Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-11 / 27. szám

2

f

.SZABAD FÖLDMŰVES

1987. július 11

Éltető föld ’87

A közelmúltban a sajtó munkatársai Bratislavában részletes tájékoztatót kaptak a České Budéjovice-i Éltető Föld országos mezőgazdasági kiállítás előkészületeiről. Ebből adunk egy kis Ízelítőt az olvasók, a mezőgazdasági dolgozók és szakemberek, valamint a kiállításra ellátogatni készülők részére.

Az idén az országos mezőgazdasági kiállítást 15. alkalommal és nemzetközi részvétellel rendezik meg. Az eddigi 14 kiállítást összesen 8 millió 726 ezer, a múlt évben 705 ezer látogató tekintette meg. Az idei kiállítás központi jelszava: „önellátás az élelmezésben — a mezőgazdaságiélelmiszer-ipari komplexum döntő feladata“. A kiállítás tematikája a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés belterjes fejlesztésére, minőségének lényeges növelésére és jövedelmezőségének növelésére irányul. Fő küldetése, hogy népszerűsíti a mezőgazdasági-élelmiszer-ipari komplexum és a népgazdaság kiválasztott ágazatainak eredményeit és kilátásait. Az országos mezőgazdasági kiállítás figyelemmel kíséri a mezőgazdasági termelés alapvető nyersanyagainak hatékony felhasználását, ez anyagtakarékossággal kapcsolatos tartalékok mozgósítását és a veszteségek csökkentését.

A 34 hektár területű parkerdőben létesített kiállításon több mint 240 mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, erdőgazdasági, gépinari, vízgazdálkodási és vegyipari vállalat, üzem, valanrnt a Nemzeti Front kiválasztott szervezeteinek részvételével szántóinak. A nemzetközi részvételt a Szovietuniő, Bulgária, Magyarország, az NDK és Lengyelország biztosítja.

Az Idei jubileumi kiállítás hét témakört ölel fel:

1. Élelmiszeripar. Már a kiállítás központi jelszavából Is következtetni lehet, hogy az élelmiszeripar prioritást élvez. A gépek és a technológiai berendezések, valamint az élelmiszeripari termékek bemutatójára főleg a G és az N csarnokban kerül sor.

2. A tudomány és kutatás a lakosság élelmezésének szolgálatában. A Csehszlovák Tudományos Akadémia (T-l) és a Csehszlovák Mezőgazdasági Akadémia (V) e mezőgazdasági jellegű kutatóintézetekkel karöltve — a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak gyakorlati hasznosításával — rendszeresen hozzájárulnak a belterjesítés elmélyítéséhez és az élelmiszer-termelés gazdaságosabbá tételéhez. A kiállításon megkülönböztetett figyelmet fordítanak a biotechnológiai fejlesztés eredményeinek.

3. Növénytermesztés. A mezőgazdasági termelései^ belül a növénytermesztés (P,' T-2) továbbra Is prioritást élvez az állattenyésztéssel szemben. Kulcsfeladata a gabonatermelés és a hektárhozamok növelése, valamint a betakarítási veszteségek csökkentése. Ennek elérése érdekében növelni kell a talaj termőképességét, nagy gondot keli fordítani a tápanyag-utánpótlásra és a növényvédelemre. i

4. Állattenyésztés. Előtérbe kerül a piac állati termékekkel való ellátásának iavítása, továbbá a szaporodásbiológia, a számítástechnika és a biotechnológia adta lehetőségek jobb kihasználása (A. D-l—5, D-7, T-41.

5. Tudomány és technika. A mezőgazdasági gépek és berendezések, főleg az újdonságok bemutatója fZ, III-l, III-4, III-6, IV-5). Az újdonságok mindenekelőtt a betakarítási veszteségek csökkentését, az üzemanyag-takarékosságot, a munkatermelékenység fokozását és a fizikai munka csökkentését szorgalmazzák.

6. Kedvtelés és haszon. A Nemzeti Frontba tömörülő társadalmi szervezetek és szövetségek tagjai — kisállattenyésztők. kertészkedö-k, méhészek, horgászok és vadászok — jelentős szerepet töltenek be a piac gazdagításában, a természet védelmében és az ifiúság e nemes célra való megnyerésében (A, D-9, T-4, U-2j.

7. Külföldi részvétel. A szocialista közösség öt országa — a Szovjetunió (B-4), a Bolgár Népköztársaság fii, a Magyar Népköztársaság fFI, a Német Demokratikus Köztársaság [Hl és a Lengyel Népköztársaság (P-3j — a KGST-tagországok* 2000-ig teriedő komplex tudományos-műszaki fellesztésl programjából kiindulva bemutatja a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért eredményeket, különös tekintettel az élelmiszerprogram megvalósítására.

