Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-05 / 35. szám
SZABAD FÖLDMŰVÉ?. 1987. szeptember 5. 14----------------------------------• MÉHÉSZET • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZÉT • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • MÉHÉSZET • Ki járónyílás és fészekszűkítés / • */• Kifárónyilás közepeu. nem szűkített kaptárban é* a télifiirt elhelyezkedése Előző írásomban a kijárónyilás nyári alkalmazásáról szóltam, de tontosnak tartom a nyílás téti alkalmazását is. Számomra borzalmas látvány. mikor télen olyan leszűkített pici kijárónvílást látok, hogy alig van két három négyzetcentiméter nagyságú. A méhcsaládnak nemcsak nyáron van szüksége friss, jó levegőre. hanem télen is. tgaz. már olvastam méhészkönyvben és méhészeti folyóiratban ts olyan utasításokat, hogy a kitárónyíláson csak egy méh férhessen ki egyszerre. Sajnos, ennek a nézetnek még ma is bőven vannak követő! Ha ezt az elvet követtük a következőket fogjuk tapasztatni. Minél népesebb egy méhcsalád, annál több lesz e kaptárban a csapadék, a lucsok. a penész és az elpusztult méh Is. Az ilyen nyílás csak egy anvapároztató kaptárkára elegendő, egy népes csatádnál azonban egyáltalán nem fele! meg. A ktlárönyílás nagysága és elhelyezése Össze! nagyban bsftalvásotla a méhcsalád átteleláséí. Az elmúlt méhészet! évben átéltünk egv szeszélyes és hosszú, kemény hideg telet, továbbá egy forró, aszályos nyarat, tgv aki ló megfigyelő. egy év leforgása alatt sok mindent megfigyelhetett és tapasztalhatott. Köztudott, hogy félre nemcsak szűkíteni kell a kllárönvflást. hanem meg kell határozni a szflkttés elhelyezéséi a kaptárszélességben, mert a nyílás helvtelen megválasztása, például a kaptár bal szélén, jobb szélén, vagy középen a télt élelem feltölfése ötén nagyban befolyásolja a család tél!fürtbe való elhelyezkedését. és sokszor pusztuláshoz vezethet. Ezért fontos betelelés előtt gondosan megválasztani a nyílás elhelyezését Ha augusztus hőnapjában még létezett némi hordási lehetőség, vagy ha ez nem volt biztosított és folyamatosan serkentettük a családokat, a méhek mind a mézkésztetet mind pedig a virágport a Hasításon kívül, úgynevezett mézkoszorúkba és a Kijárónyílás a kaptár egyharmad részében, szűkítés nélkül szélső keretekbe helyezik el, ahol tnár nincs Hasítás. Augusztus vége felé a flasítás terjedelme szűkült és már csak a kijárónyílás körül volt található. Az üres seiteket ahonnan a fiatal méhek kibújtak, fokozatosan töltik meg élelemmel és a család lehetőleg ott építi ki a telelőfürtöt, ahol a kijárónyilás helyezkedik el. (Lásd a rajzokat!) Sok méhész fölöslegesnek tartja a fészek téli szűkítését. Pedig az őszi utolsó fiasftás kikelése után az üresen maradt se|tck fnutos tényezői a téilfürt kialakításának. A külső hőmérséklet csökkentése következtével az fisz végéD ezekbe az üres sejtekbe húzódik a méhállnmány egy része, fgv töltik ki a léputcákat és alakítják ki a télifiirtöt Ha a család elég erős. hat-hét keretetéshét-nyolc léputcát takar érthetetlen az az állítás, hogy valaki nem tudja a fészket szűkíteni, mert ősszel tele van méhekkel. A télifürtbe való összehúzódás után sok fölösleges hely marad szabadon a kaptárban, fi ábra.) Az Eresen maradt helyen a lépek k! vannak téve a lucskosodásnak, penészesedésnek; és a méhesnek lehetőleg melegebb élelemre van szükségük, mert a hideg, kemény fedelezést képr telenek felbontant. Ha figyelembe vesszük a kljdrónyttás elhelyezéséi a kaptár közepén, oly kaptárban, ahol a fészek nincs szűkítve, fi ábra) a méhcsalád a téli éleimet valamennyi keretbe tárolja. főleg azonban э szélsőkbe, ahonnan a flasítás leghamarabb kikelt Ha tehát a kijárónyílás középen van. a telelöfürt ts ott helyezkedik el és a kaptár mindkét oldalán taksratlan marad egy-egy, esetleg két-két élelemmel teli keret. Ugyanaz a helyzet, ha szűkítetten kaptárfészekben a kliárőnvílás a kaptár egyik harmadában helyezkedik el. (2 ábra.) Ha a télt készlet a fürttel takaró keretekből elfogy s közben htdeg tdöiárás uralkodik például februárban vagy mint ahogy az Idén ts megtörtént még márciusban ts, a méhek Szókitett kaptárban a megfelelően alkalmazott kijárónyílás nem tudnak újabb fürtöt kialakítani, így a család ki van téve a pusztulásnak. Kedvező időjárás esetén ts az új fürt kialakítása akár az egyik, akár a másik oldalon, a szűkös élelemkészlet miatt veszélyt jelent a családok számára. Ha elvégeztük a téli élelem kiegészítését, h fészek kellő szőkítését é* a kijárönvitást a meghagyott fészek első harmadában hagyjuk mag a méhek az egész mézkészletet éa a virágport úgy helyezik el. hogy azt helwáitoztetás nélkül elérjék. ígv az elfoglalt keretek nem tneskosodnak és nem penészesednek meg Í3. ábra. I A téli fürt tehát a kaptárfészek középső, elülső részében helyezkedik el. ahonnan в méhek a mézkosznrú fölső és hátsó részét úiabb keretre való átvonnlás nélkül elérik. (4 ábra.) Nálam ez bevált módszer, évtizedeken át így rendezem a fészket és a kijárónyílásf — természetesen méhveszteség nélkül, a kijárónvílás teljes magasságát meghagyom, csak azt a részt szőkítem oldalról, ahonnan a fölösleges kereteket kivettem. Rendszerint nvolc kereten teleltelek, ezt a telelőfürtöf'tudják takarni úgy, hogy nincs fölösleges keret a fészekben. A kijárónvílás magassága télen azért Is fontos, mert a lehulló, elpusztult méhek az alacsony kiiárót eltömítik. a család nem kap friss levegőt. s fulladás következtében akár el is pusztulhat &: történt meg egy méhészbarátomma! ts. aki szintén híve volt az alacsony kljárőnvílásnak. A nyílás szélességét úgy választom meg. hogv minden keretre hagyok legalább három négyzetcentímétert. így a nyílás szélessége valamivel nagyobb 10 centiméternél Ezen elegendő friss levegő áramlik a kaptárba. De mi legyen az elhasznált rossz, nedve® levegővel? Hogyan távozzon el a kaptárból, mikor tudjuk, hogy ez a levegő a kaptár felső részében helyezkedik el és nincs módla az eltavolodStru, mert a beáramló friss levegő felfelé nyomja. Ott, ahol a IDŐSZERŰ TENNIVALÓK Ne feledjük, hogy szinte napról napra kevesebb e lehetőségük a melleknek, hogy a szabadban nektárt vagy virágport gyűjtsenek Vizsgáljuk ál méhcsalád jajukat ég ellenőrizzük hogv elegendo-e a mézkészletiik, a népességük; és megfelelő telelő lépeket válogassunk ki! A biztonságos teleléshez minden méhekke) boritott iéphen legalább félig, de inkább háromnegyed részig kell fedett méznek Ipnni Ahol nincs elegendő élelem haladéktalanul etetni szükséges. A szörp ne legyen túlságosan híg. Egy kilogramm cukorhoz egy liter vizet adjunk. Hűvös estéken jobb langyosan adni a szörpöt, mert biztosabb, hogy még éjszaka elhnrdják a méhek. így a rablásveszély is jóval kisebb. fő családoknak tegyen legalább H—4 vlrágporos lépje bő raézkoszoriíval. Erre főleg в tél végén, a Hasítás