Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-19 / 37. szám

1987. szeptember 19. SZABAD FÖLDMŰVES 5 n 6dls Zoltán, a dunaszerdahelyl fp IDunajská Streda I Dukla Efsz borjúgondozöja „A szocialista verseny győztese“ állami kitüntetés tulajdonosa lett. Otban a szövetkezet székhelye, Hodos fVydrany) felé, ezernyi kérdés fogalmazódott meg bennem, kiváncsi voltam, vajon mi­lyen ember lehet e magas kitünte­tés tulajdonosa? Már a találkozáskor-Szülőházam •-bemutatkozáskor sejtettem, hogy be­csületes dolgozó ember. Hogy szerény Is, akkor derült kt, amikor a kitünte­tésről kérdeztem. — Meglepett a nagy eltsmerés. Az­óta is sokszor elgondolkodtam rajta, hogy a csudába kaptam éppen én? Azt hiszem, rajtam keresztül ismerték el a bronzérmes szocialista brigád munkáját is, amelynek a tagja va­gyok. A harminckét éves fiatalember Ш éve a Dukla Efsz dolgozója. Előtte a SládkoviCovót Magtermesztó Állami Gazdaságban dolgozott.-r- A tizenhárom testvérem kőiül negyedikként jöttem a világra, Diós­­patony-Réten fOrechová Potôň-Lúkyf Nehéz gyermekkoron) volt, egy olyan szülői házban, melynek fakó ablakai­ban nem virítottak muskátlik. A ter­mészet a küszöbömig ért, a szülői szeretet és a természet szlnpompája tette szebbé gyermekkoromat. Az alapiskola befejezése után a Trenőíni Mezőgazdasági Szaktaninté­zetben folytattam tanulmányaimat, Augusztus hónapiénak utoiső péntekén ünneplőbe öltöztek a csinsót fCiíov) Wilhelm Pieck Egységes Földműves-szövetke­zet taglal Legalábbis azok, akiknek éppen nem kellett etetniük, fejniük, vagy nem hárultak rájuk egyéb sür­gős feladatok Az fl| kenyér ünnepé­re gyűlt össze a szövetkezeti tagság, de a közgyűlésen szó esett a szövet­kezet első félévi gazdálkodási ered­ményeiről is. A megjelenteket Baráth Imre szö­vetkezeti elnök üdvözölte, s az egész ünnepi közgyűlést ő vezette. Az SZI.KP Komáromi fKomárno) Járási Bizottságának képviseletében Lovász György, a Járási mezőgazdasági Igaz­gatóságéban pedig Ladislav Bakos Je­lent meg a tanácskozáson. A közgyűlés első napirendi pontfa­ként Rigé Benedek mérnök, e szövet­kezel közgazdásza számolt be a Csl­­csói Efsz első félévi gazdálkodási vi­szonyairól TöbbPk között kiemelte, hogy az idei esztendő első fele valö­­ban igényesnek bizonyult, minden szövetkezeti tagtól a munkához való aktfy hozzáállást, a feladatok rend szeres végzését követelte meg. A zord időjárás következményeként kb háromhetes késést könyvelhettek el, ami a vegetáoiö folyamatában még ma Is észlelhető Az első félévben 27.5 millió korona összbevételt értek el. ugyanannyit, mint 8 tavalyi év hasonló Idfiszakáhan Most pedig fi­gyeljünk meg néhány mutatót: ser­­réshüsböl 140 tonnát értek el (tavaly ?45 tonnát), marhahrtsból 188 tonnát 'и terv 180 tonnát irányzott elő, mfg tavaly 223 tonnát szolgáltattak be), tejből pedig 1 millió 350 ezer litert íez 100 % -os tervtel Jesítésnek felel meg). Rigó elvtárs a továbbiakban kriti­kus hangnemben szólt a termelés ha­tékonyságáról Pé’dául a tervezettnél több takarmányt használnak fel, eb­ből kifolyólag megnövekednek a költségek, nagyobbak a kiadások. S ez vonatkozlk.a. növénytermesztés­re és a mechanizáctós részlegre Is. A lövőben mindenképpen arre kell törekedni, hogv ezen mutatókon ja­vítsanak a cslcsól szövetkezet dolgo­zót