Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-09-05 / 35. szám
Szabod Földműves AZ SZSZK MEZÖGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 1987. szeptember 5. 35. szám XXXVIII. évfolyam Ага 1,— KCs Ä dolgozókollektíva önigazgatása Gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsításának stratégiai irányvonala. amelyet a CSKP XVII. kongresszusa tűzött célul, ú) megvilágításba helyezte politikai rendszerünk demokratikus alapelveinek Fejlesztési kérdéseit is. A szocialista demokrácia konkrét formáinak fejlesztése meghatározó tényezővé vált az állampolgárok öntudatos kezdeményezésének és alkotókészségének kibontakoztatásában. Az állami vállalatról szóló törvény tervezete új, konkrét formákat helyez kilátásba a nép szocialista önigazgatásának érvényesítésében, a dolgozókoilektfva tanácsával számol minden állami vállalatnál. Feltételezi az igazgatók és más vezető gazdasági dolgozók választhatóságát. Az önigazgatás gondolata szorosan összefügg azzal a felfogással, hogy a szocialista rendszer e nép alkotó és szabad tevékenységére épül. Ezt a gondolatot a marxizmus alapitói fejtették ki. Az önigazgatás gondolata azonban nem mindig részesül kellő figyelemben. A társadalmi tudat gyakran a távoli kommunista fövő tartozékaként értelmezte, amikor már nem lesz szükség államra, vagy pedig abból indult ki. hogy az önigazgatást és a gazdaság állami irányítását nem lehet összeegyeztetni. A szocialista önigazgatáshoz való viszonyulás kérdésére egyértelmű választ ad az SZKP új szövegezésű programja, amely hangsúlyozza, hogy ,.a fejlődés jelenlegi szakaszában a társadalom politikai rendszere fejlesztésének stratégiai vonala a szovjet demokrácia tökéletesítése, a nép szocialista önigazgatásának egyik teljesebb megvalósulása annak alapján, hogy a dolozók. kollektívák és szervezetek aktívan és hatékonyan részt vesznek az új állami és társadalmi élet kérdéseinek megoldásában. A vállalati kollektívák szocialista önigazgatásának a gondolata, melynek konkrét feladatairól most társadalmi vita folyik, nem keletkezett véletlenül. s nem a „tiszta elmélet“ szüleménye. A háború utáni fejlődés négy évtizedes útja vezetett hozzá, amely egyaránt hozott sikereket és hibákat a dolgozók különbözó részvételi formáinak a fejlesztése terén a vállalatok igazgatásában, a termelés irányításában a termelési értekezleteken, valamint az önelszámoló munkaszervezési és javadalmazási tormák kísérleti alkalmazásában. Saját tapasztaltainkból, valamint más szocialista országok tapasztalataiból kiindulva, s főleg a szovjet gazdasági mechanizmus átalakítására irányuló munkák ösztönző hatására a szocialista Önigazgatás konkrét megfogalmazást kapott az állami vállalatról szóló törvényjavaslatban. A szocialista építés első évtizedeiben a szakszervezeti mozgalom is sokat tett a dolgozók raunkakezdeményezésének és az irányításban való részvételének a fejlesztéséért. A hatvanas évek második telében a csehszlovák gazdasági és jogi elméletben újból felmerült a vállalati dolgozók önigazgatási szerveinek (tanácsainak) a koncepciója. Az 1968-as év folyamán azonban, abban a helyzetben, amikor a politikai életben hangadóvá váltak • revizionista és az ellenforradalmi erők. ezek a kollektív önigazgatás ésszerű gondolatával úgy akartak visszaélni, hogy azt szocialista államunk alapvető érdekei ellen használják fel. aláássák a népgazdaság központi tervszerű irányítási rendszerének az alapelveit, s fokozatosan felszámolják a társadalomban betöltött szerepét. A jobboldal céljainak megfelelően a dolgozók tanácsait az ellenforradalmi erük eszközévé akarták változtatni a pártban és a társadalomban folytatott (elforgató tevékenység elmélyítéséhez, a szocialista társadalmi értékek lejáratásához és a szocializmus leépítéséhez. A dolgozók kollektív szerveinek ilyen értelmezése ellentétben volt a szocializmus marxista—leninista alapelveivel, s ezt az értelmezést a pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa után bekövetkezett válságos fejlődés tanulságait tartalmazó dokumentumban is elutasította. Az állami vállalatról szóló törvénytervezetben a dolgozókollektívák tanácsai teljesen más helyzetet foglalnak el. nem э szocializmus leépítésére. hanem a megerősítésére irányulnak. A volt jobboldali hangadók politikai hajótöröttéinek nincs semmi joguk arra, hogy bármilyen érdemeket tulajdonítsanak maguknak az állami vállalatról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A törvénytervezet a dolgozókollektíva kollektív szervének a tevékenységét a demokratikus centralizmus alapelveivel összhangban szabályozza, erősítve e párt vezető szerepét, a szakszervezetek, valamint я Nemzeti Frontban tömörült további politikai és társadalmi szervezetek aktív részvételének kibontakoztatásával. A dolgozókollektívák tanácsainak ч tevékenysége tel|es mértékben az össztársadalmi érdekeket fogja szolgálni. Az önigazgatás minden formájának az lesz az értelme, hogy a dolgozók lényeges, felelés és lelkiismeretes gazdákként fognak gondoskodni a szocialista állam tulajdonában lévő termelőeszközök célszerű kihasználásáról. A törvénytervezet szerint a dolgozókollektíva tanácsa az önigazgatás kollektív vállalkozói szerve, amelyet a dolgozók vagy küldötteik közgyűlésén demokratikusan választanak meg. s amely közös felelősséget visel a vállalat hatékony gazdasági és szociális tevékenységéért. A dolgozókol- Ipktívák önigazgatási szerveinek a tevékenysége a társadalmi vagyon gyarapítására, a szocialista társadalmi viszonyok szilárdítására és fejlesztésére irányul. (Rp) A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz-ben a hagyományoknak megfelelően az idén is dús kalászokból fonták az ai'atási koszorút. A 970 hektáron termesztett búza átlagos hektárhozama 7,12, a tavaszi árpáé pedig 6,12 tonna volt. A tervezettnél jóval nagyobb hozamokkal elé^fedett a koszorút átadó Bakó Ferenc agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető (jobbról) és Horváth Sándor (balról), az efsz elnöke is. (Tóth. József felvétele) Sorskiuinvítö emlékezés Mogyorósi bajos 24 évig volt bányász. Nyugdíjazása után 26 évet dolgozott a mezőgazdaságban. Falujában. Kiskovácsváqáson f Kováčovo) alapító tagja és éveken át elnöke volt a falusi pártszervezetnek. Tizenhat esztendőn keresztül pedig a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztségét töltötte be. jelenleg is aktív kommunista, nappali 'őrként vállalja a mindennapi elfoglaltságot. Egy 80 éves ember számára a gyermekkor már régi emlék. De olyan, amelyet nem lehet elfelejteni. Még most is gyakran álmodik vele■■ s az álom gyötrelmekkel van tele. Mert nagyon nehéz gyermekkora volt. Olyan, amilyent a mai fiatal már nem tud elképzelni. hat hónap múlva elvitték katonának. Hajlék és élelem nélkül maradtunk. Azt szinte el sem lehet mondani, milyen körülmények között éltünk. A szó szoros értelmében szolga módra, embertelen viszonyok között. Alig BÉRESLEGÉNY, CSELÉDSORS — Az édesapám a falu határában lévő vas olvaszt óban dolgozott — kezdi a visszaemlékezést. — Mígnem 1902-ben leállt a kohó, s apám öt gyerekkel munkanélkülivé vált. Később a krasznahorkai fKrásnohorské Podhradie) grófnál kapott munkát; béres, majd béresgazda lett. Összegyűjtött egy kevéske pénzt, és kiment Amerikába szerencsét próbálni. Két év múlva anyám hazakönyörögte, láttam, alig ismertem az apámat, aki az első világháborúból 1919-ben került haza, olasz fogságból. A háború idefe alatt még kukoricakenyerünk sem volt. Sokat éheztünk. Panaszosak voltak az esték. Némileg nagyanyám — aki bábaasszony lévén olvasott asszony volt — meséi enyhítették a szomorúságot. — Miről mesélt?... — Igazra forduló mesét mondott, arról, hogy elfő az az idő, amikor nem lesznek királyok, meg urak... Honnan sütötte ki ezeket? A mai napig nem leltem magyarázatát. Egy biztos. A mesés vágyódás mélyen belefészkelte magát a gondolataim, érzéseim világába. Amit eddig a szíve mélyére rejtett, most a felszínre szakadt. — Gyermekfejjel én voltam a családfenntartó. Tizenhárom éves koromban már a hegyi legelőn háltam a gulya mellett. Mikor apám hazaiött a háborúból, elmentem szolgálni a tornai /Turňa nad Eodvouj grófhoz, ahol a tíz évvel idősebb cselédekkel kellett állnom a versenyt. Semmi reményt nem láttunk, szinte beletörődtünk, hogy cselédnek születtünk, úoy is halunk meg. Szellemi, lelki sötétségben éltünk. Aztán behívták katonának. Mikor leszereltem, nem kaptam munkát; egy koronához sem tudtam hozzájutni. Megnősültem. Szerez(Folytatás a 2. oldalon) A 4—5 OLDALON bemutatjuk' Kun István agrármérnököt, a Hrobonovói Efsz elnökét abból az alkalomból, hogy nemrég vette át a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést, továbbá írást közlünk arról, milyenek a tennivalók a Rimaszombati (Rimavská Sobota| járás két efsz-ében az aratást követően. A 6-7. OLDALON egy nem mindennapi élményeket nyújtó erdei sétára invitáljuk olvasóinkat, ame lyet — sajnos — még ugyanazon az oldalon ..ellenpontozni“ vagyunk kénytelenek egy lakótelep szomorú állapotainak leírásával Ojabb érdemes művésze van a Magyar Területi Színháznak; személyével szintén e rovatunkban ismerkedhetnek meg. A 9—10. OLDALON tudósítást olvashatnak az Agrokomplex ‘87 kiállításról, folytatjuk a víziszárnyasok leggyakoribb betegségeit ismertető sorozatunkat. Foglalkozunk a gladiólusz károsítóival és bemutatunk egy új fehérborszőlő fajtát, a Mopr-t T A 11. OLDALON teljes terjedelemben foglalkozunk az idei Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon látottakkal, előtérbe helyezve az élelmiszeripari termelést, értékelve legújabb termékeit. A 12—13. OLDALON kommentáljuk a CSSZSZK állattenyésztésében elért eredményeket, értékeljük a nagykaposi (Veľké Kapušany) Béke Efsz-ben végzett talajjavítás! munkálatokat, visszatérünk az SZKP KB idei júniusi ülésére. «
