Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-09-05 / 35. szám

1987. szeptember 5. 'SZABAD FÖLDMŰVES’ 13 Az átalakítással összhangban A Szovjetunió Kommunist« PírtJ» Központi Bizottságának idei Júniusi üléséről — amelynek napirendjén a gazdaságirányítás radikális reformja, a gazdasági maehanismua rendszerének minőségi változása szerepelt lapunk 27. számának harmadik oldalán már beszámoltunk. Tekintettel ar­ra. hogy az illésen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára elő­adói beszédében rendkívül nagy figyelmet szentelt az élelmíszeikerdes­­[ nek, most kivonatosan ismertetjük az ott elhangzottakat.- ÜJ LEHETŐSÉGEK A gazdasági állatok fajtáinak atlasza Tádzsikisztán hegyvidékein jelentősen fellendült a juh- és kecske­\ nbp 1000-es brikettáló prés megvé­telére. Ennek a berendezésnek a be hozatalra (ilyet mi nem gyártunk az ; országban) hivatalos engedéllyel ren­delkezünk. A vételt lebonyolító kül­kereskedelmi cég részére elkészült az a nyolcpéldányos szerződés-doku­mentáció, amelyről már Csak egy pe­csét hiányzik a „feletes szerv“ meg­jelölésű rovat fölé. Л bevezetőben azt a félreértelmezhető kijelentést tettem, hogy nekünk nincsen felet­tes szervünk. Nos, ez, ebben az eset­ben sajnos, így igaz. Ugyanis elmen- ( tünk a járási mezőgazdasági igazga- | »óságra, de ott arra hivatkoztak, . hogy ők ebben nem a feletteseink, és j i elküldték a kerületi mezőgazdasági , igazgatóságra, ahol azt mondták, 5 hogy a mi elsődleges felettesünk a jmi, s menjünk csak vissza hozzájuk , a kérésünkkel. Hát most éppen ott ( tartunk, hogy tétován keressük a fe­letteseinket ... A félreértések elke­rülése érdekében hangsúlyozni sze­retném. hogy az a hiányzó pecsét mindössze ahhoz kell: nem ellenzik a szóban forgó tevékenység ilyen géppel történő végzését. Ugyanis ezért a gépért nem kell valutát ki­adni, mivel termékkel fizethetünk! Most megint csak azt kell monda­nom, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésnek — a lépten-nyomon hangoztatott gyorsítási szándék elle­nére — továbbra Is megvan a régi, betdegződött, fékező mechanizmusa Ezzel kapcsolatos a következő, jel­lemzően tanulságos' eset: amíg a FAG-01-es gép hasznosíthatóságáról, előnyeiről és igénylésóről beszéltünk, senki sem reagált rá. Amikor pedig már önerőnkből megszereztük és üzembe helyeztük, a „felettes“ szer­veink tanulmányutakat szerveztek a megtekintésére. Hát nem érdekes mindez? Visszatérve a tüzelőanyag „terme­lésére“; a gazdaságosan előállítható, a veszteség nélkül szállítható és tá­rolható biomasszából készült szilárd tüzelőanyagnak további felbecsülhe­tetlen előnye (a feldolgozás széles körű elterjedése esetén mindez nép­gazdaságig Igen hasznos lenne), hogy a meglévő háztartási és üzemi tüzelőberendezésekben (kazánokban, vaskályhákban, cserépkályhákban, I kandallókban) közvetlenül elégethető. 1 Vajon mennyi idő szükséges ahhoz, I hogy az Almás-Görgői Efsz-ben, de a i többi, hasonló felhasználatlan bio­masszával (gabonaszalma, kukorica­­■ szár és -csutka, napraforgószár. gyii­• inőlcsfa- és szőlönyesedék, ffírészpor, I I nád, erdészeti és faipari hulladék, > kenderpozdnrja) rendelkező mező­­: gazdasági üzemekben létrejöjjenek a i brikettáló Uzemágak? • KORCSMAROS IÄSZLÖ Az SZKP KB főtitkára „A* Staleki- i s jelenlegi szakaszának elsőrendű ' dadotai“ című részben többek kti- ' itt jellemezte az utóbbi két évben i íkövetkezett változásokat. 