Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-07-04 / 26. szám
SZABAD FÖLDMŰVÉ?, 1987. július 4. 14 © VADÁSZAT © VADASZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÁSZAT ® VADÁSZAT • VAflASZAT 9 VADÁSZAT © VADÁSZAT 9 Őstulok (Bns primigeníus) koponya, amely az Albár I Dolný Bar I kataszterében lévő tőzeglánvábúl került ein Mire vadásztak őseink? • EGY FAJ PUSZTULÁSA ÉS „FELTÄMADÄSA“ Az ember úgy 50 ezer évvel ezelőtt vált képessé arra. hogy — elenyésző mértékben ugyan, de azért már mégis rányomja bélyegét a természetre. Az öskőkor fa paleolit!, embere többnyire azonban passzívan elfogadta azt. amit a természet kínált. s ezért hol dúslakodotl. hol pedig nyomorgott Akkor még része volt az összefüggő, természetes táplálékláncnak. nem állt a piramis csúcsán, nem kerekedett más falok fölé. s gvakran maga is zsákmányul szolgált. Ha később a kóborló — vadászó hordák viszonylag kis területen egy fai népességét megritkították vagy akár kipusztították is, ez még annak fönnmaradását aligha veszélyeztette A kutatók véleménve szerint az ember csak a 17 század folyamán vált képessé arra. hogy vadászattal egy-egy fajt teljesen kiirtson. A földművelés kezdetei, a sztveppék feltörése. az erdők felévetése s az újkor folyamán egyre intenzívebbé váló gazdálkodás, állattartás azonban már komoly beavatkozást jelentett a tér mészet rendjébe. B'xr'nvítható hÓEy I80P és 1000 között kb 75 emlős- és madárfajjal lettünk szegényebbek. ÍHogy hány hal-, kétéltű és hüliőlal, Huri László kotróeépkezelő. több értékes telette! gazdagította a Csallóközi Múzeum gyűjteményét (A szerző felvételei | valamint gerinctelen tűnt el ez alatt az idő alatt, arra nézve nincsenek adataink.) A középkor folyamán kipusztult falok közül több szempontból is legnevezetesebb számunkra egv nagytestű kérődző az őstulok (Bős prim'genius).. Megközelítőleg 250 ezer évvel ezelőtt a jégkorszak Cin. mindéi-risszi fö'melegedése idején jutott el Ázsíá ból a Kárpát-medencébe. Elterjedt egész Európában és Észek-Afrik3 nagy részén {Algéria. Egyiptomi. A ma élő fajok közül leginkább a bölényre emlékeztetett. Ennél azonban erőteljesebb testalkatú, sőt nem ritkán nagyobb is volt. Mivel óriási területen élt, így több geográfiai alfaja, kisebb-nagyobb testű, eltérő színű helyt változata a’akult ki. Hala a kőkori művészeknek és a középkori feljegyzéseknek, s természetesen a gazdag fosszilis leleteknek, külsejükről. csontozatukról meglehetősen sokat tudunk. A szakirodalom szerint hosszú, egyenes hátú, karcsú lábú, rövid, sima szőrű állat volt. Télen szőrzete hosszabbá sűrűbbé vált. A b>kák színe sötétszürkétől a feketéig változott, hátukon pedig egy szé es szürkésfnhér sáv húzndott. A tehenek és a boriak vörösbarnák voltak. Erőteljes szarvaik oldalra, majd felfelé irányultak s végük tübbé-kevcsbé előre csavarodott. Bármennyire furcsának tűnik is. ez az állat a kecses antilopfélékkel — természetesen a nagytestű robusztus f’jokk t fm'nt pl. a nileau) volt rokonságban. A folyók ártern’etének öserdejeit es a ligetes síkságokat lakta. Az ősember — naturalisztikus szemléletéhez híven — hűséggel örökítette meg barlangi rajzain. Bekerült az ősi mondákba, ígv a Ntebelung-éaekből is ismert. Julius Caesar úgy emlékezik meg róla, mint a „Heroint erdő“ — azaz Közép-Európa nemes vadjáról. Egy régészeti szakkönyvben