Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-19 / 37. szám
Szobád Földműfes AZ SZSZK mezögazdasAgi és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1987. szeptember 19. 37. szám ZXXVni. évfolyam Ara 1,— Кб* A sajtó, a rádió és a televízió napja minden évben tehetőséget kínál ahhoz, hogy tájékoztatási rendszerünk színvonaláról, fejlődéséről és fogyatékosságairól írjunk. Hiszen a lapok és folyóiratok terjedelme, külső kivitele, példányszáma, választéka és változatossága, a rádió és a televízió műsorrendjének belső gazdagsága, a jó vételi lehetőségek biztosítása, mindaz, amire nem kevés millió koronát fordított és fordít társadalmunk — ha mégoly fontos is — csupán eszköz. A jó tájékoztatás elsősorban politikai kérdés. Nem csupán néhány ezer vele foglalkozó ember dolga, hanem a szó mélyebb és szélesebb értelmében társadalmi ügy. „Hazánkban a tömegtájékoztatás elért színvonalának és folyamatos fejlődésének alapja: az a nyílt és őszinte, a tömegekben bízó, és bizalmukat, támogatásukat élvező politika, amelyet pártunk töretlenül és következetesen valósít meg“ — nyert megállapítást a Csehszlovák Újságírók Szövetségének IX. kongresszusán. Történelmi céljaink elérése, a fejlett szocialista társadalom megteremtése, az o-'a vez»‘ő úton pedig a mindennapi feladatok sikeres megoldása egyenesen megköveteli. hogy az emberek a tények és összefüggések megbízható ismerete alapján tisztában legyenek a szüntelen változó világgal, a mindenkori adott helyzettel, mégpedig részletekbe menően, a nemzetközi és a hazai, politikai és gazdasági, az országos és a helyi körülményekkel egyaránt. Mindez megköveteli, hogy a vezető szervek döntéseit, intézkedéseit az olvasók ne csak ismeriék, hanem értsék is, világosan lássák a miérteket és az egyes alternatívákat, м«TM*-«*—•teli minden szinten a vezetők és vezetettek egyiitt-töprengését, egyiitt-gondolkodását: azt, hogy ne csak megtartói legyünk a törvényeknek, ne csak teljesítői a terveknek, hanem javaslatainkkal alkotói is. A vezető szervek és a tömegek azonos „hullámhosszon“ való gondolkodása és cselekvése, a szocialista demoV-ácia további elmélyítése — aligha kétséges — a társadalom egészét átfogó alapos tájékozottságot, s ennek eszközeként valósághű tájékoztatást követel. Követel, megköveteli: szándékosan ismételjük e két szót. A tájékoztatásnak ez a szigorú, követelmény volta a szocialista társadalmi rend sajátja. Nem téveszthet meg bennünket a fejlett tőkésországok tömegkommunikációs apparátusának sokszínűsége és „szabadsága", amelyre olv előszeretettel hivatkozik az ellenséges propaganda. A burzsoá sajtó valóban sok mindenről ad hírt, de elsősorban felszíni jelenségekről, szenzációkról, melyek legfőbb törekvése a figyelem elvonása a rendszer leglényegesebb problémáiról, más szóval: a közvélemény manipulálása, a gyakran félrevezető információk áradatával az eligazodás lehetetlenné tétele. Nekünk ezzel szemben létérdekünk fűződik az emberek tisztánlátásához. Természetesen nekünk is vannak államtitkaink; bizonyos információk nyilvánosságra hozatalát diplomáciai, gazdasági, olykor még bűnüldözési megfontolások is késleltethetik; ezt a köz, a társadalom érdeke indokolja; de sohasem az, hogy titkaink volnának saját közvéleményünk előtt. Az elmondottak egyértelműen azt bizonyítják, hogy hazánkban semmiféle politikai, társadalmi akadályai nincsenek tájékoztatási rendszerünk további fejlesztésének. Akadályozza viszont néha és helyenként bizonyos hibás szemlélet. A központi párt- és kormányzati szervek közérdekű határozatai nyilvánosságra kerülnek esetenként már az előmunkálatok közben, az előzetes megvitatásra is módot adva. Ezzel szemben egyes üzemi vagy vállalati jellegű döntésekről, kapun belüli problémákról gyakran az ott dolgozók sem tudnak. Egyes helyi szervek vagy vezetők — ez sajnos a nagyüzemi mezőgazdaságra is érvényes — elzárkóznak a tömegtájékoztatási eszközök képviselői elől. Köztük szép számmal — indokolatlanul titkosként kezelnek számukra kellemetlen Információkat — olyanok is akadnak. akik a saját maguk által „költött“ irányelvekre hivatkozva „áltakarékosságból“ a sajtóra — itt konkrétan a mezogazdsági szaksajtóra, köztük lapunkra is gondolunk — való előfizetést is tiltják. Ugyanakkor az irányításukra bízott mezőgazdasági üzemben nagy értékek folynak el a hanyagság vájta mellékcsatornákon. Sajnos, akadnak olyan vezetők is, akík elferdítve tárják fel a valóságos helyzetüket, vagy azért, hogy jobb színben tűnjenek fel, vagy azért, hogy a felsőbb szervek részéről kedvezőbb elbírálásban, nagyobb támogatásban