Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-15 / 32. szám

A házi gilisztatenyésztés ressziv szereket niiiit pld. ége­tett meszel, hanem természetes köport, agyaglisziet; • talajunkat évről évre nagy mennyiségű koniposztúlódott szerves trágyával lássuk el; • talajunkat télen-nyáron takarjuk. A takaróréteg alatt a giliszták aktívan szaporod­nak, dolgoznak. Védettek a fénytől, a hőmérséklet változá­saitól. A talajfelszín is állan­dóan nyirkos, ez kedvez nekik, mivel nem kedvelik a száraz közeget; Ф síkkomposztálást alkalma­zunk. Ez számukra ideális táp­lálék; • nem ásunk! Ezzel sok gi­liszta pusztulását okozzuk, té­vedés az, hogy a giliszta l'elda­­rabolással szaporítható (csak az ún. nyerges rész regenerá­lódik). • a giliszták vegyes „ét­rendjét" vetésforgóval teremt­sük meg. Az utóbbi években már forgalomba is került né­hány olyan gilisztatörzs, amely gyorsabban szaporodik, élén­­kebbek a testfunkciói és job­ban tűri a szélsőséges klimati­kus viszonyokat. Vannak ki­emelkedő képességű egyedek is, amelyeknek évente 1200— 1500 utódja van. Háztáji körül­mények között az évi 100 utód elég jó eredménynek számít. A giliszták átlagos életciklusa a következő: a párzás időtarta­ma 7—10, a peterakásé 14—20 nap. Az állatkák 60—80 nap után kelnek ki, az ivarérett ál­lapotot 7—10 hónap alatt érik el. Élettartamuk 16 év. Már előzó írásunkban idéz ttik a nagy angol természettu­dós, Darwin megállapítását, mi­szerint a giliszta a talaj ter­mékenységének záloga, a föld­­történet leghasznosabb állatai ez emberiség jövője. Ez a meg­állapítás jogos is, mível a N1- lus-delta példátlan termékeny­sége Is — egyéb, számos ked­vező körülmény mellett — a Nagyarányú gllisztapopuláció- Val magyarázható. Ezeknek az állatoknak az életműködése teljesen a talajhoz kötött, ezért figyeltek fel rájuk a szakem­berek. A giliszta járatkészités közben, a táplálékszerzés érde­kében történő szüntelen hely­változtatás során egyaránt el­fogyasztja az útjába kerülő szervetlen, ásványi anyagot és t bumuszképzéshez nélkülöz* betetlen szerves, növényi és ál­lati hulladékokat. Ezek az ás­ványi és szerves alkotórészek a giliszta bélcsatornájában el­keverednek, és a képződő vá­ladék segítségével olyan tartós szerveskötésű ijumuszmorzsák- Uá alakulnak, amelyek a legtö­kéletesebb talajképzők. Ezek az ürülékcsomók ellenállnak az Időjárás viszontagságainak és * növények számára minden­kor elegendő, optimális össze­tételű táplálékot nyújtanak. Ki­mutatható, hogy a casting (ürülék) ötször annyi nitro­gént, hétszer annyi foszfort, tizenegyszer annyi káliumot, háromszor annyi magnéziumot, és 40 %-kal több meszel tar­talmaz, mint a jó minőségű kerti föld. Tehát nem nehéz élképzelni, hogyan hasznosítja a növény számára oly kedvező feltételeket. Kísérletek során megállapítást nyert, hogy a gi­liszták az abszolút vegyszer­­mentesen művelt talajban ér­zik magukat a legjobban. A nö­vényvédő szerek legtöbbje kii nyörtelenü! írtja a gilisztákat. Természetesen a különféle ro­varirtó szerek és talajfertutle­­nitők is biztos pusztulásukat okozzák, a nitrogén tartalmú műtrágyák következtében elsa­­vanyodott talajban is hiúba keressük a gilisztákat, meri bőrük a savas közegre külön« sen érzékeny. A 6 pH körüli kémhatású földből hamar el­vándorolnak. Számukra u leg ideálisabb pH-érték 7. Arra в kérdésre, hogy mennyi giliszta kívánatos a kertben, egyszerű a válasz minél több, gyakorla­tilag nincs felső határ. Négy­zetméterenként általában kb. 50 gilisztával számolhatunk. A kívánatos mennyiség legalább 100, de jó esetben több is le­het. A számítások szerint ez a gilisztatömeg hektáronként in­gyen 15—20 tonna földet moz­gat meg. Szaporodásukhoz nagymértékben hozzájárulunk, ha: # kerti talajunk pH-ja eléri á 7 