Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-19 / 37. szám
2 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. szeptember 19. A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezetének indoklása (Folytatás az 1. oldalról) melyek kielégítik a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés szükségleteit e termelést előkészítő és követő szakaszban, valamint a kiszolgáló és kisegítő tevékenységekben. Tevékenysége kiterjed a szövetkezet által előállított áru értékesítésére Is. A szövetkezet más gazdasági tevékenységet is kifejthet, ha ez nem akadályozza a tulajdonképpeni mezőgazdasági teremlést, és ha ehhez a tevékenységhez beleegyezést kapott az illetékes állami szervtől. A tulajdonképpeni mezőgazdasági termelésen kívül a szövetkezetek ugyanolyan gazdasági feltételek közepette fejthetnek ki gazdasági tevékenységet, mint a népgazdaság többi ágazatának szervezetei, beleértve az állami költségvetésbe való befizetéseket is. A törvénytervezet ezáltal meghatározza a szövetkezetek tevékenységének komplex értelmezését, célszerű bevonásukat a társadalmi munkamegosztásba nemcsak a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum keretében, hanem azon kíviil is, beleértve a nemzetközi munkamegosztást is, s ezáltal a szövetkezetek és a közös vállalatok termelési és munkaerő-kapacitásának jobb kihasználását. A szövetkezetek nem használják ki gazdasági helyzetüket az államot, a szervezeteket vagy az állampolgároaat megkárosító jogtalan előnyök megszerzésére. A szövetkezetek és a közös vállalatok viszonya az államhoz A szövetkezetek és a közös vállalatok kötelességeit a társadalommal szemben mindenekelőtt az állam iránti viszonyuk fejezi ki. A törvénytervezet abból indul ki, hogy el kell mélyíteni a központ munkájának koncepciós jellegét, s fokozni kell az irányítás gazdasági módszereinek szerepét. Az illetékes állami szervek az állam gazdasági politikáját mindenekelőtt az alábbiak révén érvényesítik: — a gazdasági és szociális fejlesztés állam) tervével, amely meghatározza a hosszú távú normatívumokat, a döntő jelentőségű névre szóló feladatokat és a korlátolt források limitjeit; — a megteremtett források felhasználására vonatkozó szabályokkal, amelyek az adók és befizetések rendszere által meghatározzák a források felosztását a társadalom és a szövetkezet között, továbbá a fejlesztést alap képzésére és felhasználására, valamint a felhalmozás, a személyi és vállalati társadalmi fogyasztás közti arányra vonatkozó szabályokkal; — az árak meghatározásával, az árképzés és módosítás szabályaival, a többi gazdasági szabályozó, valamint az adásvételi kapcsolatok alapelve! érvényesítésére vonatkozó elvekkel; — a szövetkezetek megalapításával kapcsolatos jogkörökkel, a tevékenység és a hatáskör meghatározásával a gazdálkodás különleges mód)a esetében olyankor, amikor a szövetkezet nem képes hosszabb távon önállóan gazdálkodni. Az állam nem avatkozik be a szövetkezetek és a közös vállalatok operatív tevékenységébe, s ezért nem vállal gazdasági és jogi felelősséget gazdálkodásukért. A törvénytervezet egyúttal feladatul ad|e a mezőgazdasági szövetkezeti szervezeteknek, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal az adott területi egységek fejlesztésében. A nemzeti bizottságok a törvényben meghatározott jogkörüket érvényesítik a szövekezetekkel és a közös vállalatokkal szemben. Az állam az illetékes szervek révén ellenőrzi majd a szocialista törvényesség betartását. Az állami szervek ellenőrző tevékenységében szükség szerint részt vesznek a szövetkezet vagy a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságai annak érdekében, hogy nagyobb legyen tájékozottságuk, emelkedjen szakmai színvonaluk és főleg megerősödjön az ellenőrzésnek a felismeréssel és a helyzet javításával kapcsolatos szerepe. A szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságainak azonban nem áll jogukban, hogy beavatkozzanak a külső ellenőrző szervek hatáskörébe. Ugyanakkor az állami szerv a