Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-29 / 34. szám

12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1987. augusztus 29. Az újító- és feltaiálómozgalom helyzetképe 'A tudományos-műszaki haladás kétségtelenül a gazdasági fejlődés és a hatékonyság alapvető té­nyezője. A tudományos kutatás, valamint az új technika és technológia nemcsak kedvező feltéte­leket teremt a közgazdasági jellegű kérdések meg­oldásához, hanem egy egész sor össztársadalmi jel­legű kérdés rendezését Is elősegíti. A tudományos­­műszaki haladás folyamatának a meggyorsításában kiemelkedő helyet foglal el a feltaláló- és az újí­tó mozgalom Szlovákia mezőgazdasági és élelmi­­szeripari ágazatában is. Hiszen szerves része a tudományos-műszaki haladásnak, s szorosan ösz­­szefügg a népgazdaság belterjesítésl folyamatával, a termelés hatékonyságának növelésével, a minő­ség javításával. A feltaláló- és újítómozgalom révén ezek a céljaink igen előnyös közgazdasági feltéte­lek mellett érhetők el. gének csökkentése. E célok megváló sításának a nemzeti jövedelem na­gyobb arányú növekedését kell maid elősegíteniük, mint az ■ előző ötéves tervidőszakokban. Az átalakítási folyamat azonban szemléletváltást Is követel Változtatni kell az emberek gondolkodásén, amely még az extenzív gazdálkodás legyeit viseli. A szemléletváltásnak elsősor­ban a vezetők soraiban kell bekövet­keznie, hiszen az ő feladatkörük a progresszív módszerek bevezetése, a dás esetében az eddiginél sokkal ru­galmasabban és nagyobb szakérte­lemmel kell eldönteni várható nép­gazdasági hasznát. Sajnos, még ma is több vállalatnál lebecsülik az újttö- és feltalálómozgalmat, illetve az a fo­lyamat ötletszerűen megy véghez En­nek okát sok esetben az évekig tartó extenzív műszaki fejlesztésben rejle­nek Az úfftfi és feltaiálómozgalom fej­lesztésének szerves részét képezik a tematikus tervek Ezeket elsősorban a tudományos-műszaki feilesztési tervek, valamint az állami tudomá­nyos-műszaki célprogramok megvaló­sítására kell ráirányítani Továbbá meg kell teremteni a megoldott tudo­mányos feladatok realizálásának anyagi-, műszaki- és káderfeltételeit. Az újítások és találmányok terüle­tén feltétlenül szükséges megszigorí­tani a törvényszerűséget, s ehhez a tanácsadó szolgálatnak ts hozzá kell járulnia. Minden bizonnyal nagyobb javulás várható ma|d az újítások és találmányok jutalmazásával kapcsola­tos új jogszabálytól, de több ezzel a témakörrel kapcsolatos készülőben lévő rendelkezés bevezetésétől is. Több figyelmet kíván ezen a téren az ellenőrző tevékenység is. Mindent egybevéve a fő cé! az, hogy az alkotó műszaki tevékenysé­get az új követelményekhez igazodva teljes szélességében kibontakoztassuk. Ehhez magasabb minőségi szintre kell emelni az alkotómunkát, te!|es mér­tékben ki kell használni a munka­­szervezés és irányítás újszerű lehe­tőségeit, valamint az anyagi érdekelt­ségben rejlő ösztönzést. ŠTEFAN DIKAN mérnök, a mező­­gazdasági tudományok kandidátusa, az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumának mun­katársa A mechanikai stressz hatása a növényekre Л (auxinok) mennyiségének csökkené­se. E kérdések tisztázása további ku­tatások feladata. FÔLIATAKARĎK A ZÖLDSÉGTERMESZTÉSBEN Egyre nagyobb zöldségtermesztő területet fednek le féllatakarással. Ez az eljárás már nemcsak a primő­rök termesztéséhez, hanem egy sor más növény termesztéséhez is hasz­nálatos. A fólia nemcsak a betakarítás ide­jét hozza