Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-12 / 36. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja

1987. szeptember 12. ir 38. szám ★ XXXVIII. évfolyam ic

Are l.- *Ce

' A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete

A mezőgazdasági szövetkezetek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista gazdasági rendszerének elválaszthatatlan részét képezik, s alapvető feladatuk a társadalmi szükségletek kielégítése a nép élelmezésében.

A CSKP XVII. kongresszusán előirányzott gyorsítási stratégia a mezőgazdasági szövetkezetektől Is megköveteli a munkatermelékenység dinamikájának, s az egész útratermelést folyamat hatékonyságának alapvető növelését, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek intenzivebb kihasználásával, a nemzetközt szocialista munkamegosztás kiszélesítésével, valamint a szövetkezeti földművesek tapasztalatainak és alkotó erőinek cselekvő érvényesítésével.

Az egységes földműves-szövetkezetek és a közös vállalatok gazdasági és társadalmi feladataikat a CSKP politikájával összhangban valósítják meg. Az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös vállalatoknál működő pártszervezetek ezek kollektíváinak politikai magvát alkotják. A pelitikal vezetés eszközeinek érvényesítésével egységesítik a szövetkezeti szervek és kollektívák, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek törekvéseit az össztársadalmi szükségletek kielégítésére. Gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról, s érvényesítik a pártellenőrzés jogát.

A Nemzeti Front társadalmi szervezetei az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös vállalatoknál, saját szabályzataikkal összhangban, részt vesznek a dolgozók alkotó kezdeményezésének a fejlesztésében, valamint a gazdasági és szociális tevékenység eredményeiért viselt felelősségük növelésében.

Ezekkel az üj követelményekkel összhangban kell lennie a mezőgaz dasági szövetkezeti tevékenység jogi rendezésének, amely elsősorban az önkéntesség és a szövetkezeti demokrácia alapelveire épül, beleértve a szocialista önigazgatást, valamint a tagok, az egységes földműves-szövetkezetek és az egész társadalom érdekeinek egységes érvényesítésére, a tervszerűségre és a szocialista vagyon védelmére.

A szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom említett alapelveiből kiindulva, a következő törvényt javasoljuk elfogadásra:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

1. cikkely .

(1) Az egységes földműves-szövetkezet (a továbbiakban „szövetkezet“),, amely a tagok önkéntes egyesülése alapján jött létre mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari és egyéb tevékenységek végzésére, szocialista árutermelő szervezet, amely vállalkozói tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervével összhangban valósítja meg (a továbbiakban „állami terv“), a saját számlára való gazdálkodás (teljes önelszámolás) és a szövetkezeti demokrácia alapelveihez Igazodva.

(2) A szövetkezet a tulajdonában lévő vagyonnal gazdálkodik (a szövetkezeti kollektíva tulajdona), vagy olyan vagyontárgyakkal, amelyek szövetkezeti vagy más szocialista társadalmi használatban vannak. A szövetkezet köteles ezt a vagyont gyarapítani, minőségileg fejleszteni, teljes mértékben, célszerűen és gazdaságosan kihasználni, védelmezni, s eközben gondoskodni a környezetvédelem követelményeinek betartásáról.

(3) A szövetkezeti kollektive mint a szövetkezet gazdája saját ügyelt a közgyűlés és a választott szervek által Intézi, a Jogi előírásokkal és a szövetkezet szervezeti szabályzatával összhangban. A szövetkezet saját számlájára gazdálkodik, s az esetleges gazdasági veszteségek kockázatát is viseli; teljes gazdasági felelősséget visel gazdálkodásának eredményeiért, amelyektől közvetlenül függnek a szövetkezeti kollektíva és az egyes tagok bevételei.

(4) A szövetkezet egyúttal társadalmi szervezet Is, amely hozzájárul a társadalmi viszonyok fejlesztéséhez, s tevékenységével elősegíti tagjai szociális és kulturális kielégílését.