törvény által meghatározott hatáskörét túllépve nem avatkozhat be a szövetkezet vagy a közős vállalat tevékenységébe. A szövetkezetek és a közös vállalatok kötelessége, hogy szociális és gazdasági információkat adjanak az illetékes állami szerveknek. Az ilyen információk kikérésének és előterjesztésének Terjedelmét tiülön szabályzat határozza majd meg. A szövetkezetek és a közös vállalatok helyzete, gazdasági és társadalmi kapcsolatai A szövetkezeti kollektíva vagyona szocialista szövetkezeti tulajdonban van, a szövetkezeti kollektíva önállóan gazdálkodik vagyonával, és ezért magára kell vállalnia a gazdálkodással járó kockázatokat és felelősséget. A külső kapcsolatokban a szövetkezeti kollektíva felel a vagyonnal kapcsolatos valamennyi kötelezettségéért. A vagyont az képezi, amit a szövetkezetbe bevittek fa föld kivételével) s mindaz, amit a szövetkezet gazdálkodásával megteremtett. A szövetkezeti vagyon védelmének megerősítése érdekében a törvénytervezet rendelkezik a szövetkezeti vagyonnal való gazdálkodás nem szokványos módjáról is azáltal, hogy a vagyon felhasználásáról választott szerv dönt. Vagyontöbblet alatt a szövetkezetnek azt a vagyonát érti a tervezet, amelyre a szövetkezetnek már nincs szüksége saját feladatai teljesítéséhez a gazdasági és társadalmi tevékenységben; felhasználhatatlan vagyon pedig az, amely a termelés! folyamatban (erkölcsileg vagy fiztkatlag) elhasználódott, és már nem tölti be az eredetileg meghatározott szerepet. A törvénytervezet továbbá meghatározza a termelés és a jövedelem felhasználásának sorrendjét úgy, hogy előnyben kell részesíteni az állam Irátni kötelezettségeket, valamint a gazdaság! szerződésekből eredő kötelezettségeket. A szövetkezet csak ezután használhatja fel a megtermett forrásokat a bővített újratermelésre, valamint tagjai társadalmi és egyéni szükségleteinek kielégítésére. Tekintettel a tulajdpn és a gazdálkodás szövetkezett formájára, a törvény csupán a fejlesztési alap kialakításának kötelességét határozza meg. A további alapok kialakítása és ezek felhasználásának raődja a szövetkezetek jogkörébe tartozik. Ezzel összhangban a tervezet azt javasolja, hogy a javadalmazás jobban függjön a szövetkezet gazdasági eredményeitől. A szövetkezet nem fordíthat több eszközt a javadalmazásra, mint amennyit maga megteremtett, és a tag csak olyan összegű Javadalmat kaphat, amely megfelel annak, hogy munkájával személyesen milyen értékben járult hozzá a források képzéséhez. A javadalmazás konkrét formáit és módjait a szövetkezetek a közgyűlés által jóváhagyott szabályzatukban határozzák meg. A szövetkezetek saját jogkörükben, de az általában érvényes elvek keretében határozzák meg a természetbeni juttatások feltételeit. Az érdemek elvéből kiirrrlulva módosul a háztáji gazdálkodás rendszere is. Azokban az esetekben, ha a szövetkezet hosszú távon nem tudja megteremteni a feltételeket az önálló pénzügyi gazdálkodáshoz, a törvénytervezet számol a gazdálkodás különleges rendszerének bevezetésével. Az e rendszer alapján dolgozó szövetkezetnek az állam pénzügyi eszközöket nyújthat a problémák megoldására és a gazdálkodás konszolidálására. Ebben az esetben azonban az illetékes állami szervnek jogában ált, hogy részben korlátozza a szövetkezet jogait, részt vehet az államtól kapott eszközök felhasználására vonatkozó döntésekben fa konszolidációs program révén), valamint a szervezés és az anyagi ösztönzés terén eszközölt változásokban. Amennyiben a konszolidációs program megvalósítása sem vezet a gazdálkodás eredményeinek kívánatos javulásához, a szövetkezet megszűnhet. Az új gazdasági mechanizmusban az Igényes feladatok eredményes teljesítésének feltétele a szövetkezeti földművesek és a közös vállalatok dolgozóinak magas szintű munkakezdeményezése és társadalmi elkötelezettsége. A szövetkezetekben és a közös vállalatoknál működó pártalapszervezetek egyesítik és befolyásolják ezt a közös törekvést, biztosítják a káderpolitika megvalósítását és ellenőrzik a CSKP politikáiénak megvalósítását a szövetkezet és a közös vállalat minden tevékenységében. Ezért az alkotmánnyal összhangban a törvénytervezet rögzíti a párt vezető szerepét az összes mezőgazdasági szövetkezeti szervek gazdasági és társadalmi tevékenységében. A szövetkezett földművesek munkahelyi és társadalmi kezdeményezésére hatást gyakorolnak a Nemzeti Front társadalmi szervezetei is, mindenekelőtt a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a szocialista Ifjúsági Szövetség. A szövetkezeti demokrácia A szövetkezeti demokrácia elmélyítését fejezi ki mindenekelőtt a közgyűlésnek, mint a szövetkezet csúcsszerve jogkörének további bővítése. A közgyűlés eddigi jogköre kiegészül a szövetkezeti alapok létesítésével, az ezek képzésére és felhasználására vonatkozó szabályok meghatározásával, a szövetkezet földalapjának kihasználására vonatkozó döntésekkel. A közgyűlés kizárólagos jogköre magába foglalja a szövetkezet fejlesztésének valamennyi döntő kérdését. így lehetőség nyílik arra, hogy az összes tag véleményt mondjon ezekről a kérdésekről, részt vegyen a döntésekben, valamint ellenőrizze a jóváhagyott döntések és határozatok teljesítését. A szocialista demokrácia elmélyítésének részét képezi a szövetkezeti szervek választási rendszerének tökéletesítése. A választások elvben titkosak lesznek. Ismét az alapvető szervezeti egységek munkakollektivái választják majd a küldöttek testületének tagjait. Ennek a változtatásnak az a célja, hogy a küldöttek testületének tagjai nagyobb felelősséget érezzenek saját munkakollektívájukkal szemben, és ugyanakkor a tagság nagyobb mértékben vegyen részt közvetlenül ennek a választott szervnek a tanácskozásain, döntéseiben és határozatainak valóra váltásában. Megerősödik az elnök helyzete, aki az egyedüli felelős vezető. Ilyen értelmezésben az elnök teljes mértékben felelős a szövetkezet választott szervei határozatainak megvalósításáért és megfelelő teret kap ahhoz, hogy megválassza a határozatok megvalósításának módjait és eszközeit. A tervezet egyúttal abból indul ki, hogy az elnök és a. szövetkezet .vezetősége maga választhatja ki a legkö-, zelebbl munkatársait. Ezért vezetik be, hogy a vezetőség nevezi ki, illetve váltja le a szövetkezet alapvető szervezeti egységeinek vezetőit. Az alapvető szervezeti egységek vezetőinek hatáskörét úgy határozzák meg, hogy ezek a vezetők a jóváhagyott gazdasági terv, a szervezeti szabályzat és a kollektív szervek határozatai keretében önállóan, minden további korlátozás nélkül irányítják a rájuk bízott -munkaterületeket. Utasításaik és rendelkezéseik kötelezőek minden tag számára, és bírságolási jogkört is kapnak, határozataik teljesítéseinek kikényszerítésére. Az alapvető szervezeti egységek vezetőinek feladata, hogv a rájuk bí-' zott területen teljesítsék a szövetkezet tervfeladatait és a szövetkezeti szervek határozatait. A szervezeti egységek kollektívái javaslatot terjeszthetnek a vezetőség elé a vezetőség kinevezésére, illetve leváltására. A törvénytervezet módosítja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyzetét. A szövetség a szövetkezeti tagok társadalmi szervezete és a központi államigazgatási szervek partnere a társadalmi érdekek érvényesítése során. A központi állami szervek kötelessége, hogy megtárgyalják a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével a szövetkezet gazdasági és társadalmi életének alapvető kérdéseit. A szövetség tevékenységét ez a törvény és a szövetség alapszabályzata határozza meg, amelyet az efsz ek országos kongresszusa hagyott jóvá. Tekintettel arra, hogy a törvény meghatározza a szövetkezetek döntő alapelveit, vagyis az állam és a szövetkezetek viszonyát, a szövetkezetek keletkezésének, gazdálkodásának és megszűnésének feltételeit, a szövetkezeti demokrácia ás önigazgatás elveit, a szövetkezet és a tagság viszonyát. nem adnak ki kötelező jogszabályként mintaalap-szabályzatot, az efsz-ek szervezési és munkaszabályzatát stb. A törvénytervezet egyúttal