Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-04 / 26. szám

12

SZABAD FÖLDMŰVES

1987. július 4.

Frázisok nélkül, vezetői felelősséggel

Szerény, 'de határozott ember! Nevét sokan ismerik a tárásban. Egyéniségét, közvetlenségét még inkább. Horváth Sándor, a dunaszerdahelyl (Dunajská Streda/ Dukla Efsz elnöke. az ötvenhez közelítve is fiatalos lendülettel dolgozik. Egész életét a mezőgazdaságnak szánta, annak a közösségnek a felvirágoztatásáért, amelyben ma is tevékenykedik.

'A Járási székhely, Dunaszerdahely szülötte. Szegényparasztt család sarjaként nevelkedett és mindvégig szülőföldjéhez kötődött eddigi életútja során. Itt talált megélhetést, kenyeret, társaival a kezdet nehezebb időszakában is. Mert Horváth Sándor nem ment tovább, helyben akart tenni, és tett is nem keveset.

— Az autószerelő szakmát tanultam ki, de a nyári vakáció idején szinte már gyerekként részt vettem az aratásban és a cséplésben. Ezerkilencszázötvenötben édesapámat szerencsétlenség érte, s én álltam a helyére. Szerencsés alkattal szülenem, s Inkább éltem, minisem visszaéltem a mezőgazdaság szocialista átépítésében úttörő szerepet vállaló édesapám emberi hátterével, ha úgy tetszik, a geneltkai adottságokkal. A mi generációnk még sok megpróbáltatáson ment keresztül, ami számos tanulsággal is szolgált. Közöttük az egyik legfontosabbnak a toleranciát, a tűrőképességet tartom. Munkatársaimnak is sokszor mondom. Az ember viselje el a főnökeit, s mielőtt válaszolna, várjon egy kicsit. Nehogy elhamarkodott legyen a véleményalkotás.:

Horváth Sándor az ősi foglalkozáshoz való visszatérést „földnyúzó" fogatosként kezdte. Utána a volt Dunaszerdahelyl Egységes Földműves-szövetkezet múhelyvezetőie, üzemi pórtbizottsáaának elnöke, főgépesítöje, maid 1973-ban az elnöke lelt. Ez utóbbi funkciót 1975-ig, a három szövetkezet társulásáig töltötte be. A társulást követően a Dukla Efsz üzemi pártbizottságának elnökévé választották, ahol a pártmunkát 19fí3-ig iránultnita. A közbeeső években szakérettségit tett, s sikeresen elvégezte a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetemét. 1993-ban a felsőbb pártszervek javaslatára az Udvarnnki (üvorniky na Ostrovef Efsz, majd 1993 októberében a Dukla nevet viselő társult szövetkezet elnökévé választották.

— Amikor ezt a beosztást elfogadtam, ráadásul szülőhelyemen, tudtam., hogy szebbé, de nehezebbé is teszem az életemet. Ezt föl kellett ismernem. Am azt is. boou életvitelemben, beállítottságomban — szerencsés módon — nőm telent tehertételt a vezetői kötelezettségek vállalása. Az, hogy az elnök vasárnap is felkeres egg-egy munkahelyet, lehet számára nyűg is, de lehet fó érzés forrása is, Én örülök, ha vasárnap Is látnak a földeken. vagy a farmokon, s ilyenkor is szót válthatok az emberekkel. Ezt annak érdekében teszem, mert az emberekhez való viszony lehet az úgynevezett vezetői népszerűség meghatározója. Ugyanakkor nem hiszem, hogy eléréséi bármiféle megalkuvással, elnézéssel kelljen kikényszeríteni.

A barnahafú, csendes szavú elnök dossziékat. Iratokat, legyzetfüzeteket terítget széjjel az íróasztalon, s közben friss emléket önt szavakba.

— Az jut az eszembe, hogy amikor májusban átadták a „Kiváló munkáért" állami kitüntetést, és ml a mezőgazdasági tárcához tartozók kicsit közelebb húzódtunk egymáshoz, hirtelen arra gondoltam, hogy elkötelezettségem változatlan. Hisz a körülmények, az érdekek, a feltételek az idők folyamán változnak, de az én elkötelezettségem a mezőgazdaság és a párt politikája iránt nem kopott meg. Jólesett ez az elismerés, mert tudom, hogy korábban is, azelőtt Is nagyon sokan dolgoztak jól, csak éppen nem vették őket észre. Mert nehéz arra felfigyelni, hogy az élet területén az erőfeszítések valójában miként is alakulnak És nehéz megítélni az egyes emberek sikerét, mégha tudjuk is, hogy közösségi társadalomban élünk, dolgozunk, ahol egy-egy ember nagyon sokat használhat, de teljes megquőzödéssel állítom, hogy az igazi nagy "sikerhez jó kellektlva kell.

A több mint 3 ezer 500 hektáron gazdálkodó szövetkezetben az utóbbi három év átlagában szemesekből 6—7, sípjából 1,5, cukorrépából pedig 40 tonnán felült hozamokat értek el. Az 1070 darabot számláló tehénállománynál 4 ezer 500 liter az évi tehenenként fejőst átlag, a hízómarháknál 88, hízósertéseknél pedig 62 dekagrammos az átlagos napi tömeggyarapodás.

— A régi gazdát arra tanították, hogy a ceruzának mindig a fül mögött kell lennie, mivel a számvetés

a gazdálkodásban alapvetően fontos. Hát még mennyire így van ez a korszerű nagyüzemi gazdálkodásban? A CSKP XVII. kongresszusa, valamint a CSKP Központi Bizottsága 5. ülésének dokumentumai, illetve határozatai egyértelműen a tudtunkra adják, hogy míg agrárpolitikánk elvei változatlanok, addig termeléspolitlkánk számos mezőgazdasági elemét felül kell vizsgálni. Az ok: az utóbbi években nemcsak a termelés, hanem az új gazdasági szabályozók bevezetésével a lövedelernképzés feltételei is változtak. A kialakult helyzethez való alkalmazkodás többek között megköveteli a termesztési eljárások, a technikai és technológiai gyengeségek, igények, valamint a termelési szerkezet felülvizsgálatát. Azt szoktuk mondani — se г igaz is —, hogy mezőgazdaságunkban a termelési szerke zet alapvető változtatására nincs szükség De bizonyos aránymódosílá tásokra országosan is szükség van gazdaságonként pedig szinte elenged-Hatékony érdekeltségi rendszer

A közelmúltban „A siker nem (ön magától“ elmü írásban részletesen beszámoltunk a kamienkai szövetkezet gazdasági eredményeiről. Mivel úgy gondoljuk, hogy a szóban forgft szövetkezet újszerű anyagi érdekeltségi rendszere nagyobb figyelmet érdemel. ley e témakörrel részletesen foglakozunk. /

Régóta közismert tény, hogy az anyagi ösztönzéssel szárnyakat lehet adni a teljesítményeknek, a minőség pedig szinte ugrásszerűen javítható. Mégsem sikerült olyan bérezési rendszert kialakítani, amely ezt a két legfontosabb mutatót harmonikusan egyeztetné. Márpedig egy rossz javadalmazási rendszerrel a gazdálkodást a csőd szélére juttathatja.

Éppen ezért az elmúlt esztendők nagyon sok gazdaságban az útkeresés jegyében teltek. Születtek jobb és kevésbé jó megoldások. De nézzük, hogyan oldották meg az pnyagt ösztönzés kérdését a kamienkai béke Egységes Földműves-szövetkezetben?

• Miért vezették be az új érdekeltségi rendszert? — érdeklődtem Bohumil Pálostól, a szövetkezet elnökétől.

— Amikor annak idején a belüzemi önelszámoló egységek kialakítása mellett döntöttünk, akkor a munka hatékonyságának növelését, s ezzel összefüggésben a teljesítmény szerinti anyagi érdekeltség következetesebb érvényesítését szorgalmaztuk.

Ez idő szerint a kamienkai Béke Efsz-ben a növénytermesztés, az állattenyésztés, a műszaki szolgáltatás és a melléküzemági termelés önelszámoló egységként szerepel. Ez a lépés jelentős hatással volt a vezetők gondolkodására.

Korábban ugyanis a szakágazatok vezetői egyáltalán nem érezték zsebbevágó ügynek, hogy teljesltik-e a tervüket vagy sem. Ha a szövetkezet nyereséges volt, akkor attól függetlenül, hogy egyik vagy másik gazdasági egység Jövedelmezően vagy veszteséggel zárt, egyformán megkapta mindenki a részesedését.

Példaként az elnök megemlítette az évekig veszteséges melléküzemági termelést. Ennek ellenére vezetői megkapták a részesedési Jutalmat. Csakhogy a nyereségesen gazdálkodó ágazatvezetők Is annyit kaptak. A sablonszemléletet, a maradi gondolkodást változtatta meg szinte egy csapásra a belüzemi önelszámolás, illetve a brigádszerű munkaszervezés és javada’mzás bevezetése. Kétségtelenül több ágazatvezetö tartott a belüzemi önelszámolásra való áttéréstől, s az érdekeltségi és ösztönzési rendszer módosításától.

— A belüzemi önelszámolás bevált, így meg is tartottuk és sikeresen alkalmazzuk. Kezdetben sikertelen volt a gépjavítóműhelyben bevezetett premizálási kísérletünk. Teljesítménybérezéssel próbálkoztunk. Növekedett is a tempó, még a minőséggel sem lett volna baj, de aránytalanul megnövekedett az anyagfelhasználás is. Ez világos: egy pótalkatrész cseréje gyorsabban elvégezhető, mint egy alig hibás alkatrészt bütvkölgetni. Megtárgyaltuk a javítóműhely dolgozóival a brigádszerű munkavégzést és javadalmazást. Ez az újszerű érdekeltségi módszer bevált. Bár a gépek, fontos pótalkatrészek árai az elmúlt években emelkedtek, ennek ellenére tavaly nem léptük túl a tervezett költségeket, sőt 100 ezer koronát megtakarítottunk.

Talán ez az egyik legfontosabb eredménye, hogy a közösség érdekének az érvényesítése egybeesett az emberek személyes érdekével is.

Az önállóságra való törekvés növelése fokozta az emberek alkotó kedvét, új ötleteket szült. Egyedi gép javítási rendszert vezettek be. Minden brigáddal külön megállapodást kötnek az egyes munkák elvégzésére. Meghatározzák, hogy milyen Idő alatt, milyen pótalkatrészek felhasználásával, s mennyiért végzik el a gépek javítását. Így készülnek fel a gépek javításával a nyári munkacsúcs Idejére.

A közelmúltban külön pénzösszeget fizettek ki egy-egy munkaművelet sikeres elvégzéséért. Ilyen volt például a vetés. Ha ezt hiánytalanul és határidőre elvégezték, ha a kelés egyenletes' volt, akkor a munkában részt vevők között egy bizonyos összeget eloszthattak. Ez a módszer széles körben elterjedt, ám az elmúlt évben

ezen is változtattak. Bohumil Páleš elnök pzt ekképpen magyarázta:

— Kétségtelenül hajtotta az embereket a prémium, és ez a mmöségi munkára is nagyon ösztönzött. De nem mindenkit egyformán. Az idén bevezetett módszertől még többet várunk. Most nem az a hajtóerő, hogy me^kapja-e a prémiumot vagy sem.

A fizetést sem veheti biztosra senki. Húsz százalékot ugyanis mozgóbérré változtattunk.

Egy ilyen lépés cseppet sem egyszerű. A tagság eddig legalább az alapmunkadíját biztosra vehette, történjék bármi a szövetkezetben. A kérdésnek azonban van egy másik oldala: arra a húsz százalékra senkinek sem fáj a foga és aki a kttűzött feladatot az elvárásoknak megfelelően teljesíti, annak nem is forog a bére veszélyben. Ettői eddig büntetlenül el lehetett térni. Ezentúl nem. Senkinek. Mert az elnöktől kezdve valamennyi szövetkezeti tagra vonatkozik.

— Nincs két egyforma mozgóbér a szövetkezetben, hiszen az alapbér is más és más — ismertet néhány részletet az elnök. — Mert mondanom sem kell, hogy a prénűum azért megmaradt. A belépő azonban az alapkövetelmények teljesítése. A veszteség így dupla lehet. Árnyaltuk azonban a premizálást is. Vegyük például a növénytermesztési főágazat-vezetőt. A tervből Indulunk ki. A tervezett árbevétel teljesítésénél már nincs veszélyben a mozgóbér, sőt jövedelme 5 százaléknak megfelelő prémiumra is jogosult, két-két százalék pluszra még egy-egy százalékot kap. A hozamnövelésnél ts növekszik a prémium. Az ágazat munkadíj-felhasználásának egy százalékos emelkedése 3 százalék levonást jelent a vezetőiének. A nyilvántartás hanyag vezetése két százalék, ha lopásra, vagy rongálásra derül fény, ez 10 százalék, a tűz- és munkavédelmi szabályzat megsértése pedig 20 százalék levonását jelenti.

Elég bonyolult lehet követni, de elkészíteni sem önnyű ezt a szabályzatot. Akit érint, mindenesetre betéve tudja minden passzusát. Ha minden bejön, akkor a húsz százalék mozgóbér mellett további harmincöt százalékot jelent a prémium. És ha ezek a feltételek megvalósulnak, akkor nyilván nyereséges a gazdálkodás, tehát a nyereségrészesedés is tekintélyes lehet. Mindent együttvéve az elérhető Jövedelemnek ez több mint a fele Mivel az értékelés negyedévenként történik, nagyobb a hajtóerő, az év vége ugyanis elégé távol van a munka dandárját jelentő tavasztól és nyártól.

A szövetkezet elnökével beszélgetve nem hagyhattuk ki tehát a kérdést: milyenek a vezetők mozgóbér feltételei?

— Tavaly, amikor még nem volt mozgóbér, csak prémium, akkor a gazdaság legfontosabb beruházásainak befejezése volt az egyedüli kritérium. Sikerült minden építkezést befejeznünk, mégsem vettük fel a teljes összeget. Van ugyanis egy tényező, amely megfogja a kezünket Bizonyos bérszintet nem léphetünk túl a Jelenlegi szabályozó rendszer szerint. Ha túlléptük volna, akkor mások nem Juthattak volna hozzá a szintén megérdemelt prémiumokhoz. Amt pedig az idei változást illeti? A mozgóbér a vezetőkre ts érvényes, és nekünk „ugrik“ a legnagyobb pénz, ha a terveket úgy teljesítettük ahogy elképzeltük, lévén legmagasabb a fizetésünk.

A korszerű jutalmazási rendszernek is köszönhető, hogy tavalv a kamienkai szövetkezetben mezőgazdasági tevékenységből 6 millió 700 ezer korona tiszta nyereséget értek el.

— Érdekeltségi rendszerünket a teljesítményhez és emberre szabtuk. Még a közvetlen eredményekben is érdekelve vannak a termelésirányítók. Ösztönző és prémiumelvonö mutatókat is beiktattunk. Az eredmény: az első negyedévben a tervezettnél 2 millióval több az árbevétel, és a húzó, a feladatokat teljesítő dolgozók több pénzt kaptak. Azt hiszem, hogy a korszerű javadalmazási formák jól beváltak. De az is tanulság: van még tartalék, ötlet, kezdeményezés az emberekben.

Igaza van. Ezt az erőt újra és újra fel kel! szabadítani, kihasználni és a gazdálkodás sikerének szolgálatába állítani.

ILLÉS BERTALAN

mellett jelentős a szarvasmarha-hizlalás is. A 900 darabot számláló hízómarha-állományból 650-nél a szabad tartásos tenyésztési módszert alkalmazzák. E tartási körülmények között kisebb a napi egyedenkénti tömeggyarapodás, nagyobb viszont a hízómarhák váqóértéke, amely elsősorban a minőségi besorolásnál kamatozik.

’A kiváló genetikai érték és a szakmai munka nyújt garanciát a sertéstenyésztés színvonalának stabilizálásához. Abban, hogy az állattenyésztés mindkét ágazata eredményes, döntő szerepe van a jó minőségű takarmánynak. Végső soron az állattenyésztés végtermékeiben realizálódik a fejlesztési dinamikáját tekintve előtérbe helyezett növénytermesztés.

A tavalyi gazdasági évet az efsz 12 millió korona tiszta jövedelemmel zárta, annak ellenére, hogy a 112 hektáros szőlő nagyon rontotta a gazdaság pénzügyi helyzetét. Évekkel ezelőtt a szőlő 10—12 millió korona bevételhez juttatta a szövetkezetei, az utóbbi három évben ez az összeg a fagykárok következtében szinte a nullára csökkent.

Az elmondottak tükrében érdemes sorra venni és mérlegre tenni, hogy melyek a nyereséges tevékenység összetevői. Miben jelölik meg a termelőszövetkezetben az eredményes gazdálkodás összetevőit.

Meglátásaink szerint a sorrend élére a szellemi tőkét kell állítani. A gazdaságban ugyanis 17 agrármérnök és 47 középiskolai végzettséggel rendelkező szakember tevékenykedik, a 730 állandó dolgozó 60 százaléka pedig szakképesítéssel rendelkezik. A szellemi tökéhez azonban nem csupán a szaktudás, hanem az üzem- és munkaszervezés, az egész gazdaságra jellemző szervezettséq, a szakmailag igényes, pontos, időbeni munkavégzés is hozzátartozik.

— Nagy érdemnek tartom azt a szemléletet, amely gazdaságunkban már évekkel ezelőtt meggyökerezett. Az itt dolgozók megértették: ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk, a követelményekhez kell igazodnunk a minőség, a szervezettség, a munkamorál, a gazdasáqosság és az ésszerű takarékosság- terén. A szövetkezetünkhöz tartozó falvak népe nemcsak a lét, hanem a tudat, az életmód és az életszemlélet terén is elérte a városi ember színvonalát. Szövetkezetünk kunltúrhózakat, sportpályákat üzemeltet, további kultúrotthdnokat, egészségügyi központot, s vezetékes ivóvízhálózatot építtet. Szövetkezeti lakások átadásával, az önerőből építkezők hatékony támogatásával megoldottuk a szövetkezeti földművesek lakásproblémáit, a szociális és kulturális alapból pedig több mint 7 millió koronát áldozunk dolgozóink üdültetésére és gyógyfürdőkben történő kezelésére. Az évek hosszú során stabil tfírzsaárda, egyfajta családi légkör alakult ki, s ez a derékhad munkaszeretetével jó példát mutat a fiataloknak is.

Az értékek megteremtése, a kockázatvállalás. a jövedelem forrósainak egyengetése sok álmatlan élszakával és töprengéssel jár. Éppen ezért érthetetlenek számomra azok a lazaságok, amelyek az adásvételi kapcsolatokban megnyilvánulnak. A gyenge láncszemek közül szemlélte tésként a tejet említeném. Távol áll tőlem az tdénylellegü tejtermelés melletti állásfoglalás, az viszont nehezen érthető, hogy mindig a termelő a ludas: ha a havi eladási terve nem teliesíti, büntetik, ha a negyedévit túlteljesíti, akkor is ö húzza a rövidebbet. Másik naay probléma a minőség kérdése. Tőlünk, mint termelőktől a tejet, a húst és az eayél terményeket szigorú minőségi előírások szerint veszik át, de valón mi kitől kérhetjük számon az alkatrészek a gépek és az eayéb anyagok minőségét. Ezért minél előbb el kell érni hogy egyforma elvek szerint vizsgál ják a qazdasáaokat, amikor eladók és amikor vásárlók.

Remélem, hogy ezek az akadályok rövidesen elhárulnak, hisz az összhang hozza a sikert. Én és mink mindent megteszünk e cél elérése érdé kében. Mert szép ez a feladat, s frázisok nélkül, vezetői felelősséggé i vallom, hogy megtisztelő az a köte lezettség, ami rám és a közös nagy családfára hárul. Mindez Igazolja hitvallásomat: dolgozzunk, szerényen éi szenvedélyesen. Akinek ez kifut, n; szerencsésnek érezheti magát. Ogi érzem, én ezek közé tartozom.

S CSIBA LASZLC

hetetlenek az ilyen lépések. Ma már a mt gazdaságunkbanQis másképpen kell értékelni a költségviszonyokat, s az ágazati önköltségeket egybe kell vetni a jövedelemképzés arányával. A termelékenységet, a hatékonyságot — az elmondottakból kiindulva — mi Is a legszigorúbb mércének tekintfük.

Az éghajlat és a talaj adottsága alapján a növénytermesztésben alapvető feladatnak tekintik — a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati hasznosításával — a talaj potenciális termőképességének főbb kihasználását, annak érdekében, hogy a népgazdasági igényeknek megfelelően folyamatosan növelni tudják az előállított termékek mennyiségét és javítani minőségüket. Ezt a célt a bellerjesítő tényezők maximális kihasználására alapozott földhasznosítással érik el. Ez utóbbiak közűi elsősorban az öntözőberendezések 100 százalékos kihasználását kell kiemelnünk, melynek eredményeként tavaly a 400 hektáron alkalmazott kettős termesztés közel 1 millió korona bevételhez futtatta a gazdaságod.

'A szarvasmarha-tenyésztést ágazaton belül meghiatározó a tehenészet és a marhahizlnlás. Az egy tehénre futó -éves tejtermelés — a minőség javulásával párhuzamban — fokozatos növekedést mutat. A tejtermeié