és vezetőt egyaránt. Fokozott fi­gyelmet szükséges tulajdonítani to­vábbá az állatok napi súlygyarapodá­sa növelésének, valamint az állatel­hullás csökkentésének. A közgyűlés tulajdonképpeni fő napirendi pontla az ide) aratás kö­rülményeinek és folyamatának rész­letezése volt, amit Tóth Imre agrár­mérnök. a növénytermesztési ágazat vezetőfe ,ha|tott végre". A problé­mákról szólva mindenekelőtt kiemel­te, hogy a nem mindennapos kánikula Jelentős mértékben apasztotta a ho­melyet édesapám súlyos betegsége folytán félbe kellett szakítanom. Kegyetlenül nehéz gyermekkorom volt ja szülőház viszont örök emlék maradt. Szülőház... Ml mindent rejt magában ez az egyetlen szó! Az első kiejtett magyar szót, az anyai meleg­séget és az apai szigort, a külvilág izgalmas felfedezését, az első fájdal­mat, a megváltó reményeket és az első nagy csalódást, barátokat — egy korszakot az emberéletből. Riportalanyom tagadhatná-e Illyés „puszták népét"? A patrióta Veres Péter szülőföldléről, Balmazújvárosról írta: „Le tudnám-e tagadni, hogy hiá­ba olvastam el a fél világ minden fontos vagy annak vélt könyvét, mégis, amit ebben a faluközösségben felszívtam — s nemcsak a szokások,- szülőhazám a gesztusok reflexautomattzmusára gondolok, hanem értelmi, lelki és ér­tésbeit hatásokra is mind bennem vannak. Bódls Zoltán számára a vissza­­-visszatéró múltldézést, nemcsak az emlékezés szüksége hatja át, hanem a valahová tartozás természetes em­bert igénye is. Mélyre nyúlnak szá­mára a gyökerek, amelyekből a szü­lőház, a környék, a munka, a szövet­kezet — a haza Iránti ragaszkodás táplálkozik. — Az állatgondozd, amióta világ a világ, mindig sokat dolgozott, s tu­dom, hogy ennek a rengeteg munká­nak vannak árnyoldalai is. Hallani eleget, hogy ellentét feszül a pihe­nésképtelen és a kényelmesebb úf generáció között. Nem szándékom — s fogom sincs hozzá —, hogy ezt el­döntsem, az viszont tény, hogy Bódis Zoltán a pihenésképtelen embertípu­sok közé tartozik, aki egész életei a közös gazdaságnak szenteli — mond­ja Németh Endre farmár. Bódls Zoltán az állattenyésztés olyan pontján dolgozik, amely meg­határozó szerepet tölt be a szarvas­­marha-állobiány szaporodásbiológiájá­ban. — Hat éve egyfolytában az efsz Hódosban lévő korszerű etetőjében dolgozom, ahol évi átlagban 444 te­hén „fordul“ meg. Az ellésre való előkészítés tulajdonképpen az ellés Bódis Zoltán ' megállapításával kezdődik. Nyilván­valóan más bánásmódot, takarmányo­zást Igényei egy vemhes tehén, mint egy üres. A meg nem született borjú, a meg nem termelt tel, az esetleges szakmai hiba nagy veszteséggel jár. Németh Endre farmárnak köszönve 1986 óta alkalmazzuk a Medvecky akadémikus által kidolgozott etetési technológiát. Ennek gyakorlatilag az a lényege, hogy a borjakat 4—5 na­pos korban elválasztjuk, s a tej és a tejpor 1:1 arányú keverékével a pro­­filaktóriumban vannak nevelve. Ta­karmányozásuknál 14—20 napos kor­ban teljesen áttérünk a tejporra, me­lyet kiváló minőségű lucernaszénával Az új kenyér ünnepéh zamokat. A kenyércsata kezdeteként július tizenötödikét könyvelték el a csicsőlak, rendkívül) gyors érést ta­pasztalva. A gépeket kellőképpen előkészítették, csupán a kolozsnémal (Kliiské Nemá) részlegen volt egy­­-két szervezési probléma. Az aratás előtt részletesen