elkezdésekor lesz szüksége a méhcsaládnak, mert ekkor már csak a fészekben levő készletet tudják a méhek elérni. Vigyázznnk arra is, hogy a népesség elegendő legyen. A néptelen család csak tartaléknak felel meg. Az Ilyeneket nagy család mellett (fekvőkaptárban) vagy födött (rakodóban) teleftesaük. Lehet főbb kisebb családot egymás mellett Is teleltetni egy kaptárban. Tgy egymást melegítve biztosabban áttelelnek. Az anyátlan családokat az anyás, de kissé népes családok segítésére használtunk fel. Az anyát minden esetben ajánlatos zárkózni. A rablás elkerülése miatt csak estefelé kerüljön sor az egyesítésre. E- gyéb méhészeti munkáknál Is legyünk elővigyázatosak. Amint kezdődik a kutatás., hagvjvk abba a kezelést. A hőmérséklettől, a Hasítás mennyiségétől fügédén általában csak októberben ven az ideje > Varrescem-csíkkal való kezelésnek Ez ugyanis akkor igazán hatásos, ha nincs vagy alig van fedett Hasítás, de még 18 r>Wins-fok fölötti e hőmérséklet füstöléskor. A fészekrendezést természetesen korábban kell elvégezni Ha elmaradt most még lehet és kell is segíteni a családokon, hozzuk helyre a hihákflt. pótoljuk a mnlasztásokat. Vegyük ki a fészekből a szűzlépeket. ez öreg fekete és hihás lépeket. valamint a túlzottan bereselfeseket. A fészekben már csak akkor fontos vizsgálaté* tartani, ha gyanú* a család vi*eU<«íM«e vagy feiiegvzésnnktöl eltérő népességet találunk.-M-vz Idén sokan vándoroltalak napraforgóra (Fotó: Macslcza Sándor) A télifürt elhelyezkedése oldalról nézve kaptárt a méhész a takarást felülről nem megfelelően végzi, több probléma adódhat. Ide sorolható a keretek "között használandó lécecskékkel. vagy a keret fölötti deszkácskákkal való leszorítás, esetleg valamilyen műanyaggal való takarás, amikor a ievegöcsere nincs biztosítva, s penész képződik Ismét csak a rámástakarót tudom ajánlani, pedig lehet, hogy nincs igazam, és más méliesztdrs jobb megoldást ts tud Cn аЦког is kitartok emellett, míg jobb megoldást nem Ismerek. A rostaszövetes rész számos célt szolgál. Nyáron a szellőztetést, télen pedig az elhasznált levegő cseréjét biztosítja; A rostaszövetre először ts hullámpapírf és erre régi. elhasznált rongydarabokból készült párnát helyezek, ahova a nedvesség felszívódik A párnát tavasszal megszárítom. A méhek kifogástalanul száraz környezetben teletnek. még csak • penészes kereteim sincsenek. Csak abban az esetben történne meg lecsapódás, ha idővel a rostaszövetet a méhek bevonnák propolisszal. Am ezt nyár végén mindig letisztítom és tgy jó minőségű propoliszt is nyerek. A rostaszövetes takaró továbbá akkor is használható, ba az atka elleni füstölést éppen felülről végezzük. A kaptár é* a kijárónvílás meefelelő irííkítésével az egész téli élelem. valamint a virágpor elraktározását is irányítani tudjuk, csak a szűkítést időben kell elvégezni. Ha tehát lehetőséget adtunk e méhcsaládnak arra. hogv a téli készletet elérhető helyre raktározza el. ezzel elhárítottuk a tartalék mellett való elpusztulás veszélyét. A következő óvintézkedéseket azonban fontos szem előtt tartani: időben kell elvégezni a kaptárszűkítést és helyesen szükséges megválasztani a kijárónyilás elhelyezését és nagyságát. A kaptárban csak annyi keretet hagyjunk, amennyit a család a télifürt összehúzódásakor takar, meert még számítani kell bizonyos mennviségű öregméh elhullásával és egyéb károsodással. 6n a betelelésnél, illetve a leírtak alapján rendezem a fészket és a röpnyílást, így a méhcsaládjaim mindig télt veszteség nélkül érik meg a tavaszt. Felelősségteljesen kijelentem, hogy nálam az elmúlt szeszélyes, kemény tél egvetlen méhcsalád pusztulását sem okozta. Aki hasonlóan készíti elő méhcsaládjait a telelésre, tavaszszal nem lucskos, penészes kaptárukat, illetve élelem mellett elpusztult családokat talál méhesében, hanem csak kevés méhhullát a száraz kaptár.ban. VICZÉM ISTVÁN HIRDETÉS Értesítjük a tisztelt méhésztársakat. hogv • beküldött viaszból megrendelésre 10,— koronáért — sonkolyból pedig kilónként 12,— koronáért jó minőségű mfilépet készítőnk « ezt kfvéoatr* f*r*őiienft)ük A mőiApei megrendelés «rertott méretre váglok s h» partnereink kívánják foszforra! faljevítluk hogv s méhek »eészséeesen szaoorodíenak A viaszt, я sonkolyt. 9 a megrendelést ez alábbi címre küldték: Vfrohé* ntedsisiiennk 991 #e 2 • t e v « • Telefon: Я31-14 betegségei ési - megelőzésük A Príroda Könyv- és Lapkiadó Vállalat gondozásában a közelmúltban jelent meg a „Choroby vöiel a ich prevencia“ című kézikönyv. A Szlovákiai Méhészek Szövetsége részére kiadott kézikönyv részletesen ismerteti a méhek betegségeit. A szerzők — dr. Ľudovít Roško é* dr. Miloš Halasa állatorvosok — a bevezetőben többek között rámutatnak arra, hogy a méhészet fejlődését számos tényező befolyásolja, ftt mindenekelőtt a kifejlett méhek betegségeire és kártevőire, a Hasítás betegségeire és a méhmérgezésekre kell gondolnunk. Mivel a méhegészségügy sikere elsősorban a méhészek kezében van. szükségszerű, hogy idleg ők ismerjék a méhek betegségeit és azokat a legfontosabb módszereket, amelyek segítségével megvédhetik a méhcsaládokat. A kézikönyvnek az a küldetése, hogy ebben az igényes és felelősségteljes munkában a méhészek segítségére legyen. A kézikönyv a méhbetegségek általános tudnivalóinak ismertetése után részletesen foglalkozik a kifejlett méhek és a Hasítás betegségeivel és kártevőivel, többek között a méhek vízkórjával, a nyúlós költésrothadással. az enyhébb költésrotliadással. a vérbetegséggel, az atkakórral, a var roatózissat. a gyomorvésszel, a Hasítás (A szerző felvétele) tömlűsödésével. az amóbafertdzéssel, a koltésmeszesedésset, a költésköve sedéssel, a Hasítás meghűlésével, a benn lássál, a hasmenéssel és в májusi vésszel. A kézikönyv az egyes betegségeket általában a következők szerint tárgyalja: általános jellemzés, elterjedés, kórokozó, a betegség ke letkezése és lefolyása, tünetek, diagnosztizálás, megelőzés és gyógyítás. A következő rész az anyák betegségeivel ismerteti meg a méhészeket, majd részletesen foglalkozik e mézelő méhek kártevőivel a következő felosztásban: a lépek kártevői, belső e* külső kártevők, valamint élősködők. A kézikönyv nagy figyelmet szentel az ipari szennvezn anyagok kai a növényi mérgekkel és a növényvédő szerekkel történő mérgezéseidnek. A továbbiakban ismerteti az egészségügyi intézkedéseket és a fertőtlenítés legelterjedtebb módszereit, valamint a mébtenyésztésse) és a méh betegségekkel kapcsolatos állat-egészségiigvi előírásukat. A kézikönyv azokkal a táblázatokkal fejeződik be. amelyek a méhész számáré megkönnyítik az egyes méhbetegségek és e Hasítás betegségeinek, valamint a kártevők felismerését. A kézikönyv Háromezer példányban jeleni meg Mive) a Szlovákiai Méhészek Szövetsége részére adták ki, a könyvesboltokban nem vásárolható meg (bara)