Az említetteken kívül még kiemelhető a tudománvos-mfiszaki foilesztés az efsz-ekben fB-l 1, az elektronika (E-l) és a jő ötletek börzéje fIII-51 elnevezési! kiállítási részleg. A kiállítás Idején számos szakmai lellegű akclőra kerül sor. Közülük csak néhányat említünk meg. A számítástechnika napjai faugusztus 24—25.), a lézer és a vetőmagvak faugusztus 25.1, a mezőgazdasági gépek napla (szeptember 3.1 stb.

A České Budéjoviee-I Éltető Eüld országos mezőgazdasági kiállítás 1987. augusztus 22-től szeptember B-áig naponta 9-től 18 Óráig tekinthető meg. A rendezők a látogatók kulturális és egyéb igényeinek a. kielégítéséről Is gondoskodnak.

(bara)

A szemléletváltás. Az eddig elhanyagolt, ám annál fontosabb szempontok fokozottabb figvelembevétele. Hogy a devizaforrást lelentő külföldi piac megtartása fontos szemnont. azt nem kívániuk vitatni. De itt is van egy határ, amelyet ba tetxz:k, ba nem, respektálnunk kell! Ez nedie — a közvélemény, a helyzet szülte általános politikai hangulat. Az, amely — mondiuk ki nyíltan — az egyre áldatlanabb helyzet következtében evyre komorul. Nem lehet ez másként, amikor naoonta ezrek kémeseinek hiába az alkatrészboltokben, az autóíavító infihel vekben, miközben kocsijuk már hetek, esetleg h"nanok éta üzemképtelen. Vigasztalhatia-e tán ezeket az embereket az a tény, hogy tavaly Svédországba négyezerötszáz, Svájcba pedig ötezer személygépkocsit exportáltunk? Nem; ők nem az exnorttáblázat mutatóival, hanem az alkatrészboltok elárusítanak vagv az aiitéfavftá vállalatok dolgozóinak tagadé fejmozdnlatalval találkoznak nan nap után. Ami, már csak az érintettek számát tekintve Is, jelentős közvéleményformálő tényező. S ha a szocialista társadalomban valóba'n fontos szerepet tulajdonítunk a tudatformálásért vívott harcnak, végre komolyan fontolftra kell vennünk, hol van az a bizonyos határ, amelyen túl a vélt vagy valfts gazdasági előnyök megszerzése már fthatatlannl az ország közérzetének romlását vonja maga után.

Megismételhetjük a kérdést; ml tehát a teendő? A választ azonban ezek ntán másokra kell bíznunk. Azokra, akik a problémát, az okokat, sőt a következményeket Is legalábl annyira Ismerik, mint ml, újságlrúk akik részt vettünk egy protokolláris sajtfttájékoztatftn; a különbség talár csak annyi, hogy ml az ott elhang zottakbftl kiindulva csupán ennyit te hetünk. Ok viszont — többet is te hetnének. S reméljük, tesznek Is. Ér denies megismételni: az ország han gulata a tét (Vass;

Felkészülten várják a kenyércsatát

(Folytatás az 1. oldalról 1

ságosabb, mintha az aratást később kezdenék el, amikor már a begyűjtési veszteségek lényegesen magasabbak. Az aratás időbeni elkezdése tehát nem jelent türelmetlenséget, úgy kell rá tekinteni, mint korszerű és ésszerű eljárásra, amely nagy mértékben befolyásolja annak sikeres lebonyolítását és eredményességét is. Ezért az aratás elkezdésekor nyert minden óra több napos előnyt jelenthet a befejezéskor. A kezdés természetesen alapos és komplex felkészülést igényel, ahol az egyes részterületek egymásra vannak utalva, és kölcsönösen kiegészítik egymást. A mezőgazdasági üzemektől megkövetelik, hogy aratási tervüket egyeztessék és összhangba hozzák valamennyi érdekelt partnergazdasággal.

Az idei aratást a járásban 342 kombájn végzi, ebből 189 saját, 153 pedig vendég- és partnergazdaságokhól érzik. A kommájnok összetételében is minőségi változás történt: 152 darab E 512-es, 14 pedig E 514-ee, 104 darab E 516-os és 51 Bizon. Mindössze 11 az SZK 5-ös és 6-os. Az idén kisebb az előző évekhez viszonyba az egy kombájnra eső begyűjtési terület: hetven hektárt tesz ki. Ez egyúttal lehetőséget nyújt arra, hogy a munkálatokat „hajrázás“ nélkül, jó minőségben és minimális veszteséggel végezhessék el.