körüli, értéket, tehát sem- A házi gilisztatelep vázlata: a) szellőző nyílások, b) táplálék, leges. A talaj minősegének ja- c| huinnszréteg, d) szúnyogháló, e) lefolyó nyílás, f) kavics vitásához ne használjunk ag- és víz (A szerző vázlata) Mivel a giliszták termelte humusz a növény számára sok kai jobban hasznosítható, mint a másfajta komposztált, növé­nyt vagy állati eredetű trágya, háztáji körülmények között is megpróbálkozhatunk e férgek tenyésztésével. Ezt lakásban, pincében, balkonon és a kert­ben végezhetjük. Ez utóbbi he­­[yen történő tartás csuk mére­tében különbözik az előzőek­től. A kertben nagyobb méretű építmény szükséges ugyan, de a tenyésztés, lényegét tekintve, nem tér el az edényes szaporí­tás módszerétől. Természetesen lehetőleg mindent próbáljunk ki, és ezért jobban tesszük, ha először csak szerényebben kezdjük ezt a hasznos munkát. Szerezzünk be egy kb. 2U-—50 literes műanyag vagy fém vöd­ről. Az aljára tegyünk 10 en­nyi tiszta folyami kavicsot, ta­karjuk le ún. szúnyoghálóval (lásd az ábrát). (Ez megaka­dályozza, hogy a giliszták a kövek köze kerüljenek. К fölé szórjunk földdé érett komposz­­tot. Ebbe az anyagba telepít­sünk kb. 100—20« gilisztát. Edényünket töltsük fel vízzel addig a szintig, míg az ábrán megjelölt folyni nem kezd. Utána helyezzünk a humusz­­rétegre nagyobb mennyiségű táplálékot. A gilisztahumusz kiteimelése úgy történik, hogy a megmaradt táplálékot óvato­san leszedjük, egy ideig vá­runk, mfg a fény hatására a giliszták mélyebbre húzódnak. Ekkor óvatosan, vékony réte­gekben leszedjük a humuszt A táplálék minél vegyesebb le­gyen. A gilisztáknak nincs gyo­­morsavuk, ezért csak kellően előérlelt tápanyagot adhatunk nekik. Az előérlelés a kom­posztálóbun történik, ahova minden kerti, házi, illetve konyhai hulladékot kihordunk. Erre a célra csak olyan anya­gokat hasznosítsunk, amelyek nem tartalmúinak vegyszert, vagy más szintetikus anyago­kat! A koiuposztálóba istálló­­trágyát — főképpen a kérőd­­zőekét — tegyünk, mivel ezek baktériumflórája a giliszták számára kész táplálékra ala­kítja át a hulladékot. Ellenke­ző esetben előfordulhat, hogy gilisztáink annak dacára „éhen* halnak“, hogy bőségesen ada­goltuk számukra az élelmet. Ha nincs lehetőségünk vagy kedvünk a táplálékot a kom­­posztálóban előérlelni, alkal­mazhatunk más módszert is. Kitűnő táplálék — ha előzőleg átmossuk — a marhatrágya. Amikor a kifolyó lé világosod­ni kezd, a locsolást abbahagy­juk. Két-három nap múlva ezt a műveletet ismételjük meg, A táplálékot szárítva vagv fris­sen adjuk. A Iótrágyál. ha előtte 2—3 hétig komposztál­tuk, szintén felhasználhatjuk, A biokertben gazdaságos a ló­trágyát először szalmával ele­gyítve melegágy! célokra fel­használni, majd április-május­tól gilisztákkal komposztálni. A legjobb táplálék azonban a nyúl trágya Már rövid érlelés után alkalmassá válik. Termé­szetesen a nyulakat olyan ta­karmánnyal etessük, amely a vegyszermentes biukertünkbő! származik. Jó gilisztatáplálék még az apróra vágott, beázta­tott kartnnpupír is. Ügyeljünk arra, hogy ne adagoljunk sok szalmát és más nehezen bomló anyagot. Erősen szagos, illatos anyag se kerüljön a táplálék­ba! Általában, ha a hőmérsék­let, a nedvesség és a tápanyag kölcsönös egyensúlya fennáll, az állatok jól szaporodnak és a gilisztahumusz mennyisége is kielégítő. Télen a mozgatható edényeket vigyük olyan hely­re, ahol a hőmérséklet 18—20 C-fok között mozog. A férgek közvetlenül a fagypont felett is áttelelnek, de nem szaporod­nak. Ä gilisztahumusszal történő trágyázás szinte fantasztikus minőségbeli javulást eredmé­nyez. ezért otthon is érdemes íbegpróbálkozni, kísérletezni ezzel a módszerrel. Így kör­tünkben minden műtrágya és vegyszer kiiktatásával mindig jobb és jobb eredményeket ér­hetünk el. Szeretnénk megis­mételni azt az álláspontunkat, hogy olyan területre érkeztünk, ahol m egyéni tapasztalat, megismerése a legfontosabb té- m nyező. Cl —ka— 1 Kert I 1987. augusztus 15. esze ■ ®Ki«áliqttenyé»itčž 1 Galánta (Oalanta) környé­kén a piacra szánt zöld­ségtermesztésnek régi hagyományai vannak. Gondol­junk csak a farkasdiakra (VI- öany) és a velük szomszédos települések lakóira, akik évti­zedekkel korábban, zöldséggel telt kosaraikat biciklire téve, házaltak ts. „Sárgarépát, gyö­keret!" kiáltásuk Mátyusföld­­-szerte ismerősen hangzott. Nem csoda tehát, hogy ebben a járásban a szervezett ker­tészkedésnek több mint 1U ezer hive van. A Szlovákiai Kertészkedük Szövetség« Galantai járási Bi­zottságán főfoglalkozású titkár 1984. január 1-től dolgoxik. Ezt a tisztséget immár 3 éve Ján Rojko elvtárs tölti be. A szervezet elnöke­ként František Se­bő, a járási mező­­gazdasági igazga­tóság agroiuiinusa tevékenykedik. fán Rojko elv­társsai a hivatalá­ban beszélgettünk. Bemutatkozásom alkalmával nehez­ményezte, hogy lapunk nem kép­viseltette magát az SZKSZ május 30- -án lezajlott járási konferenciáján. Néhány perc múl­va azonban kide­rült, hogy ők egy másik magyar nyelvű lapnak küldtek meghívót, így hát mindkettőnknek van mit jóvátennie a téren, hogy olvasóinkkal a járás kertész­­kedőinek munkáját megismer­tessük. A két konferencia között el­telt időszak gazdasági, politi­kai nevelömunkájának eredmé­nyei iránt érdeklődve megtud­tam, hogy az elmúlt 3 év je­lentős sikereket, töretlen fej­lődést hozott a mozgalom csak­nem minden területén. — Jelenleg járásunkban u­­gyan csak 53 alapszervezet van (egynek a megalakulása a kö­zeljövőben várható), de a lét­számot tekintve több más — 70—90 alapszervezettel rendel­kező — járást megelőzünk. A múlt évhez viszonyítva már az. első negyedévben 360-nal let­tünk többen, s így tagságunk száma 10 560-ra növekedett. Legerősebb helyi szervezeteink a zöldségtermelő hagyományok­kal rendelkező falvakban van­nak. Tavaly a felvásárlást vég­ző intézmények része 15 ezer 9(10 Ionná zöldséget (ez 3400 tonnával volt több mint 1984- ben) és 750 tonna gyümölcsöt biztosítottunk. A legnagyobb zöldségtermelők a farkasdiak (1200 tonnával), az alsószeliek (Dőlné Saliby, 1175 t-val), a ]ó­­kaiak (Jelka, 988 t-val) és a negyediek (Neded, 882 t-val) voltak, de meg kell említenem a sókszelőceieket (adieu), a nugyfödémesieket (V. Úlany) és a nádszegieket (Trstice) is. A megtermelt mennyiség persze TÖRETLEN jóval több voit, hiszen pld. Deáki (Diakovcej környékén sok gyümölcsöt, zöldséget a fürdővendégeknek adtak el. • Milyen zöldségekkel fog­lalkoztak elsősorban? Megina­­radt-e az egyes falvakra régen­­te oly jellemző termények, pld. a répa, a petrezselyem, a ká­­puszta termesztése? — Sajnos nem, a döntő több­ség a salátauborkával és a paprikával foglalkozik. Az előb­bi a felvásárolt áru 31,2 (ez 4955 t), az utóbbi pedig 20 szá­zaléka (1200 t) volt. Ki keli azonban emelnem, hogy a ház­tájiban gazdálkodók a népgaz­daság számára a járásban fel­vásárolt áru 50 százalékát biz­tosították, s több termény — pld. a saláta, a retek, az új­­hagyma, a fokhagyma, a salá­tauborka — kizárólagos terme­lői — szállítói voltak. # Milyenek az értékesítési lehetőségek? Kik a szervezetek kereskedelmi partnerei? — Sajnos, a többi járások­fán Rojko elvtárs, az SZKSZ Galantai járási Bizottságának titkára ban fellelhető problémák egy része nálunk is megvan, ezért a jövőben a központi bizottság­gal karöltve fokozottan arra kell törekednünk, hogy az üz­leti kapcsolatokban felszámol­juk a bizonytalanságot, a fejet­lenséget. Ne hozzon be a ke­reskedelem külföldről olyan árut, amiből mi akkor a leg­többel termeljük! A felvásárlás oroszlánrészét nálunk a Zele­nina