megtárgyalták a le­­ntvalőkat, ezúttal csoportosan, nem részlegenként. Hogy a beindulás előtt mennyire nagy Jelentőséget tulajdo­nítottak a munkavédelmi és tűzbiz­tonsági Intézkedéseknek, annak leg­­hflbb kifejezőié: a viszonylag hosszú­ra nyúló gabonahetakarítási munká­baráth Imre, a szövetkezet elnöke (Archívumi felvétel) latok folyamán a Csicsól Efsz-ben nem fordult elő baleset és tűzeset. Ilyen viszonylatban a Jövőben való­ban követésre méltó az idei csicsói aratás példája. A rakoncátlankodó időjárás nagy­mértékben megnehezítette az aratási stáb munkáját Is, amely július tizen­ötödike és augusztus tizediké között huszonhét alkalommal volt kényte­len összeülni — megvitatni a tenni­valókat, útmutatásokkal szolgálni a kenyérnekvaló mihamarabbi bizton­ságba helyezése érdekében. A aratás szépen, menetrendszerűen Indult, a Košútkával és a Danubiával. Július húszadikán megérkeztek a vendég­­kombájnok is, huszonnegyedikéig minden annak rend|e-mód|a szerint zajlott. Majd az ezt követő napon jött az olyannyira áhított csapadék, amelyből a következő négy nap fo­lyamán 49 mllltméternyl hullott. S e­­zért húzódott egészen augusztus tfzíg a kalászos gabonafélék betakarítása. Búzát egyébként az idén 820 hektá­ron termesztettek, s átlagosan 6,67 tonnát takarítottak be hektáronként. A legjobban termőnek a Viginta bi­zonyult (7,45 tonna), a Vala 6,9C, a Roxana 6,71, az Ágra 6,23, a Danubta pedig 6,08 tonnával szolgált egy hektárról. Az agronómus arra is ki­tért, hogy viszonylag jelentősek az eltérések az egyes táblák hozamai között. A Ménesakol és a Nagyszegt dűlőkben 9 tonna körűi termett bú­zából egy hektáron, mfg például a Szántástban mindössze 4,5 tonna. összesen 887 tonna árpát takarítot­tak be az idei aratás folyamán a Csicsél Efsz-ben. a terv pedig 787 tonnát irányzott elő. Szépnek mond­ható az átlagos hektárhozam Is: 6,2 tonna. Ezekkel a jő eredményekkel a tavalyi 640 tonnányi kiesést (bele­értve a kukoricát Is) az Idén 160 ton­nára csökkentették. Tóth mérnök aláhúzta, hogy a ka­lászos gabonaféléket illetően a szö­vetkezet idei eredményei jónak mond­hatók. Elégedetten szólt a gabona kezelésének folyamatáról, külön ki­emelve a Jól bevált kolozsnémai szá­rítót. A szalmabegyűjtést illetően le­szögezte. hogy azt jobb kezdés, gyen­gébb befejezés jellemezte. Az Idén első alkalommal vetettek be Hessto­­nokat, amelyek azonban az árpaszal­mánál nem nagyon váltak be. A mag­­szállftókra nem lehet panasz, oda­­adőan és figyelmesen végezték mun­kájukat. Ugyanez mondható el a tar­lószántást végzőkről Is. A jövő évben módosítani szeretné­nek a bérezésen. Sok esetben ugyan­is a teljesítmény utáni hajsza volt tapasztalható. A következő aratás fo­lyamán az őrabérezést alkalmazzák, ezáltal Is törekedve a minőségimun­­ka-végzésre. A vendégkombájnosokat szintén ezen módszer alapján fizetik már Jó néhány esztendeje. S ha már a kisegítést emlegetjük, szögezzük le: a cslcsól szövetkezet tagjainak az Idei gabonabetakarítás folyamán a Jezernicel (PFerovi járás), a Nagy­megyeri (Calovó), a Nemesócsai (Zem. OlCa) és a Turá Lúka-i Efsz­­-ből, valamint az Agrokomplex nagy­megyeri üzeméből érkezett segítség. És akik az idei nyári munkacsúcs Időszakában ts igazán helytálltak: Kádár Ferenc, Jenei Miklós, Sándor és