olvastam, hogy őseink honfoglaláskori sírjaiban gyakran előfordulnak csontjai. Ennek ismeretében biztosra vehető, hogy még az ezredforduló tájékán ts elterjedt vadja volt a Kárpát-meclen-Hasznos kezdeményezés A Szlovákiai Vadászok Szövetségének tagjai a vadászat és a természetvédelem hónapjának alkalmából számos helyen rendeztek érdekes kiállítást, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a nimródok tevékenységével, eredményeivel, illetve az elkövetkező időszakkal kapcsolatos tervekkel. Az ipolyságí (Šahy) Vörös Lobogó Vadásztársaság tagjai is nagy sikerű vadászati kiállítást rendeztek a helyi alapiskola tantermeiben. A tárlat elsődleges célja az volt, hogy mindenekelőtt a legfiatalabb nemzedék tagjai megismerkedjenek a vadászok sokrétű munkájával. A kiállításon bemutatott trófeák, vadbörök, preparátumok és fényképek hűen tükrözték a vadásztársaság tagjainak eredményes tevékenységéi. / A látogatók részére a szervezők előadásokat és beszélgetéseket rendeztek. amelyeken szakemberek ismertették a legfontosabb vadvédelmi tennivalókat. A vadászok az érdeklődők kérdéseire is szívesen válaszoltak a közös beszélgetések során. A vadászat jelentőségéről szóló elöadacének, s gyakorta vadászták, de lehetséges az is. hogy a csontok a háziasított példányok maradványai. Siámuk az 1500-as években Európa-szerte erősen megfogyatkozott. Legtovább kelet-európai és ázsiai állományuk maradt fenn. (így volt, illetve van ez a bölények és a nagyobb ragadozók esetében is.) A korabeli feljegyzések szerint Lengyelország rengetegeiben, a Varsótól dé nyugati irányban elterülő jaktorówkai őser dobén a becslések szerint 1546-ban még 38; .1594 24; 1602-ben már csak 4 példányuk élt A faj utolsó európai példánva — egy teheti — lfi27-br.H pusztult el MazóW’ában. Századunk hatvanas éveinek elején egyes námet kutatók úgy vélték, hogy Kambodzsa és Thaiföld határén egv k'sebb populáció még életben van. Tudomásom szerint ez azonban nem nyert megerősítést. Több kutató úgy vélekedik, hogy az őstulok a mai házi szarvasmarha ősének tekinthető. Háziasítása valószínűleg — különböző helyeken és egymástól fUgget'enül — már 7 ezer évvel ezelőtt megkezdődött Két német kutató a ü. világháborút megelőző években ezért arra a következtésre jutott, hogy az ősi típusú, ma ebi szarvasmarha-fajtákból megkísérelhető az őstulok modelljének előállítása — visszakerosztezése. Ez a háború után a München közelében lévő hellabrunni és a berlini állatkertnek h sikerült. (Ez a módszer a tarpán esetében is bevált.) így ..támadt fel poraiból“ egy kihalt faj. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek az áilatok nem érték el az őstulok méreteit (a bikák 1,85 m-es. a tehenek 1,50 m-es vállmagasságát) és szarva к Is gyengébbek voltak. E kibalt állat leletei Szlovákia tőbe belvéröl is e'őt-rerültek,, Fő'eg a folyók ősi, feltöpődött holtágaiban képződött tőzee őrizte meg épségben csontjaikat. Néhánv évvel ezelőtt a dnnaszerdahelyi (Dunajská Streda) Csallóközi Múzeum a Tőzegkiterme’ő Üzemek n. v. hrohonovói részlege munkásainak jóvoltából gazdag őstulok-leletek birtokába jutott Seszlák Béta. О lé Béla, Huri László ás mások figyelmének, gondoskodásának köszönhetően ez év tavaszáig öt koponya és több tucat hatalmas csont ialsóállkapcsok. lábszárcsontok, lapocka, csigolyák) került a múzeumba Köztük a képen látható rendkívül jó állapotban megőrződött hatalmas koponya, amely Európa bármely természettudományos gyűjteményének a díszére válhatna. Dr. POMICHAL RICHARD sok mellett az időszerű természet- és környezetvédelmi tennivalókról is beszámollak a szakemberek. Remélhetőleg több látogatót sikerült megnyerni a természetvédelem ügyének. Főleg a fiatalok körében volt nagy sokere a kiállításnak és az előadásoknak. Az Ipolysági Vörös lobogó Vadásztársaság által rendezett vadászati és természetvédelmi kiállítást megközelítően másfél ezer érdeklődő tekintette meg. A szervezők az Idei sikeren felbuzdulva bizonyára a jövőben is szívesen vállalják a kiállítás előkészítésével járó feladatok elvégzésér. A hasznos leezdeményezés remélhetőleg a járás többi vadásztársaságának tagságát is hasonló rendezvények megszervezésére ösztönzi. \ Pallos László Az iskolások nagy érdeklődéssel hallgatják a szakember előadását (Fotó: káriasi Gy.) • HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © HALÁSZAT © KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK Édesvízi halászat az NOK-ban Az NDK-ban több mint Ив ezer hektár tó és folyóterület, valamint .14 ezer hektár ponfvos halastó áll az édesvízi halászat rendelkezésére. E- zenkívöl van egy sor pisztrángos gazdaság. növekszik az iparszerű. medencés pontv- és pisztrángtenyésztö gazdaságok száma. Tizenkét ezer köbméter nagyságé medencés pontytenyésztő gazdaságot Iáinak el ipari üzemek melegvizével amit elsősorban szaporítási cé'okra — ponyttenvészanvag nevelésére használnak. Harm mókát ezer köbméter nagyságú medencés pisztrángon vésztő gazda ságban nevelnek tonyéez- és étkezési halat. Az NDK édesvízi halászatának аг a feladata' hogy a lehető legintenzívebb és legésszerűbb módon használjon fel minden hahenvésztésre alkalmas vizet a lakosság étkezési halia történő iobb ellátása érdekéttel] En nek a célnak megvalósításában kiilö nős lelentősége van a tudományos műszaki fejlődés meggyorsításának Ebben fontos szerepet tölt be a szó cialista országok közösségének nem zetközl együttműködése Az N01 szakemberei Bulgária, Magyarország Vietnam, a Kubai Köztársság, lett gyelország. Románia, a Szovjetunó és Csehszlovákia, illetve Jugoszlávii tudósaival közösen dolgoznak a 1979-ben aláírt Édesvízi Halászati AJ talános Egyezmény végrehajtásáért. származott halastavakból. 26 százalékot a téli Időszakban melegvizes gazdaságokban neveltek ezáltal az étkezési ponyt előállításának ideje hozzávetőlegesen egy évvel csökkent. Az elmúlt évben a kétnyaras pontyoknak közel 8 százalékát nevelték ketrecekben. Az étkezési ponty több mint 85 százalékát tenyésztették halastavakban. Ezen kívül 6 százalékot fogtak ki tavakból és 9 százalékot ketrecekből. Ennek megfelelően az NDK-ban az étkezési pontytermelés alapvetően halastavakban történik. Az utóbbi években, többek között a jó minőségű tápok alkalmazásának eredményeként. amelyek kidolgozása a KGST-tagországok együttműködésében szintén témaként szerepel, jelentősen emelkedtek a halastavak hozamai. Ez Vass Gyula illusztrációs felvétele elő ú] iparszeré telepeken. Nagy mennyiségben áltítan k elő étkezési pisztráiigokat ketrecekben. Nő a betonmedencében előállított étkezési pisztrángmennyiség is. A KGST-tagországok együttműködése során sikert értek el a hideg évszakokban törlénű ivadék-előállításra szolgáló zárt recirkuládós rendszerek kialakításában. Jelentős eredmények születtek a tápok alkalmazásában is. IBBS-ben az összes üzem átlagában a medencés tartásnál 1.9 kg takarmányt használtak fel az egynyaras szivárványos pisztráng 1 kg-os súlygyarapodására. Az átlagos halhozam a medencékben 50 kg'm3 volt. Jelenleg a pisztrángtenyésztés szelekciós és genetikai úton történő racionalizációs munkái folynak. Korán szaporítható pisztrángtörzs kitenyésztésével (október, november) 12—14 hónapra lehet rövidíteni az étkezési pisztrángnevelest. Az NDK édesvízi halászati szakemberei a jövőben is mindent megtesznek az étkezési haltenyésztés növeléséért. Ezzel összefüggésben nagy jelentősége van a szoros tudományos. termelési együttműködésnek és nemzetközi kooperációnak. A Ügyelem központjában olyan problémák állnak például, mint a ponty polikultúrás tenyésztésének kialakítása növényevő he'akkal, a recirkulációs rendszerek korszerűsítése, a takarmányok ésszerű alkalmazása, a torzsái'ománvök javítása és a veszteségek csökkentése a halbetegségek megelőzésével, illetve kezelésével. • A KGST-tagországok szoros együttműködésének nagy szerepe van az e téren elért eredményekben és egyúttal« a lakosság ékezésl hallal történő ellátásának javításban. » — NMSZ — 19ÖU-ban elérte a 884 kg ha t. 1985-ben pedig a 1320 kg/ha-t. A jövőben nagy figyelmet fordítanak a ponyt polikultúrás tenyésztésére növényevő halakkal, ami. fontos helyet foglal el az Édesvízi Halászati Általános Egyezmény végrehajtásában és lehetővé teszi a halhozamok |akarmánytakarékos növelését. Figyelemre méltó sikereket értek el a pisztrángtenyésztés fejlesztésében a szoros tudományos és termelési együttműködés révén, amely során új technológiát alakítottak ki, illetve vezettek be és új teljes értékű tápokat dolgoztak ki tenyész- és étkezési halak részére. Az 1981—1985 közötti időszakban az étkezési pisztrángtermelés közel megduplázódott. 1985-ben a pisztrángtenyészanyag több mint 80 százalékát állították Ennek az édesvízi halászat fejlő- £ désének különböző problémáit fel- “ ölelő együttműködésnek köszönhe- . tőén a kutatási munkamegosztás ré- ® vén sikerült növelni a hatékonyságot . és meggyorsítani a tudomány os-mü- e szaki haladást. Ezt híven tükröz! az 8 egyezményben résztvevő tagországok ” ezen ágazatainak fejlődése. Az NDK édesvizeiben élő, legfon- 8 losabb tenyésztett halfaj a ponty és * a szivárványos pisztráng. 1985-ben részarányuk sorrendben 60.7 és 25.6 i száza'ék volt, azaz az összes étkezési- halnak több mint 85 százaléka. Nagy t erőfeszítéseket tettek a növényvédő halak tenyésztésének fejlesztéséért, i Az utóbbi években a Szovjetunióból . importált Ivadékok, és más országok ■ lapasztalatainak átvétele révén olyan- amur és fehér busa törzsállományt I alakítottak ki, amely elegendő ivadé- kot biztosít ezekből a fajokból. A ponty szaporítása alapvetően mc- legvizes gazdaságokban, bipofizátás. sál történik. A vegetációs időszak- meghosszabbítása érdekében a ponty- ivadék felnevelésére melegvizet hasz( nálnak. Már gyűjtöttek erre vonut:. kozó tapasztalatokat zárt. recirkulá- ciós rendszerekben. Ezen a téren в szoros az együttműködés az egyes a KGST-tagországok között. Amíg az * egynyaras pontvok többségét halasl- tavakban nevelik, 1985-ben a kétnyaras pontyoknak csak 66 százaléka
