Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-11 / 27. szám
1987. július 11. 27. szám ★ A Jasznoszty" szellemében Ä Csehszlovák Újságírószövetség június 27—28-án tartotta meg IX. knngressznsát Prágában. Ennek az önmagában is fontos társadalmi eseménynek ezúttal több körülmény is növelte a jelentőségét. Mini tudjuk, és szinte naponta érezzük, társadalmunk a gazdasági átépítés, a gyorsítás és az általános szemléletváltás korát éli, amelyhez a maga sajátos eszközeivel a sajtónak is Feltétlenül csatlakoznia kell. Hogy ez bennünket mire kötelez, könnyű belátni: az eddiginél nagyobb nyíltságra, őszinteségre, több építő jellegű kritikára, a bajok, problémák kendőzetlen feltárására. Haltjuk, hogyan fogalmazta meg ezeket a követelményeket ján Riško. a Csehszlovák Üjságírószövetség elnöke, kongresszusi főbeszámolójában: „A nép oldalán állni ma az újságíró számára annyit jelent, hogy mindig ott álljon, ahol az újért való harc folyik, s ebből a harcból tevékenyen, elkötelezetten vegye ki a részét. Ez számára is harcot ielent — harcot a társadalom valamennyi visszássága ellen, amelyeket sokszor sajnos annyira megszoktunk, hogy már szinte természetesnek tekintjük őket. (...) Ebben a harcban — minden olyan jelenség ellen, ami fékezi a fejlődést — elszántnak, bátornak kell lennünk, még akkor is. ha úgy érezzük a bőrünket visszük vásárra. A tévedés kockázatát is vállalnunk kell. Az újért, a haladásért vívott küzdelemben a tévedés megbocsátható — nem bocsátható meg viszont a közömbösség, az alibizmus, a véleménvnyilvánttástól való télelem. (...1 Az ország nyilvánossáeának joga van tndni. miiven fogyatékosságok vannak társadalmunkban, s azt is, hogy mit tettünk ezek eltávolítása érdekében. Politikánk számára csakis így tndjtik megnyerni a széles néptömegek bizalmát, csak így valósulhat meg a szavak és a tettek egysége, (...) Ä CSKP XVII. kongresszusának határozatai feljogosítottak, sőt felszólítottak bennünket arra, hogy mindig a teljes igazságot Írjuk, még ha az olykor keserű is. Ez a szocialista demokrácia eeyik alappillére, és teljes összhangban áll Lenin szavaival »Több fényt..« (...) Ma már nem állíthattuk képmutató módon, hogy a szocialista társadalom fejlődése zökkenőmentes. s hogy egres emberek hanyagságának következtében nem következhetnek be akár sűlyns környezetpusztító vagy egyéb jellegű katasztrófák is. Ilvenek voltak korábban is. ám a közvélemény ezekről többnyire csak külföldi forrásokból, s ennek következtében eltúlzott, felnagyított formában szerzett tudomást. Mindez óhatatlanul bizalmatlanságot szült, s így ezen a téren feltétlenül okolnunk kell korábbi hibáinkból. Csakis a közvélemény időbeli és teljes tájékoztatása erősítheti meg a bizalmai tömegtájékoztatásunk iránt, s egyúttal ez az egyedüli hatékony fegyver az ellenséges propagandával szemben.“ Világos és egyértelmű állásfoglalás, amely egyúttal programként is értelmezhető számunkra. S mint ilyet, csakis üdvözölhetjük, nemcsak mi. újságírók, de mindenki, akivel meg keli osztanunk gondia'nkat. poblémáinkat akikkel közösen részesülünk a sikerekből Közös óhaj. közös igény ez az ország valamennyi lakosa számára. A szocialista társadalom építésének olyan szakaszába értünk, amelyben sok olyan módszerrel, hagyománnyal szakítanunk kell. amelyek eddig gyakorlatnak számítottak. Tudomásul kell vennünk, hogy eljárt az idő a formalizmus, a jelszó-demagógia és a tudatformálás más, eleve hatástalan és primitív módszerei felett. Az új szemléiét, az egyre többet emlegetett „glasznoszty“, vagyis a nyíltság politikája a szó legvalódibb értelmében, korparanccsá vált! Vonatkozik ez társadalmi életünk minden területére, de számunkra, az ország