Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-15 / 32. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. augusztus 15, Az ésszerűsítés a haladás elöremozdítója Energia­takarékosságot és környezet­­védelmet jelent az istállótrágya konténeres szállítása (Archívumi felvételek) Tea : NÖVEKVŐ TERMEI,ÉS Indiában 1990-ig évente 765 ezer, az ezredfordulóig pedig egymillió tonna teát kellene termelni ahhoz, hogy megt, r'sák a vUágp'a­­con való jelenlegi részese­désüket. Az ind'ai terme és­­ben vagy fogyasztásban be­következett változások álta­lában lényegesen befolyá­solják' a vilávpiací helyze­tet. Például 1984-ben annak következtében, hogy India — a hazai igények kielégí­tése érdekében — mérsékel­te a kivitelt, a tea világpia­ci ára a kétszeresére emel­kedett. Indiában a múlt év­ben az előző év valóságá­hoz viszonyítva a teaterme­lés 34 ezer tonnával 620 ezer tonnára csökkent. Az utóbbi két évtizedben ugyan az indiai teatermelés 60 szá­zalékkal. de a hazai fo­gyasztás még ennél Is na­gyobb mértékben növeke­dett. értékesítési gondok A kedvező időjárási viszo­nyok eredményeként Kenyá­ban az Idén rekord — 147 ezer tonnás — teatermést várnak. Az eddigi legjobb eredményt 1985-ben értők el. A mezőgazdászok azon­ban hem nagyon örülhetnek a gazdag termésnek, mert erre akkor került sor, ami­kor alacsonyak a világpiaci árak. Míg 1985-ben egv ki­logramm teát 2, addig a múlt évbeli csak 1,8 dollár­ért értékesítettek, s a csök­kenő irányzat az idén to­vább folytatódik. Az ország­ban a tea képezi a második legnagyobb exportterméket. Míg az ország 5985-ben 159 millió dollár értékben ex­portált teát, addig a múlt évben már csak 143 millió dollár értékben. A világpiaci árak csökke­nése mellett még egy továb­bi probléma is felmerült: Pakisztán május óta korlá­tozza importját az ország­ból. Az okok egyelőre nem ismertek, de a helyzet ko­molyságát az is jelzi, hogy Pakisztán Nagy-Brttánnia után Kenya számára a má­sodik lesnagyobb tenimpor­­táló ország volt. A műit év­ben például Kónyából a pa­kisztáni piacra Irányult az összklvttel 30 százaléka, mintegy 70 millió dollár ér­tékben. Mindemellett a műit évben a tea kivitele Szu­dánba, Egyiptomba, Etiópiá­ba és az Egyesült Államok­ba is csökkent. Búza: =z= KANADA NAGYOBB TERMÉST VÄR A kanadai búzatermést a szakértők az 1986/87-es idényben (augusztustól iű­­lius'gj 31,8 millió tonnára feltételezik, ami az előző év valóságához képest ?9 szá­zalékkal több. A búza ve­tésterületét az országben az 1986/87-es idényben 4 szá­zalékkal 14,2 millió hektár­ra növelték. A kereskedelmi körök azt is feltételezik, hogy Kanada 16-18 millió tonna búzái fog exportálni, ami az 1972/73-as idény óta a legtöbb. Az elkövetkező idényben az ország a búza vetésterületét várhatóan 13.3 т!Ш0 hektárra csökkentik, főleg — 37 ^zúzalékkal 505 ezer hektárra — ,iz őszi búza esetében. Erre- я szakértők abból következtetnek hogy az 1987/88-as idényben a kínálat nagyobb lesz a ke­resletnél. s kiéleződik 02 Egyesült Államok és a Kö­zös Piac országai közötti kereskedelmi konkurencia. (S. H.) A nap- illetve a hulladék­­-hőenergia jól hasznosítható a korszere szénatárnlékhan az értékes szálas­­takarmányok utószárítására 'A tudomány és technika gyors ütemű fejlődése és a legújabb eredmények gyakorla­ti alkalmazása a mezőgazdaság intenzifikálásának egyik elő­feltétele. Ebben a fejlődésben a fő hangsúly a növényi és ál­lati biológiai potenciál mennyi­ségi és minőségi fejlesztésére helyeződött. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásával kapcsolatban a tudomány és technika erőteljes alkalmazása mellett meg kell említeni az ésszerűsítő folyamatok alkal­mazásának jelentőségét is. Köz­ismert, hogy a haladás leg­eredményesebb ismereteinek alkalmazása a gyakorlatban többnyire mutatós, a legmoder­nebb újdonságokkal felszerelt beruházások kíséretében jár. A mai gyors, napról napra újabb műszaki változások gyakorlati alkalmazása mellett kissé el­törpülnek a különböző ésszerű­sítő folyamatok. Nem is olyan attraktív technikai megoldások kíséretében születtek és talán azért sem emelkednek ki egy mezőgazdasági nagyüzem ter­melési köréből. Ä célszerű megoldások fö , hajtóereje az egyes mezőgazda- , sági termékek termelési költ- ] ségelnek csökkentése, mert a < mai „pénzéhes“ világban nem \ elhanyagolható, hogy mit meny- \ nyiért és miből- tudunk előállí­tani. A termelési költségek csökkentése a tudomány és • technika fejlesztése mellett a másik legégetőbb feladataink közé tartozik. Mindezek mellett tudomásul kell venni, hogy nem minden mezőgazdasági üzem engedheti meg magának a legújabb, leg­modernebb technológiák és be­rendezések megvásárlását, hogy ezáltal a termelékenységet nö­velje, vagy a termelési költsé­geket csökkentse. Az előreha­ladásnak — az adott gazdasági és termelési feltételek mellett — nem az egyedüli lehetősége. A meglevő termelőeszközök fel­újításával, modernizálásával, valamint az energiatakarékos módszerek széles körű alkal­mazásával is lehetséges költ­ségmegtakarítás. . Ezek a gondolatok valamint a szükségszerűség vezérelte a Komáromi (Komárno) járás me­zőgazdasági üzemelt arra, hogy az. adott körülményekhez mér­ten a legoptimálisabban hasz­nálják ki az ésszerűsítés lehe­tőségeit. Azt, hogy a járásban miképpen valósítják meg eze­ket az elképzeléseket, a járási mezőgazdasági igazgatóság fő­­energetikusátől. Búkor József mérnöktől, kandidátustól tud­tuk meg ki a fő mozgatója ez energiatakarékos programnak. # Mi tette szükségessé az energiatakarékossági progra­mok kidől ogzását és megvaló­sítását — kérdeztem a főener­getikustól. — Tömören fogalmazva a ha­tékonyság. A hétköznapi mun­kában rengeteg probléma veszi körül a termelést, sok a gond, a mindennapi tennivaló. Azon­ban mindezek mellett nem sza­bad megfeledkeznünk a kiala­ult termelési szerkezetek javf- Ssáról sem, melyet egyben a eladás ts megkövetel. Ahhoz, ogy helyzetünkön javítsunk, gységes fejlesztésre, csekk­esre van szükségünk. Hogy a lezögazdaságunk tellesítőké­­lességét növelni tudjuk, a tér­­nelőeszközöknél forradalmi át­­ilakulásnak kel' végbemenni, íogy ezáltal biztosíthassuk a linamikus termelésfeilödést. Mindezek elérésének érdekében tagy jelentősége van az ész­­izerűsítő módszerek célszerű elhasználásának. Alaposan ele­­neztOk a meg'evő eredmé­­íyeinket és értékeltük a kü­­önböző energiahordozók és