1984-hez szonyítva a szemes termények ter­elése 37 millió tonnával, a húsé rágósólyhan) egymillió tonnával, a íjé 4.3 millió tonnával, a tojásé pe­­ig 4,2 milliárd darabbal növekedett, gazdasági feltételek, a gazdálkodá­­módszerek változásának, elsősor­­an a teljes önelszámolás, a kollek­­v és a családi vállalkozás bevezeté­snek köszönhetően a falvakban fel­­lénkült a gazdasági élet. Jelenleg linden kolhozban és sznvhosban dottak о lehetőségek n lénveges el­­lozdulásboz. Mindez azonban csak kkor érhető el, ha meghonosftiák z Intenzív technológiákat a földmfl­­elésben és az állattenyésztésben, zélesehb körben alkalmazzák a kol­ektív és a családi vállalkozást, tevé­­enyehben foglalkoznak a falu szn­­iális gondjainak megoldásává!. Ha­­ározottan le kell állítani azokat, a­­:ik továbbra is beavatkoznak a kol­­lozok és a szovhozok munkájába, de zért nem viselnek anyagi felelős­éget. Mihail Gorbacsov előadói besrédé­­lek további részében a szövetségi, a :öztársaságl alapokba történő szánt­ások tervezésében bevezetett válto­­ásokról szólott, ami által lényege­ién fokozódott a köztársaságok, az írszágrészek, a területek és a járá­­iok érdekeltsége a mezőgazdaság! ermelés növelésében. Ahol gyorsan is valófában megértették a változó­tok lénvegét, felismerték a megnyílt ehetőségeket, ott már nem rosszak az eredmények. Ezt követően az elóadó számos pél* fát említett: a krasznodarl ország­rész az első félévben eredményezőn birkózott meg az állati eredetű ter­mékek szállításával a szövetségi és köztársasági árualapba. Ezen felül salát szükségletre IS ezer tonna húst. százezer tonna telet és BS mil­lió tolást biztosítottak. A Tatár Aato­­aóm Sznvlef Szocialista Köztársaság­ban az árnalapokat a helyi szükség­letek kielégítésére IS ezer tonna hússal és S9 ezer tonna tollal egé­szítették ki. Belorusszia területei a helyi ellátás lavltására többletként 25 ezer tonna húst és 280 ezer tonna te|et termettek. A főtitkár aláhúzta: mindenképpen támogatni kell a terület!, országrészt és a köztársasági szervezetek törek­vését arra, hogy a mezőgazdasági termelés növelése révén teljesítsék túl az ötéves terv feladatait, s ezen az alapon blztosfták az állami áru­alapokba Irányuló szállítások feltét­len teljesítését, komoly mértékben I lavltsák a helyi lakosság ellátását Ismét vissza kell térni az egyéni ki segítő gazdaságok szerepének kérdé­sére, mert az egyes területeken ezt e szerepet különbözőképpen értelme zik, és különbözőképpen viszonyul nak a háztáji és kisegítő gazdaságol 'ehetőségeinek felhasználásához. Ez követően további példák követkéz fék: ez omszki területen ai egyén parasztportáknn az utóbbi ttz ávbei a hústermelés a 2,2-szeresére bővüli s gyakorlatilag minden falna éli család foglalkozik szarvasmarha­lertés- és baromfitenyésztéssel, a ia­cosságot sokoldalúan segítik növen­­lék állattal, takarmánnyal, megfelelő izolgáltatásokkal. Az SZKP KB főtitkára másfajta pél­­iákat ts említett. Például a vlagyi­­niri területen tavaly egv lakosra izámftva mindössze 4fi kilogramm búst termeltek (vágó súlyban), s en­nek következtében az ott értékes! fett búsáruk egyötödét az ország más körzeteiből szállították oda. Nem |obb a helyzet a vlnnvtcal, a klrovo­­grádl, a nylkola|evt és a laroszlavll területen sem. Ozheglsztánba, Klrgí­­ziába, Tádzsikisztánba, Türkménlába más köztársaságokból hozzák be a cukrászati termékek 25—50 százalé­kát. Kazahsztán lakosságának zöld­ség- és gyümölcskonzerv-ellátását mindössze harminc százalékban fe­dezik helyi termelésből. A föld hiá­nyára velő hivatkozással kapcsolat­ban az előadó kiemelte, hogy az nem felel meg a valóságnak, mert föld van. Ге még ott Is. ahol valóban ke­vés a megmüveletlen föld, törekeünt kel! a kolhozok, a szovhozok. a vál­lalatok tulaldonában levó föld egy részének kiosztására. Gyorsabban kell megoldani a hosszú évek óta üresen álló házak és háztáji telkek felhasználásának kérdését, az ország többi mezőgazdasági körzetében, kü­lönösen e nem feknteföld övezetben. Ma ugyanis az elhanyagolt házak száma csaknem 8П0 ezer. körülöttük pedig megmüveletlen földek vannak. Mihail Gorbacsov a mezőgazdasági nyersanyagok szállításának, tárolásá­­nek és feldolgozásának helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: a XXVTI. pártkongresszuson hangsúlyozták, hogy az ezáltal okozott vesztesének megszüntetése lehetővé tenné a fel­használható készletek 20—30 száza­lékos növelését, s ielentös eszközök megtakarítását. Például tavaly az Agráripari Állam! Bizottság, a Hal­­gazdasági Minisztérium és a Sütő­ipari Minisztérium a feldolgozó ága­zatok fejlesztésére előirányzott ösz­­szegból 450 mtlltó rubelt nem hasz­nált fel. Kiderült az is, hogy a mező­gazdasági termékek, amelyeknek a termeléséért küzdenek, továbbra le tönkremennek, mert nincs elegendő tároló- és feldolgozókapacitás, s a veszteséget Importból pótolják. Mi­hail Gorbacsov rámutatott, hogy e tekintetben alapvető rendet kell te­remteni az országban. A legfontosabb аг, hogy szilárdan törekedni kell a tárolási ás feldolgozási probléma mi­nél gyorsabb és alapvető megoldá­sára. Az előadó a továbbiakban Ismertet­te a politikai bizottság álláspontját: megvannak a reális lehetőségek arra, hogy a következő két-hárnm évben komolyan megváltoztassák az élelmi­szer-ellátás helyzetét. Az élet meglepő példákkal szolgál, bizonyítva azokat az óriási tartalé­kokat, amelyekkel mindenütt rendel­keznek. Számos tény támasztja alá : az előretörés lehetőségét mind a me­­' zőgazdasági termelés növekedést üte­­' méhen, mind a munkaterineiékeny- 1 ségben. Ezt a viszonylag nemrég ala­­■ kult. Intenzív munkakollektívák Is bl­­* zonyltják. , (Folytatjuk) A Príroda Könyv- és Lapkiadó Vál­lalat gondozásában második, kiegé­szített és átdolgozott kiadásban a kö­zelmúltban jelent meg dr. Juraj Gáb­ris professzor és munkaközössége: Atlas plemien hospodárskych zvierat című könyve. A második kiadást az tette indokolttá, hogy az első kiadás az olvasók körében rendkívül nagy érdeklődést váltott ki nemcsak ha­zánkban, hanem külföldön Is. Meg­jegyzem., hogy аг első kiadás 1Э71- -ben jelen meg. s abból főiskolai ta­nulmányaim során én is sokat merí­tettem.-angus, a charolais, a limousin, a santa gertrudis, a red pollI, a har­­dikba a tefelö lapály fajták, így a vörös és vörösbarna Ipéldául a dán vörös), a feketetarka /például a hol­land- és holstetn-frízf, a vöröstarka /például a normandiai, a német, a 1 skandináv országok vöröstarka la- í pálymarhái és az aurshire) és a jer- 1 sey marha, a negyedik csoportba ре- I dig a heqyt fajták, így a szlmmentáll 1 és a vöröstarka / például a cseh, a ■ szlovák és a magyar tarka, a pint- • gaut marhaj, a vörös fpéldául a cseh : vörös) és a borzderes fajták Ipél­dául a svájci barna, a montafoni, a kosztromai, a kárpáti borzderes mar­hal tartoznak. Az egyes falták elter­jedését három térkép Is szemlélteti. A könyv a szarvas marha-la ft ák őseit 13, fajtáit pedig 140 színes és feke­te-fehér felvételen mutatta be. Az eaész könyvben különben a páros ol­dalakon található a szöveg, a párat­lan oldalakon találhatók a felvételek, mindenegyes fajta pontos megjelölé­sével. A második rész a 16 eredetével és