S. cikkely

A szövetkezet:

— az állami tervvel összhangban elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztéséről gondoskodik;

— teljes mértékben kihasználja az egész földalapot, valamint a további termelőeszközöket és forrásokat a szocialista társadalom növekvő szükségleteinek és követelményeinek kielégítésére;

— a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítésével, a munkaszervezés és az irányítás haladó módszereinek és formáinak bevezetésével növeli a termelés Intenzitását és hatékonyságát;

— támogatja a tagok munkakezdeményezését a szövetkezet feladatainak teljesítésében, s kialakítja a feltételeket az Irányításban és a szövetkezeti ügyek igazgatásában való részvételükhöz, a szövetkezeti demokrácia alapelveinek megfelelően;

— elősegíti a tagok politikai és szakmai fejlődését;

— a társadalom érdekeivel és szükségleteivel összhangban a tagok gazdasági, szociális és társadalmi szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére törekszik.

3. cikkely

(1) A szövetkezetek egymás között és más szocialista szervezetekkel (a továbbiakban csak „alapítók“) célszerű együttműködést szervezhetnek azzal a céllal, hogy jobb feltételeket alakítsanak ki feladataik teljesítéséhez.

(2) Az együttműködést az egyenlőség és a gazdasági előnyösség alapelveiből, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tevékenység egyéb alapelveiből kiindulva valőtsítják meg,, a szövetkezeti együttműködésre vonatkozó írásos szerződés alapján, rendszerint olyan formában, amelynél új szervezet (közös vállalat) jön létre, mégpedig olyan formában, ahol nem keletkezik új szervezet (társulás).

4. cikkely

Á szövetkezet és a közös vállalat viszonya az államhoz

(1) Az állam gazdasági szabályozók és jogi előírások útján kialakítja a feltételeket a szövetkezet és''a közös vállalat gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

(2) A szövetkezet és a közös vállalat közvetlenül veszi át az állami tervből eredő feladatokat, főleg gazdasági normatívumok, megjelölt feladatok és limitek formájában; az állami terv azt is meghatározza, hogy ezek közül melyek a kötelezőek.

(3) Az állami szervek a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységét csak a jogi előírásokban meghatározott esetekben és módon Irányíthatják. Az az állami szerv, amely a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okoeott, köteles ezt megtéríteni. Az anyagi kár megtérítésének a feltételeit és terjedelmét, valamint azokat az eseteket, amikor kártérítésre nem kerül sor, külön előírás szabályozza.

(4) A szövetkezet és a közös vállalat köteles nyilvántartani a munkaeredményeit, gyűjteni a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó Információkat, s köteles bemutatni évi zárszámadását az illetékes állami szervnek, valamint a Csehszlovák Állami Bank Illetékes részlegének. Ä szövetkezettől és a közös vállalattól csak külön előírásokban meghatározott terjedelemben lehet megkövetelni a gazdasági és szociális információk előterjesztését.

5. cikkely

(1) Ä szövetkezet és a köyös vállalat a szocialista vállalkozás és a gazdasági verseny alapelvel szerint fejleszti gazdasági tevékenységét, A

szocialista vállalkozás alatt a jogrend által nyújtott lehetőségek teljes kihasználása értendő, az e törvényben meghatározott kötelességek tiszteletben tartása mellett, azzal a céllal, hogy a szövetkezet és a közös vállalat rendeltetésével összhangban sokoldalúan és hatékonyan, minimális költségráfordítással elégítse ki a szocialista társadalom szükségleteit.

(2) A szövetkezet és a közös vállalat nem használhatja ki gazdasági helyzetét jogtalan előnyök szerzésére az állam, más szervezetek vagy az állampolgárok rovására, s felelősséget visel a jogtalanul szerzett anyagi előnyökért.

8. cikkely

(1) Az állami szervek ellenőrzik a szocialista törvényesség betartását a szövetkezetekben és a közös vállalatoknál. Ezt a tevékenységüket szükség szerint végzik a szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságainak részvételével.

(2) A szövetkezetben és a közös vállalatnál csak azok a szervek folytathatnak ellenőrző és revíziós tevékenységet, amelyek ellenőrzési funkcióit törvény szabályozza. A revíziók és az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy elősegftsék a hatékonyság növelését a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági és társadalmi tevékenységében.

7. cikkely

A szövetkezetek konferenciái és kongresszusai

(1) A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének megtárgyalása céljából összehívják a konferenciákat és országos kongresszusaikat.

(2) A szövetkezetek országos kongresszusát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának (a továbbiakban csak „szövetség“) a javaslata alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, rendszeriét öt év alatt egyszer.

