Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-22 / 33. szám
8 .SZABAD FÖLDMŰVÉ. 1987. augusztus 22. Családi ”KI MIT TUD” Az én eregapam 1— Itt az én Inasom! — fogadott öregapám, amikor a nyári szünidőre megérkeztem hozzájuk. A Szakszi kutya is végigszaglászott, ugrált körülöttem. Csuda egy kutya volt, nagyapám szerette is. Mindig a kutyájának adta az első falat ételt, mert igen értette a Szakszi a mesterségét, segített öregapámnak a malacok terelgetésében. Ugyanis б volt a falu kanásza. A falu közepén tülkölt, erre a jelre minden házból kihajtották a disznókat. malacokat, uregapám ballagott 1 mögöttük, hajtotta a kondát a legelőre. Nekem tetszett ez a' mesterség, én az egyik oldalon, öregapám a másikon, csak a kutya szaladgált ide-oda. A kis patakocska tele hallal, ha kedvünk volt, vagy meguntuk az egyforma kosztat, fogtunk halat, megsütöttük. Amikor a nap melege felszántotta a reggeli harmatot, leülhettünk. Szundikáltam vagy nagyapám pásztorsípon fújt nótáit hallgattam. Néha elővette a bicskáját és faragott. Sípot. botot. A bot fogóját szépen kicifrázta, aztán aki a legtöbbet dicsérte, annak ajándékozta. Tudott 6 mesélni is. Egyszer a tüzesről, másszor a boszorkányokról. Leginkább a tüzesről szóló történeteit szerettem. — Tudod, olyan az, mint a gyertya lángja... — kezdte mindig. — Gazember egy portéka, mert este a szegény vándort belevezeti a mocsárba. Néha elől, máskor hátul látja az ember, ha futni kezdenél, szalad utánad, ha utánaveted magad, elszalad előled. Egyszer engem is belecsalt a mocsárba, majdnem odavesztem. — Hát a boszorkányok? — kérdeztem. — Azok százévesnél vénebb öregasszonyok. Aztán arról mesélt, ezek hogyan találkoznak éjjel tizenkettőkor az út menti kereszteknél, s táncolnak, mulatnak. A mesélést rendszerint azért kellett félbeszakítani, mert a malacok elcsavarogtak. Vigyázni kellett, nehogy a mocsárba feküdjenek, mert onnan nehéz volt őket kihajtani. Reggelire sültkrumplit meg egy bögre kecsjietejet kaptam. De mi történt? Három napja csak sültkrumplit tett az asztalra öreganyám. Egyre csak töprengtek, vizslattak, ml van a kecskével? Miért nem ad tejet? Öregapám káromkodott, fogadkozott, hogy agyoncsapja a tolvajt, ha elkapja. Egyik éjjel öreganyám — amúgy is ki kellett mennie — benézett az ólba. Hallotta, hogy igen csámcsog, cuppog — szopik — valami. Szaladt öregapámért, aki felkapta a baltát és ahogy volt, mezítláb, gatyában, igyekezett az ólba. Akkorát káromkodott, hogy még a csillagok is elszégyellték magukat: egy kismalac feküdt a kecske mellett és szopta. Csecsesmalac, a fene egye meg! Kié lehet? De kiderült, mindjárt reggel. Jött a szomszéd panaszkodni, hogy elveszett a szép malaca, öregapám a kecskeólhoz vezette a szomszédot. — Itt van, már napok óta a kecskét szopja, ki is gömbölyödött a tején. Apnyéra összevesztek, hogy a bírót kellett elhívni, tegyen igazságot. Nevetett is az öreg bíró, ilyen ügye még nem volt, hogy egy malacnak kecske legven az anyja. Csudájára járt a többi szomszéd is a malacnak, tréfálkoztak öregapámmal, hogy kinek a bakkecskéjével pároztatott, mert ilyen — malacot fialó — kecske nekik is jó lenne. Meg is békültek a valamikori disznótoros kóstoló reményében. egyik vitte a malacát, másik a kecskét zárta be jobban. így emlékszem én nagyszüleimre, kedves ötfegapámra és öreganyámra, akiknél annyi felejthetetlen nyarat töltöttem gyermekkoromban. GETLER KAROLY nyugdíjas tanító Már szeptemberre készülünk... Kedves Olvasóink! Kérdésekre válaszolva közöljük, hogy pályáza tunkat még nem zártuk le. Továbbra is beküldhetik Írásaikat, élménybeszámolójukat családjuknak arról a tagjáról, aki életútjával, tehetségével, jellemvonásaival vagy valamilyen esemény révén szá not tarthat olvasóink érdeklődésére, arra, hogy mások is megismerjék. Kérjük, a borítékra írják fel sorozatunk címét: „Családi ki mit tud“, s tüntessék fel pontosan a címüket is, hogy közlés esetén az írásért járó honoráriumot elküldhessük. Kétségtelen, hogy a nadrág a legmegfelelőbb öltözék mindkét nembeli gyerek számára (főleg hidegben), de van alkalom, amikor jobb, ha a kislányok ruhát viselnek. í'ontos ez azért is. hogy megszokják a mozgást szoknyában, s ne legyenek később gátlásosak, ha ruhát kell letölteniük. Es vannak alkalmak is. amelyekhez illőbb, célszerűbb a lányos viselet. A konfekció sok kötényruhát és alkalmi ruhát kínál, könnyen, jól kezelhető anyagokból. Szoknyát alakítani régi ruhából Is egyszerű, csak ügyelni kell, hogy ne legyen öreges sem az anyag, sem a formája. A másik veszély, amitől óvni kell á kislányokat, a tűlöltöztetés, cicomázás. 1. A divatos, lekerekített oldalú flanel Ingblúz fehér gallérral egyaránt hordható pantallóhoz vagy szoknyához. Szép hozzá a kocka egyik színével azonos nyakkendő, 2. Kockás anyagból készíthető a vállon gombolt kötényruha is, rávarrott zsebbel, az oldalvarrásban hasítékkal. 3. Nyakkendős ingruha fehér gallérral és kézelővel. Szoknyája ferde szálból szabott, dúsan ráncolt. 4—4a. Régi ruhát frissíthet fel a rajz szerinti könnyen elkészíthető mellény. Egyszínű ruhához mintást, mintáshoz egyszínűt javasolunk. 5. Régi ruha átalakításánál alkalmas ez a kétrészes modell. A szoknya rakott vagy húzott. A blúz vállrésze a szoknya anyagából készíthető, esetleg piékkel. Az ujja és a blúz többi része kockás. S. A felsőrész alatt dúsan húzott, sötétkék-fehér apró pepita ruha. Dísze a legombolható és levehető sötétkékkel paszpólozott nagy gallér. 7. Kétrészes együttes. Bolerója koc- Uásanyaggal paszpólozott. A szoknya elől és hátul sima, az oldalán rakott. *. Kötényruha kordbársony vagy düftinanyagból. Az eleje betétjét ás a szoknyát plék díszítik. 9. Alakításra alkalmas forma, kötött, • beállított felsőrésszel, A szoknya körül húzott. A Föld születése „Minden jó, ha jó a vége!“ Íme, az égről vasból való büvárma- Hol volt, hol nem volt, végtelen dár ereszkedett alá. nagy tengervíz közepén volt egy hű- Hetet körözött — s leszállóit a hulztkó, abban éldegélt Öreganyó meg tárnokra. Megigazgatta tolláit, s a víz- Oregapó. Hajlékük körül mindenütt be merült. Soká volt-e a víz alatt? víz, víz, víz... A csillagok kristály- Keveset volt-e? Ki tudja? Végül is szilánkokként hintáztak a hakobon. A jölbukkant. Csőrével levegő után kaphegy-nagy hullámokon ott ringott a kodott. Alámerült harmadszor, s föl- Nap, a Hold s az a kicsi házikó, hozott akkor egy morzsányi jóidét. Öreganyó meg Öregapó már majd Ledobta a küszöbre, kitárta vasszármegstketüll a nagy oízzügástól. Egy nyalt, és jölrepült. Hétszer ismételte napon ismeretlen neszre lettek figyel- meg a ház fölött a Nap örökegy (limeseit. Kipillantottak a kunyhóból, iát, azután beleolvadt az ég páráiba. Harmadnapon Öregapó kipillantott az ajtón, lát a küszöb előtt egy talpalatnyi földet. Hetednap megint kipillantott: a föld már egy járásnyi volt. Becsapta az ajtót, és ámuldozva kezdte mondani Öreganyónak a csodát, a Föld születését, jó sokáig mesélhette, mert amikor mesélés után kimentek a házból, a tengernek már nem. volt se híre, se hamva. — Hová lett vajon? — kérdezhetnétek. — A jóid nyelte el,«> — Ezt a tengert találták meg föl* dünk alatt az olajbányászok — mondogatják a régi öregek. — jó is, hogy megtalálták. Minden jó, ha jó a végei „Múlt nélkül nem élhetek“ — vallja a magát regösnek nevező Juvan Sesztalov aki a Medveünnep közeledik című könyvében a vogul regék világába vezeti el,az olvasót. E regék azonban nemcsak a múlt: sokkal több annál Az ember örök küzdelme, „mert az ember olyan, hogy amíg él, mindig csak kutatja ég s föld minden csodáit.“ A Móra-, a Kárpáti, és a Madách kiadó közös gondozásában kiadott könyv remek rajzokkal, vogul népi motívumokkal hozza közelebb hozzánk távolt rokonainkat. Karc CHAGAtb szüia-Angol költő tónmi öt tantál vegyjele is -latinul BsrtólC Bélái űelzö-* késгШк Kftues Arab sejk a4g Egyszerű gép г RADNÓTI MIKLÓS: A mécsvirág kinyílik A mécsvirág kinyi üli _ s a hunyó láthatárnak könyörög a napraforgó; a tücskök már Tiszáinak, odvábán dong a dongó s álmos kedvét a bársony estében égre írta egy röppenő pacsirta; s ott messzebb, kint a réten, a permeteg sötétben borzong a félreugró nyulak nyomán a fűszál, a nyír ezüstös ingben immár avarban kószál, s holnap vidékeinken újból a sárga ősz jár. Karc SHAöAllV Ikotágfl I ua telis-Térni* »ara siiatása Fássá Láaafaáta ?issza# fíMtsgel betű gaiálott Gyermek.« áátéle яш/ттшттш» Bonéi MtéXtfSS Yies/.as gyilkol KeSirtfc beta лШ art íz_>. n m Arges SereS kényé», (täUaJö adgéа labflarugp 555337 kutya TetiS» heti к ЬжХ Oženia» (ел Í Мята СКАЗАТЬ alkotása tiidrOgéA »árig— Ивее» ERBEB Jfero zaiGivU I alkotás» Sríja satoJel#» duplán *•—tiké* “{SittraU EíUgy»L» Bemei pénznem Hagyta? atléta vol-fc közepe I Argentint, cerbonium ШМл ■■rrvrcrrre» A Iapullfe 29- számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: , kí-MtbrtJ I tí>— nni hattyúlúd, rajnai, lendesi, magyar lód, nyári lúd, emdeni“. NYERTESEK Nyertesek: Dorók Béla. Nagydaróc (Veiké Dravce). Konrád Gizella, Komárom (Komárno), Veress Vilmos, Nyírágó (Nýrovce), /