közvéleményét formálni hivatott sajtó munkatársai számára talán a legelsösnrban. Nemcsak hitelünk, önbecsülésünk is a tét! Kimondott szavaink. leírt soraink üres, tartalmatlan masszává degradálódnak, ha nem viselik magukon az egyetlen ismertetőjelet, ami a kimondásukra, leírásukra feljogosíthat: az igazságot. Egy percre sem szabad azonban szem elől tévesztenünk azt a tényt, hogy a nyíltság politikája nem kampány. Nem egy új fogalom „felfuttatásáról“ van szó, még kevésbé egy új jelszó beillesztéséről a többiek sorába. A nyíltság: módszer, viselkedésforma. amelynek szüntelen hatnia, érződnie kell a társadalom életének minden területén, mégpedig spontán módon, magától értetődően! Ugyanígy téves tenne az a szemlélet — mégpedig elsősorban számunkra, újságírók számára —, amely szerint a „glasznoszty“ jelszavában egyfajta portómentesltő bélyegzűf látnánk, amellyel mindent hitelesíteni lehet. Ez már nem nyíltság lenne, legalábbis nem a szó eredet) értelmében. Ily módon egyrészt nagyon könnyén ismét a formalizmus csapdájába esnénk. másrészt a „nyíltság“ címkéjét büszkén viselő szavaink építő szellemő, jobbító szándékú bírálat helvett otromba, rosszindulatú, az emberi méltóságot sértő támadássá válhatnának. A kritika, ha szükséges, igenis legyen kemény; mindig és minden körülmények között érződnie kell azonban mögötte ai őszinte javító szándéknak! Egy további követelmény, amely kongresszusunkon elhangzott, egyene- i sen és természetesen következik a nyíltság politikájából. Ismét idézünk a kongresszusi föbeszámolóbót: ..Vannak szerkesztőségek, amelyeknek már sikerült eleven, eredményei kapcsolatot kiépíteniük olvasóikkal, elsősorban annak köszönhetően, hogy megtanultak bánni a beérkező levelekkel, visszajelzésekkel. Nem formális levelezésre, kérdésfeltevésre válaszadásra gondolunk. Sokkal többről van szó: rávezetni, rászoktatni, felbátorítani az olvasót arra, hogy nyíltan, véleményének és az igazságnak megfelelően foglaljon állást egy-egy vitás kérdéssel, problémával kapcsolatban a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül. Könnyű belátni, ez is csak a nyíltság és a demokratizmus alapjain valósítható meg.“ Mit jelent ez? Nem többet és nem is kevesebbet, mint hogy a tömegekkel való kapcsolat csak akkor lehet élő. aktív és eredményes,, ha kétoldalú. Azzal is tisztában vagyunk természetesen, hogy ezen a téren nekünk kell megtennünk az első lépéseket. Több olyan írást kell publikálnunk. amelyek messze túllépnek a passzív befogadás igényén, és válasz(Folytatás a 2. oldalon) A 4—5. OLDALON aratási előzetest közlünk a Szenei íSenec), a Királyheltneci (Kráľovský Cilimet:) és a Velatyi Állami Gazdaságból, továbbá olvasóink megismerkedhetnek két kitüntetettel és egy nyugdíjas agrnnómussal aki löbb szakma mestere. A •—7. OLDALON megrázó írást olvashatnak egy falu fiatalságának lezüíléséről, s két kislány sorsán keresztül bemutatjuk az intézeti lányok életét. Az optimistább hangvételű cikkek közül a Matesz idei utolsó bemutatójának, valamint Szvorák Katalin nagylemezének ismertetését ajánljuk figyelmükbe. ★ Aratás előtti határszemle a somorjal (Samorín) Kék Dnna Efsz-ben. Balról Jobbra: Lengyel József főgépesítő, Lengyel István, az üzemi pártbizottság elnöke és Vladimír A1 gayer agrármérnök, elnökhelyettes Tóth József felvétele XXXVIII. évfolyam Ara 1,— Kés Felkészülten várják a kenyércsatát A járási pártbizottság a járási mezőgazdasági igazgatósággal karöltve szervezte meg Dunaszerdahelyen (Dun. Streda) a mezőgazdasági üzemek és intézmények vezető dolgozóinak és szakembereinek járási aktíváját, amelyen az idei aratás politikai-szervezési előkészületeit vitatták meg. Az intenzitikációs program keretében megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gabonafélék termesztésére, a meghatározott feladatotk maradéktalan teljesítésére. Ahogy a főbeszámolóból kitűnt, á párt- és állami szervek ezirányú tevékenysége ezidáig sikeresnek mondható. A Járás mezőgazdasági üzemeiben Jól előkészítették a talajt a tavaszi vetések alá. s a viszontagságos időjárás ellenére is betartották az agrotechnikai határidőket. Megfelelő minőségű volt a talaj tápanyagellátása, és Jók voltak a növényvédő munkálatok. Ennek köszönhetően az őszi és tavaszi vetések Ígéretesen fejlődnek és jő terméssel kecsegtetnek. Ä Jelenlegi Időszakban ezért a hangsúlyt az aratási munkálatok jő szervezésére és zökkenőmentes lebonyolítására helyezik. A járásban az idén 25 ezer 672 hektár búza, 7 ezer hektár árpa vár aratásra. Ezenkívül ! 800 hektár repcét, 1061 hektár bor- i sót, 40 hektár babot, 1240 hektár Ien- I ceét és 150 hektár bükkönyt kell be- 1 takarítani. Ax össze* betakarításra várú termény területe meghaladja a 29 ezer hektárt. Valamennyi mezőgazdasági özemben kidolgozták az aratási munkálatok harmonogramját, amelyben nagy súlyt helyeznek a begyűjtési veszteségek minimálisra csökkentésére. Ugyanakkor figyelembe veszik az aratással összefüggő pénzügyi költségek csökkentését is, valamint azt, hogy a termés gyorsan és jó minőségben kerüljön a gondosan előkészített raktárba. Felszólították a mezőgazdasági üzemek vezetőit arra is, hogy a köztes cél érdekében alakítsanak Ы hatékony együttműködést valamennyi érdekelt szervvel és szervezettel. Ezért igényes eszmei-politikai munkával össze kell hangolni a tervezési, szervezési és műszaki előkészületeket minden mezőgazdaság! üzemben. A járásban szerzett eddigi tapasztalatok egyértelműen bizonyítják’, hogy az aratás végső kimenetele, annak sikeres lebonyolítása döntően a káder és az anyagi-műszaki feltételek optimális kihasználásától függ. Ezen a téren már a vetési munkálatok végzése közben is termékeny és jól őszszehangolt együttműködés alakult ki a mezőgazdasági üzemek között. Már ott megtették az első lépéseket, hogy elkerüljék a begyűjtési munkálatok egyidejű végzését. Az egyes termények és vetőmagfajták kiválasztásánál egyeztették a begyűjtést határidőket, és a talajösszetételnek megfelelő fajtákat vetettek. Az előző években bevált gyakorlathoz híven ebben az évben is nagy jelentőséget tulajdonítanak a sajátos feltételeknek megfelelő technológiai eljárások alkalmazásának, valamint az aratás mielőbbi elkezdésének. Ebben a vonatkozásban növekszik a mezőgazdasági üzemek szakembereinek jog- és hatásköre, így dönthetnek az egyes munkálatok elkezdéséről, illettve a megfelelő technikai és technológiai eljárások alkalmazásáról. Ha a helyzet úgy kívánja, a gabonaszárítékat is üzemeltetni kell még annak ellenére is, hogy ez növelt a költségeket. A tapasztalatok ugyanis azt igazolják, hogy ez az eljárás sokkal gazda-l (Foytatás a 2. oldalon)' A *—1«. -OLDALON hasznos tudnivalókat olvashatnak a lombtrágyázásról, ismertetjük a paraj osztályozásának követelményeit, s megismerkedhetnek az egzotikus madarak egyik legsikeresebb bazai tenyésztőjével. 4 11. OLDALON , „Főidény előtt a terményfelvásárlók“ című írásunkban a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozóinak tevékenységéről számolunk be. Ezenkívül egy sütőipari üzem sikereiről, valamint a mezőgzdasági gépgyártás fejlesztési irányzatairól olvashatnak. A 14. OLDALON „Vegyipari randevú a Duna partján“ címmel beszámolunk a bratislavai Művelődési s Pihenőparkban megrendezett Incheba 1987 nemzetközi vegyipari szakvásár kiállítási anyagairól, ismertetjük a hazai és külföldi külkereskedelmi vállalatok vegyipari kínálatát. T