8 cikkely Együttműködés a nemzeti bizottságokkal

'A' szövetkezet és a közös vállalat gazdasági és társadalmi tevékenysége keretében szorosan együttműkötHk főleg a helyi (városi) nemzeti bizottsággal, az adott nemzeti bizottság területi körzetének gazdasági és szociális fejlesztésében. Tevékenységüket folytatva kötelesek figyelembe venni az Illetékes nemzeti bizottságok saját hatáskörükben hozott döntéseit

MÁSODIK RÉSZ A szövetkezet keletkezése.

gazdálkodása és megszánése

8. cikkely

A szövetkezet keletkezése

(1) Ä szövetkezet alapítással, egyesítéssel vagy felosztással keletkezik.

f2) A szövetkezet keletkezéséhez szükség van:

a) az alakuló közgyűlés alapítására vonatkozó határozatára;

b) a szövetkezet szervezett szabályzatának az elfogadására;

c) a szövetkezeti szervek megválasztására.

18. cikkely '

(1) Ä szövetkezet attól a naptői kezdve érvényesítheti kifelé Jogait és kötelességeit, amikor beírták a vállalatok nyilvántartási jegyzékébe.

(2) A vállalati jegyzékbe való beíráshoz a Jelentkezést a szövetkezet vezetősége terjeszti elő, s ehhez köteles csatolni a szövetkezet szervezeti szabályzatát, valamint az illetékes állam! szerv jóváhagyását.

11. cikkely

A szövetkezet szervezeti

szabályzata

fl) Ä szövetkezeten belül alapvető előírás a szövetkezet szervezeti szabályzata, amelyet a szövetkezet ezzel

a törvénnyel és más jógi előírásokkal összhangban dolgoz ki.

(2 A szövetkezet szervezeti szabályzatának tartalmaznia kell:

a) a szövetkezet nevét és székhelyét;

Ы a szövetkezet tevékenységének tárgyát;

c) a szövetkezeti alapok képzésének és felhasználásának a szabályozóit;

d) a tagok jogait és kötelességeit; el a szövetkezet belső szervezeti

felépítését, vezetését és igazgatását;

f) a szövetkezet és a szövetkezeti szervek társadalmi szervezetként folytatott tevékenységének a tartalmát;

g) a fegyelmi eljárás szerveinek meghatározását és jogkörét;

h) az ebből a törvényből eredő egyéb feladatköröket.

(3) A szövetkezet saját szükségleteinek és a helyi feltételeknek megfelelően más kérdéseket Is rendezhet szervezeti szabályzatában.

12. cikkely

(11 A szövetkezet gazdasági tevékenységének a tárgya: a) az ésszerű gazdálkodás a szövetkezet használatában levő mezőgazdasági földalappal, erdőterülettel és halastavakkal;

bl a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelése, beleértve az Ilyen termelés ellátásához szükséges egyéb tevékenységeket;

c) a szövetkezetben előállított áru értékesítése.

(2) A szövetkezet gazdasági tevékenységének a tárgyát — az illetékes állami szerv előzetes Jóváhagyása alapján — más gazdasági tevékenységek Is képezhetik, ha azok végzése nem történik a mezőgazdasági földalap ésszerű kihasználásának és a szövetkezet mezőgazdasági termelésének a rovására.

13. cikkely

(1) A szövetkezet saját gazdasági terve szerint gazdálkodik, amelynek biztosítania kell az állami tervből eredő kötelező feladatok teljesítését, s amelynek megkötött gazdasági szerződésekből kell kiindulnia, a terv kötelező a szövetkezet minden szerve és tagja számára.

(2) A szövetkezet termelési eredményeit és jövedelmeit elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeinek teljesítésére, a gazdasági szerződések teljesítésére, saját bővített árutertnelésének biztosítására, valamint tagjai társadalmi és személyi szükségleteinek kielégítésére használja fel.

(3) A szövetkezet köteles fejlesztési alapot létrehozni, amely a tudományos-műszaki fejlesztés és a beruházások fedezésére szolgál, szükségleteinek megfelelően további alapokat le létesíthet.

14. cikkely

A szövetkezeti vagyon kezelése e gazdálkodás szokásos formáin kívül

(1) A szövetkezet a szokásos gazdálkodás keretein kívül tulajdonába vehet más szervezetektől vagy állampolgároktól származó tárgyakat. Ezeket csak akkor vásárolhatja meg pénzért, ha gazdasági vagy társadalmi tevékenységével kapcsolatos feladataihoz szükségesek, az érvényes árelőírásokkal összhangban.

