Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-15 / 32. szám
1987. augusztus 15. SZABAD FÖLDMŰVES ÚTMUTATÓ PÉLDÁK NYOMÁN Sok ember képzeletében a „magyar mezőgazdaság“ és a „siker“ fogalma egybeolvad. Nem véletlenül. Hiszen déli szomszédaink az utóbbi években magas színvonalra emelték az élelmiszer-termelést Követésre méltó példává váltak a többi KGST ország számára. Dr. Varga György, a Figyelő főszerkesztője a magyar mezőgazdaságról ekképpen vélekedett: — Az utóbbi években a világpiacon végbemenő fejlődé* elgondolkoztat bennünket, vajon valóban megfelel e az agráripari komplexumnak jelenlegi szerkezete ... Nem titkolhatjuk ugyanis, hogy kedvező világpiaci pozíciónkat elveszítettük, s most valamennyiünknek hozzá kell járulnunk a visszaszerzéséhez. Az új ót minden bizonnyal megköveteli az elmélyültebb szakosítást, valamint olyan termékek gyártásit, amelyek a legigényesebb fogyasztót is kielégítik. Nagyobb figyelmet kell majd fordítanunk az elvégzett munka végeredményén való érdekeltség elmélyítésére. A termelésnek pedig még az eddiginél is rugalmasabban kell alkalmazkodnia a piaci igényekhez. Az új szemléletnek első hírhozói már megjelentek. Meggyőződhettünk erről a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát példáién. Az ottani dolgozók ugyanis baktériumoktól mentes hús előállítására vállalkoztak. — Ezt a követelményt a nagyon igényes nyugat-enrópai piac támasztotta velünk szemben — tájékoztattak bennünket a bábolnai szakemberek. Az újszerű hústermelési módszer a tartástechnológiában rejlik. A gazdasági állatok utódai merően eltérő feltételek között nevelkednek, amelyek nem sokban hasonlítanak a hagyományos tartáshoz. A módszer lényege nagyon leegyszerűsítve a következő. Az új egyedek császármetszéssel jönnek a világra a megszabott határidő szigorú betartása mellett [egy percen belül a narkózis után). Az újszülötteket azonnal inkubátorba helyezik, ahonnan később. mikor megerősödtek, áthelyezik a tenyészetbe. A növendék állatok továbbra is steril körülmények között nevelkednek. Ez a módszer különösen nagy igényeket támaszt a levegő, a víz és a takarmány tisztaságával és minőségével szemben. Nem nehéz elképzelni, hogy a baktériumoktól mentes hüst milyen áron termelik ... Előnyei pedig? Az állatok jó egészségi állapota, kisebb takarmányfogyasztás és nagyobb súlygyarapodás. A hús minősége lényegesen jobb, főleg az alacsony zsírtartalom miatt — Azért vágtunk bele ebbe az . újszerű módszerbe, mert meggyőződésünk szerint néhány éven belül az igényes nyugati piacon másféle vágóállatokkal egyszerűen nem érvényesülhetnénk — hangsúlyozták a bábolnaiak. — Ez pedig nem kizárt. Hiszen az ottani felvásárlók igényei gyakran nem ismernek határt... Ha már az állattenyésztésnél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon egyre nagyobb mértékben terfed a szarvasmarha-tenyésztésnek egy érdekes módszere, mégpedig a szabad ég alatti ridegtartás — nyáron és télen egyaránt. Az állatokkal a réteket, a tarlókat vagy a zöldségtáblákon visszamaradt hulladékot legeltetik. Az állatok Istállózása is igen egyszerű és olcsó. Az éjszakát rendszerint hatvan centiméter mély almon és szé\iakazlak védelmében vagy egészen egyszerű faakolokban töltik. Semmi kétség az ilyen tartásmód közgazdasági jelentőségét illetően. Főleg, ha egyidejűleg javul az állatok ellenállőképessége és kondíciója, továbbá olyan takarmányokat is hasznosítanak, melyeket máskülönben zöldtrágyaként felszántottak volna. De térjünk vissza az élenjáró bábolnai kombináthoz, amelyek tevékenysége lelentős mértékben exportra irányul. Az évente külföldre szállított baromfihús mennyisége repülőgépszámban mérhető. Ez a mérce nagyon előnyös, hiszen a nagy távolságokra — például a Közel-Keletre — történő sürgős szállításokat másképpen nehezen lehetne megoldani. Ahhoz, hogy a repülőtérre rugalmasan szállíthassák az árut, nagy tehergépkocslpark áll a rendelkezésükre. A szállítás nagyságáról áttekintést adhat az a tény, hogy Ferihegyről évente hozzávetőlegesen ezerháromszáz repülőgép száll fel a bábolnai baromfihússal, eljuttatva azt a világ minden tájára. A magas fokú műszaki fejlesztés csak az egyik oldalát képezi a bábolnai sikernek. A másik oldalához tartozik a precíz munkaszervezés, a szigorú munkafegyelem, a magas fokú. szakképzettség, a tudományosműszaki ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazása, valamint az Igaz! vállalkozőkedv. A felsorolt t „erényekkel^ hazánkban Is gyakran találkozhatunk. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer ugyanis évről évre bővül. Míg tavaly az IKR-t hazánkban 34 ezer hektáron alkalmazták, addig az idén ötvenezer hektárra kötötték meg a szerződéseket. És ez még távolról sem jelenti a végső lehetőséget. .i A bábolnaiak rugalmasságáról az újabb piacok meghódítása Is tanúskodik. Az IKR- rendszert széles körben ki akarják használni például a Szovjetunióban. Mellesleg ebben az országban „kulcsra“ adtak át a bábolnaiak több mint ötszáz állattartó telepet. Persze ez még korántsem meríti ki a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát összes külföldi kereskedelmi kapcsolatait. Ha Bábolna közelében letérünk a főütről, a Tera vendéglőben megpihenhetünk. Ott annak a mezőgazdasági üzemnek a dolgozói szolgálnak ki bennünket, amely 2 ezer 380 hektár erdőterülettel is rendelkezik... Melléküzemági termelésében pedig olyan termékeket gyártanak, amelyeket máskülönben külföldről kellene behozniuk. Például tojástartőkat, melyeknek behozatalára azelőtt a Magyar Népköztársaság másfél milliárd dollárt fordított. Sokat lehetne még beszélni Bábolnáról. Ez azonban nem adna pontos képet a magyar agráripari komplexumról. A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát ugyanis déli szomszédjainknál nem tucatszámba menő vállalat, amellyel léptennyomon találkozhatunk. Inkább egy olyan példát jelképez, amely arra utal, hogyan lehet gazdálkodni, ha ehhez megvan az akarat, de főleg, ha az emberek tudják a hogyant... BOHUMIL URBÄNIK JUHTENYÉSZTÉS SZÍNVONALASABBAN Milliókat hagynnk' elveszni akkor, ha a réteket, legelőket, az árokpart! fiiveket a juhok által nem hasznosítjuk, ha az etetésre alkalmas melléktermékeket elégetjük, leszántjuk. E sok igazságot tartalmazó véleményt Bohumil Petrák agrármérnök, a Kelet-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főállattenyésztője mondta a Tőketerebesi (Trebisov) járés cékei fCejkov) szövetkezetében megtartott rét- és legelőgazdálkodást kerületi tanácskozáson és bemutatón. A fentebb idézett szöveg a juhágazat krónikus gondjaira, a kerületi juhtenyésztés meglévő bajaira is utal . A kerület állattenyésztésében a legnagyobb fejlődési lehetőséget — látványos eredmények elérésével — a juhászat nyújtja. Ugyanis ez az egyetlen olyan állattenyésztési ágazat, amely a legtöbb gazdaságban megőrizte külterjességét, s ami egyúttal azt Is jelenti, hogy Itt a legkisebbek a hozamok. Napjainkban, amikor minden téren a belterjességre, a hozamok növelősére törekszünk, ez a jellegzetesen etxenzív tartási mód elavult és nem gazdaságos. A kerület a terjedelmes rétek és legelők révén, de az egyéb kedvező lehetőségek miatt Is Ideális a juhtartásra. A pásztorkodás hajdani fénykora azonban erősen megkopott. Elég Idézni Bohumil Petrák szavalt. — Ma a kerület mezőgazdasági nagyüzemeiben összesen 260 ezres a juhállomány, többnyire racka, Olgája és merinő fajták. Húsz évvel ezelőtt a kerületben a gazdaságok egyremásra számolták fel a juhásza tot úgy, hogy még a 200 ezres állományt sem érte el. Akkor jellemző volt a juhtenyésztésre az elöregedett anyaállomány, a szaporodásbiológia! mutatók leromlása. Igaz, még ma Is akadnak gazdaságok a kerületben, ahol a bárányozás alig-alig javult, ahol a selejtezés, az állomány frissítése nem megkívánt mértékű. Számtalan üzemben nem élnek azzal a kedvező lehetőséggel, hogy állami támogatással felújítsák az anyaállományt. Ha a belterjes tartási viszonyok között, a szakszerű gondozás a céltudatos nemesítéssel társul, akkor a juhászaiban is kiváló eredmények érhetők el. Ezt bizonyították a gömSriek. A Rozsnyói (Rožňava) járásban jelenleg száz hektár mezőgazdasági területre számítva 66,1 darab juhot tartanak. A juhtartás növekedett a Spišská Nová Ves-i járásban Is. Szép sikereket értek el a Kassa vidéki (Košicevidiek), valamint a Poprádi járásban. A XVII. pártkongresszus határozatainak szellemében a Kassa-vidéki járásban a juhtenyésztés is gyors fejlődésnek indult. Több mezőgazdasági üzemben a korszerű tartástechnológiák alkalmazásával áttértek a juhok őszi és tavaszi bárányoztatására. Ezek a gazdaságok a bárányok hizlalására is vállalkoztak. Így érték el, hogy össztermelésük az elmúlt esztendők folyamán megkétszereződött, az egy dolgozóra jutó termelési érték pedig másfélszeresére nőtt . KI kell emelni a Kassa-vldéki Járásban gazdálkodó Nova- Canyi Egységes Földműves-szövetkezetei, ahol száz anyától 143 bárányt neveltek fel. Hasonló magas színvonalat értek el a Svldnlki járás kružfovál és a Spišská Nová Ves-i járás odaríni szövetkezetében. összehasonlítva a kerület juhtartő gazdaságainak eredményeit, nagy eltéréseket tapasztalhatunk. Érthető hát az az igyekezet, hogy minden gazdaságot a legjobbak színvonalára akarnak emelni. Sajnos lemaradozó járás, gazdaság akad bőven. Például a Humennől járásban nem használják ki kellőképpen az adott lehetőségeket, hiszen száz hektár mezőgazdasági területre számítva csak 16,3 birkát tartanak. Nemcsak az állomány növeléséről van szó, de kiemelt helyen szerepel a termelőképesség növelése Is. Érdemes elmondani, hogy az elmúlt évben a kerületben 3 ezer 122 tonna Juhhúst és közel ezer tonna gyapjút vásároltak fel. A nemesítés! program megvalósítása következtében sokat javult a gyapjú minősége. Növekedett az ikerellések száma, s csökkent az elhullás. Több húst, gyapjút értékesítettek. A JuhteJet Is a különböző sajtok gyártására korlátlan mennyiségben értékesítik Olyan tartalékok ezek, amelyeket nagyon sok gazdaságban alig-altg hasznosítanak. A kerület 159 juhtenyésztéssel foglalkozó gazdasága sokat vár a Liptovská Osada-i „Liptov" Agrokombináttől, melynek feladata — szlovákiai viszonylatban — a juhászat fejlesztése, illetve a tudományos-műszaki haladás gyakorlati alkalmazása, mert a hullámvölgyből, amelybe a luhászat került, csak következetes tenyésztői munkával. a több irányú hasznosítással, a termőhelyi adottságok lobh kihasználásával lehet kilábalni. ILLÉS BERTALAN Fotet Tóth József A sertéshús kivételével Lapunk 31. számában már részletesen beszámoltunk az elsó félévi tejfelvásárlás helyzetéről és a minőség alakulásáról. Most a többi állati termék felvásárlásával foglalkozunk — kerületi szinten. A vágóállatok (vágómarha, -sertés, -borjú, -Juh és -kecske] tervezett felvásárlását Szlovákiában az első félévben 3,1, ebből a Közép-szlovákiai kerületben 5,8, a Nyugat-szlovákiaiban 2,9, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 0,5 százalékkal sikerült túlteljesíteni. A mezőgazdasági üzemek vonatkozásában a kö* telezettségeknek csak a Kelet-szlovákiai kerület állami gazdaságaiban nem tudtak eleget tenni. A vágómarhák tervezett értékesítését az SZSZK-ban 8,9 százalékkal túlteljesítették, mert ezzel pótolták a sertéshúsfelvásárlásban bekövetkezett lemaradást. A legnagyobb arányú túlteljesítést a Közép-szlovákiai kerületben (11,8 százalék) érték el, a Nyugat-szlovákiai kerületben a tervezett feladatokat 108,1. a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 107.8 százalékra teljesítették. A mezőgazdasági üzemek minden kerületben túlteljesítették tervfeladataikat. Nem lehetünk azonban elégedettek a felvásárolt vágómarhák átlagos tömegével: a szlovákiai átlag 461, a Nyugat-szlovákiai kerületben 476, a Közép-szlováktalban 449. a Kelet-szlovákiai kerületben pedig csak 447 kilogramm. Ezzel kapcsolatban egy érdekességre Is szeretném felhívni a figyelmet. Míg az állami gazdaságfok az első félévben 447, az efsz-ek pedig 460 kilogrammos tömegben értékesítették a vágómarhákat, addig a magánszektor 517 kilogrammos tömegben! Egyébként a magánszektor az első félévben 4309 tonna élőtömegfi vágómarhát értékesített, ami az összfelvásárlás 4,03 százaléka volt. A vágóborjak tervezett felvásárlását sajnos egy kerületben sem teljesítették, örvendetes viszont, hogy a vágójnhoU és -kecskék felvásárlását az első félévben Szlovákiában 15,8. ebből a Kelet-szlovákiai kerületben 83,2, a Nyugat-szlovákiaiban 28.0, a Közép-szlovákiai kerületben pedig 5,2 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Érdekesség, hogy ezen utóbbi kötelezettségnek csak a Közép-szlovákiai kerület állami gazdaságaiban nem tudtak eleget tenni. A vágósertések tervezett felvásárlását annak ellenére sem sikerült jteliesítent, hogy a második negyedévi Időtervet az SZSZK-ban 5,8 százalékkal sikerült túlteljesíteni. Az első félévi tervteljesítés Szlovákiában 99.5, ebbő! a Nyugat-szlovákiai kerületben 99,5, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 2,5 százalékos volt. Kerületi vonatkozásban az első félévi kötelezettségeknek csak a Közép-szlovákiai kerületben sikerült eleget tenni, ahol 0.5 százalékkal túlteljesítették tervfeladatukat. A mezőgazdasági üzemek viszonylatában a kötelezettségeknek csak a Kelet-szlovákiai kerület állami gazdaságai tudtak eleget tenni. Az első félévben a vágósertéseket átlagosan 116 kilogrammos tömegben értékesítették, ebből a Közép-szlovákiai kerületben 119, a Kelet-szlovákiaiban 117, a Nyugat-szlovákiai kerületben pedig csak 114 kilogrammos tömegben. Itt is a magánszektor vezet — 139 kilogrammos átlagos tömeggel. Egyébként az első félévben a magán szektor 383 tonna vágósertést értékesített, ami az összmennyiségnek csupán 0,3 százaléka. Pozitívan értékelhető, hogy a választott malacok tervezett felvásárlását az első félévben az SZSZK-ban 53,2, ebből legnagyobb mértékben — 92,4 százalékkal — a Nyugat-szlováklal kerületben sikerült túlteljesíteni. A vágóbaromfi felvásárlása az első félévben kedvezően alakult. Az SZSZK-ban a tervezett felvásárlás 4,4, ebből a Keletszlovákiai kerületben 8.5, a Nyugat-szlováktaiban 4.0, a Közép-szlovákiai kerületben pedig 0,5 százalékkal sikerült túlteljesíteni. A kötelezettségeknek csak a Kelet-szlovákiai kerület efsz-eíben, valamint a Nyugat- és Kelet-szlovákiai kerület állami gazdaságaiban nem tudtak eleget tenni. A tojás tervezett felvásárlását az első félévben Szlovákiában 3,5, ebből a Nyugat-szlováklai kerületben 4,3, a Kelet-szlovákiaiban 2,8, a Közép-szlovákiai kerületben pedig 2,6 százalékkal sikerült túlteljesíteni. A mezőgazdasági üzemek vonatkozásában lemaradás csak a Közép- és Kelet-szlovákiai kerület állami gazdaságaiban volt tapasztalható. A gyapjú tervezett felvásárlásának minden kerületben eleget tettek. A túlteljesítés az SZSZK-ban 4,6. ebből a Nyugat-szlovákiai kerületben 11,7, a Kelet-szlovákiaiban 4,0, a Középszlovákiai kerületben pedig 1.7 százalékos volt. A kötelezettségeknek csak a Nyugat-szlováklai kerület efsz-etben, valamint a Közép- és Kelet-szlovákiai kerület állami gazdaságaiban nem tudtak eleget tenni. Az említettekből arra következtethetünk, hogy az első félévben az állati termékek felvásárlásának — a sertéshús kivételével — sikerült eleget tenni. Az egész évi felvásárlási feladatok teljesítése szempontjából nem lényegtelen, hogy az első félévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent a szarvasmarha-, növekedett a sertés- és baromfiállomány, a juhállomány pedig a múlt évi szinten maradt. (Mm)