Az aratási aktíván elismeréssel szóltak a géppark javításáról és előkészítéséről. A javítási munkálatok az előző évekkel összehasonlítva tervszerűbben és gördülékenyebben fo'ytak. Ez annak is tuplajdonítható, hogy minden mezőgazdasági üzemben időben felmérték a meghibásodásokat és igényeiket jelezték az illetékeseknek. Annak ellenére, hogy ebben az évben is voltak problémák néhány alkatrész-típus beszerzésével, (főleg az E 512-es kombájnoknál a TGL csapágyak, ékszíjak és egyéb alkatrészek) az elmúlt évhez viszonyítva bizonyos javulás tapasztalható. Fontos lenne azonban, hogy az Agrotechnika n. v., valamint a Gép- és Traktorállomások vezérigazgatósága gyorsabban és hatékonyabban számolják fel a még fellelhető hiányosságokat ezen a téren.

Minden mezőgezdaságl üzem elegendő mennyiségű üzemanyaggal és kenőanyaggal rendelkezik. Ugyanakkor fontos, hogy maximálisan betartsák a takarékossági intézkedéseket és a gépparkot gazdaságosán üzemeltessék. Л gabona elszállítását a mezőgazdasági üzemek 162 tehergépkocsival és 116 pótkocsival ellátott traktorral fogják végezni.

Az aratást előkészületek szerves részét képezi a gabona szárítása, raktározása és utókezelése. Ennek megfelelő előkészítése annál Inkább is előtérbe kerül, mivel az eddigi kilátások alapján nagy mennyiségben kell biztosítani ezen munkálatok elvégzését, hiszen jő termést érlel a határ. A szakemberek előzetes becslése szerint 153 ezer 728 tonna gabonatermés várható, ebből 116 ezer 134 tonna búza, 1858 tonna őszi árpa, 35 ezer 496 tonna tavaszi árpa és 240 tonna zab. Ezenkívül 1941 tonna repce, 3 ezer 268 tonna borsó, 52 tonna bab, 1459 tonna lencse és 86 tonna bükköny betakarításával számolnak. Az előző évek gyakorlatából tudják, hogy a begyűjtési munkálatok végzését nagyban befolyásolja a gabona szárítása. Ennélfogva kulcsfontosságú a szárftókapacltások üzemeltetésének maximális kihasználásai A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat naponta 8 ezer 990 tonna, a szövetkezetek és állami gazdaságok 3 ezer 670 tonna, egyéb kapacitások által pedig 1100 tonna gabona szárítását tudják végezni. Ilyen kapacitás mellett tehát elengedhetetlenül szükségéé ezen berendezések két- és háromműszakos üzemeltetése. Ezért intézkedéseket foganatosítottak az egyes gazdaságok közötti hatékony együttműködésre és a kidolgozott harmonogram következetes betartására. A mezőgazdasági üzemeknek aratási munkatervükben a kombájnok napi teljesítménye mellett fel kell tüntetniük a szárítási kapacitásukat ts és szükség esetén szerződésileg kell biztosítani a gabona szárítását.

Különleges gondoskodást igényel a vetőmagvak kezelése. A járásban a kísérleti parcellákon és a kijelölt helyeken ebben az évben összesen 8 ezer 796 tonna vetőmagot termelnek, ebből 6 ezer tonna a búza, 1500 tonna a tavaszi árpa, 300 tonna az őszi árpa és 150 tonna a zab. Ezenkívül még 65 tonna lencse, 350 tonna borsó, 61 tonna bükköny vetőmagot kell megfelelő minőségben utánkezelni. Természetesen ezeknek a terményeknek a begyűjtésére is maximálisan oda kell figyelni, hiszen a vetőmagtermesztés jelentősége messze túlnő a járás határain, és nagyban meghatározza a gabonaprogram teljesítését az elkövetkező években.

Egyre nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdasági üzemekkel szemben a megtermelt gabona raktározása. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat raktárkapacitása 152 ezer 550 tonna, míg az egyes mezőgazdasági üzemek összesen 121 ezer 430 tonna elraktározását tudják biztosítani. Annak ellenére, bogy mennyiségileg összhang van a tervezett termésmennyiség és a raktározási lehetőségek között, mégis szükséges, hogy jó szervezőmunkával biztosítsák a felvásárlás folyamatos menetét. A járási Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat óránként 680 tonna,, naponta 9 ezer tonna gabonát tud felvásárolni. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy ezzel egyidőben folyik a kenyérgabona és a sörárpa felvásárlása Is. s ezek külön raktározást igényelnek.

A munkaszervezés színvonala nagyban kihat a szalmagyűjtésre is. Az

idei év tapasztalatai igazolják, menynyire fontos az állatok etetésére és aimozására való elegendő mennyiségű és jóminőségű szalma biztosítása. A tanulságokat le kell vonni és már az aratáskor meg kell alapozni a szalmakészletek biztosítását. E célbői szükséges a legjobban bevált technológia alkalmazása, a szalma gyors és jó minőségű kážalozása. Az aratási munkatervekből ezért nem hiányozhatnak a begyűjtésnek ezek a kritériumát, a megfelelő munkaerő, és a technikai felkészültség elemzése. A kazlak helyét előre ki kell jelölni a közlekedési távolságok és lehetőségek figyelembe vételével. A műszaki ellátottság ezen a téren is megfelelő, hiszen 55 magasnyomású és 5 nagy teljesítményű prés áll rendelkezésre, ezekkel naponta 300 hektáron végezhető el a szalmagyűjtés. Ezenkívül valamennyi technikai berendezést kihasználnak, hogy a szalmagyűjtsét és a kazalozást jó minőségben elvégezhessék.

Az aratási munkálatok gyors és jó minőségű elvégzésével egyidőben el kell kezdeni a tarlóhántást és a másodvetést. Az őszi keverékek nagy mértékben meghatározzák a takarrpányalap biztosítását. Ennek megfelelően az Idén 5 ezer 556 hektáron vetnek másodnövényeket, ez 1 ezer 124 hektárral több, mint tavaly volt. Vetésüket rögtön a repce és a tavaszi árpa betakarítása után fogják előelőkészíteni, főleg azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol biztosítani tudják öntözésüket.

'Az aratási munkálatok magas szintű lebonyolítása nem képzelhető el a dolgozó emberekről való gondoskodás, a munkakörülmények Javítása nélkül. Ezzel egyidőben ellenőrzik a munkavédelmi előírások, tűzbiztonsági rendelkezések betartását.

A járási aratási aktívaértekezleten többször is elhangzott, hogy a mezőgazdasági üzemeknek kedvező vagy kedvezőtlen időjárás esetén egyaránt helyt kell állni, ezért aratási tervüknek tartalmaznia kell mindkét változatot.

A járás és a mezőgazdasági üzemek vezetői tudatosítják, hogy az aratás nemcsak a gazdasági-műszaki feladatok teljesítését jelenti, hanem fontos pulitikai feladat is, amely növekvő igényeket és elvárásokat támaszt a mezőgazdasági üzemek pártbizottságai, a gazdaságok vezetésével, az egyes kollektívákkal és egyénekkel szemben is. Ezt figyelembe véve mindent megtesznek annak érdekében, h°gy az idei gazdag termés mielőbb jő minőségben biztos helyre kerüljön.

SVINGER ISTVÁN

\

Aligha kell bárkinek bizonygatni, hogy hazánkban a személygépkocsipark nagyobbik hányadát a hazai gyártmányú Skoda személyautók képezik. Egészen pontosan: az 1PÖ6-OS kimutatások szernt a hazánkban magántulajdonban lévő személygépkocsik 63 százaléka Skoda márkájú volt, vagyis a túlsúly a többi márkával szemhen több mint nyíl- 1 vánvaló. Az alább következők tehát I a hazai autósok többségét érintik közvetlenül, és — sajnos — valószínűleg kellemetlenül.

A Skoda-személygépkncsik pótalkatrész-ellátásának problémáiról lesz sző; erről a témáról tartottak a közelmúltban sajtótájékoztatót a Mototechna n. v. vezető dolgozói. Az egész értekezlet alaphangját az autósok számára sajnos túlságosan is iól Ismert probléma adta meg: a mármár akuttá váló, s egyre több alkatrészre kiterjedő hiány. A listát felsorolni e helyütt nemcsak fölösleges lenne, hanem lehetetlen is, hiszen jelenleg 196 — írd és mondd: százkilencvenhat — azoknak a Skodapótalkatrészeknek a száma, amelyek a belföldi piacon hiánycikknek számítanak. A Skoda-tulaidnnosok már gondolkodás nélkül fújhatnák is: kuplungtárcsa és -csapágy, k'pufogá,

H 4-es égő, vízszivattyú-tömítés, szélvédő üveg, lég- és olajszűrőbetét, „tizennégyes“ gumiabroncs és Így tovább ... Ha ilyen állapotok közepette az illetékesek nyilatkozni kívánnak, érthető, hogy felcsillan a remény: javulás várható végre. Ne keltsünk azonban fölöslegesen illúziókat, mert nem ez történt.

Szó se rftla: a Mototechna vezető dolgozói meglehetős részletességgel feltárták a bajok okait. Megtudhattuk, hogy a vállalat csupán a „közbülső láncszem“ szerepét tölti be az alkatrészellátás mechanizmusában, mivel csupán felvásárolja, elosztja és árusítja, de nem állítja elő a termékeket. Ebből pedig egyenesen következik, hogy mind a mennyiség, mind a minőség terén ki van téve a gyártó vállalatok kénye-kedvének. Ékesszólóan beszélnek erről a legutóbbi — a tavalyi, illetve az idei első negyedévi — statisztikai adatok, amelyek szerint a Mototechna n. v. által megrendelt pótalkatrészeket a különböző gyártó vállalatok érték és tételszám tekintetében egyaránt átlagosan csupán 60—65 százalékban tudták leszállítani . . . Ráadásul az amúgy sem elegendő, a hazai szükségletet sem fedő mennyiség elosztásánál mind a mai napig feltétlen előnyben részesül a külföld, ti. azok az országok, amelyekbe személygépkocsikat exportálunk; ott az akadozó pótalkatrészellátás szükségszerűen a piac elvesztését vonná maga után.

Ezek ntán önként adódik a nagyon is egyszerű kérdés: miért van kevés

mindenből? A válasz sajnos —

ugyanilyen egyszerű: a gépkocsigyártást a növekvő igények miatt évről évre bővítenünk kell, a devizaforrást jelentő export növelésénél is élünk nťnden új piaci lehetőséggel, s megfeledkezünk arról, hogy mindezzel a pótalkatrészgyártásnak és a szervizhálózatnak is lépést kellene tartania. Ez megoldhatatlan, ha a gyártókapacitás hosszú évek éta változatlan s egyre jobban elmarad az igények mögött. Jelenleg tehát nagyjából így fest a helyzet: a gyártó vállalatok kapacitását egyre Jobban lekötik a késztermékek, vagyis az egyre több úi gépkocsi előállítása, m>nek következtéfiz ország fiamiiaia a tét

ben egyre kisebb mennyiségben tudnak pótalkatrészt előállítani; ennek az egyre fogyó mennyiségnek egyre nagyobb hányadát vagyunk kénytelenek külföldre szállítani; a határainkon beiül maradt, egyre kisebb készletre évről évre bővülő géppark jut. ördögi kör, látszólag kiúttalan helyzet, sőt a jelenlegi állapotokat tekintve nemcsak látszólag; az elkerülhetetlen következményt, a már kré nikussá vált alkatrészhiányt egyre gyakrabban és egyre többen érezzüi a saját bőrünkön.

Ez az a pont, ahol akár be Is fe jezhetnénk, ha csupán ama bizonyos sajtótájékoztatón elhangzottakról é reznénk kötelességünknek beszámol ni. A jelenség Ismert, az okokra rá mutattunk — de szabad-e Itt megáll nunk? Megoldhatő-e egy százezreké érintő probléma pusztán az okok fel tárásával? A válasz teljesen nyilván való: nem. Ez legfeljebb az első lé pés lehet. Másodikként okvetlenül fe kell tennünk a kérdést: mi a teendő'

fi Jlasznosm" szellemében

(Folytatás az 1. oldalról)

ra, állásfoglalásra, véleménynyilvánításra, vitára késztetik az olvasót. Szavatolnunk kell továbbá azt, hogy ezek a vélemények napvilágot is látnak — elvégre, ha nyíltságról és demokratizmusról beszélünk, annak ez a legelemibb feltétele. Ne felejtsük el: egy országban élünk, ezért foglalkozásra. társadalmi pozícióra való tekintet nélkül a céljaink is csak egyek lehetnek. A megvalósításukhoz már természetesen ki-ki a maga szakterületén, a maga lehetőségeihez képesti járuljon bozzá elsősorban, de van ennek egy olyan metszete, találkozási pontja, amely mindenki számára azonos lehetőségeket jelent. Az állásfoglalás, a véleménynyilvánítás szabadsága, amely a társadalom egyik legnagyobb megtisztító ereje. Teret kell biztosítanánk számára, ösztönöznünk, építenünk kell: nemcsak kongreszsusunk határozatai, de a társadalom legalapvetőbb érdekei is ezt várják el tőlünk.

VASS SYULA