Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-12 / 36. szám

2

SZABAD FÖLDMŰVES

1987. szeptemSer 12. i

\

(Folytatás az 1. oldalról]

szociális összetételének.

(2) A küldöttek testületé tagjainak száma legalább ötszöröse legyen a vezetőség tagjai számának. A vezetőségnek 7—29 tagja, a többi választott bizottságnak 3—11 tagja van.

(3) A szövetkezet választott szervei tagjainak konkrét számát a szövetkezet szervezeti szabályzata határozza meg.

(4) A közgyűlés és a választott szervek határozatképesek, ha jelen van tagjainak több mint a fele, a határozat érvényességéhez szükséges a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértése.

22. cikkely A közgyűlés

(1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a közgyűlés, amelyen a tagok a szövetkezet ügyeinek irányítására és Igazgatására, valamint a szövetkezet tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó jogokat gyakorlják.

(2) A közgyűlés szükség szerint ülésezik, de félévente legalább egyszer, esetleg évente egyszer, ha a szövetkezetben megválasztották a küldöttek testületét.

(3) A közgyűlést össze kell hívni, ha ezt kívánja a szövetkezet tagságánag legalább egyharma, avagy az ellenőrző és revíziós bizottság.

(4) A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a szövetkezet szerveinek és egyes taglalnak választása, esetleg vtszabívása, kivéve a küldöttek testületét;

b) a szövfttkezett szervezeti szabályzatnak, módosításainak és kiegészítéseinek jóváhagyása;

c) a középtávú és végrehajtási gazdasági terveknek, valamint a szövetkezet továbbfejlesztése koncepcióinak jóváhagyása;

d) a szövetkezett alapok létesítése;

e) a zárszámadás jóváhagyása;

f) a döntések a szövetkezet földalapjáról;

g) döntések a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy felszámolásáról:

h) döntések a szövetkezet és a tevékenységét érintő további fontos kérdésekről, amennyiben ezt megszabja ez a törvény, vagy a szövetkezet szervezeti szabályzata, esetleg, a közgyűlés fenntartotta magának a döntés Jogát. i

23. cikkely

A küldöttek testületé

fi) A szövetkezet szervezeti szabályzata határozza meg, lesz-e a szövetkezetben küldöttek testületé, amely a ftözgvűlés Jogaival rendelkezik. Kivétel ebből:

a) a szövetkezeti szervek választása, esetleg visszahívása;

b) a szövetkezeti szervezeti szabályzat jóváhagyása;

c) az éves zárszámadások jóváhagyása;

d) döntések a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy felszámolásáról.

f2) A küldöttek testületé szükség szerint ülésezik, de legalább negyedévente egyszer, kivéve azt a negyedévet, amelyben a közgyűlés ülésezik.

24. cikkely j

Ä közgyűlés és a küldöttek testületé ülését a vezetőség hívja össze, amely előkészíti tanácskozásukat is.

25. cikkely

A vezetőség

(1) . A vezetőség biztosítja és ellenőrzi a közgyűlés határozatainak megvalósítását és rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről.

(2) A vezetőség szükség szerint ülésezik, de havonta legalább egyszer. Az állami szerv javaslatára egybe kell hívni, ha előfordul a szövetkezeti jogszabályok megsértése, az ellenőrző és revíziós bizottság javaslatára pedig akkor, ha felszólítását nem követte a hiányosságok kiküszöbölése.

(3) A vezetőség, a közgyűlések (a küldöttgyűlések) közti időszakban dönt a szövetkezet minden ügyéről, ha ezt a jogszabályok, vagy a szövetkezeti szervezeti szabályzat nem bfzza más egyénekre.

(4) A vezetőség gyakorolja megalakulásáig annak a bizottságnak a hatáskörét, amelynek létesítését jogszabály Írja elő.

28. cikkely Az elnök

(1) Az elnök egyszemélyes felelős vezetőként:

a) biztosítja a vezetőség határozatainak teljesítését;

b) vezeti a közgyűlést (a küldöttgyűlést) és a vezetőség tanácskozásait;

c) szervezi és Irányítja a szövetkezetben folyó munkákat;

,d) tevékenységéről számot ad a közgyűlésnek (a kUldôttgýfllésnek) és a vezetőségnek.

