleményformálók pedig a követ­kező vezető dolgozók voltak: Ravasz Gábor mérnök, növénytermesztési ágazatvezető, Be-У Buš András mérnök, a speciális növényter­melési ágazat vezetője, Czuczor Zoltán mér­nök, az állattenyésztési ágazat vezetője és (uhász Jenő mérnök, a szövetkezet üzem­gazdásza. Ez a kollektív vélemény az elsé félévi termelési és áruforgalmazási tervfeladatok teljesítésének értéke­lése, a már betakarított búza és ár­pa mennyiségének ismeretében, va­lamint a második félévben betakarí­tandó termékek várható mennyiségé­nek előzetes megítélése nyomán ala­kult ki. Az első félévben a szövetkezet árutermelése és értékesítése, magától értetődően, az állattenyésztésből adó­dott. június végéig 12 millió 303 ezer korona értékben kellett húst és te­jet eladniuk. Az áruértékesítés ter­vét közel két százalékkal túlteljesí­tették. A számok mögött azonban — az állattenyésztés — szakaszán — a problémák egész sora található. A legfőbb probléma a leukózis felszá­molásával függ össze. Az év első fél­évben ugyanis 22B beteg tehenet kel­lett vágóhídra szállítani. Ezek vol­tak a legjobban tejelő tehenek. S mi­vel a tehénállományt — az után­pótlás nevelésének korlátozott terje­delme következtében és a vásárlási lehetőségek hiányában — nem tud­ták kiegészíteni, negyvenkilenc te­hénnel kevesebb volt a tervezettnél. Ez persze oda vezetett, hogy a szö­vetkezet az első félévben a tej érté­kesítési tervét, amely 975 ezer lite­res volt, csak 97,4 százalékra teljesí­tette, annak ellenére, hogy a fejési átlag némileg jobban alakult a fel­tételezettnél. Az említett negatív jelenség, vagy­is a tehénállomány viszonylag nagy­méretű csökkenése — bár nem ál­lítható, hogy kedvezően — valójában pozitív eredményhez vezetett a vágó­marha áruforgalmazásának alakulá­sában. A tervezett 224 tonnával szemben 243 tonna marhahúst érté­kesítettek, vagyis az értékesítési ter­vet kilenc százalékkal túlteljesítet­ték, mégpedig annak ellenére, hogy takarmányszííke miatt a hízómarhák napi súlygyarapodást átlaga csupán 490 grammos volt. Az állattenyésztési ágazat stabil­nak bizonyuló termelési részlege — már pár év óta — a sertéstenyész­tés és hizlalás A hízók utánpótlása itt sem a múlt esztendőben, sem az idei év első felében nem okozott gondot. A kocánkénti malacszaporu­lat átlaga az első félévben 8,73 da­rabos volt, s állítólag járási méret­ben a szövetkezet neveli a legkisebb termelési költséggel — ötszázötven­öt koronával — az elválasztott ma­lacok darabját. Lényegében tehát a tervszerű utánpótlás is közrejátszott abban, hogy a vágósertések 231,8 tonnában meghatározott félévi áru­forgalmazási tervét a szövetkezet 3,2 tonnával túlteljesíthette. S ugyan­akkor hétszázegy darab malacot is eladott a szövetkezeti tagoknak. Az állattenyésztést, ágazat terme­lési és áruforgalmazási tervfelada­­talnak teljesítését nagyon nehezítet­te a múlt évi rendkívüli szárazság miatt keletkezett abrak- és minősé­gi terlmés-takarmányhiány. A ked­vezőtlen következmények legszembe­tűnőbben a bikahizlalás terén, ke­vésbé, de azért érzékelhetően a sertéshlzlalásban mutatkoztak meg. Lényegében a köponti takarmány­­alapból kiutalt, illetve vásárolt ke­veréktakarmányok az első félévben 242 ezer koronával növelték a terme­lési költségeket, s korlátozták első­sorban a sertéshlzlalás jövedelmező­ségét. A sertéshizlalás intenzitása lénye­gében megfelelt a takarmányellátott­ság színvonalának. A sertések egye­di és napi 1,9 kg takarmányadagja ugyanis 520 grammos súlygyarapodá­si átlagot eredményezett. Ez az ered­mény a sertésgondozók példás helyt­állását is tükrözi. Példamutató, di­cséretet érdemlő dolgozók a tehén­­gondozók között is vannak. Részben ezzel magyarázható az is. hogy az első félévben eladott tejnek