részesüljenek. Közben megfeledkeznek arról, hogy gyakorlatilag az elzárkózás, vagy a valóságnak nem megfelelő tájékoztatás az esetek Az igazi háttér többségében párt- és társadalmi érdekeket sért. A tájékoztatás javításáért, fejlesztéséért nekünk a szerkesztőségekben, a tömegtájékoztatásban dolgozóknak is határozott lépéseket kell tennünk. Munkánk minőségének, frisseségének, pontosságának, megbízhatóságának, elevenségének és kulturáltságé nak szüntelen javításával, mindenek előtt pedig politikai érettséggel, elkötelezetten, az igazsághoz ragaszkodó tisztességgel, a növekvő követelményekhez felnőve kell, hogy végezzük ezt a szolgálatot. Lenin megfogalmazásában „A lap nemcsak kollektív agitátor, hanem kollektív propagandista és kollektív szervező is“, E hármas feladat értelmében, a szocialista sajtó a tömegekhez szól, a tömegeket képviseli. Demokratizmusa alapvetően éppen pártosságában. eszmeiségében és objektivizmnsában gyökerezik. E követelmények megtestesítője az ójságfró. a tájékoztatási mnnka főszereplőié azonban az újságolvasó, a rádióhallgató, a televíziónéző, a dolgozó ember. Aki nemcsak passzív befogadója a tájékoztatásnak: aki kérdez. aki választ kér. aki nem szereti a mellébeszélést, és aki egyre inkább hozzászól, levelet fr vagy feltárcsázza a szekesrtőséget, nyilatkozik munkájáról és életéről, elmondja véleményét, vitázik, közreadja, amit tud, aki számára a tájékozottság és tájékoztatás jog ét kötelesség egyben. Tájékoztatás] rendszerünk — ennek keretében lapunk, a Szabad Földműves — fejlesztésére ma talán az a legjellemzőbb, hogy a vezetők és beosztottak jutnak benne szóhoz, cserélik ki ismereteiket, véleményüket és javaslataikat a legszélesebb társadalmi fórumokon, papunk mindig a falvak lakosságához szólt kezdetben a lenini szövetkezetesítés! eszme propagandistája volt, s mai hitelét, népszerűségét, mozgósító erejét napjainkban Is az adja, hogy — szenzációt hajszoló fordulatokat elkerülve — a korszerű mezőgazdasági nagyüzemi termelés népszerűsítését, a falvak életének megismertetését adja. a lényeg megismerésének igazi olvasói izgalmát párosítja a teljes kép nyújtására törekvő szemlélettel. Igaz hangnemet használva, leglényegesebbnek az emberek — a dolgozó ember — megszólaltatását tekinti, amely szerény lehetőségek között dolgozó kis kollektívánkban az elkötelezett újságírói mnnka bizonyságát erősíti. S az a lap — ezt nem a belső elfogultság diktálja —, amely a falvak dolgozó népének legigazibb érdekeit. tudati felemelkedését szolgálja, amelv egyre inkább a párt gazdaságpolitikájának és az egész társadalom eszmecseréiének az eszköze, megérdemli. tiogv — a jobb feltételek biztosításával további tökéletesítésén közös erőfeszítéssel és felelősséggel munkálkodjunk. Lapunknak nem a magas példányszám, hanem címének vezérlő ereje adja az igazi hátteret. A sajtónap alkalmából köszöntjflk olvasóinkat, az említett háttér szolgálatába állt külső mnnkatárgalnkat, levelezőinket, a bölcsőjénél álló nyomdai dolgozókat, a lapot kézbesítő postai alkalmazottakat, a kommunista újságíróhoz hő, a béke és a társadalmi haladás eszméit, a dolgozó nép történelmi Igazságát szolgáló összes kollégánkat. CSIBA LÁSZLÓ Tóth £va postás a somorjai (Šamorín) Kék Duna Egységes Földműves-szövetkezet öntözőesoportja tagjainak kézbesíti lapunk legújabb számát (Tóth József felvétele) A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezetének indoklása Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága nyilvános vitára bocsájtotta a mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezetét. Az állampolgárok, a szervek és szervezetek javaslataikat és észrevételeiket a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának küldhetik el. A vitát 1987. október 31-én zárják le. I. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI TÖRVÉNY TERVEZETÉNEK POLITIKAI - GAZDASÁGI INDOKLÁSA Ä CSKP XIV. kongresszusa óta Csehszlovákia Kommunista Fártja mezőgazdasági politikájának következetes megvalósítása jelentős sikerhez vezetett. Lényegesen növekedett élelmiszer-önellátásunk, több döntő fontosságú terméknél pedig már el Is értük az önellátást. Jelentős változások következtek be szociális téren, főleg ami az életfeltételeket, a mezőgazdasági és az ipari munkafeltételek közeledését Illett, lényegében már kiküszöböltük a város és a falu közti különbségeket. A CSKP XV», kongresszusa ezért kiemelte a mezőgazdaság stabilizáló szerepét társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésében. A párt és az állam szüntelenül gondoskodik a mezőgazdaság fejlesztéséről, ami megteremti a