Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-29 / 34. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. augusztus 29. Az integrációs kapcsolatok fejlesztése A CSKP XVII. és az SZLKP ezt kö­vete kongresszusa, valamint a kerü­leti pártkonferenciák fokozott figyel­met szenteltek a mezőgazdasági ter­melés és az élelmiszeripar közötti kapcsolatok alakulásának, az ágazat­közi viszonyok fejlesztésének.A kong­resszus résztvevői megállapították, hogy Jelentős tartalékok rejlenek a mezőgazdasági termelés, a feldolgo­zóipar és az agráripari komplexum többi ágazata, illetve a kereskedelem integrációs kapcsolatainak fejleszté­sében, valamint hasznosításában. Valamennyi érdekelt fél társadal­mi szükséglete a nyersanyagok és a termékek minőségének' javítása, az alapanyagok minél hatékonyabb fel­dolgozása. Napjainkban az agráripa­ri komplexumon belüli integrációs kapcsolatok elsősorban a felvásárolt alapanyag minőségének javítására, a másodlagos nyersanyagok nagyobb fokú hasznosítására, a termelő- és feldolgozókapacitás növelésére, a zöldség- és gyümölcstermesztés koo­perációiénak fokozására irányulnak. Az SZLKP Kiizép-szlovékiai Kerületi Bizottsága állandóan szem előtt tárt­tá az integrációs kapcsolatok feilesz­­tését. az együttműködés alakulását. A mezőgazdasági bizottság leeutóbbi íez év júniusi) ülésén értékelték a mezőgazdasági üzemek, a mezőgaz­dasági felvásárló és ellátó vállalatok, a Zelenina zöldség- és gyümölcsér­­tékesftő vállalatok, illetve a Knzép­­•szlovákla! Tejipari Vállalat közti együttműködést, valamint a fejlesz­tésre szánt közös beruházási alap ki­használását. Az állami alapba történd felvásár­lás előiránvzott tervének maradék­talan teliesitése érdekében a felvá­­sárlóüzemek anyagi futtatással és ösztönzéssel tárulnak hozzá a gabo­nafélék és más fontos termények termesztési kiadásainak fedezéséhez, illetve a költségek csökkentéséhez. A felvásárlók az integrációs alapból támogatták a terménvrakfárak építé­sét és korszerűsítését, valamint a tisztító- és szárítóberendezések szé­les körű üzemeltetését. A Mezőgazda­­sági Felvásárló és Ellátó Vállalat már második éve alkalmazza az in­tegrációs kapcsolatok fejlesztésének legóiabb mészáréit. Még az idén sor kerül a gabonatárolók építését és felújítását szorgalmazó integrációs szerződések megkötésére. Az ú| gabonatárolók építésének ütemét jelentős mértékben fékezi az anyagi keret hiánya. Kerületi vi­szonylatban a Rimaszombati (Rimav­ská Sobota 1 járásban a legrosszabb a helyzet. Bár a kerületi mezőgazda­­sáei igazgatóság és a felvásárlóiize­­mck képviselői között megfelelő színvonaló az együttműködés, a ga­bonafélék tárolásának huzamosabb ideje tapasztalt problémáit eddig nem sikerült kellő mértékben orvo­solni. A jobb raktározási feltételek, illet­ve körülmények, valamint a zöldség-, gyümölcs- és burgonyakészletek mi­nőségének javítása érdekében a Ze-A tartalékok fFolytatás az 1. oldalról) Az állati termékek felvásárlásának', valamint az élelmiszeripar tervtelje­sítésének és a minőség alakulásával lapunkban már foglalkoztunk. Néhány szét az anyagi-műszaki el­látásról. Az tparl trágyák szállításá­ban az egász év! tervfeladatokat az első félévben 51,6 százalékra sikerült teljesíteni: Leromlott viszont az NPK aránya: 1:0, 82:0, 98. A növényvédő szerek szállításának tervét 15,4 szá­zalékkal sikerült túlteljesíteni. Prob­lémák merültek fel viszont az Agro­­nal csávázészer, a Metation E 50 ro­varölő szer és más készítmények ese­tében. A különféle tipusü traktorok­ból az SZSZK mezőgazdasága az első félévben 1420 darabot kapott, ami az egész évi szállítás 52,1 százalékos teljesítését jelentette. Az önjáró szecskázógépek esetében ez 64, az E 303-as önjáró rendrevágő gépek esetében 56, az önjáró rakodógépek esetében 86. a gabonavető gépek ese­tében 78, ezzel szemben a vontatott szecskázógépek esetében 28, a szal­maprések esetében pedig 36 százalé­kos volt. A módosított saját teljesítmények Időtervét a reszortban 3,2 százalék­kal fűltél jesftették. A tervezett nye­reséget az első félévben ugyan 730 millió koronával sikerült túlteljesí­teni, de a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva már nem annyira kedvező a helyzet, különösen, ha az egész évi tervteljesítést vesszük fi­gyelembe. lenina vállalatai az egyes járásokban működő mezőgazdasági üzemekkel kötöft integrációs egyezmények alapján láttak a műszaki-anyagi bá­zis fejlesztéséhez. Az egyezmények főleg a nagykereskedelmi tevékeny­séget (például gyümölcs-, zöldség-, illetve burgonyaraktárak építését stb.) igyekeznek leginkább az előtér­be helyezni. A Zelenina vállalatai te­hát anyagilag érdekeltek a raktárak és más létesítmények beruházásos építésében. Am az esetek többségében azonban az átadást követően nem vesznek részt az üzemeltetésben. A Zelenina képviselőt számára gyakran csak a nyereség elosztása a fontos, s így nem igyekeznek kellő anyagi fede­zetet biztosítani a közös beruházá­sokra. i A közös beruházások anyagi kiadá­sainak döntő részét a mezőgazdasági üzemek kénytelenek vállalni. A tisz­tázatlan integrációs kérdések megvá­laszolása késlelteti, sőt veszélyezteti az egyes létesítmények határidőre való elkészítését. Nagy figyelmet keli fordítani a felmerülő problémák mielőbbi orvoslására, mert e nélkül nem lehetséges közös nevezőre jutni. A kerületi mezőgazdasági igazgató­sáé úgy döntött, hogy a mezőgazda­­sági üzemek a Zelenina anyagi támo­gatása nélkül is kezdjék el az integ­rációs program keretében tervezett létesítmények — többnyire raktárak és tárolók — építését. A Sőregi íSnrice) Egységes Föld­műves-szövetkezetben 1200 tonna ka­pacitású gyümnlcsraktár építéséről van szó. A raktárát az előzetes ter­veknek megfelelően 199ü-ben kell át­adni rendeltetésének. Nemcsak rak­tárról. hanem a betakarítás utáni munkálatok f tisztítás, osztályozás) elvégzését lehetővé tevő korszerű lé­tesítmény elkészítéséről van tehát sző. A tervek szerint innen a gyü­mölcs nemcsak a Losonci (Luöenec) iárásba, hanem a Közép-szlovákiai kerület többi iárásába is eljut. Az Integrációs alap jobb, hatéko­nyabb felhasználását szorgalmazza a mezőgazdasági gépek és berendezé­sek eddiginél ésszerűbb gyakorlati alkalmazása. A gyümölcstermesztés­sel foglalkozó mezőgazdasági üze­mekben nem nagyon élnek a korsze­rű technika adta lehetőségekkel, s gyakran a piaci értékesítés szem­­pontiáhól nem megfelelő nagyságú, minőségű árut szállítanak. A műsza­ki-anyagi bázis nagyobb fokú haszno­sításával már a termeinknél piacké­pes árut lehetne előkészfteni, ami lé­nyegesen megkönnyítené az értékesí­tést végző kereskedelmi dolgozók helyzetét. Terveink között szerepel, hogv a Rfmajánnsi (Rimavské Tanovce) Egy­séges Földműves-szövetkezetben zöld­­ségraktárat. я Poltárl Efsz-ben pedig burgonyafárolót létesítünk. Ezenkí­vül a znldségbetakarftás utáni mun­kálatok végzését lehetővé tevő köz­pontot szeretnénk kialakítani a Lo­sonci járásban Galsán (HolíSa), Rát-Äz állam! gazdaságok a tervezett mezőgazdasági bruttó termelést az első félévben 99,6, az egységes föld­műves-szövetkezetek pedig 99,8 szá­zalékra teljesítették, a lemaradás 7, illetve 12 millió korona volt. Az ál­lami gazdaságok a tervezett teljesít­mények túlteljesítésével és az anyag­költségek megtakarításával a terve­zett 110 millió korona értékű veszte­séget 32 millió koronára csökkentet­ték. Az efsz-ekben a tervezett telje­sítményeket 277 millió koronával, az­az 1,7 százalékkal teljesítették túl. A tervezett 647 millió korona értékű veszteséget 149 millió koronára sike­rült csökkenteni. A kollégium tagjai a vitát követően olyan határozati javaslatot fogadtak el. amely az árualapokba történő szállítások' túlteljesítését, az energia­­hordozókkal való ésszerű gazdálko­dást, a beruházáspolitika átértékelé­sét és a módosított saját teljesítmé­nyek terjedelméhez méretezett bér­­alapmerftésf szorgalmazza. Ezt kővetően a kollégium tagjai tájékoztatót hallgattak meg a mező­­gazdasági és élelmiszer-ipari komp­lexum gazdasági szabályozóinak át­alakításával kapcsolatos munkák me­netéről, majd 3 koncepciós progra­mot vitattak meg a szőlő-, a gyü­mölcs- és zöldségtermelésről. A kol­légium tagjai a gyümölcsöző vita után az említett programokkal kap­csolatban javasolták, hogy azokat dolgozzák át. Ennek során abból kell kiindulni, hogy 1995-ig elérjük az ön­ellátást, s a programok tartalmaz­zák a távlati fellesztés lehetőségeit Is az ezredfordulóig. kán és Tamásiban (Tomaíovcej, illet­ve a Nagykürtös! (Vafký Krtie) Já­rásban levő Ipolyhalogt (Balog nad Ipľom) Egységes Földműves-szövetke­zetben. A Banská Bystrlca-i Zelenina a tervek szerint az integrációs beru­házások kiadásának az ötven száza­lékát fogja fedezni. A zvolení Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat az integrációs alapból támo­gatja a tejtermelő mezőgazdasági üzemek korszerűsítési programjának megvalósítását. Mindenekelőtt a tej­­teimelés idényiellegének a megszün­tetésén fáradoznak, s anyagi eszkö­zökkel is támogatták az egyenlete­sebb, megbízhatóbb termelést. Az el­múlt évben az integrációs alap nem beruházásos jellegű kiadásai meeha­­ladfák a 3,7 millió koronát. A tejter­melés minőségének javítására tett intézkedések néhány helyen már si­kert eredményeztek. A szigorú minő­ségi követelményeknek megfelelő szállításokért a kerület 98 mezőgaz­dasági üzeme kapott elismerést, ami n kerület mezőgazdasági üzemeinek 47 százalékát teszi ki A Közép-szlovákiai Tejipari válla­lat a beruházásos építkezésekre, il­letve korszerűsítésekre 11,5 millió koronát kapott. Összesen negyven mezőgazdasági üzem képviselőjével kötöttek integrációs szerződést. Az integrációs alapból táraogatiák a me­zőgazdasági üzemek tejházainak a felújítását, illetve újak építését. A korszerűsítésre szánt jelentős össze­gek remélhetőleg a tej minőségének a javítását is elősegíti. A tej száraz­anyag-tartalmának növelése céliábúl 158 mezőgazdasági üzemmel kötöttek szerződést a tejipari szakemberek. A mezőgazdasági üzemek képviselői több mint 31 millió knronát igényel­nek a beruházásos integrációs alap­ból. A keret nagysága elsősorban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumának a tartalék­alapjától függ. Az SZLKP Közép-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának mezőgazdaság), élelmiszer-ipari, erdőgazdasági, illet­ve vízgazdálkodási ügyekkel foglal­kozó osztálya rendszeresen ellenőrzi az integrációs programok megvalósí­tását. Bár az utóbbi időszakban iavu­­lásról számolhatunk he. még mindig nem sikerül a felmerülő problémákat gvorsan megoldani. Bíráló ieényea­­séggal kell rámutatni a hibákra és fovvatéknsságnkra, hogy azokat mi­előbb kiküszöbölhessük. Nem kétsé­ges ugyanis, hogy csakis az integrá­ciós kapcsolatokból eredő feladatok felfildsségtelies teljesítésével érhe­tünk el számottevő javulást. Az igé­nyes társadalmi és gazdasági felada­tok teliesitése az agráripari komple­xum valamennyi képviselőiétől be­csületes munkát, s az eddiginél gyü­mölcsözőbb együttműködést követel. TAN ŠTRBA, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerületi Biznttságának politikai munkatársa Végül a kollégium tagiai megvitat­ták azt a (elöntést, amely a lemara­dozó gazdaságok hatékonyságnövelő és a gazdasági eredmények javításá­val kapcsolatos programok megvaló­sításával foglalkozott az 1988-os év vonatkozásában. A lemaradozó gaz­daságok közé a 8. ötéves tervidő­szakra 124 mezőgazdasági nagyüze­met, ebből 107 efsz-t (az efsz-ek 16,9 százaléka), 16 állami gazdaságot (az állami gazdaságok 16,2 százaléka) és egy központilag Irányított szerveze­tet soroltak be. A lemaradozó gazda­ságok a múlt évi feladatokat diffe­renciáltan teljesítették. Fáidéul a tervezett mezőgazdasági bruttó ter­melést 91 százalékra teljesítették, s az előző év valóságához viszonyít­va 5,6 százalékos növekedést értek el. Nem sikerült viszont teljesíteni a tervezett 47 mtlliő koronás nyeresé­get, mert a lemaradozó gazdaságok a múlt évi gazdálkodással kapcsolat­ban 162 millió korona értékű veszte­séget mutattak kt. Ugyanakkor pozi­tívan értékelhető, hocy a 124 lema­radozó gazdaság közül 68-ban telje­sítették a tervezett gazdasági ered­ményt. ВП-ban pedig az előző év va­lóságához viszonvítva javítottak a gazdasági eredményeken. A kollé­gium tagjai az említett jelentés meg­vitatásával kapcsolatban javasolták a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek, hogv a MÉM illetékes dolgozói a Iehetőséeekhaz mérten október végéig látogassanak el a le­maradozó gazdaságokba, és a hely­színen győződjenek meg az intenzifi kációs programok megvalósításáról. BARA LÁSZLÓ • A CSKP KB Elnöksége augusztus 19- 1 ülésén az idei aratási munkák­kal foglalkozott, amelyeket jelentő­sen megnehezítettek a kedvezőtlen időjárási felételek. Nagyra értékelte a mezőgazdasági dolgozók által an­nak érdekében tett áldozatos erőfe­szítéseket, hogy pótolják a késést. Az alnükség magismerkedett az állami vállalatról szóló törvény tervezetével kapcsolatot vita eddigi zajlásával, majd áttekintette a földműves-szü­­vetkezetrdl zzóló törvény tervezetét, amely a CSKP XVII. kongresszusának és az efsz-ek X. országos kongresz­­szusának határozataiból, valamint a gazdasági mechanizmus átalakításá­val kapcsolatban Jóváhagyott alap­elvekből indul ki. Az elnökség szá­mos ajánlást fogadott el a rövidesen közzétételre kerülő javaslat kiegészí­tésére vonatkozóan, hogy a dolgozók nyilvános vita során hozzászólhassa­nak. Ezután az elnökség jelentést vitatott meg a nem mezőgazdasági, a fogyasztási, az ipari és a lakásszö­vetkezetek fejlődéséről, foglalkoiott a nem mezőgazdasági jellegű szövet­kezetekről szőlő törvény tervezeté­nek elveivel. Ezt követően az elnök­ség jelentést vitatott meg a CSSZSZK Népi Ellenőrzéai Bizottsága által vég­zett ellenőrzések eredményeiről az­zal kapcsolatban, hogy miként tart­­iák be a szocialista törvényességet és a szocialista erkölcs elveit, ame­lyeket a CSKP KB Elnökségének 1983. évi levele hangsúlyoz. • Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerü­leti Bizottságának Elnöksége augusz­tus 19-1 ülésén foglalkozott az őszi mezőgazdasági munkák politikai és szervezési biztosításával. Az elnök­ség hangsúlyozta, hogy a tenyészidő eltolódása következtében rendkívül nagy figyelmet keil szentelni nem­csak az őszi, hanem általában a me­zőgazdasági munkáknak. Ezután az elnökség megvitatta a kerületi köz­pontilag Irányított építővállalatainak nem kielégítő gazdasági helyzetével foglalkozó jelentést. • A szövetségi kormány augusztus 20- 1 ülésén értékelte az idei aratási munkák menetét, amelyek az esős tdőlárás következtében jelentősen késlekednek. Hangsúlyozta a helyzet Bratlslavában, az SZSZK fővárosá­ban a tömegközlekedés az ott élők és dolgozók hétköznapjainak szerves része. Sajnos, a legtöbb bosszúság éppen utazás közberí, vagy a meg­állókon várakozva éri az embert. Hányszor marad k! egy-egy járat, vagy annyira tele van az autóbusz, hogy fel sem lehet férni rá. Vajon miért Ilyen a helyzet — vetődik fel a kérdés — és a város lakói, dolgozói, valamint az átutazók az elmúlt tél viszontagságaira gondolva arra is rá­kérdeznek. lesz-e javulás? Nos, a helyzet a következő: Tavaly összesen 340 millióan vet­ték igénybe a tóvárosi tömegközleke­dés járatait. Ez 1975-höz viszonyítva negyven százalékos növekedésnek fe­lel meg. A reggeli csúcsidőben nap mint nap átlagosan 47 ezer 963 em­ber utazik, s mintegy 80 vonalon, 1728 kilométeres távon, 707 jármű közlekedik. Nagy gondot jelent a közlekedési eszközök karbantartása, műszaki ál­lapotának rendszeres ellenőrzése. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a szükséges parkolási helynek csak a fele áll rendelkezésre, így sokkal ne­hezebb elvégezni a Járművek karban­tartását, ennélfogva azok fokozottan ki vannak téve az Időjárás viszon­tagságainak. A Bratislava! Közlekedést Vállala­tot ért és érő bírálatok arra ösztön­zik az illetékeseket, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek egyes, a tö­megközlekedéssel szorosan összefüg­gő problémáknak. Rendszeresebbé és pontosabbá kívánják tenni a járato­kat, valamint növelni a közlekedés­ben dolgozók személyi felelősségét és anyagi érdekeltségét. Mindnyájan tapasztalhattuk eddig Is, hogy komoly hiányosságok észlelhetők a sofőrök viselkedéskultúrájában. Tény, hogy a lakosság részéről ezzel kapcsolatban hangzik el a legtöbb kritika, panasz. Éppen ezért — a könnyebb ellenőriz­hetőség és a felelősségtudat növelése érdekében — néhány hete az autóbu­szok vezetőfülkéjének ajtajára név­táblát függesztettek ki. amelyről a­­zonban a legtöbb esetben a vezető neve egyelőre hiányzik. Az utazókö­zönség jogos kívánságai közé tarto­zik az is, hogy a járművezetők ve­gyék a fáradságot, s minden megál­lón, amerre haladnak, mondják be az utca nevét. A megnövekedett Igényeknek meg­felelően tervezik a trolibusz- és vil­lamoshálózat bővítését. Szeretnék mihamarabb befejezni a Raéa-Záhu­­nice és Jurajov Dvor—Zlaté Piesky komolyságát, és a CSKP КБ Elnöksé­gének határozata szellemében több konkrét intézkedést fogadott el a mezőgazdasági dolgozók veszteség­­mentes termésbetakarításra irányuló erőfeszítéseinek támogatására. A to­vábbiakban a kormány jelentést vita­tott meg a neratovicel Spolana vál­lalatnál építendő alfaoleíin-gyártó részleg tervének állami szakvélemé­nyezéséről. A vegyi karcinogén anya­gaikkal kapcsolatba kerülő dolgozók­ról velő gondoskodás növelése érde­kében a kormány lövő január el­ejei hatállyal intézkedést hagyott jóvá. amelvnek értelmében bércsök­kentés nélkül heti munkaidejük 36 órára csökken. Ezenkívül egyhetes többletszabadságot, valamint 1500— 3000 korona rendkívüli prémiumot kapnák. A kormány egyetértését fe­jezte Ы a földraűves-sziivetkezetekröl szóló törvény tervezete iránt, s fog­lalkozott a fogyasztási, az ipari és a lakásszövetkezetekről szóló ttörvény tervezetének kiegészítésével, amely tervezetet nyilvános vitára bocsáta­nak. Щ Az VZíKP Nyugat-szlovákia! Ke­rületi Bizottságának Elnöksége au­gusztus 70-1 ülésén megvitatta a Knmárnmi (Komárno) és a Brati­­lava-vidéki járás mezőgazdasági és élelmiszer-ipari komplexuma vonat­kozásában a CSKP XVII., az SZLKP azt követő kongresszusa éz a kerü­leti pártkonferencia határozatainak végrehaltásáról, a piesfanyl Tesla konszernvállalat 8. ötéves tervidő­szakra vonatkozó beruházási felada­tainak teljesítéséről és a kerületi mezőgazdasági Igazgatóság vonatko­zásában a nyolcadik ötéves terv Irányelveiből az 1988-as évvel kap­csolatos változásokról szóló jelentést. Végül az elnökség jóváhagyta a feb­ruári győzelem 40. évfordulójának megünneplésével kapcsolatos politi­kai és szervezési Intézkedéseket és megvitatta a pártoktatás 1986/87-es évfolyamának értékeléséről szóló je­lentést. között épülő villamosvonal, valamint a Dolné Hony-íg, a Mallnovszkij és Karadziőova utca. Illetve a Malinov­­szkij utca és a Trnavská út között épülő trolibuszjárat építését. A közlekedés Irányításának javítá­sát műszerezettséggel kívánják meg­oldani a Krasňany autóbuszparkból kiinduló valamennyi autóbuszon. Ez­zel a rendszerrel állandóan ellenőriz­ni tudják maid a buszok pillanatnyi tartózkodást helyét. Ez egyebek közt arra Is szolgál majd, hogy az utasok részéről beérkezett panaszokra mél­tóképpen és időben válaszolni tudjon a közlekedési vállalat. Ennek a rendszernek a bevezetését 1939-íg tervezik. Fővárosról lévén szó, a közleke­déssel járó gondok és hiányosságok orvoslását, megszüntetését egyik nap­ról a másikra nem lehet megoldani. Ezért minél jobban össze kell han­golni a tömeg- és magánközlekedést, fel kell számolni a a belvárost par­kolási lehetőségek terén tapasztalha­tó nehézségeket. Ugyanis az elmúlt időszakban a meglévő 3 ezer parko­lási helyből 350-et — különböző ok­nál fogva — meg kellett szüntetni, viszont pótlásuk, újak kijelölése ko­moly nehézségekbe ütközik. Környezetvédelmi szempontbő! örömteli a hír, hogy egy ü) sétáló­utca megnyitásán gondolkodhak az illetékesek a Nemzett Színház és az SZNF-hídja között. Ez esetben ezen a szakaszon új üzleteket, kávézókat kellene nyitni, melyek által színeseb­bé válna a jelenlegi utcakép. Ugyan­akkor idővel a régi belváros egész területén sétálóutcákat szeretnének létrehozni, ahonnan kitiltanák az épületeket és a levegőt szennyező gépjárműveket. Valljuk meg őszintén, számunkra is az a legfontosabb, hogy kulturált körülmények között és gyorsan utaz­zunk, hogy zavartalanul közlekedhes­sünk gyalogosan, hogy az utak men­tén, megállóhelyeken, jelzőtáblák se­gítsék a tározódásunkat. Ugyanak­kor elvárjuk, hogy a közeljövőben jelentősen megváltozzon az utazókö­zönség tájékoztatása a közlekedésben bekövetkezett változásokról, hogy egy hasonló, zord tél esetén — mint az idei volt — ne uralkodjon el káosz a tömegközlekedésben. Reméljük, hogy az ígért változások mlhamarahb megvalósulnak, hogy egyre keveseb­bet kelljen bosszankodnunk, amikor munkába sietünk, vagy éppen város­nézésre Indulunk. MACSICZA SÁNDOR hatékony mozgósításával A főváros közlekedési gondjai

Next

/
Thumbnails
Contents