több mint hetvenkét százaléka első minő­ségi osztályú volt. Említést érde­melnek főleg a kisúifalusi részleg tehénsondozói. Illetve fejői, akik az idei év eise felében az eladott tej minden csepplét első minőségi osz­tályban értékesítették. S ezáltal az Ersekűfvárl (.Nové Zámky) járás leg­jobb fejőinek bizonyultak. A jó hír­nevüket nem halványítja el az sem, hogy állítólag rendkívül jó minőségű hűtőberendezés él! a rendelkezésük­re. Az állattenyésztési ágazatvezető véleménye szerint a dolgozók hoz­záállásának milyensége mellett a tej minőségének alakulásában nagy sze­repe van a hűtőberendezésnek is. Ál­lítólag a másik telepen azért gyen­gébb minőségű a tej, mert a több mint hét éve működő ALV típusú hű­tőberendezés elhasználódott, gyak­ran szorul Javításra, amely alkat­részhiány miatt gyakran elodázódik. Az állattenyésztési ágazat félévi áruforgalmazási tervének teljesítése — az objektív tényezőkkel járó prob­lémák ellenére pozitívan értékel­hető. Az első félév gazdálkodásának mérlege azonban az eredeti feltéte­lezésekhez viszonyítva kedvezőtlenül alakult. Ez annak következménye, hogy az anyagi költségek a terve­zettnél 1 millió 250 ezer koronával voltak nagyobbak. Állítólag valakik „megkongatták“ emiatt a vészharan­got. A szövetkezet illetékes vezetői szerint pedig erre semmi ok nem volt. Ugyanis a túllépés egymillió ko­rona összegben azzal függ össze, hogy a kétszer végzett nltratáctó miatt a tavaszi időszakban a terve­zettnél több műtrágyát használtak fel. Lényegében csupán a műtrágyák időbeni felhasználásában keletkezett módosítás vezetett a költségek túllé­péséhez: Ám ez év végéig az anyagi költségek a tervezett színvonalhoz igazodnak majd. A Köbölkúti Efsz több éven keresz­tül a járás élvonalbeli gabonater­mesztő gazdaságai közé tartozott. Úgy tűnik, hogy az tdel eredmények alapján a középmezőnyben helyezke­dik el. Az idén 1094 hektáron ter­meltek kalászos gabonát. A termelé­si terv 5931 tonna termés elérését irányozta elő, s ezt 97,9 százalékra teljesítették. A búza 0,2 tonnával fi­zetett hektáronként kevesebbet a ter­vezettnél. De lobban fizetett — 0,1 tonnával — a tavaszi árpa, 0,9 ton­nával pedig az ötven hektáron ter­melt ószi árpa. A helyzetelemzések arra utalnak, hogy a búza hektárho­zamának alakulására kedvezőtlenül hatottak: a szövetkezetei a múlt esz­tendőben rendkívüli méretben sújtó szárazság, valamint az aratást meg­előző napokban a termést aszaló hő­ség. A gabonatermesztés eredményei: a búza 5,3 a tavaszi árpa 5,2 és az őszi árpa 5,7 tonnás hoktárhozama arra utal, hogy a szövetkezet terme­lési eredményei a múlt évihez viszo­nyúvá sokkal jobbak voltak, s így kedvezően befolyásolhatják a gazdál­kodás évi mérlegének alakulását is. Búzából és árpából hektáronként egy tonnával takarítottak be többet, mint a múlt esztendőben, ami az Idei év javára 1260 tonna gabonatöbbletet |e­­lent. A központi gabonaalapba 2980 ton­na búzát és 600 tonna másodosztályú sörárpát adott el a szövetkezet, vagy­is összesen 3 ezer 580 tonnát. A ga­bona áruforgalmazása körülbelül öt száz tonnával volt több a múlt évi­nél. A takarmányalapra is 820 ton­nával jutott több, mint tavaly. A hely­zetelemzések tehát arra utalnak, hogy abraktakarmányokból az idén nem lesz hiány. Bizakodásra ad okot a szemes kukorica dús növényezete is. A kukoricát az idén első ízben a Nádudvari KITE termelési rendszer keretében termelik. Otszázhatvankét hektárnyi területen. Az illetékes szakemberek véleménye szerint — amennyiben a növényzetet rendkívü­li károsodás nem éri — a tervezett 5.6 tonnás hektárhozam elérhető lesz. Ebben az esetben 1000 tonná­val lesz több kukoricájuk, mint ta­valy volt. Az idén megnyugtatóan formáló­dik a szövetkezet tömegtakarmány­­alapja is. Előtérben természetesen a lucerna áll, amit a szántóterület 16,2 százalékán termesztenek, melyből ed­dig batszáz tonna szenázst ás 1400 tonna szénát készítettek. E készletek mennyiségét még a harmadik és a negyedik kaszálat gyarapítfa. A siló­kukorica, amelyet háromszáznegyven hektáron termelnek is nagyon jó ho­zamot ígér. A takarmányalap kedve­ző alakulása tehát egyértelműen utal arra, hogy az állattenyésztési szak­ágazat termelési és áruforgalmazási tervének teljesítése és esetleges túl­szárnyalása nem csupán ábránd, ha­nem elérhető valóság. Egyben már az Is feltételezhető, hogy a jövő év első telében az állattenyésztés fej­lesztéséhez jobb feltételek lesznek, mint az idei évben voltak. A növénytermelési ágazat egyik fénypontjának az idén a lencseter­mesztés bizonyult. A kétszáz hektáron termelt lencséből rekordtermést, azaz 1.7 tonnás hektárhozamot értek el. A tervezett 240 tonnával szemben 340 tonna lencsét értékesítettek. A lencse termelése rendkívül jövedel­mezőnek bizonyult. Hektáronként a szövetkezet 26 ezer 520 korona be­vételt és körülbelül 16 ezer korona tiszta jövedelmet ért el. A szövetkezet vezetői egybehangzó véleménye szerint az idén — az em­lített kisebb lemaradások ellenére — mind az állattenyésztési, mind pedig a szántóföldi növénytermesztési ága­zat teljesítheti a termelési és az áru­forgalmazás! tervfeladatait, tehát a szövetkezet gazdálkodásának vég­eredménye sokkal jobb lehet, mint tavaly volt, de... Valóban igaz, hogy a helyzetet bonyolítja a spe­ciális növénytermesztést ágazat ter­melést és áruforgalmazást eredmé­nyeinek alakulása. Ez a 3215 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodó szövetkezet sző­lőtermelést 202, gyümölcstermelést pedig 112 hektáron folytat. Szinte egyértelműen állítható, hogy' több mtnt két évtizeden keresztül ez a termelési ágazat képezte a szövet­kezet fő jövedelemforrását. A szö­vetkezet idei termelési és pénzügyi terve 15 millió 761 ezer korona ter­melési értékkel és 17 millió 419 ezer korona bevétellel számolt. 1 Szőlőből például 12,5 tonnás hektárhozamot, kajszibarackból 170, őszibarackból pedig 250 tonnányi össztermést irá­nyoztak elő. A becslések szerint na­gyon jó lesz, ha a szőlő hektárhoza­ma eléri a 8 tonnát. Ebben az eset­ben pedig a tervvel szemben 4 mil­lió 500 ezer korona kiesés mutatko­zik. A kajszibarackból csupán kilenc tonnát, az őszibarackból pedig 90 tonnát értékesítettek. Itt a kiesés körülbelül 2 millió 300 ezer korona értékű. A tervezett bevételt csupán meggyből érték el, s esetleg az al­ma termése alakul a várakozásnak megfelelően. A már ismert eredmé­nyek, valamint a helyzetelemzések nyomán kialakult feltételezések arra engednek következtetni, hogy a spe­ciális növénytermesztési ágazat ter­melési és áruforgalmazáei tervéhez viszonyítva a szövetkezetnek körül­belül hétmillió korona kiesése lesz. Az okok nem a dolgozók munkához való viszonyában találhatók. A rend­kívüli téli fagyok jelentős mérték­ben csökkentették a szőlőültetvények, valamint a gyümölcsfák termőképes­ségét, a nyári szárazság pedig gyü­mölcshullást idézett elő. A helyzet ismeretében joggal ál­lítható, hogy a szövetkezet évi ter­melést tervének teljesítését objektív tényezők közrejátszása teszi tehetet­lenné. A gazdálkodás évi mérlege, jövedelmezősége azonban a komplex biztosítás következtében kedvezőbben alakulhat. PATHÚ KÁROLY 4—149-es számú merinó fajtájú tenyészkosát. Oklevélben és aranyéremben részesítettek nyolc tenyészál­latot, Illetve tenyészállományt, köztük a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) Törzstenyésztő Vállalat szlovák tarka fajtájú üszőéilományát és fehér hússertés fajtájú tenyészkan állomá­nyát, valamint a Motešicei Törzstenyésztő Vállalat Sírig 2118/5—1134-es számú clgája fajtájú tenyészkosát. Oklevélben és ezüstéremben részesítettek szintén nyolc te­nyészállatot, illetve tenyészállományt, köztük a Rimaszombati Törzstenyésztő Vállalat 55358-as számú szlovák tarka fajtájú tehenét, a fehér hússertés fajtájú tenyészkan-állományát és a fehér hússertés X fehér nemes keresztezés utódainak állo­mányát, a Somorjai Törzstenyésztő Vállalat lapály feketetarka fajtájú üszőállományát, valamint a Žilina! Mezőgazdasági Mű­szaki Középiskola tangazdaságénak nemesített racka fajtájú jerkeállományát. . Oklevélben és bronzéremben részesítettek szintén nyolc te­­nyészállalatot, illetve tenyészállományt,, köztük a kamienkai Béke Efsz 010—30532-es számú plnzgaui fajtájú tehenét, a Lűcsi (LŰf! na Ostrove] Efsz szlovák tarka x lapály fekete­tarka fajtájú htzómarha-állományát, a Nový Život-1 Csehszlo­vák—Mongol Barátság Efsz Ej nemzedékbe tartozó, szinteti­kus vonalú tenyészkan állományát és a Rimaszombati Törzs­­tenyésztő Vállalat durok fajtájú kocáját szopósmalacalval együtt. , BARA LÁSZLÓ A Hlohovec! Állami Gazdaság Žigmund 418/4—149 es számú merinó fajtájú tenyészkosa 12,8 kilogramm gyap|út termelt, a gyapjúszál minósége pedig A/В volt (A szerző felvételei) Az Idei Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon a tenyészállatokat bemutató részlegen ez érdeklődők megismerkedhettek a szarvasmarha- sertés-, ló- és juh­tenyésztést és nemesítés! eredményekkel örvendetes, hogy az egyes fajokat, fajtákat és kategóriákat az élenjáró mező­­gazdasági nagyüzemekből a legnagyobb termelőképességű tenyészállatok képviselték Az Idei kiállítás központi jelsza­vának megfelelően a látogatók megszemlélhették a legújabb biotechnológiai módszerek gyakorlati alkalmazását ts, főleg a szarvasmarha és juhtenyésztésben bevezetett embrió-átül­tetés eredményeit A tapasztalatak alapján a látogató követ­keztethetett az állatgondozók és az állattenyésztési termelésért felelős vezető dolgozók és Intézmények képviselőinek hozzá­értésére. A bratislavai Állami Törzstenyésztő Vállalatok munkatársai­nak tá|ékoztatása szerint a tenyészállat-bemutatón a szarvas­marhákat bemutató rész volt a legnagyobb, ahol több mint négyszáz állatot láthattak az érdeklődők, köztük őtven tehe­net és hat. mintegy 1100 — 1200 kilogramm élőtömegű tenyész­bikát A látogató konkrét példákon keresztül Ismerkedhetett meg a mezőgazdasági nagyüzemekben megvalósítandó neme­sítés! programokkal Ugyanez a megállapítás érvényes a ser­téstenyésztési bemutatóval kapcsolatban ts. A juhtenyésztést bemutató rész az SZSZK ban tenyésztett fajtákat és haszontí­pusokat szemléltette Rendkívül érdekes volt a lótenyésztési bemutató ts, amely a Szlovákiában — a nemesítési program A Somorjai Törzstenyészló Vállalat 62654-es számú tehene a második laktációban 9600 liter 3,8 százalékos zsírtartalmú tejet termelt A pinzgaui fajtájú tehenek bemutatójának egyik csoportja, jobbról az elsó a Kamienkai Efsz 010-30532-es számú tehene TENYÉSZÁLLAT­BEMDTATÖ megvalósításában — elért eredményekről tájékoztatta a lá­togatókat. A látogatók körében rendkívüli érdeklődést váltott ki a szakmai ismertetővel egybekapcsolt tenyészállat-felvezetés, amelyre naponta délután 14 órai kezdettel került sor. Egy Ilyen tenyészállat-felvezetésen augusztus 25-én én is részt vettem. A kiállítás győztese című verseny keretében oklevélben és a kiállítás győztesét ábrázoló szalagban részesítették a So­morjai (Saraortn) Törzstenyésztó Vállalat 62654-es számú te­henét, a kassal (Košice) Kerületi Törzstenyésztő Vállalat At­­zel—AT—12 ptnzgaul fajtájú tenyészbikáját, a vásárúti (Trho- Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz Legát 259 nevű tenyészkanját és a Hlohovecl Állami Gazdaság Žigmund 418/

Next

/
Thumbnails
Contents