izomanyagok szerepét és jelen­étét a mezőgazdasági terme­­ésben. Ennek révén olyan et­­tatározásra jutottunk, mely ígyben meghatározta az ész­­izerűsítés Irányát is. ф Melyek voltak azok a módszerek, melyekkel e kitűnő eredményeket elérték? — Talán a jobb megértés kedvéért energetikai szempont­ból három csoportba oszthat­nám az ésszerűsítő feladatok jelentőségét. A másodlagos energiaforrások kihasználásá­ra. valamint a különböző hul­ladékokból nyerhető hőenergia és a meglevő üzemanyag meg­takarítására irányuló módsze­rek. f) Az említettek közül az utóbbi években melyek voltak a legattraktívabb energiatakaré­kos módszerek, melveket a me­zőgazdasági üzemek hasznosí­tottak? — Energiagazdálkodás szem­pontjából az egyik legjelentő­sebb hasznosítási terü'et a má­sodlagos energtaforrsások. még­pedig a napenergia hasznosí­tása volt. Már évszázadok óta Ismert ez az úgy (s mondhat­nánk „korlátlan, kimeríthetet­len energiaforrás“, melynek ki­használását a mai kor tudo­mánya tette csak Igazán lehe­tővé. 1985-től n járásunkban tizenöt darab harminc négyzet méteres napenergiával üzemel­tetett kollektoregységet építet tek. A kollektorok összterület! eléri az 500 négyzetmétert melv egészébpn véve 150 ezei kilovattóra évi villanyáram -megtakarítást jelent. Az egész rendszer előnye mellett szól az ' is, hogy tavasztól őszig, de fő- 1 leg a nyári Időszakban 50—60 C-fok hőmérsékletű vizet ka­punk. Az egész rendszer nyári és téli üzemeltetésre van beál­lítva. A téli 15—20 C-fokos me­legvizet a „Solarum" fagyálló folyadék biztosítja, ami egyben a berendezés téli üzemeltetését is lehetővé teszi. Az ily módon nyert melegvízzel történik az egyes fejöberendezések, edé­nyek mosása, ttsztitása, vala­mint a keveréktakarmányok bekészítése. De említést érde­mel a melegvíz hasznosítása a szociális létesítményekben is. • Melyik mezőgazdasági üzemben használják ki ezt a I nem mindennapos energiafor­­. rást a legcélszerűbben? — Az előbbiekben említett • hasznosítási mód mellett ki kell emelni a perbetei (Pribe­­ta) és a Šrobárovoi Efsz-ben felszerelt napkollektorokat, a­­hol ugyanis nem mindennapos módon használják az így nyert melegvizet. A két szövetkezet­ben az állattenyésztésben a malacok két sorban levő öt, tíz-tizenöt férőhelyű ketrecek fűtését oldották meg" ezzel a módszerrel. Tehát a felmelegí­tett víz cirkulációja biztosítja a malacketrecek kívánt hőmér­sékletet. • Közismelt, hogy a nagy hűtőberendezéseknél a hűtés következtében nagyobb meny­­nyiségü hő szabadul fel, me-Bnkor József mérnök, kandidá­tus, a Komáromi Járási Mező­­gazdasági Igazgatóság föener­­getikusa lyet célszerűen lehet hasznosí­tani. — Igen, a járásban több mint őtven hűtőberendezésbe speciá­lis hőkicserélő elemeket sze­reltek be, melyek működési el­ve azon alapszik, hogy a fel­szabadult hőenergiát csőrend­szerben felfogják s ez átadja a hőt egy tartályban levő víz­nek, mely a hőátadás folyama­ta alatt elérheti az 50—60 C­­-fok hőmérsékletet Is., Az így nyert melegvizet szintén a fejöberendezések tisztítására használják fel. Meg kell emlí­teni, hogy az egész kihaszná­lási mód egyszerű és egy-egy berendezéssel egy év alatt 20 ezer kilovattóra villanyáramot lehet megtakarítani. Járási szintre átszámítva ez egymillió kilovattóra megtakarítást je­lent. ф Milyen energiatakarékos, ésszerűsítő módszereket alkal­maznak a forrólevegűg szárí­tóknál? — A szárítóknál több fajta rekuperátort —hőkicserélőt — szereltek fel. A szárítás folya­mán az elhasznált levegő 100— ( 150 C-fok hőmérséklettel Шаг [ el. Az fgy felszabadult magas I hőmérsékletű levegőt hőfejlesz , tőn keresztül visszavezetik £ ‘ kemence égőterébe, ahol a be ’ szívott hidegebb levegőt elő ( melegíti. Ezzel az egyszeri módszerrel 5—7 százalékos tü l zelőanyag-megtakarítás érheti el, ami villanyáramra átszámít va 150—200 ezer kwó évi meg , takarításnak felel meg. A já _ rásban négy ilyen energlataka rékos szárító működik. # Köztudott, hogy az enei giaprogramhan nagy hangsúly fektettek az üzemanyag megtí karítására. illaton nnnnk In lyettesítésére kevésbé értékes fűtőanyagokkal.-x Kilenc mezőgazdasági ü­­zem speciális levegőfúvót hasz­nál, főképpen fólia- és üveg­házakban palántanevelésnél. A kazánokat a Csilizradványi (Cl- Iižská Radvah) és a Lozornói (Lozorno) Efsz-ben gyártották Ezek a kazánok mindennemű hulladék e'égetésére alkalma­sak. Példaképpen említem a Nemesőcsal (Zemianska OlCa] Efsz-t, ahol ilyen kazánokban hasznosították az ugyancsak nemesócsai cipőgyár üzemében kitermelődött műanyag- és gu­­mihulladékot. Ennek évente 300,tonna szén energiája telel meg. Átszámítva villamos ener­giára ez 320 ezer kwó megta karitást jelent. \ Я> A harmadik csoportba so rolható ésszerűsítő megoldásol közül melyek a legkiemelke dőbbek? — E program keretén belü az üzemanyag-megtakarítás te rén is nagv lépéseket tettünl előre. Itt kell megemlíteni i Komáromi járásban gyártotl úgynevezett „Multitil'er“ Pl 6-035 típusú talajelőkészít kombinátort, melyet a Vágftl zesi (Vŕbová nad Váhom] Efs melléküzemágában gyártjál Talán nem is mondható külör ieges gépnek, egyik e'őnyi hogy a talaj-előkészítésnél h£ ’ rom műveletet egyesítve vég; a szántás utáni talaj-előkész tést. a hanttörést és a talajlí t zítást-boronálást. A járásba ■ már több mint 15 Ilyen nag ’ teljesítményű gép működik. ф Milyen ésszerűsítő megöl- : dások alkalmazhatók a mező-5 gazdasági anyagok szállftfisá­­’ nál? — Köztudott, hogy a szállt­­^ tásban a traktorok alkalmazása a nagyon növeli a szállítási költ­­a ségeket. Ennek csökkentésére egy merőben ellentétes szállt­­r tási eszköz meghonosításában У láttuk a kiutat. Ezidáig a leg­­igényesebb és legköltségesebb volt az istállótrágya elszállítá­­sa. E célra a járás üzemeinek 6 mintegy 45—50 százalékát el­látták trágyahördó konténerek­kel, melyeket a Skoda teher­autóval szállítják. Ezt nagyon célszerűén, főképpen az állat­­tenyésztésben lehet alkalmazni. A mezőgazdasági üzemekben a trágyaelhordást 15—20 konté­ner oldja meg és az így kelet­kezett üzemanyag-megtakarítás elért az évi 5 ezer liter gázola­jat. A szállítással kapcsolatban még meg kell említeni, hogy csökkentettük a traktorforgal­mat, s ezt teherautókkal he­lyettesítjük. Ehhez nagy telje­sítményű speciális mezőgazda­­sági teherautókat használunk, melyek nagy részben átvették a szállítás szerepét. Így a trak­torokat időben teljesen kiszo­rítják a szállításból és egyedül csak a talaj-előkészítéshez és a Különböző eszközök vontatá­sához alkalmazzuk. 0 Befejezésül, kérném, ha tájékoztatna e program kere­­- tében beindított szocialista ver­­t senyrői és az elért erednié­­• nyékről ? — Az energia- és üzemanyag- I -gazdálkodás terén a Szövetne- I zetl Földművesek Szövetségé- I nek Szlovákiai Bizottsága az |1 SZSZK Mezőgazdasági és Etel- I mezésügyt Minisztériummal kar- I öltve 1983-tól szocialista ver- I senyt hirdetett. A Nyugat-szlo- I vákia'i kerületben az első évek I ben a legjobb mezőgazdasági I üzem között emelték ki a Vág- | füzest, a Marcelházi (Marcelo- j vá) és a Madarl (Modranyl j Egységes Földműves-szövetbe- I zetet. A második évben az első j tíz között szerepelt a Bátorke | szí (Vojnice) és a Martos! I (Martovce) Efsz. A legjobb I eredményt 1985-ben értük el, j am'kor ts az első három he- i lyeu a Hetényl (Chotlnj, a Per- | betei és az Alsópéteri (Dolný I Peter) Efsz-t értékelték. A szó- 1 cialista verseny értékelését ez I év júliusában tartották egy I szlovákiai energetikai aktíván I Bratislavában, aliol átadták a I legjobbaknak a kitüntetéseket. I A kitüntetettek között volt Po- I nesz Elemér, a .Perbetel Egyse I ges Földműves-szövetkezet fö- I ; energetikusa és a melléküzem- I ■ ág vezetője. A vasmegtakarítás terén elért eredményekért el­ismerő oklevelet kapott a Ne-I mesócsat (Zemianska OlCa)- Efsz gépesítési brigádja. Sze­­; rénységből nem említette ön- I magát Búkor József mérnök, ] , kinek munkásságát elismerő ? oklevéllel és kitüntetéssel mél- 1 tányolták. z A komáromi járásban elért :- eredmények megmutatkoztak a " termelés energiaigényességének !* a csökkentésében is, amely ■ pontos számban kifejezve a következő volt. Az energiafo­!' gyasztás 1986-ban 883 Gj/mil­­' 116 korona összteljesítménynek n felelt meg. Az 1980-as év teljes У energiaigényessége 1245 GJ/mtl­­lió korona volt. Ezzel összevetve íz elmúlt évet több mint 5 szá­­talékos megtakarítást jelent, íbből következik, hogy me tógazdasági üzemeinkben az jnergialgényes fogyasztók hasz­­íálatát csökkentettük és az a­­iott körülményekhez mérten alkalmazzuk az energtatakaré­­kos ésszerűsítő módszereket. 9 Elismerésre méltók ezek az eredmények. Sok és igényes munka árán érték el. Befejezé­sül még érdeklődni szeretnék a további tennivalókról. — Erre igazán röviden vála­szolok, ugyanis ez egy másik beszélgetés tárgya is lehetne. Előkészületben van több ener­giatakarékos nagyobb beruhá zási akció megvalósítása. Csak a két legérdekesebbet említem. A Marcelházi Egységes Föld­műves-szövetkezetben jelenleg folyik a geotermálís fúrás, mely sikeres befejezésével a felszínre jutó meleg vízzel a két hektáros üveeházat és a két hektáros fóliakertészetet fogja ellátni meleg vízzel. Ez­zel 1,8 millió kwó évt villany­áram takarítható meg. A napenergia hasznosítását a víz melegítésére további kol­lektorok felszerelésével szeret­nénk folytatni, a napenergia által hasznosított meleglevegői pedig a szénaszárításnál alkal­mazzuk, ugyanis három mező­­gazdasági üzemben épül a hét ezer tonnás „szoláris szénaszá rítő“. Köszönöm a beszélgetést. Cvón ...

Next

/
Thumbnails
Contents