erőtakarmánnyal egészítünk ki. [ Ezzel a takarmányozási eljárással csökken az elhullást veszteség, s el­érhető a napi egyedenkénti 80—85 dekagrammos tömeggyarapodás. Bödis Zoltán már korábban elnyer­te „A szövetkezet kiváló dolgozója" elmet, s a janskQ-emlékérem arany­­fokozatának a várományosa. — Délelőtti és délutáni műszakban dolgozom — mondja szerényen —, a farmár szerint viszont a nap 24 órá­jának minden percében lehet rá szá­mítani. Az állattenyésztést a mezőgazdaság nehéziparának nevezik, ahol mester­levél nélkül ts vezéregyéniség Bódis Zoltán, a párt ifjú sorkatonája. — Nehéz fizikát munka ez, amely nagy figyelmet és szaktudást igényel. Szabadidőmben a tévét nézem vagy olvasok. Nem hízelgésként mondom, de az alapműveltségem és szaktudá­som bővítése szempontjából nagyon sokat jelent nekem a Szabad Földmű­ves, melyet az efsz minden dolgozó­ja számára előfizet. Tulajdonképpen a feleségemnek is köszönhetem a kitüntetést, mivel két gyermek édesapfaként a dolgomat csak ilyen rendezett, nyugodt csalá­di háttérrel tudom végezni. Bódis Zoltán kérges kezében a ki­tüntetést tartja, s könnykristályos te­kintetével annak aranyló fényét si­mogatja. — Mire gondol most? — teszem fel a kérdést bárgyú rutlnszerüséggel. — Az édesanyámra, aki még nálam ts boldogabb lesz, ha ezt megtudja. A kitüntetett borjúgondozóhoz ha­sonlóan hányán de hányán indultak útra repedt sarkú szülői házból, ereikben és zslgereikben örökre meg­őrizve egy dolgos életforma és világ­látás kitörölhetetlen legyeit. Bódis Zoltánhoz hasonlóan — szé les e hazában — sokan vitték ma­gukkal az „Itt élned s halnod kell" parancsát, a ttsztességes emberi élet vágyát. CSIBA LÁSZLÓ (Fotó: Tóth József) Ernő, Szikonya László, Soús Kálmán, Веке Béla. Lukács György, Gavajda János, Vörös Kálmán, Jakab József, Lakatos Kálmán, Id. és ifJ- Веке Er­nő, Kura László és Szikonya József. Az őszi munkák igényességéről is szólt a növénytermesztési ágazat ve­zetője. Kiemelte, hogy 3 ezer 575 ton­na kukoricát szükséges kitermelni, hogy pótolni tudják a tavalyi lema­radást a gabonaféléket illetően. Ridlmayer János, az ellenőrző és revíziós bizottság elnöke beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy az eredmé­nyes gazdálkodás érdekében a haté­konyságra szükséges törekedni, pél­dául a nagy teljesítményű gépek ész­szerűbb kihasználása által. S a mun­kafegyelem terén felmerülő problé­mák orvoslása úgyszintén a gyors, rugalmas megoldást igénylő felada tok közé tartozik. A vita keretén belül többen szőt kértek. Szóba jöttek az építkezési csoport körüli kérdések, a gazdasá­gosságra való törekvés, a szövetke­zeti dolgozók mindennapi gondjai, az eredmények. Lovász elvtárs a járási párt- és állami szervek nevében meg­köszönte a szövetkezeti dolgozók Igyekezetét, amelyet a kenyércsata folyamán tanúsítottak. BakoS elvtárs aláhúzta, hogy kalászos gabonafélék­ből 6,63 tonnás átlagos hektárhozam­mal a csicsőlak érték el a legjobb eredményt a Komáromi járásban. Ezúton mi Is gratulálunk a csicsől Wilhelm Pieck Efsz dolgozóinak az elért eredményekért. És mi is kö­szönjük, hogy gazdagították az or­szág éléskamráját, szívügyüknek te­kintették mindennapi kenyerünk sor­sét. SUSLA BÉLA Szántók és ekék megmérettetése A Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban az idén a Jesenskéi Állami Gazdaság területén rendezték meg sorrendben Immár a 15. járást szán­tóversenyt. A 23 résztvevő — az eke­­testek számától függően — három kategóriában mérte össze erejét. A mezőgazdasági üzemek legjobb szán­tóikkal és legkorszerűbb gépeikkel neveztek be a rangos verseny-vizs­gára. Az „öreg szakikon“ kívül fiatal tehetségek is „barázdába“ álltak. A porhanyós, kavicsos talajú .„ver­senypálya“ néhol ugyan hepehupás volt, de különben tárcsával jól elő­készítetnék. A kimért, megszámozott munkaparcellák előtt felsorakozta­tott ekések a startpisztoly eldördüié­­se után nagy csatazajjal vették birto­kukba a mezőt. Mint a nyitott füzetben szaporodó írott sorok, úgy tettettek meg a „mezei gyakorlónoteszok“ bar­na-friss földhántásokkat. Egyik-másik traktoros megállította masináját, hogy pontosítson az eke járásán. Mások viszont magabiztosan szeletelték a homokos talajt. Bírák hajlongtak a barázdák fölött: mértek, arányítottak, pontokban számoltak, Jegyzeteltek. Ebédidőre mindenki végzett a fel­adattal. A traktorok csendes delelő­ben a dűlő szélén várják gazdáikat, akik most a sportpálya gyepén szó­rakoznak. szakmai vitákat folytatnak, lóleső érzés látni ezt a bő sodrású nyelvi kommunikációt. De „mened­zserekként“ feten vannak a gazdasá­gok vezetői és technikusai: Így hát a szántóverseny amolyan szakmai fó­rumot Is betölt: véleménycserék, ba­ráti beszélgetések zajlanak Itt le. Felelevenítik az előző évek verse­nyeit. Ebből tudom meg. hogy tavaly Novák István, a Méhi (Včelince) Efsz traktorosa nyerte a versenyt a négyes ekék csoportjában. Ez a gaz­daság most Is három kiváló trakto­rost küldött az erőpróbára. A tavaly­­előtti győztes esetét pedig tanulságul adomaként emlegetik A történet így szól: Mikor Portelcki István tizenkét éves. rozogának tűnő ekéiével meg­érkezett Nagybelogról (Veľký Bili), az egyik versenybíró így kiáltott fai: ,..Ió ember, maga Itt rossz helven iár; ezzel a munkagénnel tegfeMebb a múzeumban Tehetnek esélyei“. És. lám, Pista barátunk első helyezett lett a* „atyuska“ ekéjével... A traktorosok — miután kipihen­ték a verseny Izgalmait és kibeszél­gették magukat — nekiláttak a 35 hektáros gvakorlóparcella teljes fel­­szántásának. Egy jő őrá alatt ezzel Is végeztek. Aztán megtörtént az ün­nepélyes eredményhirdetés. Az 1. kategóriában így alakult a sorrend: 1. Vitiam Bunda, Šafárikovo; 2. Szfifártö István. Gömnralmágy (Ge­merský labloner); 3. Pák István, ÜJ- bást (Nová Baáta). A II. kategória győztesei: t. Stani­slav Slezák, Hrnčiarske Zalnžany; 2. Fűkő Tibor, Méhi; 3. Bódi István, Simonvi fšimonovce). A III. kategória legjobbját: 1. Far­kas István. ’ Méhl; 2. Géreczy Józset, jesenské; 3. Bernjén László, Sajógö­­mör (Gemer). Az értékelés után Farkas Istvántól — a mezőny egyik favorit jától — kértem nyilatkozatot: — Harmincnégy éves vagyok. 1970- -től dolgozom 8 rtéhi szövetkezetben. Egy Skoda-180-assa! és ezzel a hatos ekével tizenegy éve veszek részt a szántásban. Többször voltam járási győztes; tavaly például 300 hektár területen végeztem el a mélyszántást. KORCSMAROS LÄSZLÖ Az aratást kővetően ez őszi mező­­gazdasági munkacsúcsra is kellőkép­pen elő kell készíteni a gépeket (Fotó: —lta) » J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents