Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-29 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES, 1987. augusztus 29. 3 Erich Honecker 75 éves Mindaz, ami a Német Demokratikus Köztársaságban történik, közelről érint bennünket. Mindazok, akik a mai NDK nemzetközi tekintélyéért, a béke megőrzésében vállalt szerepéért küzdenek, figyelmünk és érdeklődésünk előterében állanak. Nincs ebben semmi különös. Európa szivében élünk, sorsközösséghen a többi néppel, mindazokkal, akik hazánk népével együtt szenvedték át a fasizmus által reánk zúdított második világháborút. Azokkal, akik megfogadták, soha többé nem engedik az emberiség e pusztító pestisét újra feltámadni. A fasizmus ellen küzdők, annak mérhetetlen veszélyességét ismerők között tartották nyilván már ifjúkorában a most 75 éves Erich Honeckert, a Német Demokratikus Köztársaság vezető politikai személyiségét, Németország Szocialista Egységpártja KB főtitkárát, az NDK Államtanácsának elnökét. Bányászcsaládból származik, édesapja hatása .alatt nőtt fel. aki Németország Kommunista Pártjának tisztségviselője volt. Erich Honecker korán eljegyezte magát a politikai munkával, először a kommunista ifjúsági szövetség, majd a kommunista párt tagja lett. 1930-ban Moszkvába került, a Kommunista Internacionálé iskolájába. Hazatérése után pártmunkás lett. majd a fasizmus előretörése után illegalitásban szervezte a német ifjúság ellenállását. 1935-ben elfogták és másfél év vizsgálati fogság után tíz év szabadságvesztésre ítélték. A náci börtönökben szenvedett 1945 áprilisáig, akkor szabadította ki a szovjet hadsereg a többi fogollyal együtt. A hitleri fasizmus leverése után a kommunista párt központi bizottságának titkáraként és az Antifasiszta Ifjúsági Szövetség vezetőjeként kezdett dolgozni. Tevékeny részt vállalt Németország Kommunista Pártja és a Szociáldemokrata Párt egyesítésében 1946-ban, amikor Németország Szocialista Egységpártja KB-nak és Elnökségének tagjává választották. 1971-től a NSZEP KB első titkára, 1976-tól vezető titkára. Nagy érdemei fűződnek az NDK és az NSZ alapvető kapcsolatait szabályozó szerződés megkötéséhez, amelyet 1972 novemberében írtak alá Berlinben és a nemzetközi jog alapjára helyezte a két állam viszonyát, az ENSZ Alapokmányában foglalt célokkal és elvekkel összhangban, kiindulva az államok szuverén egyenjogúságának alapelvéből, az európai béke és biztonság érdekeiből. E szerződés értelmében megállapodtak abban, hogy az NDK és az NSZK az egyenjogúság alapján normális jószomszédi kapcsolatokat teremt egymással; a vitás kérdéseket kizárólag békés úton rendezi; megerősíti a köztük fennálló határok sérthetetlenségét; g hogy a két állam egyik sem képviselheti nemzetközi téren a másikat, valamint támogatni fogják az európai haderő és fegyverzet csökkentésére tett fáradozásokat. Nem kevés előrehaladás történt az utóbbi időszakban az NDK és az NSZK viszonyában, a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatokban, így egyebek között humanitárius területen is. Annak ellenére, hogy az USA a „berlini fal“ kérdésétől kezdve a Pershing—1A rakéták robbanófejéig számtalan akadályt gördít e szerződésben foglaltak folyamatos és következetes érvényesítése elé, az NDK a maga részéről eddig is — most is — mindent megtesz, hogy a politikai párbeszéd a kapcsolatok tárgyszerűsége révén is hozzájáruljon annak a felelősségnek a vállalásához, amely a két német államra hárul a béke, az európai enyhülés és leszerelés ügyének sikerre vitelében. Amikor születésnapi köszöntőnek is szánt sorainkat írjuk, a nemzetközi közvélemény érdeklődései várja Erich Honecker NSZK-beli látogatását. Túlzott követelésekkel, reményekkel hiba lenne e látogatás elé tekinteni, hiszen amerikai érdek, hogy antiköramunista rágalomhadjáratra használja fel ezt az alkalmat is. Azonban épp az NDK—NSZK alapszerződés józan helyzetfelismerésében és céljában bízva kívánjuk, hogy az NSZEP KB főtitkárának ez az útja kínáljon lehetőséget a két állam kapcsolatainak további javításához, a leszerelés és a fegyverzet-ellenőrzés ügyének előmozdításához. Erich Honecker elvtárs következetes küzdeni tudását, eddigi céltudatos tevékenységét ismerve ezért az ügyért, erőt és egészséget kívánunk neki közös célunk érdekében végzett munkájához. Az ember szépbe szőtt hitéért Miért és hogyan? Még nincs ötven éve, hogy szerződésbe foglalták a nagyhatalmak: soha többé пето támadhat gyilkos fasizmus német földről az emberiségre, megtesznek mindent, hogy írmagja se maradjon. Es most nemcsak a kísértete, nemcsak az árnya jár vissza. Ma fiatalokat fertőz, akik egykori „hadfiakkal“ szövetkezve szervezetekbe tömörülhetnek, propaganda-eszközökkel ellátva fennen hirdethetik követeléseiket, eszményíthetik náci „hőseiket“. Az NSZK hatóságai mindezért nem őket, hanem az ellenük, tevékenységük ellen tiltakozókat veszi őrizetbe... Most, hogy meghalt a második számú legnagyobb háborús bűnös, Hitler jobbkeze, Rudolf Hess, az NSZK városaiban és Spanyolországban számtalan neonáci tüntetés és akció révén megtudhatta a jóhiszemű világ, még mindig itt van és fenyeget ez az őspatkány-terjesztette kór. A négy nagyhatalom döntést hozott, hogy le kell rombolni Hess spandaui börtönét, nehogy a neonácik zarándokhelyévé váljon. Bárcsak Ilyen radikálisan rombolnák le azokat az épületeket és falakat is a nyugati nagyhatalmak, amelyek az^ újfasisztákat rejtegetik, védik. —hme A kettős nullamegoldás lehetősége Kelet és Nyugat párbeszéde: Akkor megegyeztünk? — Kezet rá és szent a béke.., A. Abramov rajza A VIETNAMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPÉN Előtérben a mezőgazdaság fejlesztése Az elmúlt negyven évben a vietnami nép teljes erejét a nemzeti felszabadító harcra összpontosította. Ma már azonban egészen más feladat áll előtte: egy több évtizedes háború rombolásaitól sújtott ország gazdasági megszilárdítása, felépítése. A gyakorlatban is megkezdődtek Vietnamban azok az átfogó megújítási változtatások, amelyekről a Vietnami Kommunista Párt tavaly decemberi kongresszusa határozott. Folytatódik az egy évvel ezelőtt meghirdetett kritika-önkritika is, az államapparátus megtisztítása a szakmailag vagy erkölcsileg alkalmatlan tisztségviselőktől. Mint emlékezetes, a pártkongresszus nyílt és alapos elemzésnek vetette alá Vietnam fejlődésének 1975 — az országegyesítés történelmi győzelme — óta eltelt időszakát. Megállapították, hogy az ország rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van, amelyből csak a gyökeres szemléletváltás, a gazdaságirányítás átfogó reformja, a közélet valós demokratizálása jelenthet kiutat. A mostani gazdasági megújulástól azt várják, hogy szakítani kell a voluntarizmussal, s figyelembe veszik az objektív gazdasági törvényszerűségeket A kongresszus a következő négy tanulságot vonta íe: a népbői kell kiindulni, tisztelni kell az objektív törvényszerűségeket, a nemzet erejét és a korszerűsítést egyesítve kell megújítani a párt vezető munkáját. A következő években a beruházáspolitikában soron kívüliséget kap a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkek és az exportalapok termelésének fejlesztése. Az idén termelőszövetkezeti szövetség is alakul Vietnamban. Az új szervezet neve: szövetkezeti parasztok szövetsége. A szövetség a Vietnami Hazafias Front tagszervezete lesz, pártirányítása a politikai-társadalmi tömegszervezetekéhez hasonlóan valósul meg. A VKP KB titkárságának határozata alapján a szövetség feladata lesz, hogy részt vegyen a pártós állami agrárpolitika kidolgozásában és végrehajtásában, hogy vállalja az agrárszövetkezeti mozgalom érdekképviseletét, hogy a gazdasági és politikai döntéseket összehangolja az állami szervekkel, s hogy szervezze a parasztság és a többi társadalmi réteg, illetve szervezeteik együttműködését. A szövetség főleg a falvak — nem pedig a járások vagy felsőbb szintű közigazgatási egységek — szintjén fejti ki tevékenységét. Ennek célja, hogy konkrét földművesszövetkezeti érdekképviselet alakuljon ki. Eleinte állami támogatással, később önfinanszírozással kell dolgoznia. E szövetség megalakítása nagyon fontos lépés a Vietnami Szocialista Köztársaságban, almi a lakosság nyolcvan százaléka, több mint ötvenmillió ember, a mezőgazdaságból él. Az ország északi részén gyakorlatilag teljesen, a déli részén pedig kétharmadrészt szövetkezeti a mezőgazdaság. Eddig a szövetkezeteket direkt elosztásos-beszolgáltatási alapon közvetlenül, részleges naturálmutatókkal a járási pártbizottság és tanács irányította. A gazdasági megújulás feltételei közepette a kötelező mutatók számát fokozatosan csökkentik, és bővül a szövetkezetek beszolgáltatáson kívüli, felvásárlásra épülő kereskedelme. A szövetkezetek önálló érdekeinek érvényesítése tette szükségessé szövetségük megalakítását. • A kísérletezés időszaka után az év végéig érvényesíteni akarják a vállalati önállóságot. Minden termelőegység megkapja a pénzügyi-gazdálkodási önállóságot, s kereskedik majd az állammal, illetve a többi termelővel. Szöges ellentétben az eddigiekkel, az első szempont a nyereségesség lesz, amit ä termelés és az árualapok bővítésének kell kísérnie. Megszüntetik mind a szocialista, mind a magánszektor előtti adminisztratív és gazdasági akadályokat, ösztönzik és támogatják a magánkezdeményezéseket a három fő gazdasági cél, az élelmiszer-termelés, illetve a fogyasztásicikk-gyártás, továbbá a exportnövelés minden területén. Ugyanezért 1990-ig nem növelhető a mezőgazdasági termelőktől vaió központi elvonás, arai azoknak harminc-negyven százalékos hasznot garantál az agráripari termékcserében, összesen mintegy húsz új jogszabály határozza meg az állami, szövetkezeti és magánvállalkozók gazdasági szerződéseit, partnerkapcsolatait és együttműködési formáit. Az idén decemberben kerül a vietnami nemzetgyűlés elé a KGST-országok vietnami beruházásairól szóló törvény tervezete, hiszen Vietnam a KGST tagja és sok értékes trópusi anyag, nyersanyag potenciális termelője, ezért meg akarják teremteni az együttműködésnek azokat a feltételeit, amelyek a Vietnami Szocialista Köztársaság számára hasznosak. Elsősorban a közlekedési, szállítási, energiatermelő beruházásokkal teremthetik meg az Ipar fejlesztéséhez szükséges alapokat. Az ország rendkívül bonyolult gazdasági helyzetének tárgyilagos feltárása, a fejlődés útjának tudományos igényességü kidolgozása, a megvalósítás összehangolt és következetes módja, az egész vietnami nép szorgalmas, céltudatos és igényes munkája a feltétele annak, hogy a szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — hathatós segítségével a Vietnami Szocialista Köztársaság kiharcolt békéje után elérje társadalmi fölemelkedésének kitűzött célját is. Az idei év második negyedében a mezőgazdasági nyersanyagok árai különbözőképpen alakultak. Mig az élelmiszerek többségénél az árak csökkenése volt tapasztalható, addig a többi nyersanyag esetében az árak kissé emelkedtek. Kivételt képezett a rizs, amelynek árai az egész második negyedév alatt magas szinten állandósultak és a szójabab, amelynek árai júniusban az utóbbi tizenkét hónap legmagasabb szintjét érték el. A cukor, a szemes kávé és a kakaóbab árai ezzel szemben lényegesen csökkentek. A nem élelmiszer-ipari jellegű mezőgazdasági nyersanyagok közül a figyelem elsősorban a gyapotra összpontosult, amelynek árai jelentős mértékben emelkedtek. Ez elsősorban a kereslet növekedésével és a kínálat csökkenésével indokolható. Hasonlóan növekvő tendenciát mutattak a nyers bőrök és a gyapjú árai is. GABONAFÉLÉK A helyzet a piacokon továbbra is kedvezőtlen, annak ellenére, hogy néhány gabonaféle esetében a második negyedévben az árak mérsékelten megszilárdultak. A búza árai például a chicagói börzén kezdetben növekvő tendenciát mutattak, a legmagasabb szintet május közepén értek el, amikor néhány nap folyamán a pszichológiai határ — három dollár bushelenként — fölött mozogtak, de június elején ismét az idei év legalacsonyabb szintjére csökkentek, s ez az irányzat a félév végéig tartott. A kukorica árai az első negyedévhez viszonyítva emelkedtek, de továbbra is két dollár alatt maradtak bnshelenként (egy bushel az Egyesült Államokban 35,24 liternek felel meg). Míg a rozs árai a második negyedévben emelkedtek, addig az árpa órai kissé csökkentek. A búza árainak emelkedését kezdetben a Kínából és az Egyesült Államokból érkező, a korábbihoz víszonyitva módosított jelentések befolyásolták. Az előbb említett országban a hosszan tartó esőzések károsították a növényzetet és akadályozták a betakarítást, ami végső soron Kína búzavásárlási igényeinek növekedésében csúcsosodott ki, az utóbb említett országban pedig csökkent a búza vetésterülete. Az árak megszilárdításához az IWC, a Nemzetközi Búzatanács Is hozzájárult, amikor felfelé módosította a Szovjetuniónak az 1988/87-es idényre (július—júniusi vonatkozó gabonaimport-javaslatát. Június első hetében a világpiaci árak csökkenését a Közös Piac illetékes bizottságának előrejelzése idézte elő, melynek értelmében a Közös Piac országaiban az idén a múlt év valóságához viszonyítva 8 millió tonnával 79 millió tonnára növelik a gabonafélék termelését. A kukorica árainak emelkedését az is befolyásolta, hogy az Egyesült Államokban és Argentínában az Idén kisebb termést takarítanak be és hogy növekszik az Igény kukoricabehozatalra a Szovjetunió, Japán, Dél-Korea és Egyiptom részéről. Az Egyesült Államokban termelt kukorica iránti kereslet főleg azért növekedett, hogy csökkent a dollár árfolyama. A rizs árai például a hongkongi piacon az egész második negyedévben azon a szinten maradtak, ahová március második felében kerültek, tehát körülbelül 213 dollárra tonnánként. Az idei termelést a szakértők 461 millió tonnára feltételezik. Az NSZK-beli kereskedelmi körök előrejelzése szerint a hántolatlan rizs világkereskedelme nem lépi túl a 11,5 millió tonnát. A thaiföldi kormány jelentős mennyiségű rizst vásárolt meg azzal a céllal, hogy állandósítsa a világpiaci árakat. Az ország az idei év első negyedében 78 ezer tonna hántolt rizst exportált, mintegy 6 százalékkal kevesebbet, mint a múlt év hasonló időszakában. Mindez az Egyesült Államokat Juttatta előnyhöz, ahonnan a kivitelt 178 ezer tonnával növelték. Az amerikai rizs kiviteli szubvenciója egyébként 50 százalékos. OLAJOS MAGVAK A második negyedévben a helyzet némileg javult, főleg a szójabab és a szójaliszt, vagy szójadara esetében, ahol a világpiaci árak június közepéig jelentős mértékben, az előző tizenkét hónap legmagasabb szintjére emelkedtek, június második felében az árak ugyan kissé csökkentek, de még ennek ellenére is magasak maradtak. Az árak emelkedéséhez a nem várt nagyarányú szovjet vásárlás is hozzájárult. Mivel Dél-Amerika nem tudott elegendő mennyiséget kínálni, a Szovjetnnió a nyugat-európai országokból is vásárolt. A lenmag árai gyakorlatilag az egész negyedévben növekvő tendenciát mutattak. Ugyanakkor megszilárdultak a napraforgó- és repceolaj árai, a pálmaolaj árai viszont csökkentek. Az olajos magvak vllágkinálata már több mint elég, mert az Idei termelését az 1986/87-és idényben 61 évi, rekord nagyságú készleteket is. Itt mindenekelőtt az Egyesült Államok szójabab-, Kanada repce- és len-, Kína repce- és földimogyoró-készleteire kell gondolni. Az olajos magvak kínálatát 220 millió tonnára becsülik. A feldolgozott magvak terjedelme azonban az előző év_ valóságához viszonyítva csupán 2,3 százalékkal növeszlk. Az olajos magvak készleteit a jelenlegi idény végén, azaz szeptember 30-án 29 millió tonnára feltételezik, ami nagyobb, mint az egy évvel korábbi. Az olajok és zsiradékok világtermelését az 1986/87-es idényben 61 millió tonnára feltételezik, ami anynyit jelent, hogy az előző év szintje alatt marad. Ez a mennyiség azonban nem fedezi a világ keresletét. Jelentős termeléscsökkenéssel számolnak a pálma- és a kókuszolaj, mérsékeltebb csökkenéssel a gyapotolaj és a faggyú esetében. Ezzel szemben növekszik a repce- és a szójaolaj termelése. A kínálat központja Délkelet-Azsíában fokozatosan az Egyesült Államokba, Dél-Amerikába, Európéba> és Kanadába helyeződik át. GYAPOT A gyapot árai április elejétől jelentős mértékben emelkedtek. A csúcspontot június közepén érték el, utána továbbra is nagyon magas szinten állandósultak. A gyapjú árai a csúcspontot már április első dekádjában elérték, utána csökkenő tendencáit mutattak, a második negyedév végén ismét kissé emelkedtek. A gyapot világpiaci árainak fejlődését főleg azok az adatok befolyásolták, amelyek értelmében az 1987/ 88-as idényben csökken a vetésterület és a gyapot vllágkinálata az 1986/ 87-es idény (Július—június) végén mindössze 34,16 millió csomagra csökkent. Az előzetes becslések 40 millió csomagról szóltak. Ugyanakkor az 1986/87-es Idényben a betakarított mennyiség az előző Idény valóságához viszonyítva 12 százalékkal 69,5 millió csomagra csökkent, holott a gyapot iránti kereslet egyre nagyobb. Figyelembe vették azt Is, hogy Kína — mint a világ legnagyobb gyapotklvitelezö országa — jelentős mértékben növelte a hazai fogyasztást és ennek megfelelően csökkentette a kivitelt. Az 1987/88-as idény elején a gyapot világkészletét 34 millió csomagra feltételezik, ami az előző év valóságához viszonyítva 25 százalékkal kevesebb. A készletek a gyapotklvitelező országokban — Pakisztán kivételével — csökkenték. (Folytatjuk) A világpiaci árak alakulása