Bratislava, kisebb mérték­ben pedig az SZKSZ Érsekúj-FEJLŐDÉS vári (Nové Zámky), a járás északi szögletében pedig a Bratislava! Kertészeti Szolgál­tatások végzik. Ügy tervezzük, hogy a jövő év elején a kerté­szeti szolgáltatások, intézménye járásunkban is megalakul. A felsoroltakon kívül a Galantai, a Nyitni) (Nitra),a Topofcanyi, az Érsekjvári, sőt Farkasdon és Nagyföilémesen a Revúcai (ednota Fogyasztási Szövetke­zel Is vásárolt fel terményeket Ennek kapcsán megemlíte­ném azt is, hogy a fölvásárlási és a raktározási körülmények javítása érdekében pld. Sóksze­­íőcén a helyi nemzeti bizott­ságtól sikerült megvenni egy épületet, amelyet fel akarunk újítani. Negyeden, Farkasdon pedig — ugyancsak telvásárió­­hely létesítése céljából — tel­ket biztosítottunk. • A felvásárlás szempontjá­ból az idén új problémával, a nitráttartalom vizsgálatával, s annak biztosításával, kellett megküzdeni. Hogyan oldották meg önök ezt a kényes kér­dést? — Ez bizony kissé felkészü­letlenül ért bennünket. Tavasz­­szal ugyanis még nem akadt olyan járási intézmény, amely vállalni tudta volna a labora­tóriumi munkákat, ezért a ter­melőknek Duna szerda hely re (Dunajská Streda I vagy Trna­­vára kellett vinniük a zöldsé­get. Később a helyzet valamelyest javult. Július elején a nagyabb felvásárlóhelyeket sikerült a Merck-féle Nitrat Test-lei ellát­nunk, amely azonban csak tá­jékoztató jellegű méréseket tesz lehetővé. Ugyancsak a múlt hónap elején kezdték meg a SládkoviCovói Agroké­miai Vállalatnál az elemzése­ket. @ Ha már a körlevelekről esett szó említést érdemel, hogy a járási bizottság a ker­­tészkedőket ilyen formában ér­tesíti az aktuális növényvédel­mi tennivalókról is. A legfris­sebbet éppen most hozták meg a járási mezőgazdasági igazga­tóságról. — Az előrejelzéseket a Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenörző. és Minőségvizsgáló Intézet és a járási mezőgazdasági igazgató­ság segítségével adjuk ki. Ez a legújabb az almamollyal, a szőlőtloncával, az almafa-liszt­­harmattal stb. foglalkozik, ta­nácsokat ad az ellenük való védekezésre. ф Mi történik azokkal a ter­ményekkel — elsősorban a gyű mii leesel — amelyet nem tud­nak értékesíteni? — Ezen a téren sem állunk rosszul. Sintaván most kezdi meg működését egy mustkészí­­tö és gyilmőlcsszárítő, amelyet egy régi, elhanyagolt állapot­ban lévő, általunk felújított malomban rendeztünk be. Itt óránként 500 kg gyümölcsöt tudnak majd kipréselni és 200 kg szilvát szárítani. További mustkészftök építését tervez­zük, s gondolunk arra is, hogy a fokhagymapaszta készítésé­nek a feltételeit megteremtsük. • Lapunk 30. számában egy érdekes kezdeményezésről tu­dósítottunk: a Komáromi (Ko­márno) Priemko fúrási Ipari Vállalatnál az özem eddig fel­használatlan, parlagon álló te­rületén a dolgozók részére kerttelepet létesítettek. Ez ах ötlet jelentés távlatokat nyit. Terveznek-e önök is valami hasonlót? Van-e lehetőségük további termőterületek, parla­gon heverő földek megszerzé­sére? — Tagságunk jelenleg 950 hektáron gazdálkodik. A kert­telepek kialakítását már a het­venes évek elején elkezdtük. Eddig 74 ha nyi területen 41 telepet sikerült létrehoznunk. Ezekben 2047 tagunk gazdál­kodik.' A komáromiak által megvalósított ötlet nekünk is eszünkbe |utott és a Sladkovi­­őovói Agrokémia Vállalatnál hozzáláttunk ennek megavlósí­­tásához is. A hasonló lehetősé­geken kívül természetesen má­sutt is igyekszünk kihasználat­lan földterületre lelni. ф Kérem néhány mondatban számoljon be a politikai neve­­lőraunka és a kötelezettségvál­lalások eredményeiről is. — Tevékenységünk e téren is — mind mennyiségi, de el­sősorban minőségi voltát te­kintve — növekvő tendenciát mutat. Egyre többen vesznek (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents