Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-05 / 35. szám
1987. szeptember 5. 'SZABAD FÖLDMŰVES’ 13 Az átalakítással összhangban A Szovjetunió Kommunist« PírtJ» Központi Bizottságának idei Júniusi üléséről — amelynek napirendjén a gazdaságirányítás radikális reformja, a gazdasági maehanismua rendszerének minőségi változása szerepelt lapunk 27. számának harmadik oldalán már beszámoltunk. Tekintettel arra. hogy az illésen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára előadói beszédében rendkívül nagy figyelmet szentelt az élelmíszeikerdes[ nek, most kivonatosan ismertetjük az ott elhangzottakat.- ÜJ LEHETŐSÉGEK A gazdasági állatok fajtáinak atlasza Tádzsikisztán hegyvidékein jelentősen fellendült a juh- és kecske\ nbp 1000-es brikettáló prés megvételére. Ennek a berendezésnek a be hozatalra (ilyet mi nem gyártunk az ; országban) hivatalos engedéllyel rendelkezünk. A vételt lebonyolító külkereskedelmi cég részére elkészült az a nyolcpéldányos szerződés-dokumentáció, amelyről már Csak egy pecsét hiányzik a „feletes szerv“ megjelölésű rovat fölé. Л bevezetőben azt a félreértelmezhető kijelentést tettem, hogy nekünk nincsen felettes szervünk. Nos, ez, ebben az esetben sajnos, így igaz. Ugyanis elmen- ( tünk a járási mezőgazdasági igazga- | »óságra, de ott arra hivatkoztak, . hogy ők ebben nem a feletteseink, és j i elküldték a kerületi mezőgazdasági , igazgatóságra, ahol azt mondták, 5 hogy a mi elsődleges felettesünk a jmi, s menjünk csak vissza hozzájuk , a kérésünkkel. Hát most éppen ott ( tartunk, hogy tétován keressük a feletteseinket ... A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozni szeretném. hogy az a hiányzó pecsét mindössze ahhoz kell: nem ellenzik a szóban forgó tevékenység ilyen géppel történő végzését. Ugyanis ezért a gépért nem kell valutát kiadni, mivel termékkel fizethetünk! Most megint csak azt kell mondanom, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésnek — a lépten-nyomon hangoztatott gyorsítási szándék ellenére — továbbra Is megvan a régi, betdegződött, fékező mechanizmusa Ezzel kapcsolatos a következő, jellemzően tanulságos' eset: amíg a FAG-01-es gép hasznosíthatóságáról, előnyeiről és igénylésóről beszéltünk, senki sem reagált rá. Amikor pedig már önerőnkből megszereztük és üzembe helyeztük, a „felettes“ szerveink tanulmányutakat szerveztek a megtekintésére. Hát nem érdekes mindez? Visszatérve a tüzelőanyag „termelésére“; a gazdaságosan előállítható, a veszteség nélkül szállítható és tárolható biomasszából készült szilárd tüzelőanyagnak további felbecsülhetetlen előnye (a feldolgozás széles körű elterjedése esetén mindez népgazdaságig Igen hasznos lenne), hogy a meglévő háztartási és üzemi tüzelőberendezésekben (kazánokban, vaskályhákban, cserépkályhákban, I kandallókban) közvetlenül elégethető. 1 Vajon mennyi idő szükséges ahhoz, I hogy az Almás-Görgői Efsz-ben, de a i többi, hasonló felhasználatlan biomasszával (gabonaszalma, kukorica■ szár és -csutka, napraforgószár. gyii• inőlcsfa- és szőlönyesedék, ffírészpor, I I nád, erdészeti és faipari hulladék, > kenderpozdnrja) rendelkező mező: gazdasági üzemekben létrejöjjenek a i brikettáló Uzemágak? • KORCSMAROS IÄSZLÖ Az SZKP KB főtitkára „A* Staleki- i s jelenlegi szakaszának elsőrendű ' dadotai“ című részben többek kti- ' itt jellemezte az utóbbi két évben i íkövetkezett változásokat. 1984-hez szonyítva a szemes termények terelése 37 millió tonnával, a húsé rágósólyhan) egymillió tonnával, a íjé 4.3 millió tonnával, a tojásé peig 4,2 milliárd darabbal növekedett, gazdasági feltételek, a gazdálkodámódszerek változásának, elsősoran a teljes önelszámolás, a kollekv és a családi vállalkozás bevezetésnek köszönhetően a falvakban fellénkült a gazdasági élet. Jelenleg linden kolhozban és sznvhosban dottak о lehetőségek n lénveges ellozdulásboz. Mindez azonban csak kkor érhető el, ha meghonosftiák z Intenzív technológiákat a földmflelésben és az állattenyésztésben, zélesehb körben alkalmazzák a kolektív és a családi vállalkozást, tevéenyehben foglalkoznak a falu szniális gondjainak megoldásává!. Haározottan le kell állítani azokat, a:ik továbbra is beavatkoznak a kollozok és a szovhozok munkájába, de zért nem viselnek anyagi felelőséget. Mihail Gorbacsov előadói besrédélek további részében a szövetségi, a :öztársaságl alapokba történő szántások tervezésében bevezetett váltoásokról szólott, ami által lényegeién fokozódott a köztársaságok, az írszágrészek, a területek és a járáiok érdekeltsége a mezőgazdaság! ermelés növelésében. Ahol gyorsan is valófában megértették a változótok lénvegét, felismerték a megnyílt ehetőségeket, ott már nem rosszak az eredmények. Ezt követően az elóadó számos pél* fát említett: a krasznodarl országrész az első félévben eredményezőn birkózott meg az állati eredetű termékek szállításával a szövetségi és köztársasági árualapba. Ezen felül salát szükségletre IS ezer tonna húst. százezer tonna telet és BS millió tolást biztosítottak. A Tatár Aatoaóm Sznvlef Szocialista Köztársaságban az árnalapokat a helyi szükségletek kielégítésére IS ezer tonna hússal és S9 ezer tonna tollal egészítették ki. Belorusszia területei a helyi ellátás lavltására többletként 25 ezer tonna húst és 280 ezer tonna te|et termettek. A főtitkár aláhúzta: mindenképpen támogatni kell a terület!, országrészt és a köztársasági szervezetek törekvését arra, hogy a mezőgazdasági termelés növelése révén teljesítsék túl az ötéves terv feladatait, s ezen az alapon blztosfták az állami árualapokba Irányuló szállítások feltétlen teljesítését, komoly mértékben I lavltsák a helyi lakosság ellátását Ismét vissza kell térni az egyéni ki segítő gazdaságok szerepének kérdésére, mert az egyes területeken ezt e szerepet különbözőképpen értelme zik, és különbözőképpen viszonyul nak a háztáji és kisegítő gazdaságol 'ehetőségeinek felhasználásához. Ez követően további példák követkéz fék: ez omszki területen ai egyén parasztportáknn az utóbbi ttz ávbei a hústermelés a 2,2-szeresére bővüli s gyakorlatilag minden falna éli család foglalkozik szarvasmarhalertés- és baromfitenyésztéssel, a iacosságot sokoldalúan segítik növenlék állattal, takarmánnyal, megfelelő izolgáltatásokkal. Az SZKP KB főtitkára másfajta péliákat ts említett. Például a vlagyiniri területen tavaly egv lakosra izámftva mindössze 4fi kilogramm búst termeltek (vágó súlyban), s ennek következtében az ott értékes! fett búsáruk egyötödét az ország más körzeteiből szállították oda. Nem |obb a helyzet a vlnnvtcal, a klrovográdl, a nylkola|evt és a laroszlavll területen sem. Ozheglsztánba, Klrgíziába, Tádzsikisztánba, Türkménlába más köztársaságokból hozzák be a cukrászati termékek 25—50 százalékát. Kazahsztán lakosságának zöldség- és gyümölcskonzerv-ellátását mindössze harminc százalékban fedezik helyi termelésből. A föld hiányára velő hivatkozással kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy az nem felel meg a valóságnak, mert föld van. Ге még ott Is. ahol valóban kevés a megmüveletlen föld, törekeünt kel! a kolhozok, a szovhozok. a vállalatok tulaldonában levó föld egy részének kiosztására. Gyorsabban kell megoldani a hosszú évek óta üresen álló házak és háztáji telkek felhasználásának kérdését, az ország többi mezőgazdasági körzetében, különösen e nem feknteföld övezetben. Ma ugyanis az elhanyagolt házak száma csaknem 8П0 ezer. körülöttük pedig megmüveletlen földek vannak. Mihail Gorbacsov a mezőgazdasági nyersanyagok szállításának, tárolásánek és feldolgozásának helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: a XXVTI. pártkongresszuson hangsúlyozták, hogy az ezáltal okozott vesztesének megszüntetése lehetővé tenné a felhasználható készletek 20—30 százalékos növelését, s ielentös eszközök megtakarítását. Például tavaly az Agráripari Állam! Bizottság, a Halgazdasági Minisztérium és a Sütőipari Minisztérium a feldolgozó ágazatok fejlesztésére előirányzott öszszegból 450 mtlltó rubelt nem használt fel. Kiderült az is, hogy a mezőgazdasági termékek, amelyeknek a termeléséért küzdenek, továbbra le tönkremennek, mert nincs elegendő tároló- és feldolgozókapacitás, s a veszteséget Importból pótolják. Mihail Gorbacsov rámutatott, hogy e tekintetben alapvető rendet kell teremteni az országban. A legfontosabb аг, hogy szilárdan törekedni kell a tárolási ás feldolgozási probléma minél gyorsabb és alapvető megoldására. Az előadó a továbbiakban Ismertette a politikai bizottság álláspontját: megvannak a reális lehetőségek arra, hogy a következő két-hárnm évben komolyan megváltoztassák az élelmiszer-ellátás helyzetét. Az élet meglepő példákkal szolgál, bizonyítva azokat az óriási tartalékokat, amelyekkel mindenütt rendelkeznek. Számos tény támasztja alá : az előretörés lehetőségét mind a me' zőgazdasági termelés növekedést üte' méhen, mind a munkaterineiékeny- 1 ségben. Ezt a viszonylag nemrég ala■ kult. Intenzív munkakollektívák Is bl* zonyltják. , (Folytatjuk) A Príroda Könyv- és Lapkiadó Vállalat gondozásában második, kiegészített és átdolgozott kiadásban a közelmúltban jelent meg dr. Juraj Gábris professzor és munkaközössége: Atlas plemien hospodárskych zvierat című könyve. A második kiadást az tette indokolttá, hogy az első kiadás az olvasók körében rendkívül nagy érdeklődést váltott ki nemcsak hazánkban, hanem külföldön Is. Megjegyzem., hogy аг első kiadás 1Э71- -ben jelen meg. s abból főiskolai tanulmányaim során én is sokat merítettem.-angus, a charolais, a limousin, a santa gertrudis, a red pollI, a hardikba a tefelö lapály fajták, így a vörös és vörösbarna Ipéldául a dán vörös), a feketetarka /például a holland- és holstetn-frízf, a vöröstarka /például a normandiai, a német, a 1 skandináv országok vöröstarka la- í pálymarhái és az aurshire) és a jer- 1 sey marha, a negyedik csoportba ре- I dig a heqyt fajták, így a szlmmentáll 1 és a vöröstarka / például a cseh, a ■ szlovák és a magyar tarka, a pint- • gaut marhaj, a vörös fpéldául a cseh : vörös) és a borzderes fajták Ipéldául a svájci barna, a montafoni, a kosztromai, a kárpáti borzderes marhal tartoznak. Az egyes falták elterjedését három térkép Is szemlélteti. A könyv a szarvas marha-la ft ák őseit 13, fajtáit pedig 140 színes és fekete-fehér felvételen mutatta be. Az eaész könyvben különben a páros oldalakon található a szöveg, a páratlan oldalakon találhatók a felvételek, mindenegyes fajta pontos megjelölésével. A második rész a 16 eredetével és fejlődésével, valamint a kultúrfajtók felosztásával Ismertet! meg az olvasót. Á szerzők a lovakat öt csoportra osztják. Az elsőbe a mongol lovak, a másodikba a melegvérű, így az tránt, az arab Ipéldűul az arab 16, az arab telivér. a liplrat, a kladrubi), az an• goi eredetű lovak I például az angol • telivér, az angol félvér. a nónlusz, f az oldenhvrqi, az amerikai ügető, a i doni), a harmadikba g hidegvérű lovak Ipéldául a belga, a Suffolk, a ■ nóri. g Vlagyimirt f, a negyedikbe a ■ pánitavak fpéldául a fjord, a Shetlandi pónif, az ötödikbe pedig a he- avi lovak /például a hafllnqt, a hus culf tartoznak. A könyv а И őseit t öt. a fajtákat pedig 107 fekete-fehér i és színes felvételeken mutatja he. i A harmadik rész a sertés eredetébe vei és fejlődésével, valamint a sertésя fajták felosztásával és bemutatásával 'l foglalkozik. A szerzők a sertésfoitákat hét csoportra osztják. Az elsőbe (A szerző felvétele) A könyv szinte egyedülálló a világban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy egy könyvben találhatók a szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh faltát. A második kiadást a szerzők kiegészítették új fajtákkal, a szöveget pediq az új Ismereteknek megfelelőn felújították. A szakkönyv négy részhői áll. Az első rész a szarvasmarha eredetéi és fejlődését, valamint a kultúrfgjták felosztását ismerteti. A szerzők c szarvasmarha fóliákat n*qy csoportrc osztják Az elsőbe a sztyeppi fajták /például a magyar szürke marha), c másodikba a hósmarhafajták /példán a shorthorn, a hereford, az aberdeena göndörödő szőrű /például a mangalica), a másodikba a fehér hússer- Г tés, így a felálló fülű /például az an- I goi nagy fehér, a német nemes fehér, a magyar fehér hússertés, az ukrán sztyeppi fehér sertés) és a lógó fillű\ /például a landrace, az észt lapálysertés), a harmadikba a ttőrösbarna szőrű /például a tamworth. a durock és a minnesota), a negyedikbe a fekete szőrű /például a Cornwall és a montana 1), az ötödikbe a fekete-\ -fehér /például a berkshire, a Poland kínai), a hatodikba a fekete-\ tarka /például a pietrain, a mirgorodt, a livnil, az ukrán sztyeppi tarka, a szlovák feketetarka), a hetedikbe pedig az öves /például a hampshire, a német öves, az angol öves1 sertések tartoznak. A könyv a sertésfajtákát és hibrideket 96 fekete-fehér felvételen mutatja be. A negyedik rész a juh eredetét és fejlődését, valamint a kultúrfajták felosztását Ismerteti. Az olvasó többek között megismerkedhet a keletfríz, a racka, a leicester, a llncoln, a Suffolk, a hampshire, az oxford-down, a cheviot, a ctgáfa. az lie de France, a Berriehonne du Cher és a texel juhfaitákkal, valamint a hús-, fésűs- és flnomqyaptas merinókkal. a prémtermelő juhfaitákkal. A könyv a juhiajtókat 103 fekete-fehér felvételen mutatja be. A könyv — amely 15 ezer példányban jelent meg, s amely a középiskolai diákoknak és a főiskolai hallgatóknak, valamint a mezőgazdaság1 szakembereknek alániható — a hazai könyvesboltokban 60 koronáén vásárolható meg. vagy megrendelhető a következő címen: Príroda, vudavatetstvo kníh a Pasopisov, n. p., KrVtkova 9, 815 34 Bratislava. (bara) Sokat olvashatunk mostanában a természeti erőforrások, köztük az energiahordozók fokozatos kimerüléséről. Hazánkban a fosszilis energiakészlet csökkenését egy két évtized múlva az atomerőmüvek sem lesznek képesek ellensúlyozni. A megoldást (a nálunk még mindig nem eléggé intenzíven kutatott) alternatív energiaforrásokban keli