fejlődésével, valamint a kultúrfajtók felosztásával Ismertet! meg az olva­sót. Á szerzők a lovakat öt csoportra osztják. Az elsőbe a mongol lovak, a másodikba a melegvérű, így az tránt, az arab Ipéldűul az arab 16, az arab telivér. a liplrat, a kladrubi), az an­• goi eredetű lovak I például az angol • telivér, az angol félvér. a nónlusz, f az oldenhvrqi, az amerikai ügető, a i doni), a harmadikba g hidegvérű lo­vak Ipéldául a belga, a Suffolk, a ■ nóri. g Vlagyimirt f, a negyedikbe a ■ pánitavak fpéldául a fjord, a Shet­landi pónif, az ötödikbe pedig a he­- avi lovak /például a hafllnqt, a hu­­s culf tartoznak. A könyv а И őseit t öt. a fajtákat pedig 107 fekete-fehér i és színes felvételeken mutatja he. i A harmadik rész a sertés eredeté­be vei és fejlődésével, valamint a sertés­­я fajták felosztásával és bemutatásával 'l foglalkozik. A szerzők a sertésfoitá­­kat hét csoportra osztják. Az elsőbe (A szerző felvétele) A könyv szinte egyedülálló a világ­ban. Ez elsősorban annak köszönhe­tő, hogy egy könyvben találhatók a szarvasmarha, a ló, a sertés és a juh faltát. A második kiadást a szerzők kiegészítették új fajtákkal, a szöve­get pediq az új Ismereteknek megfe­lelőn felújították. A szakkönyv négy részhői áll. Az első rész a szarvasmarha eredetéi és fejlődését, valamint a kultúrfgjták felosztását ismerteti. A szerzők c szarvasmarha fóliákat n*qy csoportrc osztják Az elsőbe a sztyeppi fajták /például a magyar szürke marha), c másodikba a hósmarhafajták /példán a shorthorn, a hereford, az aberdeen­a göndörödő szőrű /például a man­galica), a másodikba a fehér hússer- Г tés, így a felálló fülű /például az an- I goi nagy fehér, a német nemes fehér, a magyar fehér hússertés, az ukrán sztyeppi fehér sertés) és a lógó fillű\ /például a landrace, az észt lapály­sertés), a harmadikba a ttőrösbarna szőrű /például a tamworth. a durock és a minnesota), a negyedikbe a fe­kete szőrű /például a Cornwall és a montana 1), az ötödikbe a fekete-\ -fehér /például a berkshire, a Po­land kínai), a hatodikba a fekete-\ tarka /például a pietrain, a mirgoro­­dt, a livnil, az ukrán sztyeppi tarka, a szlovák feketetarka), a hetedikbe pedig az öves /például a hampshire, a német öves, az angol öves1 serté­sek tartoznak. A könyv a sertésfajtá­­kát és hibrideket 96 fekete-fehér fel­vételen mutatja be. A negyedik rész a juh eredetét és fejlődését, valamint a kultúrfajták felosztását Ismerteti. Az olvasó töb­bek között megismerkedhet a kelet­fríz, a racka, a leicester, a llncoln, a Suffolk, a hampshire, az oxford­­-down, a cheviot, a ctgáfa. az lie de France, a Berriehonne du Cher és a texel juhfaitákkal, valamint a hús-, fésűs- és flnomqyaptas merinókkal. a prémtermelő juhfaitákkal. A könyv a juhiajtókat 103 fekete-fehér felvé­telen mutatja be. A könyv — amely 15 ezer példány­ban jelent meg, s amely a középisko­lai diákoknak és a főiskolai hallga­tóknak, valamint a mezőgazdaság1 szakembereknek alániható — a hazai könyvesboltokban 60 koronáén vásá­rolható meg. vagy megrendelhető a következő címen: Príroda, vudavatet­­stvo kníh a Pasopisov, n. p., KrVtkova 9, 815 34 Bratislava. (bara) Sokat olvashatunk mostanában a természeti erőforrások, köztük az energiahordozók fokozatos kimerülé­séről. Hazánkban a fosszilis energia­készlet csökkenését egy két évtized múlva az atomerőmüvek sem lesznek képesek ellensúlyozni. A megoldást (a nálunk még mindig nem eléggé intenzíven kutatott) alternatív ener­giaforrásokban keli keresni. Országunkban >z évente keletkező sok millió