lehetővé teszi 22 érvényes rendelet hatálytalanítását, s ezáltal egyszerűbbé válik a mezőgazdasági szövetkezetek jogi szabályozása. A közös vállalatok ás társulások A törvénytervezet meghatározza a közös vállalatok és társulatok viszonyait, helyzetét, feladatait és terveit. Közös vállalatokat a szövetkezetek és velük együtt más szocialista szervezetek alapíthatnak. Az alapítók az önkéntesség és gazdasági előnyösség elve alapján létesíthetnek közös vállalatokat, és olyan, tevékenységet fejthetnek ki, amilyent az alapítók az állami szerv által jóváhagyott szerződésben meghatároznak, és amelyet bejegyeznek a vállalatok nyilvántartásába. A közös vállalatok keletkezésének, tevékenységének és felelősségének alapelveit az alapítóknak a szerződésben kall rögzíteniük. Az alapvető felelősség az alapítókat terheli és ezért döntő szerepük van a vezetőségben, amely az alapítók és a munkakollektíva akaratát képviseli. Az alapítók mindegyikét egy küldött képviseli. A munkakollektíva a vezetőség egyharmadát saját soraiból titkos szavazással választja meg. Hasonló az eljárás az ellenőrző és revíziós bizottsággal kapcsolatban. Ezért a legfontosabb döntésekhez a szavazatok háromötöde szükséges. A szerződés meghatározhatja, milyen további, kérdések tartoznak a jogkörébe. A felsorolt alapelvek szerint a vezetőség lesz a közös vállalat legfelsőbb képviseleti, önigazgatási és végrehajtási szerve. A feltételezések szerint a már működő közös mezőgazdasági vállalatok a törvénytervezet által megbatározott határidőn belül alkalmazkodnak a közös vállalat új értelmezéséhez. Ez többek között megköveteli, hogy alaposan felülvizsgálják a mezőgazdaságban az eddig megkötött együttműködési szerződéseket. A kétségek kizárása végett a tervezet meghatározza, hogy a közös vállalatnál munkaviszonyban lévő dolgozók dolgoznak. Ezért jogaikat és kötelességeiket a munkajogi, és nem a szövetkezeti rendeletek határozzák meg. Az általános alapelvek keretében az alapítók dönthetnek a közös vállalatok dolgozóinak egyes igényeiről figy például a közös szövetkezeti vállalat vagy az alapító termékeinek megvásárlásáról stb.). A törvénytervezet egves további módosításai A szövetkezetek gazdasági és társadalmi élete alapvető kérdéseire és a tagok munkafeltételeire vonatkozó felsorolt változásokon kívül a törvénytervezet számos más módosítást is tartalmaz. Ilyen például a próbaidő bevezetése a tagság keletkezésekor, a tagok alapvető jogainak és kötelességeinek törvény általi meghatározása, a szövetkezetből való kilépés batáridejének lerövidítése, a szövetkezetből való kizárás törvényes indokainak bővítése, a döntőbizottsági eljárás bevezetése, a nagyüzemi termelésre alkalmatlan gazdasági épületek kihasználásának és a földdel való gazdálkodásnak javítása, a szövetkezeti fegyelemre vonatkozó rendelkezések módosítása. A'törvénytervezet néhány változtatást eszközöl a földterületek és más ingatlanok szövetkezetek általi kihasználásával kapcsolatban. Ezeket a változásokat tükröznie kell a földterület és más mezőgazdasági vagyon termelésben való kihasználásáról szóló 123/1975. Tt. számú törvény módosításának is. * + * A nyilvános vita összegezése után a törvénytervezetet kiegészítik, majd a legfelsőbb párt- és állami szervek elé terjesztik. A Szövetségi Gyűlés előreláthatólag 1988 első félévében vitatja meg, majd jóváhagyja úgy, hogy 1989. január 1-től hatályba léphessen. A törvény hatályba lépése előtti időszakban a szövetkezeteknek ki kell dolgozniuk szervezeti szabályzatukat és más szövetkezeti rendelteiket úgy, hogy a törvényt életbe léptethessék. Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy a 9. ötéves terv előkészítése összhangban álljon a mezőgazdasági szövetkezetek új jogi szabályozásával. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya meg van győződve arról, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusának elmélyítése szellemében a törvénytervezet vitája hozzájárul tartalmának javításához, valamint ahhoz, hogy a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexum dolgozói teljesítsék a 8. ötéves terv feladatait. Steiner Gábor születésének 100. évfordulójára emlékezve Komáromban |Komárno) ünnepi nagygyűlést tartottak Steiner Gábor. a kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen részt v«t1 az SZLKP KB küldöttsége Ľudovít Pezlárnak. az SZLKP KB Eln“k«ége tagiának, a KB titkárának vezeté- I sével, valamint a Nyug?’ »lovákiai kerületi pártbizottság küldöttsége Ivan Knoteknek, a kerületi pártbizottság vezető titkárának ve- I zetésével jelen volt Kovács Béla. a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete, továbbá politikai, társadalmi és kulturális életünk számos más vezető képviselője. Ä forradalmár emléke előtt tisztelgőket Anion Hlaváč, a komáromi Járási pártbizottság vezető titkára köszöntötte, felidézve Steiner Gábor küzdelmes életútját. Ezt követően Ľudovít Pezlár mondott ünnepi beszédet, hogy tisztelettel adózzon Steiner Gábor életének és munkásságának. „Gyümölcsöző tevékenysége a kommunista mozgalom történetének, államunk, valamint a Csehszlovákiában élő nemzetek és nemzetiségek történelmének elválaszthatatlan része. Az olyan személyiségekről, amilyen ő volt, joggal mondhatjuk, hogy művük napjainkban Is jelen van, mivel a forradalmi küzdelmek során formálták a történelmet, létrehozták szocialista jelenünk alappilléreit“ — mondotta bevezetőben Ľudovít Pezlár, majd így folytatta: „Napjaink és a között a kor között, amelyben Steiner Gábor élt, megbonthatatlan történelmi, politikai és eszmei összefüggés van. Folytatódik a harc a világban azért, hogy a dolgozókat felszabadítsák a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alól. Mély forradalmi jellege van társadalmi életünk átalakításának is, amelyet most kezdtünk meg. Ezért a forradalmárok előző nemzedékeinek munkássága szüntelenül jelen van mai életűnkben is. Tudatosítjuk, hogy az átalakításnak a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött igényes feladatait teljesítve mindenekelőtt bátor, becsületes, áldozatkész. a szocializmus ügyét lelkesen támogató emberekre, olyan emberekre van szükségünk, mint Steiner Gábor és nemzedékének képviselői voltak.“ A továbbiakban a München előtti Csehszlovákia bonyolult gazdasági, politikai és társadalmi viszonyait elemezte, a CSKP harcát az elnyomás, a nyomor, a munkanélküliség ellen, amelyhez szervesen kapcsolódott Steiner Gábor munkássága és tevékenysége is. „Mint a párt magyar nemzetiségű tagja és tisztségviselője, Steiner Gábor megkülönböztetett figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek“ — mutatott rá beszédében Pezlár elvtárs, majd párhuzamot vont a burzsoá köztársaság viszonyai és a felszabadulás utáni Csehszlovákia között. „A szocializmusban dinamikusan fejlődött és fejlődik Dél- és Délkelet-Szlovákla is, ahol sok magyar nemzetiségű állampolgár él, A köztársaság ezen részének további gazdasági fejlődéséhez kétségtelenül hozzájárul a Gabčlkovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszer, amelyet szomszédunkkal, a Magyar Népköztársasággal együttműködve építünk. A felismerhetetlenséglg megváltozott a szocialista építés éveiben Steiner Gábor szülővárosa, Komárom Is, amely ma fejlett Iparral rendelkező, korszerű, szocialista város, lakosságának magas az élet- és kulturális színvonala“ — mondotta. A nemzetiségek helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy „A CSKP XVII. kongresszusa é* az SZLKP kongreszszusa határozataival összhangban tovább tökéletesítjük Csehszlovákia belső internacionalizmusát, elmélyítjük a nemzetek és nemzetiségek egységét, megszilárdítjuk a szocialista csehszlovák államiságot.“ Az eredményeket ismertetve szólt a problémákról Is, például, hogy viszonylagosan kevés a magyar nemzetiségű hallgató a felsőoktatási intézményekbon. Végezetül a kor követelményeként jelölte meg, hogy tovább mélyítsük á lakosságnak az Internacionalizmus, a szocialista hazafiság és a csehszlovák államiság szellemében való nevelését.