keresni. Országunkban >z évente keletkező sok millió tonna szerves blomassza-hulladék nagyobbik hányadát a mezőgazdaság, a többit pedig az erdőgazdaság szolgáltatja. Ennek (ugyancsak hangsúlyozottan kevés hányadát) talajerő-gazdálkodásra, takarmányozásra, Ipari és egyéb célokra használják fel. A feldolgozás nélkül potenciális szennyezőanyagnak számító, gazdaságosan összegyűjthető szerves melléktermékekből és biohulladékokból kiváló fűtóértékfl tüzelőanyagot lehetne előállítani Ráadásul a biomassza • az emberiség egyetlen olyan természeti erőforrása, amely megújul és megújítható. Idő koriét nélkül áll rendelkezésre. Ezek az ösztönző elképzelések fogalmazódtok meg az Almás-Görgői j|ahto»ov nad Turnou-Hrliov) Egységes Földműves-szövetkezet vezetőségében, amikor hozzáláttak a gazdaság területén keletkező biomassza-hulladék hasznosításához. Sajnos, ebbel! igyekezetükben bürokratikus akadályoztatásba ütköztek a felsőbb szervek részéről. — Ez a megfogalmazás fgy nem pontos — folytatja a gondolatmenetét leső János agrármérnök, az efsz elnöke —, mert kiderült, hogy ebben a vonatkozásban nincs Is felettes szervünk.de erre majd későlib visszatérünk. Előbb azonban mond|am el próbálkozásunk lényegét, az eddig elért eredmények bemutatásával együtt. A szövetkezet félezer hektárnyi gazos-cserjés legelőterülettel rendelkezik, amelynek folyamatos tisztítását a hagyományos „kétkezi" módszerre] képtelenek voltunk megoldani. Aztán megjelent Járásunkban — az agrokémiai vállalat üzemeltetésében — az első „legelőgondnok“: a méregdrágán dolgozó KABAR Ezért mi, más módszerhez folyamodtunk. Körülnéztünk külföldön, és egy Magyarországon gyártott FAC-01-es faaprító gépet szemeltünk ki erre a célra, amit immár második esztendeje kooperációban üzemeltetünk a legelők rekultiválása során. A rendkívül szívós (eddig meghibásodás nélkül folyamatosan működő) és nagy teljesítményű líránként 6—12 tonna, maximálisan húsz centiméteres törzsátmérőjű fák 2—5 cm-es forgácsvastagságú felaprítására képes) gép egy kisméretű siiókombájnhoz hasonlít, amelyet egy 40—60 kW vonóerő-értékű Zetor 7011-es traktor hidraulikus berendezése hordoz és kardántengely-meghajtással működtet. Összehasonlításként: azt a kidöntögetett fa- és gazmennyiséget, "amelynek eltüzelése, eltüntetése eladdig egy tíztagú brigádnak egyheti munkájába tellett, ez a gép mindezt egy félóra alatt feldolgozza. De ezután következik a lényeg. A felapritott fahulladékot nem a talajra, hanem egy 9 tonnás pótkocsira juttattuk, és télen át ezzel fűtöttük az eľsz Irodaépületének és gépjavftóműhelyének kazánjait. Egyelőre eddig jutottunk el annak az új ötletfo- Ivnmatnak gyakorlati alkalmazásában, amely további szakaszának megvalósítását rajtunk kívül álló okok nehezítik. Mivel a felaprított btohulladék kezelhetősége [szállítása, tárolása, adagolása) ömlesztett formában eléggé körülményes, és nem is higiénikus, továbbá fűtőértékének növelése szempontjából szükség van a brikettálásra. Az fgy előállítható új tüzelőanyag növényi, vagy állati eredetű biomassza-hulladék összetevője közül szövetkezetünkben (de ez gazdaságonként változó) elsősorban a fahulladék. a fűrészpor, a nyesedék, a venyige és a kukoricaszár keletkezik a legnagyobb mennyiségben. Begyűjtésüket. szállításukat, aprításukat és tárolásukat nekünk részben már sikerült megoldani, de nagyobb arányú. közvetlen felhasználások nem lehetséges addig, amíg nem kapjuk meg felettes szerveink beleegyezését egy Ausztriából behozandó