előre, hanem elősegíti a magok csírázását is, mivel a mii­­anyagbugknlat alatt gyorsabban me­legszik fel a talaj. A föliatakarás előnyös lehet a ter­més egyenletessé tételére és a minő­ség megvédésére. Erre kiváló péida a csemegekukorica, amely a termesz­tés során a perforált fólia alalt gyorsabban hajt ki Ez kedvezőbb szemesedéshez, a csövek jobb benö­­véséhez, nagyobb termésátlagok el­éréshez vezet. A felhasznált anyagok közül leg­gyakoribbak a 200—500 lyuk/m? par­­forációs fóliák. Az olyan szálasanya­gok — főleg a saláták termesztésé­hez —, mint pl. a francia gyártmá­nyú Agry! és az NSZK gyártmányú Crowfeet a fedett terület 15 li án kerültek alkalmazásra. A fóliatakarás a burgonyatermesz­tés esetén Is kifizetődő és egyre in­kább teret nyer. A salátatermesztésben használatos Growtect eredetileg ugyan drágább, mint az átlátszó polietilén, de alkal­mazása több farmer szerint a több­szöri felhasználhatóság miatt kedve­zőbb. Sokan a jövő anyagának tekin­tik a Growtectből és polietilénbő' álló szendvicsfóliát. (M. V.) :oké pedig 14 ezer 298-ra emelke­­iett. Bár a múlt évi feladatokat nem minden tekintetben sikerült teljesíte­ni, mégis bizonyos javulás tapasztal­ható, főleg a szervezési és adminiszt­rációs kérdések tekintetében. Az újí­tások és találmányok tekintetében Is megszilárdult a törvényesség, s ked­vezőbb lett a helyzet a törvényes határidők betartáséval kapcsolatban, igaz, még mindig sok a jogos elége­detlenség. Az Ilyen jellegű hiányossá­gok főleg a mezőgazdasági üzemek­ben tapasztalhatók. Ezért újszerű megoldásokat keresünk a helyzet ja­vítása érdekében. Az első ilyen irá­nyú próbálkozásokat a Kelet-szlová­kiai kerületben Indítottuk be. Tavaly kerületi szinten egy műszaki-fejlesz­tési központot hoztunk létre, s az el­következendő években kiépítjük en­nek járási hálózatát. A műszaki fej­lesztés központjai Irányitól, végrehaj­tói és megvalósítói lesznek az újítá­soknak, a találmányoknak. Idővel a szerzett tapasztalatokat a többi kerü­letben is érvényesítjük. A felméréseink azonban arra is utalnak, hogy az újítások és találmá­nyok megvalósítását nehezítő hiányos­ságok az élelmiszeriparban és a köz­pontilag irányított szolgáltató szerve­zetekben is tapasztalhatók. Az ered­mények tárgyilagos elemzése alapján az elkövetkezendő évekre hatékony intézkedéseket érvényesítünk az ész­lelt fogyatékosságok kiküszöbölésére. A fő cél az, hogy kedvező feltétele­ket teremtsünk az 1990-ig elfogadott program megvalósításához. E felada­tok megvalósítása a gazdasági me­chanizmus átépítésének a feltételei között megy végbe. Az átépítés elvei a társadalom fejlődésének a meggyor­sítását szorgalmazzák. A másik olda­lon viszont szükséges lesz a gazdasá­gi mechanizmust a KGST országok 2000-ig szóló igényes tudományos-mű­szaki haladás programjának a felté­teleihez igazítani. Ezen a téren fő fel­adatok között szerepel: a társadalmi munkatermelékenység növelése, az alapeszközök hatékonyságának javítá­sa, a nyersanyagfelhasználás, vala­mint a népgazdaság energlaigényessé-A tehergépkocsira szerelhető emelőkaros szénarakodó is újítási javaslat nyomán jött létre Fotó: — kim— munkaszervezés, a munkafegyelem •megszilárdítása, a munkastílus javítá­sa, valamint az alkotó kezdeményező múnkalégkör kialakítása. Mindez egy­idejűleg kedvező táptalaja az újító- és feltalálómozgalom széles körű ki­bontakoztatásának. A vállalati önállóság újszerű meg­világításba helyezi a pénzforrások megteremtésének kérdését is. A bel­­üzemt önelszámolás elveinek követ­kezetes érvényesítése révén a talál­mányok és az újítási javaslatok a kívánt „olcsó“ vállalati forrásokat képezik majd. A társadalmilag ke­vésbé hatékony gyakorlat konzerválá­sa nem lesz kifizetődő a vállalatok számára. Az elavult beldegződött módszerek védelme pedig fékezője lesz a vállalati tevékenységek fejlő­désének. Feltehetően ezen tényezők hatására több olyan akadály megszű­nik, amely ezldáig az újítási szándék megvalósítását nehezítette. Persze ahhoz, hogy az újítások és találmányok betöltsék társadalmi kül­detésüket, több fontos feladat vár megoldásra. A találmánynak minősít­hető minden újszerű műszaki megol-Sok újítási Javaslat született mezőgazdasági üzemeink gépjavítűmühelyei­ben Fotó: Archív A feltaláló- ás újítómozgalom nem Jelenti azonban csupán az ú| gépeket, berendezéseket, az újszerű nyers­anyagokat vagy új feldolgozási tech­nológiákat, hanem egyidejűleg felté­telezi a kedvező teltételek megte­remtését, a hatékony munkaszerve­zést és irányítást További fontos kö­vetelménye a társadalmi viszonyok fejlesztése Is, beleértve a szocialista életstílus kialakítását. A CSKP XVII kongresszusa hatá­rozataival összhangban a 8. ötévas tervidőszakban az újító- és feltaláló­­mozgalomnak nagyobb mértékben hozzá kell majd járulnia az új tech­nika és technológia fejlesztéséhez, a termékfelújítéshoz, a technológiai színvonal emeléséhez, a termelési fo­lyamatok ésszerűsítéséhez, a munka­termelékenység növeléséhez, az anya­gi költségek csökkentéséhez, de fő­leg ez energiaforrások és az anyagi eszközök ésszerűbb kihasználásához. Az újttó- és feltalálómozgalommal szemben támasztott követelményeket az 1986—1990-es évekre előirányzott ágazati fejlesztési program foglalja össze. A programból eredő feladatok első évi teljesítésének eredményeit is­merjük, s ekképpen áttekintést adha­tunk az újítások és találmányok hely­zetéről. Az áttekintésből kiderül, hogy • feltaláló- és újftőmozgalom múlt évi társadalmi értéke elérte a 473,7 millió koronát, ami 9 százalékos terv­teljesítésnek felel meg. Ez annyit je­lent, hogy tavaly összesen 110 talál­mányt és 14 ezer 296 újítási javas­latot nyújtottak be. igaz, ez az elvá­rásoknál valamivel kevesebb, hiszen mindössze 91, illetve 95 százalékos tervteljesítésnek felel meg. A múlt évi programfeladatokkal a legeredményesebben az élelmiszeripa­ri vállalatok birkóznak meg. Ebben az ágazatban az újítások és találmá­nyok Össztársadalmi értéke elérte a 153,7 millió koronát, ami 6 százalék­kal több a tervezettnél. A pozitív eredményekhez a legnagyobb mérték-116 boronát. Jelentős eltérések tapasz­talhatók az egyes járások között is. Így például a Trnava! járásban 33 millió korona értéket hoztak létre, más tárásokban pedig mindössze 1,36 milliót. Az elkövetkezendő időszakban szükséges lesz ezeket a jelentős aránytalanságokat kiküszöbölni. Nem lehetünk elégedettek a talál­mányok helyzetével a tudományos és kutatóintézetekben sem. Ezekben a szervezetekben a tervezett 18 talál­mánnyal szemben mindössze 11-et nyújtottak be. E tekintetben a leg­jobb eredménnyel a Nitrai Állatte­nyésztési Kutatóintézet, valamint az Élelmiszer-ipari Kutatóintézet dicse­kedhet. Mivel я megvalósított találmányok fontos előfeltételei a műszaki szín­vonal emelésének, a termékek köz­használat! tulajdonságai javításának, s azáltal az exportlehetőségek növelé­sének, elvárjuk a vezetőktől, hogy a