(2) Az elnök a szövetkezet alapvető szervezeti egységeit rendszerint vezetőik közvetítésével irányítja, akik kifelé képviselhetik a szövetkezetét, az általuk irányított alapvető szervezeti egység tevékenysége keretében, amennyiben a szövetkezet a szervezeti szabászatából nem következik valami más.

(3) Azok a jogi ügyletek, amelyekkel az elnök túllépte jogkörét és beleavatkozott egyéb szövetkezeti szervek törvényben vagy szövetkezeti szabályzatban meghatározott jogkörébe, kötelezik a szövetkezetei, ha a jogkör olyan túllépéséről van szó, amelyről a másik szubjektum nem tudhatott. Ugyanez vonatkozik az alapvető szervezeti egység vezetője jogkörének túllépésére is, amennyiben a szövetkezet ahhoz utólag nem adta beleegyezését, avagy nem tanácskozott ennek megfelelően.

(4) Az elnök távollétében a közgyűlés (a küldöttgyűlés) által választott alelnök megbízható valamely szervezeti egység irányításával.

27. cikkely

Az ellenőrző és revíziós bizottság

(1) Az ellenőrző és revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet egyéb gazdasági és tárSadalmi tevékenységét, megtárgyalja tagjainak és dolgozóinak panaszait. Tevékenységét az állam ás a szövetség ellenőrző szerveivel közvetlen együttműködésben fejti ki, független a szövetkezeti szervektől, s csak a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

(2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles végrehajtani a szövetkezet gazdasági és társadalmi tevékenységének és gazdasági mérlegének éves revízióját; énnek eredményéről beszámol' a közgyűlésnek.

(3) A megállapított fogyatékosságokra felhívja a szövetkezet Illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét és szorgalmazza kiküszöbölésüket. Az ellenőrző és revíziós bizottság elnökét a közgyűlés választja, s tisztsége gyakorlására felmentheti egvéb szövetkezett munkája alól; Jogában áll részt venni a vezetőség tanácskozásain. —

(4) A szövetkezet minden tagja a szövetkezetét és tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizottsághoz fordulhat. Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, szorgalmazni szükséges rendezését és kivizsgálása eredményeiről tudatni a kivizsgálást Indítványozó szövetkezeti tagot.

28. /cikkely Döntőbizottság

'(1)' A döntőbizottság megtárgyalja és eldönti:

a) a szövetkezet és a tagjai közt! vitás kérdéseket a munkaviszonyból és az egyéb tagsági viszonyokból következő Igényekkel kapcsolatban;

b) a tagok javaslatait a kiszabott fegyelmi Intézkedés hatálytalanítására;

c) a szövetkezeti tag bűncselekménye, vétsége vagy kihágása által okozott kár megtérítésével kapcsolatos vitás kérdéseket, amennyiben még nem kezdődött meg a kártérítést eljárás, Illetve más szerv még nem döntött a kártérítésről;

d) a szövetkezet és a dolgozói közti vitás kérdéseket a munkaviszonybői következő Igényeket Illetően, beleértve a b) és c) pontokban feltüntetett vitás kérdéseket, ha ezt a dolgozó kért vagy ezzel egyetért.

[2) A döntőbizottság nem tárgyalja meg a tagság és a munkaviszony keletkezésével és befejeződésével kapcsolatos vitás kérdéseket, s az ebből következő Igényeket, valamint az olyan vitás kérdéseket, amelyeknek felel az elnök, az alelnök, a vezetőség tagjai, az ellenőrző ёз revíziós bizottság és a döntőbizottság.

(3) A döntőbizottság csak akkor tárgyalja meg a vitás kérdést, ha ezt nála a tagsági vagy a munkaviszony fennállása idején igényelték, s ha a vitás kérdés megtárgyalását a jogszabályok nem bízzák más szervekre.

29. cikkely

Az ellenőrző és revíziós bizottság» nak, valamint a döntőbizottságnak nem lehetnek tagjai más választott

szervek tagjai — kivétel a küldöttek testületé —, sem hozzájuk, közel álló személyek, az alapvető szervezeti egységek vezetői, a szövetkezet üzemgazdásza és bérelszámolója, valamint azok a tagok, akik anyagi felelősséggel járó szerződést kötöttek.

I

30. cikkely Egyéb bizottságok

fl] Ä közgyűlés fa küldött) és a vezetőség szükség esetén egyéb bK zottságokat hozhat létre, mégpedig tartósan vagy ideiglenesen.

(2) Ezeknek a bizottságoknak a tagjait az őket fétrehozó szerv választja vagy kinevezi, esetleg visszahívja.

31. cikkely

A szövetkezet szervezése ,

Ä szövetkezet rendszerint a szervezeti szabályzatban meghatározott alapvető szervezeti egységekre tagozódik.

32. cikkely

Az alapvető szervezeti egység dolgozókollektívája

fi) Az alapvető szervezeti egység dolgozókollektíváját (a továbbiakban csak „kollektíva“) azok a szövetkezeti tagok alkotják, akiket munkavégzésre tartósan beosztottak ebbe a szövetkezett egységbe.

(2) A kollektíva megtárgyalja az alapvető szervezeti egység tevékenységével kapcsolatos gazdasági és társadalmi ügyeket, s ezekben jogosult a vezetőség elé Javaslatokat terjeszteni; a vezetőségnek ezeket el kell döntenie és erről tájékoztatnia kell a kollektívát. v

(3) A kollektíva háromesztendős Időszakra megválasztja, Illetve viszszahivja tagjait a küldöttek testületében a szövetkezeti alapszabályzatben meghatározott számban. A küldöttek testületének tagjai a kollektívát rendszeresen tájékoztatják a küldöttek testületének tevékenységéről és döntéseitől. A kollektíva javaslatokat tesz az egyéb szövetkezeti szervek tagjainak jelölésére 4s.

(4) A kollektíva szükség szerint ülésezik, de legalább évente négyszer; tanácskozásán Jelen kell lennie a szövetkezet elnökének vagy a vezetőség más megbízott tagiának. A kollektívát vezetője hívja össze, aki vezeti a tanácskozást.

(5) A kollektíva határozatképes, ha jelen van tagjainak kétharmada. A határozat elfogadott, ha a jelenlevő tagoknak több mint a fele megszavazta.

33. cikkely

Ä szövetkezeti szervezeti szabályzat határozza meg a szövetkezet Irányításának és szervezésének kérdéseit, de főleg szerveinek választását, összetételét, hatáskörét, tanácskozási módját, (a vezetők alárendeltségét, valamint a kollektíva tanácskozásának módját.

NEGYEDIK RESŽ

Szövetkezeti tagság és munkaviszonyok

34. cikkely

A tagság létrejötte

fi) Taggá válhat minden állampolgár a tankötelezettség befejezése után. A teljes cselekvőképesség megszerzése előtt (Polgári Törvénykönyv 8. cikkelye) szükséges a törvényes képviselő beleegyezése.

(2) A tagság létrejötte után a szövetkezet vezetősége írásbeli jelentkezés alapján határozatot hoz az állampolgár szövetkezeti taggá való felviteléről. Érvénytelen az olyan Jelentkezés, amelyben az állampolgár szövetkezetbe lépését feltételekhez köti.

35. cikkely

(1) A szövetkezetbe föld nélkül belépő állampolgár Írásbeli beleegyezésével határozatliag három hónapig terjedő próbaidőhöz köthetik szövetkezeti taggá való felvételét.

(2) A próbaidőben mind a szövetkezet vezetősége, mind a tagja Írásos Indoklás nélkül bármikor semmisnek minősítheti a tagságot.

38. cikkely

fi) Az állampolgárral megegyezésben a vezetőség a szövetkezeti tag felvételéről szóló határozatában rögzíti a tagság keletkezésének napját; ez nem lehet olyan nap, amelyen még érvényes a korábbi tagság más szövetkezetben vagy munkaviszony más szervezetben.

(2) Amennyiben az állampolgár szövetkezeti taggá való felvételéről szóló határozatban nem rögzítették

a tagság keletkezésének napját, abból Indulnak ki, hogy a tagság a határozat elfogadásának napján keletkezett, esetleg — amennyiben ez a határozat megelőzte a más szövetkezetben való korábbi tagsági viszony, a más szervezetben való munkaviszony, avagy a tankötelezettség befejeződését — azon a napon, amely követi a más szövetkezetben való korábbi tagsági viszonyt, avagy a tankötelezettség befejeződése utáni napot.

37. cikkely

A szövetkezeti tag alapvető jogai és kötelességei

(1) A szövetkezeti tag alapvető jogai:

a) dolgozni a Szövetkezetben és a szövetkezetben végzett munkáért javadalmat kapni a szövetkezet gazdasági eredményei, s az elérésükben való részvétel alapján;

b) részt venni a szövetkezet irányításában és igazgatásában, választhat és választható a szövetkezett szervekbe, kivéve azt, hogy nem lehet a szövetkezet tagja, mielőtt megszerezné teljes cselekvőképességét;

c) javaslatokat előterjeszteni a szövetkezet tevékenységének javításéra, észrevételekkel és kérdésekkel fordulni a szövetkezeti szervekhez és tájékoztatást adni elintézésükről;

d) a szövetkezeti szükségletekkel összhangban a szövetkezettől támogatást kapni szakmai és politikai képesítése növeléséhez és bővítéséhez;

e) részesedni azokból az előnyökből, amelyeket a szövetkezet nyújt tagjainak a jogszabályok és a szövetkezeti siepvezeti szabályzat értelmében.

(2) A szövetkezeti tag alapvető kötelességet:

' a) személyesen dolgozni a szövetkezetben, betartani a szövetkezeti Jogszabályokat és a szervezett szabályzatot, a szövetkezeti szervek határozatait és az elvtársi együttműködés alapelvelt;

b) sokoldalúan szilárdítani és fejleszteni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezeti vagyont;

c) munkája javadalmával, esetleg tagsági részesedésével felelősséget vállalni a szövetkezet gazdálkodásának eredményeiért;

d) földjét bevinni a szövetkezetbe;

e) szövetkezeti tulajdonba átadni termelőeszközét, amennyiben a szövetkezetnek arra szüksége van;

f) a szövetkezet szükségleteivel összhangban növelni politikai és szakmai képesítését.

38. cikkely

A tagság megszűnése

(1) Ä tagság megszűnik:

a) próbaidőben történő megszüntetéssel;

b) megegyezéssel;

c) kilépéssel;

d) rövtdebb határidőn belüli kilépéssel;

e) kizárással;

f) elhalálozással;

g) a szövetkezet megszűnésével a

16. cikkely (1) bekezdésének a) és

c) pontja, valamint a 19. cikkely alapján.

(2) Amennyiben a tagság megszűnését a tag Jogi ügylete még a teljes cselekvőképesség megszerzése e* lőtt Indítványozza, szükséges törvti nyes képviselőjének beleegyezése,

39. cikkely

fl) Ä tagság megszűnéséről a szövetkezet vezetősége és tagja Írásban egyezik meg.

(2) A megegyezésben rögzíteni kell a tagság megszűnésének napját; a szövetkezeti tag kérésére a tagság megszűnésének okát Is.

(3) A szövetkezet alapszabályzata meghatározhatja azt, hogy a szövetkezeti tagság megszűnéséről a taggal megegyezhet a szövetkezet elnöke Is.

40. cikkely

Amennyiben a tag kilép a szövetkezetből, mégpedig nem rövidebb határidőn belüli kilépéssel, a tagság hat hónap elteltével szűnik meg. Ennek a határidőnek kezdete az azt követő naptári hónap első napja, hogy a szövetkezeti tag Írásos kijelentkezését kézbesítették.

41. cikkely

(1) A tag a szövetkezetből csak akkor léphet ki rövidebb határidőn

belül, ha:

a) a szövetkezeti tag az orvos véleménye vagy az Illetékes állami egészségügyi szerv döntése értelmében nam alkalmas az eddigi munkájának, vagy a szövetkezetben más, számára megfelelő munka végzésére;

b) a szövetkezet tagja pályázat alapján, különleges rendelkezések értelmében ilyen módon betöltendő beosztásba kerül;

. c) a szövetkezeti tag férje vagy pedig a szövetkezet fiatalkorú tagja

szüleinek új lakhelyére költözik.

(2) Más, a szövetkezeti tag számára megfelelő munka alatt olyan munkát értünk, amely megfelel egészségi állapotának, képességeinek és amennyiben az lehetséges, szakképzettségének Is.

(3) A kilépés rövidített határideje három hónap; a határidő az írásbeli kilépés kézbesítését követő hónap első napjával kezdődik. Az irábell kilépési kérvényben pontosan az első fejezet szerint fel kell tüntetni a rövidebb határidőn belüli kilépés okát.

(4) Amennyiben a szövetkezet nem ismeri el a rövidebb határidőhöz kötött kilépésnek a tag által megnevezett okát, legkésőbb egy hónappal az írásbeli kérvény átvételétől kérnie kell a bíróságot, hogy döntsön az ügyben.

42. cikkely

A szövetkezetnek kézbesített kilépési nyilatkozatot csak Írásban ésfa szövetkezet vezetőségének egyetértésével vonhatják vissza.

43. cikkely

(1) A szövetkezet vezetősége kizár-* hatja a tagot, ha:

a) szándékos bűncselekmény vagy vétség miatt jogerősen egy évnél hosszabb feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, vagy pedig a tagsági kötelességek teljesítése során vagy ezekkel összefüggésben szándékos bűncselekményt vagy vétséget követett el és ezért feltételesen legkevesebb hathónapi szabadságvesztésre ítélték;

b) ismételten durván vagy pedig

különösen durva módon megsérti a szövetkezeti fegyelmet.

(2) A szövetkezet vezetősége a kizárás okának megállapításától számítva három hónapon belül, legfeljebb az ok keletkezésétől eltelt egy éven belül dönthet a tag kizárásáról.

(3) Amennyiben a szövetkezeti tag kizására okot adó cselekedete az első fejezet b) pontja szerint más szerv vizsgálatának tárgyát képezi, a második bekezdés szerint a háromhónapos határidő azzal a nappal kezdődik meg, amikor a szövetkezet tudomást szerzett a vizsgálat eredményéről.

(4) A szövetkezeti tag kizárására vonatkozó döntésben az első fejezet szerint fel kell tüntetni a kizárás okát, amelyet utólag nem változtathatnak meg; a tagság azon a napon szűnik meg, amikor a szövetkezett tag kézhez kapta a kizárásra vonatkozó döntést.

(5) Amennyiben a szövetkezeti tag nem ért egyet a vezetőségnek a kizárásra vonatkozó döntésével, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságot, hogy érvénytelenítse a kizárást.

44. cikkely

Ha megszűnik a tagság a szövetkezet a tagság megszűnésének évében elvégzett zárszámadás Jóváhagyásától Számított egy hónapon belül, de legkésőbb a következő naptári év március 31-lg elvégzi az elszámolást és rendezi a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket.

45. cikkely

Munkajogi kapcsolatok

fi) A szövetkezetben a munkát elvben a tagok végzik. Munkával a 15 évesnél Idősebb tagokat bízhatják meg.

f2) Ä szövetkezet és a tagok közti munkajogi viszonyokat ez a törvény szabályozza; más jogszabályokat csak akkor vesznek figyelembe, ha azt ez a törvény vagy pedig más jogszabály meghatározza.

(3) A szövetkezet kivételesen munkaviszonyban vagy más munkajogi viszonyban Is foglalkoztathat személyeket.

(4) A munkaviszony megkötéséről a vezetőség dönt. Amennyiben egy hónapot nem meghaladó Időtartamú munkaviszonyról van szó, a szövetkezet elnöke dönthet.

48. cikkely

Szerződés a munkafeltételekről

(1) A szövetkezet és tagjai azon jogainak és kötelességeinek részletesebb meghatározására, amelyek a tagok munkára való jogából és a szövetkezetekben végzendő munkaköte- Iezettségükböl erednek, szerződést kötnek a munkafeltételekről.

(Folytatás a 3. oldalon)

i

к

t

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete