Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-29 / 34. szám
I 1987. augusztus 29. SZABAD FÖLDMŰVES 11 A megszokottnál hosszabb főidény Ä mezőgazdaságban dolgozók munkáját az Idei nyáron ismét alaposan megnehezítette a szeszélyes, többnyire hűvös időjárás. Az évszakhoz képest hideg és a megszokottnál jóval csapadékosabb nyár sok helyütt áthúzta az előzetes számításokat. A gabonafélék betakarítását és az új termés felvásárlását, illetve utókezelését végzők naponta többször is kémlelték az eget, s kíváncsian várták a meteorológiai szakemberek időjárás-előrejelzését. Bár az aratás első napjaiban tapasztalt megfelelő ütemű betakarítás viszonylag gyors és problémáktól mentes terményfelvásárlást ígért, a folytatás nem a várakozás, illetve a prognózis szerint alakult. A Bratislava! Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat szenei (Senec) üzemének dolgozói számára a korábbi években tapasztaltakhoz viszonyítva a megszokottnál jóval hosszabbb ideig tartott az idei gabonafelvásárlási főidény. Ezt bizonyítja, hogy az utolsó szállítmányt látogatásom napján — augusztus tizennegyedikén — vették át a mezőgazdasági Üzemek képviselőitől. Gottgeisl Dezső, a felvásárlőüzem helyettes vezétője tájékoztatott a termésátvétel menetéről, s az elkövetkező időszakkal kapcsolatos tervek[Chorvátsky Grob) és a Nová Dedinkai- Egységes Földműves-szövetkezet szállította a szerződésekben vállalt legnagyobb mennyiséget. A termelők és felvásárlók közös örömére a hektárhozamok me'llett a termés minőségére sem lehetett különösebb panasz. Az őszt árpa átvétele után hozzávetőlegesen 6—8 nappal érkeztek az első búzaszáliltmányok. összegen tizenöt mezőgazdasági üzemből; többnyire a közeli szövetkezetekből, illetve a Szenei Állami Gazdaságból vették ét a gabonaféléket az üzem dolgozói. Az állami alapba összesen! 23 ezer 733 tonnái, a takarmányalapba pedig 16 ezer 58S tonnát vásároltak fel. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is kapacitásgondokkal küszködtek a felvásárlóüzem dolgozói. A két, egyenként 21 ezer tonna befogadóképességű terménytároló ismét kevésnek bizonyult, így a mezőgazdasági üzemek szabad raktárkapacitását is hasznosították a gabonafélék Ideiglenes tárolására. . Az 1972-től, tehát már másfél évtizede üzemelő tárolók műszaki-anyagi állapota, felszereltségének színvonala nem felel meg a korszerű raktározási körülményeknek. A tizenöt évvel ezelőtt elsőként étadott tároló már több ízben problémát okozott az A laboratóriumokban ellenőrzik az átvett gabona minőségét [Pave! Matis illusztrációs felvétele) ről, illetve elképzelésekről. Tőle tudtam meg. hogy az üzem dolgozói a nehéz körülmények ellenére sikeres idényt zártak. Ez főleg annak köszönhető, hogy alaposan felkészülve várták az ű] termést, s rugalmasan alkalmazkodni tudtak a változó körülményekhez, az Időjárás alakulásától függő szállításokhoz. Természetesen az idén is a mezőgazdasági üzemek képviselőivel közösen kidolgozták a gabonafelvásárlás ütemtervét Am az időjárás közbeszólt, s menet közben kellett a szükségleteknek megfelelően^ Illetve a lehetőségekhez mérten biztosítani a folyamatos felvásárlást és utókezelést. A feladat bonyolultságát az is bizonyltja, hogy összesen tizenöt mezőgazdasági üzem képviselői szállították a gabonatermést. — Július kilencedikén az őszi árpa Iclvásárlásával kezdődött számunkra az idei munkacsúcs — Jegyezte meg a jelentéseket, kimutatásokat lapozva Gottgeisl Dezső. A Féli (Tomášov), a Horvátgurabi üzem dolgozóinak. Az idei termés utókezelést munkálatait követően igyekezni fognak, hogy ez a tároló mielőbb kiürüljön, s így végre sort keríthessenek az olyannyira fontos generáljavitásra. A kettes számú terménytárolónál a tavalyi év folyamán tapasztalt hiányosságokat Igyekeztek kiküszöbölni. Ez sikerült- Is, hiszen az utókezeléshez nélkülözhetetlenül szükséges berendezések megfelelő műszaki állapota é§ karbantartása jelentős mértékben elősegítette a felvásárlási munkálatok folyamatos végzését. Az üzem dolgozói a teljes kapacitás kihasználásával sem tudják megoldani a Bratislava-vldéki járás terményfelvásárlási gondjait. Az idén hozzávetőlegesen ezer tonna gabona marad ideiglenes tárolásra az egységes földműves-szövetkezetek, iltetve az állami gazdaságok raktáraiban. Ha az ismert kapacitásgondokat a járás területén mielőbb orvosolni akarják, akkor elsősorban új, korszerű gabonatárolókat kell építeni, a meglévőket pedig megfelelő mfiszaki állapotba szükséges hozni. Ennek tudatában a közeljövőben a szenei felvásárlóüzemben is a korszerűsítési program teljesítésére fognak összpontosítani Az egyes számú gabonatároló generál javítása hozzávetőlegesen hároméves kiesést okoz. Igaz ugyan, hogy már elkezdődött a harmadik tá roló előkészületi munkáinak végzése, ám a jelenlegi helyzetet Ismerve a befejezés időpontját nem merjük még csak megjósolni sem... így a több éve rendszeresen problémákat okozó kapacitáshiány a következő időszakban még nehezebb feladat elé állítja a járás terményfelvásárlótt. A tervek és elképzelések szerint a Trnavai és a Galántai (Gnlanta) járás felvásárlóhelyeire fogják a környező mezőgazdasági üzemek szállítani a gabonatermés egy részét. Mindenekelőtt a trnavai. a budmericef és a nagyfödémesi (Vefké Glany) felvásárlóözein nyújt majd jelentős támngatást és segítséget a nehézségek áthidalása érdekében. Térjünk vissza azonban az idei főidény eseményeinek felidézéséhez. Mivel a legnagyobb területen a Blatnéi és a Budme’-lcei Egységes Földmüves-szövetke- termesztett gabonafélét, így tern- szetesen a szállítások mennyiségét tekintve is ezek a szövetkezetek tartoznak az etsők közé. A bűzafafták közül elsősorban a bucanyi Viginta váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a többi fajta is viszonylag jó gazdasági eredmények elérését alapozta meg. A szenei tizem dolgozói több mint 33 ezer tonna búzát vásároltak fel. Ebből élelmiszer-ipari hasznosításra hozzávetőlegesen 10 ezer tonnát kell szállítani a feldolgozóipari ágazatok képviselőinek, többnyire a sütőipari üzemek dolgozóinak Sörárpából a terv megközelítően 3 ezer 900 tonna biztosítását irányozza elő. Látogatásomkor még nem tudhatták pontosan a felvásárlóüzem vezetői, hogy a tisztítási és utókezelés! munkálatok elvégzését követően milyen mennyiséget fognak tudni a sörgyárakba szállítani Az előzetes vizsgálatok és elemzések derűlátásra adtak okot. mivel a jó terméshozam mellett általában a minőség is megfelelő volt. A felvásárlőüzem helyettes vezetőjétől kapott Információk szerint a több mint egy hónapig tartott főldény során a dolgozók többsége felelősségteljes hozzáállásával bizonyította, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére is tud megfelelő minőségű munkát végezni. A kétműszakos felvásárlás meg-megújulö rohamait derekasan állta a négy silómester, név szerint Petrovics János. Susla Tibor. Nagy Sándor és Michal Sebok. A Inbortórium dolgozói Zavagyel Jolán irányításával jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz. hogy a beérkezett szállítmányokat rugalmasan megvizsgálták, átvették és elhelyezték. Az idei főidény folyamán nagy segítséget jelentett az Tnfrapit-61 típusú automatikus elemzőberendezés, amely néhány perc elteltével elemezte a szállítmányokat. e egyben osztályozta a tehergépkocsik rakományát. A csapadékos Időjárás következtében az LSO-50 típusú gabonaszárltő berendezés kezelői nem panaszkod-A felvásárlóuzemekből szállítják a megtisztított gabonatermést [Kalita Gábor felvétele) hattak arra, hogy kevés munkájuk akadt. Három műszakban, éjjel-nappal szárították a nedves gabonát. Az üzem dolgozói jól tudják, hogy a szárítás és a tárolás milyensége jelentős mértékben meghatározza a legfontosabb élelmiszer-ipari alapanyag minőségét. A szakemberek egyöntetű véleménye alapján rendkívül sok függ attól, hogy a terményfeldolgozó üzemekben milyen hozzáértéssel, s főleg mikor végzik el a legfontosabb utókezelést és tárolási teendőket. A Bratislava! Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat szenei üzemének több mint száztagú kollektívája a nem éppen ideális műszaki-anyagi feltételek és körülmények között is teljesítette idei legfontosabb feladatát. Az elhúzódó gabonabetakarítás és a szokásosnál több csapadék bizony próbára tette az üzem dolgozóit, akik becsületes munkavégzésükkel, a nyújtott műszakok vállalásával szakszerűen, biztos helyre, a tárolókba helyezték az Idei gabonatermést. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a felvásárlóüzem dolgozóinak már nincs mit tenniük az idei terméssel. A tapasztalt szakemberek véleménye szerint a főidényt követő utókezelési, ellenőrzést és szellőztetési munkálatok minősége számottevően befolyásolja a feldolgozóipar fontos alapanyagának élelmiszer-készítési mutatóit. Különösen a sütőipari feldolgozásra szánt gabonafélék jó minősége megőrzésének kell nagy figyelmet szentelni. Nemcsak a munkacsúcs Időszakában, hanem ezt követően is nagy gondot szükséges fordítani a tűzmegelőzést szabályok és előírások következetes betartására. A legfontosabb követelmény, hogy csak tiszta, megfelelő nedvességtartalmú gabona kerüljön a tárolókba, majd onnan rendeltetési helyére: az élelmiszer-ipari üzemekbe. BÄRDOS GYULA' KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK Termelési kapcsolatok 4 ki a pillanat titkának tudója, /4 az nem lélhet. De az a pilla* nat mégis mindig más, mindig újabb, és mindig tartogathat váratlan, véletlen meglepetést Is. Miroslav Geria a fakitermelés oilágbafnnka ingatta a felét: — Ha az ember látja,- merre van a fa húzása, azt is tudja, honnan kell hozzálátni a „hajkolásnak", vagyis elkezdeni a motoros főrésszel a munkát... Nem bízzuk a véletlenre. merre fog dőlni, nekünk kell irányítani. és Iqy a fa engedelmeskedik. Am az Idei orszáqos fakitermelő boinnksáoon Miroslav Gerlának nagy mealepetésher. volt része, meri valahnauan a Husguarna típusú motoros fűrésze nem akart enaeriolmeskedni és a fák sem úay dőltek, ahogyan szerette volna. Pedia maga sem tudná meamnndant, hnqy életében hány köbméter tát vágott már ki Sznrqalmásán készüli az orszáqos bajnokságra. ám egy váratlan pillánál, és oda minden. Az erdő munkásainak mindennapos erőpróbája a fakitermelés. Azt senkt nem állíthatja, hogy a favágás könynyíl mesterség Alexander Hlavnú, a l iptovskú Hrádok i Erdőgazdaság fakitermelő szakmunkása. Szakképzett faváqönak mondhatnánk. ha nem tudnánk, honu ez a dolognak csak az eauik oldala. A fakitermelés ugyanis csak az utolsó mozzanat. — Nekem ez a harmadik szakmám — magyarázza Alexander Hlavnú. — Először traktoros voltam a gazdaságban, később erdőmúvelő és fakitermelő szakképesítést szereztem. Alexander Hlavnunak az erdő a munkahelye, ahol igaz, hogy jó a levegő, de nagyon sok és nehéz a munka. A motoros fűrész bizony fúl összerázza az embert Nem is szabad csak napi két órát fűrészelni megái-Fakitermelő lás nélkül, mert az erős vibráció károsodást okozhat a szervezetnek. A vadak meg nagy ívben elkerülik a zalial dolaozókat. tqy a madárfüttyöt csak akkor hall Iák. amikor pihennek, vagy éppen elfogyasztják ennivalójukat ... — Pendes lakókocsink is van — mondja Alexander Hlavnú. A gáztűzhelyen főzhetünk Terepjáró hoz-visz bennünket az erdőbe. Pontosan hordják az ebédet ts. Télen bizony nehéz körülmények között dolgoznak az erdő munkásai. Kevesebb a kereset ts, mert kisebb a teljesítmény, de nyáron vastagabb a boríték. A derekát simogatja, sokat kell uayanis hajlonganI az erdőben. Még jól bírja, bár a szakálla kissé idősebbnek mutatja. Négy gyereke van. Sajnos, csak ritkán látja őket, mert csak nagyon későn kerül haza. A közelmúltban a Poprád melletti Díurkovcet Erdőgazdaságban az ország minden területéről negyvenkét favágó versenyzett a bajnoki címért. A pontokért nagyon komolyan harcoltak. A kétnapos versenyben végül Alexander Hlavnunak sikerült győznie, aki a versenyről így nyilatkozott: — Már a sorsolásnál tudtam, hogy nem szabad izgulnom, idegeskednem. Hazánk valamennyi kiváló favágója, korábbi bajnokai és világbajnokai is jelen voltak, így nagy versenyre volt kilátás. Nyugodtan versenyeztem, semmit sem bíztam a véletlenre. A szerencse most nekem kedvezett. A bajnokságra becsületesen készültem, amtnek meg is mutatkozott az eredménye. Az összetett versenyt sikerült megnyernem, ami egyben az országos bajnoki címet Is jelentette. Természetesen nagyon örülök a sikeremnek, de nagyon sajnálom, hogy a csapatbajnokságot nem nyertük meg. Ezután még szorgalmasabban készülünk a világbajnokságra. Búcsúzásul még megkérdeztem Alexander Hlavnutól, hogy ml a véleménye erdelnk állapotáról. — Az a baj, hogy sokan nem becsülik az erdőt. Azt csak mi tudjuk, ml látjuk, mennyi a szemét, a kidobóit, ócska holmi. Pedig az erdő, nemcsak kenyeret ad, hanem mást is, ami a tüdőnknek kell... Az erdömüvelők íólea azért dolgoznak, hoay a kivágott fák helyén mielőbb áfák nőfenek.,, ILLÉS BERTALAN A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szerves részét képezi az egységes népgazdasági rendszernek. E- zen ágazatok termelik Bulgáriában a fogyasztási alap több mint nyolcvan százalékát. A két ágazat fejlesztése közvetlen kapcsolatban van a lakosság életszínvonalának emelésével és a szocializmus gazdasági alaptörvényének érvényesítésével. Történelmileg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti kapcsolat azóta létezik, amióta e ké ágazat az anyagi termelés önálló részévé vált. Ez kölcsönhatás a különböző fejlődési formákon és fokozatokon át napjainkig tart és a tudományos-műszaki forradalom körülményei között minőségileg új kapcsolatformákat, illetve módszereket hoz létre. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar gazdasági kapcsolatainak problémája része az egyes ’iparágak közötti kapcsolatok fejlődési törvényszerűségeinek. Ugyanakkor vannak meghatározott sajátosságai, amelyek különböznek az általános tapasztalatoktól. A társadalmi munkamegosztás jelenlegi szakaszát azzal lehetne jellemezni, hogy a mezőgazdaság egyre inkább átalakul nyersanyagszállítóvá az élelmiszer- és a könnyűipar számára. Ilymódon közvetlen kapcsolata a termékek fogyasztóival megszakad, a feldolgozóipar közvetítő szerepet játszik a mezőgazdaság és a fogyasztók között. A két ágazat kapcsolatainak másik sajátossága az, hogy a kapcsolatok természetbeni hordozója biológiai folyamatok során jön létre, termelése és értékesítése mindig jelentős minőségi kockázattal jár. Ennek következtében ezen kapcsolatok sérülékenyebbek, mint az anyagi termelés más szférái között. Több szervezési és gazdasági intézkedést kell foganatosítani, hogy a megtermelt áru jó minőségének megőrzésével és a szállítási költségek csökkentésével Jusson el a fogyasztóig. A bolgár mezőgazdasági és élelmiszer-ipari üzemek között legelterjedtebb kapcsolatforma a koordináció. Ez a partnerek közötti kapcsolat szerződéses szabályozásában fejeződik ki, miközben azok megőrzik jogi és gazdasági önállóságukat. A nyersanyag előállítója és felhasználója közötti termelési kapcsolatokat közvetítő konkrét dokumentumforme a mezőgazdasági termék felvásárlásáról szóló szerződés. A szerződés realitása a terv realitásának a függvénye. Mivel a tervben nem lehet előre látni és részletesen rögzíteni a termelés és az értékesítés speciális körülményeit, a szerződés fontos kiegészítő, illetve pontosító szerepet tölt be. A szerződések meghatározzák a szocialista szervezetek kölcsönös Jogait és kötelességeit, a kötelezettségvállalás teljesítésének körülményeit, vagyis á határidőket, az árakat, a szankciókat, a szállítás és fogadás módját, a minőség meghatározását, a kötbért, a fizetést és nem utolsósorban a kötelezettségek nem teljesítése esetén az okozottt károk megtérítésének módját. A szervezetek közötti szerződéskötés alapvető szempontjai: az egyenjogúság, a partnerek jogi és gazdasági önállósága, a kölcsönös anyagi felelősség és érdekeltség. [NMSZj HIRDETÉS A Krupina! Gép- és Traktorállomás a következő gépek, illetve járulékos eszközök generáljavltását vállalja: — SPS 420 és 420-1 típusjelű önjáró szecskázó; — SPS 35 típusjelű önjáró szecskázó; — az SPS 420-as önjáró szecskázó ŽT 300 és 300-1 típusjelű adaptere; — az SPS 420-as önjáró szecskázó SB 220 és 220-1 típusjelű adaptere; A generáljavításon kívül a feltüntetett gépek és járulékos eszközök cseréjére is lehetőség nyílik. Az érdeklődök a megrendeléseket az alábbi címre küldjék: STROfOVÄ Ä TRAKTOROVÁ STANICA, národný podnik KRUPINA, PSČ: 98319 (SzF-30)