feltételeket a mezőgazdasági termelés állandó növeléséhez, minőségének Javításához, valamint ahho2, hogy a mezőgazdasági szervek egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a tudományos-műszak! Ismereteket. Mezőgazdaságunknak szakemberei és korszerű technikája van. ami lehetővé teszí, hogy teljes mértékben kiaknázza tartalékait» és egyúttal újabb lehetőségeket teremtsen a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez az élelmiszerek struktúráját és minőségét illetően, miközben állandóan növelhetik az élelmiszergyártás hatékonyságát. Ebben rejlik a mezőgazdaság fő feladata. Jelentősen hozzá kell járulnia a népgazdaság intenzifikáiásához, a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása stratégiai Irányvonalának megvalósításához. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket a gazdasági mechanizmus átalakításéval a mezőgazdasági szövetkezetek területén Is. Az egységes szociális és gazdasági feltételek megteremtése érdekében az irányítás eszközeinek a mezőgazdaságban Is összhangban kell állniuk az egész népgazdaság számára kidolgozott általános alapelvekkel, főleg atní a bérekből és a nyereségből való elvonásokat, az egységes szociális-gazdasági tervezést, az árképzést stb. illeti. A mezőgazdasági termelés objektív sajátosságai azonban, amelyek az eltérő természeti adottságokból következnek, megkövetelik, hogy az irányítás más specifikus eszközeit is alkalmazzuk, ilyen például a mezőgazdaság! adó és a különbözeti földjáradék. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős szerepük van és lesz a jövőben is az egyeséges földmüves-szövetkezeteknek (a továbbiakban „szövetkezet“) és a közös vállalatoknak. Eredményeik egyértelműen megerősítik a lenini szövetkezetesítést terv feltételeinkre vonatkozó alapelvein kiépített mezőgazdasági szövetkezetek előnyeit. Az új szociális-gazdasági körülmények között meg kell teremteni a szükséges politikai, gazdasági és szervezési feltételeket a szövetkezetek és a közös vállalatok további tevékenységéhez, az új jogi szabályozás formájában, amelyben kifejezi a szocialista gazdaság működésének alapelveit, a párt vezető és a szocialista állam irányító szerepének, a demokratikus centralizmusnak következetes érvényesítését, valamint a munkaeredmények szerinti elosztás alapelveit. Ezekből az alapelvekből kiindulva. az efsz-ek X. országos kongresszusán elhangzott észrevételeket kihasználva kidolgozták a mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezetét. Az új törvénytervezet politikai-, -gazdasági célja: — a szocialista mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek további megszilárdítása, a feltételek megteremtése vállalkozói kezdeményezésükhöz a teljes önelszámolás elvei alapján, miközben egyúttal nö a felelősségűk a társadalmi szükségletek kielégítéséért a nép élelmezésében; erre kell kihasználni a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenységek kombinálását a mezőgazdasági és élelmiszer-ipart termelést előkészítő és követő szakaszaival kapcsolatban, beleértve a tudományos-műszaki haladás érvényesítését a mezőgazdasági gyakorlatban; — a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a szövetkezeti földművesek érdekei szorosabban összefonódjanak a szövetkezet, a szövetkezet! kollektíva és a társadalom érdekeivel, miközben jobban ki kell használni a szövetkezeti földművesek munkakezdeményezését, társadalmi aktivitását és felelősségét; — a szövetkezetek egyes formái, a kooperáció és integráció, valamint a nemzetközi együttműködés kialakítására és fejlesztésére vonatkozó szabályok pontosítása,— a szövetkezeti demokrácia megerősítése, ag állam és szervei mezökazdasági szövetkezeti szervezetek iránti viszonyának új értelmezése. U. A MEZÖGAZDASAGI SZÖVETKEZETI TÖRVÉNYTERVEZET LEGFONTOSABB RÉSZEINEK INDOKLÁSA A szövetkezetek vállalkozói tevékenysége A mezőgazdasági szövetkezeteknek lehetőségük nyílik, hogy nagyobb mértékben fejtsenek ki szocialista vállalkozói tevékenységet a társadalom szükségletelnek sokoldalú és hatékony kielégítése, a szövetkezet fejlesztésé, a szövetkezeti koleiktíva és a szövetkezet egyes tagjai gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítése érdekében. A szövetkezet alapvető kötelessége marad továbbra is a mezőgazdasági termelés fejlesztése, miközben ésszerűen kell gazdálkodniuk a mezőgazdasági földterületen, figyelembe véve a környezetvédelem követelményeit. A törvénytervezet meghatározza, hogy a szövetkezetek tevékenysége az élelmiszergyártásra Is kiter|ed, beleértve az olyan tevékenységeket, a(Folytatás a 2. oldalon)
