Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-29 / 34. szám

D

c=j

НИ

tennivalók

A zöldségeskertben

Lassan megérkezik az ősz. Napközben a hőmérséklet még magasra szökik, de az éjjelek már hűvösek. E hónap végén a hajnali fagyok többfajta zöldséget megkárosíthatnak. A fagyok elsősorban azokat a növényrészeket károsítják, amelyek több vizel tartalmaznak, pl. a növény fiatal részeit. A paprikánál a fagynak leghosszabb ideig az érett piros termések állnak ellen. A szabadföldi paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, spárgatök, az uborka és a dinnye szedését az első fagyok megjelenéséig folytatjuk. Az éretlen állapotban leszedett paradicsomot téli saláta vagy csalamádá készítésére használhatjuk fel. A teljes nagyságra kifejlődött, de még éretlen paradicsomokat meleg helyiségben érdemes utóérlelni. így elérjük, hogy a zöld paradicsom rózsaszínűre érjék Mivel az éréssel a paradicsom káros szolanfntartalma csökken, friss fogyasztásra teljes mértékben alkalmassá válik Ősszel a karfiolt a fagyok beállta előtt be kell takarítani, mert a rózsaképzés idején —2, —3 C-foknál nagyobb hideget nem bír ki. Ha a fagyokig a rózsák nem fejlődtek ki teljesen, a töveket gyökerestül szedjük fel, és védett helyen, szorosan egymás mellé vermeljük el. Itt a rózsák fagypont feletti hőmérsékleten tovább fejlődnek. A minőségi karfiol rózsája kemény, kompakt. A torzsáról ügy vágjuk le, hogy a rózsánál 2—3 buroklevél maradjon. A szántóföldi karfiol rózsájának legalább 120 mm átmérőjűnek kei lennie.

A póréhagymát szükségleteink szerint úgy szedjük, hogy a talajból mindig csak a legfejlettebb növényeket húzzuk ki Fogyasztásra a póréhagyma bazálls (alapi) növényrésze való. A póréhagyma piacra való elkészítése abból áll, hogy leveleit visszavágjuk. A kikészített növényrész legfeljebb 51(0 mm hosszúságii lehet. A meghúsosodott résznek legalább 15 mm-esnek kell lennie. Rendszerint azonban 30 inm-en felüli.

A júliusban ültetett, rövid -tenyészidejű káposzta augusztus végén, nagyobbrészt azonban szeptemberben' szedhető. Tehát olyankor kerül piacra, amikor a tavaszi ültetésü nyári káposzta már eifogyott, és a hosszá tenyészidejű káposzta még nem került forgalomba. Ebben az időben a leszedett káposztafejeknek legalább 0,B kg súlyúaknak kell lenniük.

Még folytathatjuk a nyári saláta betakarítását. Szakaszos vetés esetén kiskertünk késő őszig ellát bennünket friss salátával, spenőttal, borséval esetleg babbal is.

A melegágyakat, fóliasátrakat és üvegházakat készítsük elő az őszi vagy téli kihasználásra. Aktuális az őszi saláta vagy karfiol hajtatása.

Szabadföldi kiskert! ágyásokba rövid tenyészidejű zöldségeket pl. spenótot vetünk. Ha a következő év tavaszán sóskát akarunk szedni ilyenkor vethetjük el. Szeptemberi vetésből a spenóton és a sóskán kívül sikeresen áttelel a petrezselyem és a sárgarépa is- Ültetjük az őszi fokhagymát, sa- Inttahagymát. toosztással a metélőhagymát és a rebarbarát.

A növényápolásnál főleg a tulajlazítűsra, gyomok irtására és a növényvédelemre ügyeljünk. Főleg a káposztaféléket óvjuk a hernyóktól, molytetűktöl és a levéltetvektől. Az öntözést ilyenkor általában már csökkenteni kell. A talaj gyors és jelentős mértékű víztartalom-ingadozása általában a káposztafejek. a cékla- és a sárgarépagyökerek repedésével jár. A paprikát és a paradicsomot már többnyire nem szükséges öntözni, meri gyökereik már nagyobb mélységből látják el a növényeket vízzel. A sok öntözés az érés folyamán csökkenti a termés minőségét. A téli tárolásra szánt zöldségféléket 2—3 héttel a szedésük előtt már nem szabad

útóérlelhetjuk

rolás folyamán több betegség és károsodás léphet fel.

Szeptemberben szedjük a magról vetett vöröshagymát Is A hagymaféléket az utószárítás megtörténte után, megtisztítjuk és osztályozzuk. A száraz vöröshagymának jól beszáradt nyakúnak, száraz buroklevelünek és legalább 30 mm átmérőjűnek kell lennie. A piacra szánt hagymának nem szabad gyökereket, szármaradványokat tartalmazni. A hagymafélék megfelelő eltartásának alapfeltétele a tárolóhelyiségek hőmérsékletének szabályozhatósága. Tárolásra a 0— +3 C-fokú hőmérséklet felel meg. Ennél nagyobb lehűlés már káros lehet. Á helyiség levegőjének páratartalma 60—70 százalék legyen.

Az ősz folyamán még több zöldségféle kerül majd tárolásra. Ehhez a tárolóhelyiségeket elő kell készíteni. Erre a célra főleg a pincéket, vermeket és a kamrákat hasznosít suk. Az otthoni tárolás fő problémája a hőmérséklet, a leve gö páratartalmának és a tisztaságnak a fenntartása. Mielőtt a tárolásra sor kerülne, a helyiséget és berendezéseit kitisztítjuk és fertőtlenítjük. A felületi mikroflórát melegvizes lemosással, mechanikusan vagy termikus űton (hő által) Is csökkenthetjük. A vegyszerek közül a nátronlúg (NaOH) erősen bakteriocid hatású szer; 1 H-os oldata főleg a tárolók fából készült részeinek és berendezéseinek lemosására alkalmas. A nátriumksrbonát

(NazCOi) hatása mérsékeltebb, mint az előbbié, ezért ennek 1—3 *A-os forró oldatát ajánljuk. A mésztej (Ca/OHr.) közismert és igen hatásos fertőtlenítőszer. Frissen oldott mészből nyert mésztejjel a falakat, a padlót és mennyezetet lehet fertőtleníteni. A mésztej hatását rézgálic CuSO j X 5HzO) hozzáadásával fokozhatjuk. A rézgálic 5 %-os oldatát leggyakrabban a falak és berendezések lemosására használjuk.

MAGDA VALŠÍKOVÄ

agrármérnök, kandidátus

A GYÜMÖLCSÖSBEN

Szeptember már az Igazi ősz beköszöntésének hónapja. Szüreteljük az őszi almát, az őszi körtét, a kései őszibarackot és a szilvát. Az hónap elején szamócát telepítünk, esetleg a szemzésnéi javításokat végzünk. A hónap második felében — szinelőszedéssel — szüreteljük már a téli almát és a körtét is. A téli gyümölcsfélét már nem öntözzük, nein permetezzük az őszieket. Készülődünk a kert trágyázásához, ásásához-széntásához. Felkészülünk a téli gyümölcs tárolására is.

Az idei termésünket sok kártevőtől, betegségtől és elemi csapástól kellett megvédeni. Ä hosszantartó és erős tél, — a kései fagyok is, — megdézsmálta egy-egy gyümölcsnem termését. Korán jött a lisztharmat-varrasodás. Tagoltan rajzóit az almamoly, nehéz volt az ellene való védekezés, s nagy volt a természetes gyümölcshullás. Ami még ezután Is a fán maradt, azt sok helyütt a jég károsította meg. Ennek lépett nyomába — főleg a Starking- és a Starkrimson almafajtáknál — a varrasodás. Mindezek után becsüljük meg azt, ami mégis megmaradt és minősége alapján használjuk fel. Olyan almát, ami hibás és romlandó, ne táruljunk, ne is

Szakaszos vetés esetén kiskertünk késő őszig ellát bennünket friss salátával

öntözni, mert különben a tá-A teljes nagyságúra kifejlődött paradicsomot meleg helyen

(P. R. felvételei)

rakjuk n többi egészséges gyümölcs közé, hanem gondoskodjunk annak azonnali, hasznos felhasználásáról. Készítsünk belőle almalevet, aszalványt, kompótot, esetleg almabort.

A dél-szlovákiai termőterületek őszi almája csak rövidebb eltartásra (2—4 hét} alkalmas. Ehhez is óvatos szüret, valamint kíméletes szállítás szükséges. A szeptember első hetében érő I. H. Halle és Elberta őszibarackból — kesernyés mandulaíze kapcsán — van a legfzletesebb kompót. Ezt 80 százalékos érettségében szedjük, amikor húsa már könnyen elválik a magjától. Most, amikor már az utolsó őszibarackfákat is leszüreteltük, hozzáfoghatunk a fák hajtásrövidítő metszéséhez. A már korábban (augusztusban) megritkított fákon az ún. hosszúvesszűket a hónap első felében 35—45 cm-re visszametsszük. (A termőkorban lévő fákon mintegy 100—150 ilyen hosszúvesszőf kell meghagyni.)

A téli alma szürete az évben szeotember 10—15-kéve! kezdődik, Sorrendben a Jonathan!, Starkingot. Starkrlmsont, Ontariot. s legvégül a Golden Delieionst szüreteljük. Az almának legyen meg a kellő alap-, s legalább részben a fedőszíne (legyen bepirosodva), s legyen a magja barna. A kertészkedők körében szívesen propagálom a szinelnszedést, másnéven körszedést, mert a fa koronájában a gyümölcs nem egyszerre érik. Ez a színes fajtákra vonatkozik, a Golden Delicinusnál viszont nagyság szerint szüretelünk. Az őszi hónapokban (szeptember, október) ugyanis megfigyeltem, hogy az átlagosnál kisebb alma (pl. ВП g-os) ilyenkor még naponta 1 g-ot képes gyarapodni. Így elérheti az eltarthatóság szempontiéból általam optimálisnak tartott fifl—120 grommos súlytömeget.

Tudatosítanunk kell továbbá, hogy:

# a .gyümölcstárolót már idejekorán elő kell készítenünk (fertőtlenítés, talajának felfrissítése);

# a leszedett gyümölcsöt még aznap a tárolóba kell vinni;

# a tárolóedénynek is fertőtlenítettnek lennie;

# a tárolóban éjszaka szellőztetnünk kell;

# csak egészséges gyümölcsöt tároljunk, s ne tegyünk burgonyát vagy olyan más terméket a pincébe, amelytői az alma szokatlan szagot kapna;

О az almát, a körtét szárával szedjük. Ennél a munkánál és a szárításkor óvakodjunk attól, hogy a gyümölcs megnyomódjon.

Dél-Szlovákiában a hónap első felében még lehet szamócát ültetni. Csak egészséges, meghízható helyről származó palántákat telepítsünk.

Készítsük be az ősz folyamán szükséges szerves trágyát, műtrágyát, előre gondoskodjunk ültetőanvagről (facsemetékről). Amennyiben nagyobb gyümölcsösünk részére (pl. 5—10 ár) az istállőtrágya beszerzése évről-évre gondot okoz, döntsünk a zöldtrágyázás mellett. Most kell ugyanis elvetni azokat a növényeket, amelyeket majd kura tavasszal (április-május) dolgozunk he a talajba. Legjobb a rozs, a bükköny, de gyakran vetnek őszi repcét is.

Augusztus végén, szeptember elején még esedékes az almamoly III. nemzedékének repülése. Javaslom ezért, hogy végezzünk még egy utolsó permetezést (Metetionnal, Bi-56- -al). A permethez valamilyen gombaölőszert (Fundazol, Ortocid) is adjunk.

Nézzük át az augusztusi alvőszemzéseket, sikertelen eredés esetén a hónap elején még újra szemezhetünk.

BELUCZ JANOS, agrármérnök, kandidátus

(M. S. illusztrációs felvétele)

A SZŐLŐBEN

Kedvezőtlen időjárás esetén szeptember első felében, hogy a hajtások minél jobban megerősödjenek és beérjenek, még permetezzük az új és fiatal szőlőket, valamint az oltványiskolát. Főleg ott szükséges a védekezés, ahol a tenyészldő főfolyamán lisztharmat fellépését észleltük. A lisztharmattal fertőzött vesszőkből kialakított kordonkar és törzs legtöbbször nem teljes értékű. A tavaszi rügyfakadás itt hiányos és egyenlőtlen. A túl hosszúra nőtt hajtásokat most már csunkázhatjuk, hogy ezzel is elősegítsük azok beérését, valamint az alsó rügyek fejlődését. A talajt továbbra Is gyommentes és laza állapotban tartjuk. Csapadédos időjárás esetén szeptember elsű felében még indokolt lehet az október második felében érő szőlőfajták (az Olasz rizling, a Rajnai rizling, az André, a Guzal kara) permetezése a szürkerothadás, valamint a bagolylepke és a szőlőmolyok hernyóinak kártétele ellen. (Ne feledkezzünk meg a várakozási Idő betartásáról!)

Készüljünk fel a szőlőtelepítésre. A talajvizsgálat elvégzése után fogjunk hozzá a forgatáshoz, a talaj javításához és az alaptrágyázáshoz. Csak úgy lesz jó az eredés, majd később a tőkék fejlődése, ha alaposan —60—70 cm mélyen) forgatott és kellően trágyázott területre ültetünk. Különös gonddal kell eljárnunk az erősen tarackos területek forgatásakor, mivel a tarack nehezen irtható gyom, s a későbbiekben sok bosszúságot okozhat. A fajták kiválasztásakor sok segítséget adhat Braun—Vanek: Pestujeme vinič, illetve Pospíšilová: Ampelografía ČSSR vagy Csepregi— Zilai: 88 színes oldal a szőfajtákról című könyve, járjuk be a környéket és nézzük meg, hogy milyen fajták diszlenek vidékünkön a legszebben.

Megkezdjük a korai és a középkorai borszőlőfajták szüretelését. Szeptemberben már szüretelhető as Irmai Otovér, a Korai piros veltelini, а Морг, a Rizlingszilváni, as Ottónál muskotály, a Tramini, a Leányka, a Szentlőrinci stb. szőlőfajta. A bor tartóssága, alkoholtartalma a must cukorfokától függ, ezért csak az érett szőlőt szüreteljük. így nincs szükség javításra és sokkal jobb minőségű, ízű, zamatú bort kapunk. Általában a teljes érésben lévő szőlő adja a jó minőséget és egyben a legnagyobb mennyiséget. Vörösborok készítéséhez a szőlőt éretten, de nem túl érve szüreteljük. Ha a kékszőlő rothadni kezd, minél előbb szüreteljük le, mert a penész színanyagát elroncsolja. Meleg és csapadékszegény nyári időjárás után a savszegény fajtákat közvetlenül a teljes érés előtt szedjük le. Korábbi szürettel megakadályozzuk, hogy a borok savszegények, betegségre hajlamosak, diszharmonikusak legyenek. A szedés legkedvezőbb Idejének megállapítása céljából végezzünk próbaszüretet. Figyeljük a bogyók színeződését, egészségi állapotát. ízleléssel győződjünk meg az érési fokról. A szőlőt lehetőleg száraz időben, a harmat vagy az eső felszlkkadása után szedjük. A földre hullott bogyókat Is szedjük fel. A szüret időpontjának kitűzésekor vegyük figyelembe az utoljára vágott permetezés vagy porozás időpontját is.

Folytatjuk az étkezési szőlő szüretelését, melynek érettségét szemrevételezéssel. Illetve ízleléssel állapítjuk meg. Raktározásra elsősorban a laza fürtök alkalmasak. A fürtökből vágjuk ki a beteg, sérült bogyókat. A sérült bogyókból mustot, szőlőlevet vagy bort készítünk. Ne hagyjunk fertőzött fürtmaradványokat a tőkéken, mert ezek a kórokozók terjedését, fertőzési gócok kialakulását segítik elő. A felesleges csemegeszőlőből befőttet vagy lekvárt Is készíthetünk. Mivel azonban a szőlő nem tartalmaz kocsonyásító pektint, a szőlőlekvárt leggyakrabban körtével keverve készítjük.

A BOROSPINCÉBEN

A borospincében folytassuk a szüreti előkészületeket, illetve már a szőlő feldolgozását. A leszüretelt szőlőt ne tároljuk, hanem mielőbb, lehetőleg még aznap . dolgozzuk fel, mivel hosszabb tárolás során a leszüretelt szőlő befülledhet, ecetesedhez Zúzáskor lényeges követelmény, hogy ép bogyó ne maradjon, de a kocsány és a magok ne sérüljenek meg. A sérült kocsányból ugyanis klorofill, felesleges csersav és egyéb kellemetlen ízű anyag jut a mustbá, amelyektől a bor húzóssá, fanyarrá válik. Jobb minőségű, illatosabb, zamatosabb bort nyerünk, ha • cefrét 4—6 óráig állni hagyjuk (áztatjuk). A 6—12 órán át tartó héjonáztatás megkönnyíti a nyálkás húsú szőlőfajták sajtolását és • must nyerését; 12— 25 érás áztatás után az illatos, muskotályos és fűszeres fajták bora illataayagban gazdagabb lesz. A héjonáztatás esetén a cefrét zúzás és bogyózás után 10—20 g kétiumpiroBSulfitta! kéneszük. A penészes, rothadt szőlőből szúrt mustot nyálkázzuk. Vörös borok készítésekor a héjonerjesztés 5—10 napig tart. Az alacsony cukortartalmú mustok minőségét cukrozással javítjuk, a savanyú mustoknál savtompltást végezhetünk. Egy hektoliter must cukortartalmának egy fokkal történő növeléséhez 1,10 kg répacukorra van szükség. A must savtartalmának 1 g/l-rel történő csökkentéséhez hektoliterenként 67 g szénsavas meszet keli felhasználni.

A hordókat csak háromnegyed részig töltsük musttal, mert a zajos erjedéskor az alkohol mellett sok széndioxid Is képződik. Ekkor a must térfogata megnő, habzik, s ba a tárolóedény tele van, kifut belőle. Zavartalanabb az erjedés, ha kotyogőt használunk. A kotyogó használatával a mustgázok könnyebben eltávozhatnak, ugyanakkor elkerülhetjük a káros gombáknak, ecetbaktériumoknak az erjesztőedényba való jutásit. Ha már erjedő must van a pincében, csak nagyon körültekintően, magunk elé tartott égő gyertyával menjünk le. A mustgáz életveszélyes, halált is okozhat Az egészséges szőlőből származó mustot többnyire természetes úton erjesztjük. Ha azt akarjuk, hogy az erjedés problémamentes és ellenőrizhető legyen. akkor használjunk falélesztőt. amelyet a Bratislava! Komplex Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben (KVÚW, MatúSková 25, 83311 Bratislava) lebet beszerezni.

KORPÁS ANDRÄS agrármérnök