tonna szerves blomassza­­-hulladék nagyobbik hányadát a me­zőgazdaság, a többit pedig az erdő­gazdaság szolgáltatja. Ennek (ugyan­csak hangsúlyozottan kevés hánya­dát) talajerő-gazdálkodásra, takarmá­nyozásra, Ipari és egyéb célokra használják fel. A feldolgozás nélkül potenciális szennyezőanyagnak szá­mító, gazdaságosan összegyűjthető szerves melléktermékekből és bio­hulladékokból kiváló fűtóértékfl tü­zelőanyagot lehetne előállítani Rá­adásul a biomassza • az emberiség egyetlen olyan természeti erőforrása, amely megújul és megújítható. Idő koriét nélkül áll rendelkezésre. Ezek az ösztönző elképzelések fogalmazód­tok meg az Almás-Görgői j|ahto»ov nad Turnou-Hrliov) Egységes Föld­műves-szövetkezet vezetőségében, a­­mikor hozzáláttak a gazdaság terüle­tén keletkező biomassza-hulladék hasznosításához. Sajnos, ebbel! igye­kezetükben bürokratikus akadályoz­tatásba ütköztek a felsőbb szervek részéről. — Ez a megfogalmazás fgy nem pontos — folytatja a gondolatmene­tét leső János agrármérnök, az efsz elnöke —, mert kiderült, hogy ebben a vonatkozásban nincs Is felettes szervünk.de erre majd későlib vissza­térünk. Előbb azonban mond|am el próbálkozásunk lényegét, az eddig elért eredmények bemutatásával e­­gyütt. A szövetkezet félezer hektár­nyi gazos-cserjés legelőterülettel ren­delkezik, amelynek folyamatos tisztí­tását a hagyományos „kétkezi" mód­szerre] képtelenek voltunk megolda­ni. Aztán megjelent Járásunkban — az agrokémiai vállalat üzemeltetésé­ben — az első „legelőgondnok“: a méregdrágán dolgozó KABAR Ezért mi, más módszerhez folyamodtunk. Körülnéztünk külföldön, és egy Ma­gyarországon gyártott FAC-01-es fa­aprító gépet szemeltünk ki erre a célra, amit immár második esztende­je kooperációban üzemeltetünk a le­gelők rekultiválása során. A rendkívül szívós (eddig meghi­básodás nélkül folyamatosan műkö­dő) és nagy teljesítményű líránként 6—12 tonna, maximálisan húsz centi­­méteres törzsátmérőjű fák 2—5 cm-es forgácsvastagságú felaprítására ké­pes) gép egy kisméretű siiókombájn­­hoz hasonlít, amelyet egy 40—60 kW vonóerő-értékű Zetor 7011-es traktor hidraulikus berendezése hordoz és kardántengely-meghajtással működ­tet. Összehasonlításként: azt a kidön­tögetett fa- és gazmennyiséget, "a­­melynek eltüzelése, eltüntetése elad­dig egy tíztagú brigádnak egyheti munkájába tellett, ez a gép mindezt egy félóra alatt feldolgozza. De ez­után következik a lényeg. A felapri­­tott fahulladékot nem a talajra, ha­nem egy 9 tonnás pótkocsira juttat­tuk, és télen át ezzel fűtöttük az eľsz Irodaépületének és gépjavftó­­műhelyének kazánjait. Egyelőre ed­dig jutottunk el annak az új ötletfo- Ivnmatnak gyakorlati alkalmazásá­ban, amely további szakaszának meg­valósítását rajtunk kívül álló okok nehezítik. Mivel a felaprított btohulladék ke­zelhetősége [szállítása, tárolása, ada­golása) ömlesztett formában eléggé körülményes, és nem is higiénikus, továbbá fűtőértékének növelése szem­pontjából szükség van a brikettálás­­ra. Az fgy előállítható új tüzelő­anyag növényi, vagy állati eredetű biomassza-hulladék összetevője közül szövetkezetünkben (de ez gazdasá­gonként változó) elsősorban a fahul­ladék. a fűrészpor, a nyesedék, a venyige és a kukoricaszár keletke­zik a legnagyobb mennyiségben. Be­gyűjtésüket. szállításukat, aprításu­kat és tárolásukat nekünk részben már sikerült megoldani, de nagyobb arányú. közvetlen felhasználások nem lehetséges addig, amíg nem kapjuk meg felettes szerveink bele­egyezését egy Ausztriából behozandó

Next

/
Thumbnails
Contents