jövőben több figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek. A találmányok fontos mutatói a munka minőségének. Fontos mércének számítanak, főleg a műszaki fejlesztésben és a kutatás­ban. Persze ehhez is meg kell terem­teni a kedvező feltételeket. Elsősor­ban gondoskodni kell a dolgozók tá­jékoztatásáról a tudományos-műszaki haladás világviszonylatban elért ered­ményeiről. További fontos követel­mény a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerés, a találmányok tárgyilagos értékelése — hogy mennyiben erede­tiek és mennyiben számítanak újdon­ságnak. De kedvező feltételeket kell teremteni a találmányok megvalósí­tásához is. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma meg­különböztetett figyelmet szentel majd a fiatal tudományos kutatók nevelé­sének, a találmányok jogi védelmé­nek. továbbá az egyes Intézetek ke­retében a rövid távú tanfolyamok szervezésének. Ilyen tantolyamot már a Rovinka! Mezőgazdasági Gépipari Kutatóintézetben szerveztünk. ben az élelmiszeripar, gépipar, a ba­romfiipar és a dohányipar járult hoz­zá. A tervezett feladatokat azonban a sör-, a hús- és a tejiparban Is telje­sítették. A leggyengébb eredményt a borüzemek mutatták tel. itt a tervet csupán 48 százalékra teljesítették. Alapjában véve jő eredményeket értek el a központilag Irányított me­zőgazdasági szolgáltató vállalatok is, Ehhez pedig valamennyi termelési­­gazdasági egység hozzájárult. Sajnos, az újitőmozgalom csökkenő irányzatot mutatott e Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Irányítási és Számítástechni­kai Ésszerűsítő Vállalatnál, továbbá a gép- és traktorállomások, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóságok termelásl-gazdasági egységeiben. Egyetlen kerületben sem sikerült azonban teljesíteni a programfelada­tokat az őstermelésben. A megvalósí­tott újítások révén feltételezett 180 millió koronás össztársadalmi haszon helyett mindössze 152 millió korona értéket hoztak létre, ami 85 százalé­kos tervtellesftésnek felelt meg. Vi­szonylagosan a legjobb eredményt a Nyugat-szlováklal kerület mezőgazda­­sági üzemel érték el, 78 millió koro­nás érték létrehozásával. Ezzel a ter­vet 92 százalékra teljesítették. A Ke­let-szlovákiai kerületben ez újítási javaslatok össztársadalmi értéke el­érte a 42 millió, a Közép szlovákiai kerületben pedig mindössze a 32 mii-A feltalálómozgalom fontos mozgó­sító erővé vált az ésszerűsítés terén, amelynek fő célja üzemanyag, ener­gia és nyersanyag megtakarítása, il­letve jobb hasznosítása, valamint a munkatermelékenység növelése. Ta­valy az ésszerűsítő megoldásoknak köszönhetően 49,8 millió korona érté­kű üzemanyagot és energiát, 101,4 millió korona értékű nyersanyagot, 40,3 millió korona bérköltséget és 18,5 millió devizakoronát takarítot­tunk meg. A felmerülő hiányosságok ellenére elmondható, hogy az újító- és feltalá­lómozgalom dinamikus fejlődési ten­denciát mutatott. így például az 1985- 6s évhez viszonyítva az össztársadal­mi haszon évi növekedése elérte a 3 százalékot, ami 13 mitlió korona több­letet jelent. A fejlődés gyorsuló üte­me még szembetűnőbbé válik, ha az adatokat a 7. ötéves tervidőszak első éveivel hasonlítjuk össze. Míg 1981- ben az újítási javaslatok és találmá­nyok össztársadalmi haszna 238 mil­lió koronát tett ki, addig 1986-ban ez az érték elérte a 473,7 milliót. Ez 99 százalékos növekedési ütemnek telel meg. Ami a számszerű adatokat ille­ti, itt Is jelentős növekedés tapasztal­ható. Míg 1981-ben 60 találmányt és 8 ezer 936 újítási javaslatot nyújtot­tak be, addig 1986-ban a találmá­nyok száma 110-re, az újítási javasla* és üvegházban nevelt növények nö­vekedésében megmutatkozó jelentős különbség. Az üvegházban nevelt nö­vények általában magasabbak, tagol­tabbak, vékonyabbak, míg a szántó­földi növények tagoltabbak, erőseb­bek. A mechanikai eredetű stressz hatását a növények fejlődésére kü­lön tudományágak: a szeizmomorfo­­genezis és szlgmomorfogenezis vizs­gálják. A stressz a növekedésre gyakorolt hatáson kívül egyéb mérhető válto­zásokat is előidéz. Ilyenek pl. az epi­­nasztia, a klorofill-koncentráció nö­vekedése, a későbbi virágzás, a virá­gok számának csökkenése, a fokozó­dó ellenállőképesség a kedvezőtlen fiziológiai hatásokkal szemben, a hosszabb rügynyugvás, a csökkent fototropizmus és gravltropizmus. A különböző növényfajok a stressz ha­tására nem mindig azonosan vála­szolnak. A laboratóriumi körülmé­nyek között mesterségesen vagy ter­mészetes körülmények között pl. a szél által kiváltott stressz hatása a­­zonban azonos volt. A csökkent nö­vekedés, a nagyobb mechanikai el­­lenáiléképesség, tulajdonképpen a növény adaptációs válasza, mellyel a mechanikai károsodást csökkenti. Ép­pen ezért kérdéses a létjogosultsága növekedés szabályozására is. Ilyen ismert eljárás pl. az üvegházban ne­velt palánták edzése a kiültetés előtt. Mechanikai hatások alkalmazá­sával kíméletesebben befolyásolható a konténerekben nevelt palánták ki­fejlődése, mint pl. a víz vagy táp­anyag mennyiségének csökkentésé­vel. Japánban pl. — ahol palántázva termesztik a cukorrépát — a palán­tákat naponta finomra végigsimítják seprűkkel, hogy kellően edzettek, el­lenálló legyenek a kiültetés idejére. A növények permetezése vízzel vagy levegő áramoltatása viszonylag na­gyobb méretben is lehetővé teszi a mechanikai hatással kiváltott növe­kedés-szabályozást. A mechanikai stressz hatásai üveg­házi körülmények között viszonylag tisztázottak. Gyakorlatilag alig is­mert azonban, hogy a növényi adap­tációt, milyen endogén folyamatok szabályozzák. Megfigyelték, hogy stressz hatására megnövekszik az etilén mennyisége a szövetekben. Eti­léh adagolásával sikerült is több nö­vényen szárvastagodást elérni Az etilénképződést gátló kémiai anya­gokkal végzett kísérletek viszont ar­ra utalnak, hogy a növény adaptá­ciójában az etilénnél fontosabb sze­repet Játszik a növekedési hormonok Mechanikai stresszt válthat ki a növényi részek (levelek) egyszerű érintése, dörzsölése, hajlítása vagy rázása. Laboratóriumi kísérletek szerint napi 1—2 alkalom­mal, esetenként 10 s-ig tartó Inger is elég már ahhoz, hogy a kiváltott stressz hatására alacsonyabb, zömö­­kebb maradjon a növény a kezelet­len társakhoz viszonyítva. Szántóföl­­dön a szél, eső, öntözés vagy a gépi közlekedés a növényállományra ha­sonló hatással lehetnek. Lényegében ezzel magyarázható a szántóföldön az olyan törekvéseknek, amelyek cél­ja a növények stresszreakciójának csökkentése nemesítéssel, akár hor­monkezelés útján, mert ezzel a nö­vény gyengébbé, sebezhetőbbé válik. Jól példázza a gabonafélék megdőlé­se, hogy mit jelent, ha a növények nem adaptálódtak megfelelően. A bú­za hormonkezelésével (CCC) éppen a mechanikai stresszhez való adaptá­ciót kívánják fokozni A mechanikai stressz hatásának ismerete a növények növekedésére és fejlődésére egyben lehetőséget ad a

Next

/
Thumbnails
Contents