(2) A szövetkezet a fölösleges vagy felhasználatlan vagyontárgyait átruházhatja más szocialista szövetkezetekre vagy állampolgárokra, ha azokra tartósan nincs szükség.

(3) A szokásos gazdálkodás keretein kívül vagyonszerzésről, valamint a fölösleges és a szükségtelen vagyontárgyak átruházásáról a közgyűlés (a küldöttgyűlés) dönt. A szövetkezet szervezett szabályzata olyan feltételeket is meghatározhat, amikor a döntés a vezetőség hatáskörébe tartozik.

1.8. cikkely

A szövetkezet különleges gazdálkodási rendszere

(1) Azt a szövetkezetei, amely hosszú távon nem képes önállóan gazdálkodni, az Illetékes szerv pénzügyi támogatásban részesítheti, s ennek felhasználását különleges gazdálkodási rendszer bevezetéséhez köti.

(2) A különleges gazdálkodási rendszer főleg abban nyilvánul meg, hogy meghatározza;

a) a konszolidációs programok kidolgozásának és ellenőrzésének a módszereit;

b) a szövetkezet szervezeti felépítésében és az anyagi ösztönzés területén előirányzott változtatásokat.

18. cikkely

A szövetkezet megszűnése

(1) A közgyűlés határozatot hozhat a szövetkezet megszüntetéséről,

ha:

a) a szövetkezet tartósan elveszíti a földalapját;

b) felosztódik vagy más szövetkezethez csatlakozik;

c) hosszú távon nem képes önál^ lóan gazdálkodni, s a különleges gazdálkodási rendszer bevezetése nem eredményezett javulást.

(2) A szövetkezet megszüntetéséről a b, és c pontok szerint csak alapos előkészítés és helyzetelemzés után hozható döntés, amely kimutatja, hogy ez az Intézkedés társadalmi szempontból hasznosnak minősül.

(3) A szövetkezet a c) pont szerint leghamarabb három év eltelte után szűnhet meg a különleges gazdálkodási rendszer bevezetésétől számítva.

17. cikkely

(1) Az új szövetkezetbe csatlakozó szövetkezet felszámolás nélkül szűnik meg a vállalati jegyzékből történt törlés napján. Hasonlóan szűnnek meg azok a szövetkezetek Is, amelyek mér létező szövetkezetekhez csatlakoznak.

(2) Az új szövetkezet, Illetve az a szövetkezet, amelyhez más szövetkezetek csatlakoztak, átveszik a megszüntetett szövetkezetek jogait és kötelességeit, valamint ezek vagyonát; a megszüntetett szövetkezetek tagjai az egyesült szövetkezetek tagjaivá válnak.

18. cikkely

(1) Ä felosztásra kerülő szövetkezet közgyűlése meghatározza, hogy a szövetkezet hány új szövetkezetre tagozódik, valamint azt Is, hogy miként oszlanak meg a szövetkezet jogai, kötelességei és vagyontárgyai az új szövetkezetek között, s az egyes tagok jogos érdekeit figyelembe véve azt is meghatározzák, hogy az egyes tagok a szövetkezetek közül melyekbe mennek át.-(2) A felosztott szervezet azon a napon szűnik meg, s jogai, kötelességei és vagyontárgyai akkor mennek át az új szövetkezetekbe, amikor ezeket beírják a vállalati jegyzékbe, mégpedig a felosztott szövetkezet közgyűlése által meghatározott terjedelemben. Ezen a napon a felosztott szövetkezetek tagjává válnak.

19. cikkely

A szövetkezet megszüntetése a vállalati jegyzékből való törlés napján válik jogérvényűvé.

HARMADIK RÉSZ A szövetkezet irányítása és szervezése

20. cikkely

A szövetkezet irányítása

fi) A szövetkezet választott szervei a küldöttek testületé, a vezetőség, az elnök, az ellenőrző és revíziós bizottság és a döntőbizottság. Titkos szavazással választják őket.

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett szervek megbízatási időszaka a küldöttek testületé kivételével öt év; a küldöttek testületének megbízatást Időszaka három év.

21. cikkely

(1) A választott szervek összetétele meg kell hogy feleljen a szövetkezet belső ellenőrzésének és tagjai

(Folytatás a 2. oldalon)

á

Г