Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)
1987-08-15 / 32. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES 19B7. augusztus 15. • VADÁSZAT • VADÁSZAT • VADÄSZAT © VADÁSZAT • VADASZAT • VADASZAT • VADASZAT 9 VADASZAT 9 VADÁSZAT 9 Sokrétű tevékenység Ä Kamocsai I Komata 1 Vadásztársaság tagjai sikeres vadgazdálkodási tevékenységükkel, a lehetőségekhez képest színvonalas munkával váltak ismertté az Érsekújvári (Nové Zámky 1 járásban. Több mint ezernégyszáz hektáros területen huszonhárom vadász és két vadászjelölt tevékenységét 7 tagú vezetőség irányítja. A vadásztársaság vezetőségének élén Fügedi Dezső elnök és Juraj Oros vadgazda áll. Az ő irányításukkal a helybeli vadászok sikeres eredményeket érnék el. A kamocsai határban — a környékbeliek véleménye szerint — mindig szeretett a vad. A vadászterület északnyugati határán a Vág folyó, s a víz menti bokrok, erdők biztosítottak a vadállomány számára kedvező élőhelyet. A szükséges élelmet többek között a mezőgazdasági területen termesztett kultúrnövények is biztosították. A vidéken így jól érezték magukat a nyulak, fácánok, vadkacsák, foglyok, énekes és ragadozó madarak. A vadkacsák és vadlibák szívesen tartottak pihenőt a Dunára vonulás idején, a kacsák pedig gyakran fészkeltek az öreg fűzfák odvábán. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés módszereinek bevezetése azonban megváltoztatta a körülményeket, s megnehezítette a vadgazdálkodást, jól ismeretes az is, hogy a túlméretezett vegyszerezés szintén kedvezőtlenül befolyásolja az állomány létszámának alakulását. Fügedi Dezsőt a vadásztársaság elnökét arról kérdeztem, hogy mit tesznek a vadgazdálkodás eredményeinek javítása érdekében. Az elnök véleménye szerint a megváltozott körülményekhez legjobban a fácán alkalmazkodott, így az állomány megfe’elő. Ezt bizonyítja, hogy tavaly közel 400 fácánt fogtak hálóba, ami meghaladja a tervezett mennyiséget. Sajnos, a nyúlállományról mindez nem mondható el, mert az elmúlt év folyamán mindöszsze 1B0 tapsifülest fgotak be és csak 16 darabot kaptak puskavégre. Ez a vártnál jóval gyengébb eredmény is tanúsítja, hogy a törzsállomány védelme milyen komoly intézkedéseket vont maga után. A fogoly, amely a határ jellegzetes madara volt, úgy mint má- A trófeák kiállítása sutt, itt Is válsá(A szerzó felvételei) A kamocsai vadászok gos helyzetbe került. A vadgazda szerint a tavalyi évhez viszonyítva a kemény tél következtében idén tavaszszal ismét megcsappant az állomány, Bár a fogoly gyérítésében az elszaporodott ölyvek és varjúk is ludasak, a kedvezőtlen helyzet okai másutt keresendők. Három évvel ezelőtt még tizenöt darab túzokot számláltak, jelenleg pedig csak háromról van tudomásuk. Az őz törzsállománya azonban kiváló minőségű. Ezt bizonyítja, hogy Juras Oros 1984-bcn. Horváth József pedig egy évvel később aranyérmes trófeájú őzbakot kapott puskavégre. A vezetőség tagjai szerint a továbbiakban Is mindent megtesznek az állomány minőségének megtartása és javítása érdekében. A fácánállomány növelését szorgalmazva a Nyárasd nevű határrészben fácánneveidét létesítettek, ahol tavaly már 350 fácáncsibét neveltek. A szarkák és a variúk elszaporodása is nehézséget okoz. A tagság igyekezete ellenére a kilövéssel eddig nem sikerült számottevő javulást elérni. A rókaállomány apasztása terén már jobb eredményekkel büszkélkedhetnek. Évente átlagosan 20—22 rókát ejtettek el. Remélhetőleg sikerült csökkenteni az állományt, mivel tavaly már csak öt darab rókát kaptak puskavégre. A vadásztársaság tagjai több ízben panaszkodtak a szívtelen eb-, illetve macskatulajdonosokra, akik a megunt négylábúkat az országút mentén „kegyelemből“ szabadon engedik. A kóbor állatok sok esetben okoznak jelentős anyagi károkat. A vadállomány etetésére is nagy gondot fordítanak. Az elmúlt évben a vízgazdálkodási üzem vezetőségének jóvoltából egy hektáron kukoricát, két hektáron pedig takarmányozási célokra árpát termesztettek. A Mezőgazdasági Felvásárló és E'látó Vállalat Šurany! üzeméből 2,8 tonna ocsút kaptak, így a téli hónapokban is volt m<t etetni az állatokkal. A kemény té’ben is példásan gondoskodtak az állományról. Ezen a téren főleg Varjú Mihály, Szolár József, Földes József és Kiss István tett a legtöbbet. A vadásztársaság tagjai a szimői (Zemné! Haladás Egységes Földmüvesé-szövetkezet kamocsai részlegén rendszeresen bekapcsolódnak az idénymunkák végzésébe. Az idén is részt vállaltak a gabonabetakarítási munkák végzéséből, segítettek a kazlazásban. A vadászok a községben szervezett társadalmi munkák során is nagy segítséget nyújtanak. A járásban a sokrétű tevékenységéről Ismert vadásztársaság tagjai az idén Is szép eredményeket szeretnének elkönyvelni. Ennek érdekében javítani akarják—a vadgazdálkodás feltételeit, s továbbra is bekapcsolódnak a társadalmi munkák végzésébe. A vezetőség véleménye szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a vadászok tovább öregbítsék a vadásztársaság jó hírnevét. PAVEL PLAVEC A külföldi szaksajtóban olvastuk VÉDJÜK MEG A FAKÖ KESELYŰT Húsz évvel ezelőtt már-már úgy látszott: a fakó keselyű kihalt Bulgáriában. Az utóbbi években a Bolgár Tudományos Akadémia munkatársai hosszú kutatás után egy 28 tagú kolóniára bukkantak a Rodope keleti részén A kolóniában akadt egy fészkelő pár is — sőt a tavalyi év során még egy pár kezdett költeni. Európában a múlt század közepén Bulgáriában hozták az első olyan vadászati törvényt, amelyben a keselyűket védetté nyilvánították. Hiába volt azonban a védelem, a mezőgazdaságban használt vegyszerek és a kártevők ellen kihelyezett mérgek — elsősorban a sztrfchnin — a nagy ragadozó madarak pusztulásához vezettek. A méreg használatát 1965- ben tiltották be. A fakó keselyűk — hasonlóan más nagy ragadozó madarakhoz — csak egy tojást tojnak, azt sem minden évben A költés nyolc hétig tart. A fiatal keselyűnek öt-hat év kell, hogy elérje az ivarérettséget. Fennmaradásukat nehezíti a sok gondo* okozó táplálékszerzés Is, hiszen e madarak dögevők, ám napjainkban a farkasok és hiúzok zsákmányának maradékaiból aligha maradhatnának életben. De a faj életképes! Megtalálta a számára hasznosítható táplálékot — kígyók, gyíkok, egerek, békák, sót bogarak formájában. Bulgáriában a fakó keselyűt védi a törvény. A természetvédelmi törvény szerint 600 leva pénzbüntetést fizet az, aki elpusztítja. Azonban még ez is kevés ahhoz, hogy fennmaradjon ez az ősi faj. Annak érdekében, hogy e nagy madarak túlélését biztosítottnak tekinthessük, gondoskodni kell nyugalmukról. (Lov i RibolovJ A VADJUH SZARVA A csiga mérete, nagysága meghatározó az egyednek a nyájban elfoglalt hierarchikus helyére. A legnagyobb csigát viselők foglalják el a jó ivó-, illetve fekvőhelyeket. A szinte azonos nagyságú csigát viselők a sorrendet általában verekedéssel döntik el. Fejbőlintással ütik össze csigájukat, vagy kisebb távolságról nekifutva fejelnek össze. Néha csak az egyik csigával, alulról felfelé Irányuló vágásokkal verekszenek. A fiataloknál — ritkán — megfigyelhető a kecskeszerű verekedés, azaz a két hátsó lábukra állva, felülről lefelé bólintva ütik össze szarvaikat. A fejbólintás az ellenfél felé kihívást jelent. A kihívott vagy elfogadja, vagy odébb áll. Sok esetben a kosok verekedése nem „vérre megy“, csak „lovagi tornának“ számít. A nóstény állatok verekedösebbek, mint a hímek, de csak egymás között, esetleg a még nem ivarérett kosokkal küzdenek. A csigák összeütésének zaja egyfajta jeladás Is: az egyedül bolyongó, üzekedni vágyó kos a zaj után talál rá a többiekre. Nagy szerepe van a szarvnak az emberrel vagy a ragadozókkal szembeni támadásban. Ilyen esetek természetesen csak szorongatott, menekülni már nem tudó állatnál fordulnak elő. Az embert egy-egy ökleléssel, vagy bólintó ütéssel könnyen fel-döntl a juh. Megfigyelték, hogy olykor támadnak is a juhok, ha váratlanul ragadozóval találkoznak. l'grás közben vagy élelemszerzéskor, amikor a juh hátsó lábaira áll, a szarvaknak egyensúlyozó szerepük van. A szarvak használatának „tudománya“ veleszületett, ösztönös. (Ohota) VADASZAT AFGANISZTÁNBAN Az Afgán Demokratikus Köztársaság 655 ezer négyzetkilométer nagyságú területe nagyrészt hegyvidék. A magasabb hegyek elérik a 6 ezer méteres tengerszint feletti magasságot. Kisebb sík terület az ország déli, nyugati és északi részén található. Kiterjedt erdőség csak a nyugati országrészben van, máshol csak a folyók partjai mentén találhatók bokros-erdős részek. Az ország élővilága gazdag. 4 Vadászati szempontból különösen érdekes a vörös és a szürke (közönséges) farkas, a barna és a himaláji medve, a leopárd, a hlúz, az afgánt és a közönséges róka, a párduc, a pödröttszarvű kecske, a szibériai hegyi kecske, a kapitális csigát növesztő Marco Polo vadjuh, a golyvás gazella. Az afgánok nagyra értékelik a medvebőrt. Évente a hivatásos medvevadászok nagy kaliberű golyós puskával néhányszor tíz darabot ejtenek el. A madarakat hozzávetőlegesen 430 faj képviseli, de nagy részük csak a tavaszi és az őszi vonulás idején tartózkodik az ország területén. A madarak vadászatát nem korlátozzák. Az ország keleti részén még ma is vadásznak fúvócsővel. A szakemberek jelenleg dolgozzák ki az elkövetkező időszakra vonatkozó vadgazdálkodási tervezetet. (Ohota) • HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT • HORGÁSZÁT Q HORGÁSZAT • HORGÁSZÁT Ш Sikeres horgászverseny (Egri Péter felvétele ) Ä ponty1 Ä Príroda Könyv- és Lapkiadó Vállalat gondozásában a Horgász könyviéra sorozatban a közelmúltban jelent meg Ján Sedlár. Ivan Stráňai és Andrej Makara: Kapor című könyve. Amint az a bevezetőből is kitűnik, a pontynak kizárólagos szerepe van a halfajok közűi. Főleg szaporaságával és jó alkalmazkodóképességével tűnik ki. A horgászzsákmány 40—42 százalékát teszi ki. A halastavi termelésben részaránya meghaladja a 90 százalékot. A könyv összesen nyolc fejezetből áll. A második a ponty alak- és bonctanával foglalkozik. Az olvasó ebben a részben részletes leírást talál a pikkelyes, a tükrös, az oldalsoros tükrös és a bőrpontyról. Megismerkedhet a ponty csontvázával, izomzatával. emésztő- és légzőszerveivel, vérkeringésével, idegrendszerével és ivarszerveivel. A fejezet befejező részéből az olvasó többek között megtudhatja, hogy a ponty általában 20—30 évig is elélhet. A halastavi ponty átlagosan a következő hosszúságot éri el: egynyaras 70—131) mnt, kétnyaras 140—250 mm, háromnyaras 200—380 mm, négynyaras 280—460 mm. ötnyaras 350—500 mm. Szlovákiában ez ideig a legnagyobb tömegű — 31 kilogrammos — pontyot 1958-ban a Dimáhftl fogták k! A harmadik fejezet a ponty számszerű előfordulását és növekedését, a negyedik a halastavi pontytenyésztés alapjait, az ötödik a halastavak melioráiását, a hatodik pedig a pontyos tógazdaság beiterjesílésének lehetőségeit ismerteti. A hetedik fejezet a ponty sporthorgászatának alapelveit taglalja. Az olvasó 47 oldal terjedelemben kap választ arra a kérdésre, hogy hol, mikor, mivel és hogyan kell a pontyra horgászni, hogyan kell a pontyokat egy helyre csalogatni stb. Végül a nyolcadik fejezet a trőfeakészítés csinját-bínját ismerteti. A könyvet melegen ajánljuk a gyakorlati horgászoknak. A könynycbb tájékozódást 25 táblázat és 38 ábra segíti elő. A 15 ezer példányban megjelent könyv 22.— koronáért vásárolvesboltokban, vagy megrendelhető a kővetkező címen: Príroda, vydáva- Jeľstvo kníh a časopisov n. p., Krizkova 9, 815 34 Bratislava. (A szerző felvétele) A dfjátadás július iizennyolcadikán. szommeleg ellenére sokan vettek részt a légi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Füldműves-szövetkezet halastaván immár hagyományosan megrendezett horgászversenyen, amelyet a szövetkezet vezetősége szervezett. Szülők és gyermekek, időközeitek, s nagyy izgalommal várták, hogy a kánikulában vajon kinek kedvez majd a szerencse. Többen azt latolgatták, hogy piilyen fogásra számíthatnak, ha tervüknek megfelelően alakul a helyzet. Reggel még azok is reménykedtek a horgászszerencsében, akik a nap folyamán csak az ízletes halászlében találtak halat. Jó hangulatban mintegy hetven versenyző figyelte árgus szemmel, hogy vajon lesz-e kapás, sikerül-e a halat horogra csalni, majd pedig partra emelni. Az izgalmas verseny tizenegy óráig tartott. A „nagy ho-hoho-horgászok“ nagy fogásai végül mérlegre kerültek. A felnőttek versenyében az első helyet Sárközi János szerezte meg Kiss Zoltán és Rostás Sándor előtt. A szervezők külön versenyt rendeztek a gyermekek számára, akik derekasan küzdve mindent megtettek a siker érdekében. Az ifjú horgászok között végühs Kúrák István végzett az első helyen. Az értékes dijakat a nyerteseknek Andrássv Sándor mérnök. kandidátus, a szövetkezet elnöke adta át. Valamennyi résztvevő nevében nyugtázhatom, hogy valóban sikeres rendezvény volt az idei. Annak ellenére, hogy a nagy hőségben az értékesebb zsákmánynak számító halak a tó mélyén húsöltek s így nem kerültek horogra. a versenyen megjelentek jól érezték magukat, s kellemesen töltötték az első hét. végi napot. A szövetkezet dolgozói s a verseny többi résztvevői a következő alkalommal Is bizonyára szívesen látogatnak el a halastóhoz. Csaszny Erzsébet sebbek is fiatalabbak már reggel hét óra előtt gyülekezni ható meg a hazai köny- baton, a füllesztő (bara)
