Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-04 / 26. szám
1987. július 4. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A kötött talajok termékenységének növelése Az a nemzetközi együttműködés, amely az utóbbi években folyt a talaj termékenységének kutatása terén, döntő tényezője lett a mezőgazdasági termelés további intenzív fejlesztéséhez szükséges tudományos alapok megteremtésének. Ez az együttműködés az egyik feltétele annak, hogy a tudományos kutatásban elmélyítsük a nemzetközi munka-Már több, mint Hz éve sikeresen fejlődik egy gyümölcsöző együttműködés az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémiája Talajtermeiékenységl Kutatóközpontja és a talajkutatással, meliorációval foglalkozó szovjet szervezetek között. A közös munka mind eredményesebb. A Szovjetunió részéről az együttműködő tevékenységben a moszkvai össz-szövetségi Hidrotechnikai és Meliorációs Kutatóintézet (VN11GIM) vesz részt, az Össz-szövetségi Tudományos-Termelési Egyesülés a polimerek meliorációs és vízgazdálkodási alkalmazására (VNPO „Szojuzvodpoiimer“j, amely a Lett SZSZK-ban Jelgava városában van. végül a Litván Hidrotechnikai és Meliorációs Kutatóintézet, amelynek telephelye Kedanaiat. Az utóbb említett két intézettel már 15 éve folyik a sikeres együttműködés. A közös munkák alapja az egyeztetett terv. ezt egy ötéves tervidőszakra dolgozzák ki, és kétévenként pontosítják. A terveket az NDK és a Szovjetunió Illetékes minisztériumai hagyják jóvá. A tervek tartalmazzák a mindkét ország számára érdekes tudományos kutatási feladoatokat. A tematikát az együttműködő intézetek szakembereinek tanácskozásain közösen határozzák meg, ezeket a minisztériumok hagyják jóvá. A feladatokká) együtt a teljesítés szakaszait és határidőit is egyeztetik, valamint az összes szükséges intézkedést. Az együttműködés első éveiben a kutatások fő tárgvát a polimer anyagoknak dréncsövekhez történő felhasználása képezte, ma már azonban több figyelmet fordítanak a nehéz, kötött talajok problémáinak és javítási lehetőségeinek tanulmányozására. A munkák fő iránya: a talajok víz- és levegőháztartásának szabályozás! kérdései, szerkezetük iavftása és jó állapotban tartása a genetikai eredetű vagv talejmunkákböl származó tömörödés esetén, hogy Jelentősen növelni lehessen a termőképességet, végül pedig olyan technológia! megoldások kidolgozása, amelyek mindkét országban alkalmasak széleskörű gyakorlati bevezetésre. Jelenleg főként két kérdés kimunkálásán dolgoznak: A kémiai talajjavító szerek alkalmazása a falai morzsalékos szerkezetének kialakítása és megőrzése, valamint a szántott réteg alatti szintekben a gyökérzet fejlesztésének serkentése cél léből. Teendők a tömörödés elleni védekezésben. legyen az a földhasználatból származó tömörödés vagy a szántóréteg alsó részén található genetikát jellegű tömöttség. Az elsó kérdéssel kapcsolatban a szovjet Intézetek, köztük a „Szojuzvodpoltmer“ folytat kutatásokat, amelyek a polimer anyagok szerkezetstabllízáló hatását vizsgálják. A kutatásokban talajjavító szerként pollekrtlsav. poltetilénamin és technikai llgnoszulfonátok szerepelnek. Azok a szerkezetlavttó és stabilizáló polimer anyagok, amelyeket korábban kipróbáltak, nem terjedtek el megosztást, és ezzel biztosítsuk a fejlesztés szükséges ütemét, valamint a problémák megfelelően széles körű áttekintését. A központi helyet itt a Szovjetunió és az NDK együttműködése foglalja el. Alapját a KGST keretében kötött sokoldalú ás kétoldalú egyezmények képezik. széles körben, mert előállításuk drága, hatóanyag-tartalmuk csekély (8— 16 %), vízben rosszul oldhatók, a nagy vtskozltású munkaoldatok elkészítése pedig nehézkes. Különösen érdekesek a technikai llgnoszulfonátok, mert ezek nagy mennyiségben keletkeznek a cellulózgyártás hulladékaként, és ott nagy nehézségeket okoz ártalmatlanná tételük, Illetve megsemmisítésük. Az agyagos szubsztrátumot különféle szerkezetstabilizáló anyagokkal kezelték. Azt vizsgálva, hogyan befolyásolták a polikomplex oldatok a mechanikus úton előállított laza struktúrák stabilitását, úgy találták, hogy jelentősen nőtt a vízálló talajaggregátumok részaránya. Azt a következtetést vonhatják le, hogy ennek során kedvező feltételek állnak elő a szerkezet tartósabb megmaradásához, ami kedvezően hat a növények termőképességére, a víz- és gázcsere folyamataira, valamint a gyökérzet fejlődésére. Ezekkel a talajjavító anyagokkal egy hároméves szabadföldi kísérletben a gabonáknál 0,68 t/ha gabonaegységgel nagyobb termésátlagokat kaptak, mint csupán a szántott réteg alatti talajlazítással. Az egyezménnyel összhangban a Talajtermékenységi Kutatóközpont vizsgálja azoknak az anyagoknak a hatásét, amelyek a talajban a tápanyagok, elsősorban a nitrogéntartalmúak lebomlása folyamán válnak szabaddá. Az Ilyen anyagok alkalmazásának az a célja, hogy elérjék a talajvíz jobb hasznosulását célratörően kialakított gyökérzetekkel szerkezetes altalajokban, a talajszerkezet ezzel egyideiű biológiai stabilizációja mellett. Modellkísérletben különféle hatóanyagokat vizsgáltak. Szabadföldi kísérletben határozták meg a nitrogéntartalmú anyagoknak a gyökérrendszerre gyakorolt hatását, a talajnedvesség hasznosulás! fokát és a terméshozamot Az őszt búza és az olasz perje (Lolium multiflorum) terméshozama a szántott réteg alatti lazítás és a nitrogéntrágyák mély bemunkálása után sokkal nagyobb volt, mint a kontroll parcellákon. Ezek az eredmények, amelyeket a nemzetközi munkamegosztás és kooperáció segítségével értek el, fontos alapot jelentenek a megfelelő műszaki megoldások k'dolgezására abban a hosszú küzdelemben, amit az altalaj tömött szerkezetének a növények növekedésére és fejlődésére gyakorolt hatása ellen folytatnak. A második kérdéskörben azzal kezdték a munkát, hogy tanulmányozták a primőr tömött rétegű köfött talajok szerkezetjavítási problémáit. Figyelmüket elsősorban a túlnedveseďést okozó, a vízfelesleget mutató parcellákra fordították. Azon az Ismert módszereken kívül, amelyekkel a kötött, rossz vízáteresztésfi talajok vízátjárhatőságát javítják, például a vakond-drénezés, a vakondjárat-készftés és a mélyszántás, az említett talajokon sikerrel alkalmazható a szántott réteg alatti talaj meliorációs lazítása is. Szabadföldi és üzemi kísérletekkel bizonyították, hogy a laza szerkezet a fellazított réteg alsó részében 10 évig vagy tovább képes megmaradni. Annak, hogy e rétegnek a felső részében (25—50 cm) nem marad meg Ilyen sokáig a laza szerkezet, a föld használata az oka. A talajcsövezéssel kombinált mélylazltás' amellett, hogy jobb körülményeket teremt a gyökérrendszer fejlődéséhez, rövidebbé teszi a tűlnedvesedéses Időszakot Is, mert gyorsabban elvezeti a felesleges vizet. Azokra a táblákra, amelyeknek lazításra van szükségük, de nem szorulnak alagcsövezésre, a Talajtermékenységi Kutatóközpont lénal részlege kidolgozott egy eljárást, amely a mélylazítást az ammónia mély bemunkálásával kombinálja. Az NNo tápláló hatása serkenti a gyökerek fejlődését a laza talajrétegekben, ezzel növeli a növények vízfelvételét és a laza szerkezet tartós megmaradását. A szovjet intézetek tanulmányozták más tápanyagok másodlagos hatását a talaj szerkezetére, mélylazítással kombinálva a műtrágyázást Mivel egyre nagyobb a traktorok és más gépek járórészetnek talajra nehezedő terhelése, ahogyan egyre intenzívebb a talajhasználat, több figyelmet kell szentelnünk a gyökérnövekedés elnyomása elleni védelem kérdéseinek, valamint a szántott réteg és az altalajráteg közti anyagforgalom folyamatainak. A talajra gyakorolt antropogén hatások meghatározása céljából a Litván Hidrotechnikát és Meliorációs Kutatóintézetben vizsgálatok folytak az erdőmasszfvumokban levő, abszolút érintetlen talajok és a szántott talajok összehasonlítására. Ezek a kutatások rendkívül érdekesek az NDK szempontjából; bár nálunk nem állnak fenn hasonló körülmények. Igen fontosak a litván kutatók vizsgálati eredményei a talajok szerkezetét javító gazdasági teendők kidolgozására, a talajok genetikájának figyelembe vételéve. A Telajtermékenységi Kutatóközpontban vizsgálják a tömörödött szerkezeti formák megjelenésének törvényszerűségeit és a gyakorlat számára kidolgozták a módszereket azoknak a területeknek a pontos meghatározására és elhatárolására, amelyeknek szerkezetjavító intézkedésekre van szükségük Ennek elengedhetetlen feltétele a talajok fizjkai tulajdonságainak mutatói alapján felállított szerkezet-diagnózis. A talajoknak a gazdasági hasznosítás előidézte tö■mörödésével és a tömörödés következményei elleni védekezéssel kapcsolatos munkákat 1990-ig folytatják, és ezek a további együttműködés egyik fontos részét képezik. A nemzetközi munkamegosztás és együttműködés során elért eredményeket minden ötéves időszak végén közzéteszik és közös javaslatok for májában átadják a két ország illetékes mtntsztérlumatnak, ezenkívül az együttműködő Intézetek közvetlenül is felhasználják azokat. A Királyi (Krá!) Egységes Földraííves-szövetkezetben mintegy 6 ezer darab sertést — ebből 560 kocát — tartanak. Az állomány zöme a recskel (Riečka) sertéstelepen van. A Bios típusú hizlaldákban száraz, a régi tehénistállékból álalakított épületekben pedig nedves etetést alkalmaznak. Tavaly elérték a tervezett 55 dekás napi súlygyarapodási átlagot. Az idén az első negyedévben már 58 dekagrammos súlygyarapodási átlagot értek el. A Jövőben a nedves takarmányozás általános bevezetésére törekednek, hiszen a jelenlegi tapasztalatok alapján a két módszerrel elért eredmény maximumai között 15—20 deka a különbség a nedves takarmányozás javára. Naponta 4—5 ezer liter fölözött tejet vásárolnak vissza a tejfeldolgozó üzemből, és ezt etetik fel a hízó- és az anyasertésekkel. Reggel és este az abraktakarmányt nedvesítik vele, oly módon, hogy egy búvárpumpával gumitöm- i lön keresztül a vályúkba szivattyúzzák az olcsó abrakpótló takarmányt. Délben pedig „monotápként“ itatják az állatokkal. A modern — bár nem a legszerencsésebb — technológiával felszerelt Bios istállókban sajnos nem működik az elektronikus takarmányadagoló automatarendszer, ezért Itt is a kézi etetést állandósították. A zöldtakarmányozás beindulásával lucernát is etetnek a hízóéllatokkal. A két fiaztatóban 124 anyakocának biztosítottak helyet. A malacokat 35 napos korukban elválasztják, majd ezt követően tíz napon át gyógyszeres keveréktakarmányt kapnak és az előhizlaldába irányítják. Utánuk tökéletesen kitisztítják és fertőtlenítik a fiaztató ketreceket. A recskei sertéstelepen — megfelelő anyagi ösztönzés mellett — 17 gondozó dolgozik váltott műszakokban. Az éjjeli Hálásoknál az éjjeliőrök segédkeznek, amiért külön bérkiegészítést kapnak. A telepnek Major László agrármérnök személyében állandó vezetője van. Az ügyeletet Pósa Márta és Hajdú István műszakvezető tartja. A kiváló szervezésnek és az összehangolt munkának — a jövedelmező és magas színvonalú hústermelésen túl — figyelemreméltó eredménye az általános rend és a tisztaság. A működtethető technológiai berendezések karbantartásáról egy háromtagú gépjavítógárda gondoskodik. Az istállókban meglepően tiszta a levegő, pókhálót még véletlenül sem látni, a pornak sincs lerakathelye. A gondozók mindennapi feladatához tartozik az istállókban a portörlés, az ablakmosás és az épület körüli rendtartás — gyomirtás, gyepkaszálás. Dicséretre méltó, hogy az istállókban felújított és rendbentartott szociális helyiségek találhatók. Az állat-egészségügyi szolgálat is kifogástalanul végzi munkáját. Andreansky 'Anton állatorvos és a vele együttműködő szakemberek értik a dolgukat. Az elhullások csökkentése és a sertéstenyésztés színvonalának további emelése érdekében a jövőben még számos tennivalójuk akad, hiszen a tavaly előállított 69 tonna sertéshússal szemben az idén már 77 tonnával számolnnak, s az ötéves tervidőszak végéig 99 tonnára szándékoznak növelni a hústermelést. A szövetkezet eddig malaceladással Is foglalkozott, tehát a jövőre nézve GÉPIPARI ÚJDONSÁGOK Elektronikus vezérlésű gépek Az utóbbi években a mezőgazdasági gépek fejlesztése és gyártása során egyre nagyobb mértékben érvénye sülnek az elektronikai berendezések. A fejlődésnek ezt az irányzatát jói tükrözik a Brnói Nemzetközi Gépipart Vásáron bemutatott gépek. Közülük több — mint például az NDK-beli arató-cséplő gépek vezérpultjának monitorja, az NSZK-beil Claas cég Jaguar 890 típusú kaszálógépe. vagy a Sigma konszern által gyártott nagy teljesítményű Sigmatic tlpnsú sávos öntözőberendezés — aranyérmet kapott. Ma mér persze számtalan más mezőgazdasági gép is el van létva elektronikai berendezéssel. Ilyen szovjet Don 1500 típusú arató-cséplő gép, többféle típusú kaszálógép, per metezőgép. korszerű vetőgép, gyűmölcsnsztályozó gépsor stb. A hazai gyártmányú gépek között elsősorban az állattenyésztési gépek említhetők Egyebek között az automatikusan mű ködő állatmérleg, az automatizált ta karminyozó boxok. a kötött istállók ba szerelhető erőtakarmány adagoló berendezések vagy az automatikusan működő szellőztető berendezések. A képünkön látható szovjet gyártmányú Don 1500 típusú nagy teljesítményű arató-cséplő gép tavaly már több mezőgazdasági üzemben jól vizsgázott. Kép és szöveg: (ik) (Bogoly János felvétele) AZ ELOBBRELÉPÉS FELTÉTELEI i A kucaneveléf nagy gondot igényel Fotó: St. Krajčovič ez egy bizonyos — bár korántsem elegendő — tartaléknak tekinthető а fokozott hústermelés alapfeltételeinek biztosítását illetően. A jelenlegi feltételek mellett 9 ezer — a tervezettnél lényegesen kevesebb — malacot választanak el, ami végső soron 9 ezer tonna hús „alapanyagának“ felel meg. Sajnos, még mindig magasnak tartják a 4—5 százaléknyi malacelhullást, habár a terv 20 százalékos elhullást engedélyez. A durock és a belga landrace keresztezéséből származó hibridben hatvan százalékos a gyenge állóképességű landrace aránya, ezért fokozatosan áttér« nek a tlsztavérü durock sertés tartására. A malacszám növelése érdekében rendszeresítik a Tylan-programot. Továbbá megkérték a takarmánykeverő üzem vezetőségét arra, hogy garantálják a megfelelő összetételű tápkeverőkek időben történő, folyamatos szállítását. Ugyanis eddig gyakran előfordult, hogy az anyakocák részére nem tudták biztosítani az előírt összetételű keveréktakarmányt, és az sem ment ritkaságszámba, hogy a hízósertések napokig nem kaptak abraktakarmányt, mert a kifogyó készletet nem pótolta időben a szállításért felelős üzemi Az anyakocák takarmányozásában esetenként hiányzik a szakszerűség, ami csak részben magyarázható a hiányos takarmányellátással. Alapvető követelmény, hogy a vemhesülés utáni harminc napon át elegendő tápanyaghoz jusson az állat, majd a nyolcvanadik naptól számítva ugyancsak bő takarmányozásra kellene fogni a kocákat annak érdekében, hogy növekedjen a malacszaporaság. A telepvezető által felsorolt gondok. a sok bosszúságot okozó adásvételi kapcsolatokról szóló információk több figyelmet érdemelnek. A 117 kilogrammos vágósúlyt elérő htzóállatok időben történő elszállításában kevés a rendszeresség. A felvásárlóüzem önkényes — olykor 3—4 hetet is kitevő — időhúzása miatt a szövetkezetei jelentős anyagi veszteség éri... I korcsmáros)
