Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-08-15 / 32. szám

Paprika, paradicsom, baklazsán A Príroda Könyv- és Lapkiadó Vál'alat gondozásában már szá­mos szakkönyv jelent meg a „Kertünk“ sorozatban, amely főleg a kertészkedőknek nyújt hasznos t; nácsokat. A sorozat a közelmúltban egy újabb szak­könyvvel bővült: Magdaléna Va'Slková agrár­mérnök, kandidá­tus és munkakö­zössége: Papriky, rajčiaky a bakla­žány. A szerzői mun­kaközösség a be­vezetőben többek között rámutat az említett zö dségfé­­léknek az ésszerű táplálkozásban be­töltött jelentősévé­re és szerepére. Kiemelik, hogy a paprika, a paradi­csom és a bakla­­zsán termesztése elsősorban a termelők Igényei­nek kielégítését szorgalmazza, de Szlovákia legmelegebb kör­zeteiben a piac gazdagításához is hozzájárul. A szakkönyv első része mind­három növénykultúra eredetét és történetét, jellemzését, az élelmezésben betöltött jelentő­ségét, a környezettel szemben támasztott Igényeit, szabadföldi termesztését, hajtatását és faj­taválasztékát Ismerteti. A szak­könyv a paprika esetében a Citrine, a Dora Fi, • Frnkta, a Granát, a Jubilantka, a Kar­men, a Klenot, a Koníka, »M- rava, a PCR, a Perla, a Rabía, a Javított Cncei, a Paradicsom alnká zöld Szentesi és a Vesna, a paradicsom esetében — haj­­tatásra — a Slávia Porýni, a Start S Fi, a Stupické pofnl ra­né, a Stupické skleníkové, a Bonset Fi, a Harzfeuer Fi, a Hellper'e, a Lnca Tm Fi, a Nad­ja, a Ronaclave Fi, a Tamina és a Vemone Tm Fi — szabad­földi termesztésre pedig — az lmun, a Julia, a Mini, a Nana, a VrbiCianske nízke, az Edelrot, az Intermech, a K-262. a K-815, a Tanzimech, az UC-134 és a Ventura F fajtával foglalkozik. A szakkönyv következő ré­szei a paprika, a paradicsom és a baklazsán vetőmagszapo­rítását, védelmét, begyűjtését, betakarítás utáni érlelését, tá­rolását, tartósítását és felhasz­nálását ismerteti. A szakkönyv végén receptek ta'álliatók, a­­melyek a háziasszonyok gond­jain igyekeznek segíteni. A könnyebb tájékozódást 2в тли. ■иДш/ Í *, V" (A szerző felvétele) ábra, 16 színes és 17 fékét e­­-fehér felvétel, valamint 14 táb­lázat segíti elő. A szakkönyv — amely 30 ezer példányban jelent meg — a könyvesboltokban 13,— koroná­ért vásárolható meg, vagy meg­rendelhető a következő címen: PRÍRODA, vydavateľstvo kníh a časopisov n. p., Krížkova 9 815 34 Bratislava (baru) A szilva osztályozása A szilvát két minőségi osz­tályban vásárolják fel. Az I. osztályba tartozó ter­mék egyformán érett, tipikus szilva alakú és színű; nem le­het összenyomott, sem repede­zett. A szilva belseje zöldessár­ga vagy aranysárga, de nem zöld és a magtól könnyen el­válik. Az áruban nem lehetnek levelek, ágdarabkák stb. Ez ér­vényes а II. osztályú árura is. Az átmérő nem lehet kisebb 25 mm-nél. A termés 10 %-a lehet olyan amely egvébként а II. osztályba tartozna. А II. osztályba tartozó ter­mésnél nem baj, ha nem egy­formán érett, vagy kissé túl­érett. Kis eltérés alakban és színben is lehetséges. A szilva átmérője 20 mm-néi nem lehet kisebb. Nem baj, ha az áru 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, de fogyasztásra alkalmas kell hogy legyen. Eb­ből legfeljebb 6% lehet fér­ges. A gyümölcs 10 %-a az előírtnál 5 mm-rel kisebb át­­rnérőjd lehet. Magda Valčíková agrármérnök, kandidátus Előkészületek a házi fagyasztáshoz A gyorsfagyasztás a legkor­szerűbb és a legjobb tartósítási mád. Az élelmiszerek értékes tápanyagai, vitaminjai, ízük, il­latuk, színük ugyanis igy ma­rad meg a legjobban. Emellett kevesebb munkával is jár mint a hagyományos hőkezeléses be­főzés. Ehhez elsősorban a háztartá­sunknak megfelelő méretű fa­gyasztószekrény szükséges. A pultok energiamérlege jobb, mint a szekrény alakúaké. mert a készítmények be- és kivéte­lekor a szekrényből a h'deg le­vegő kizúdul. A pult viszont felükről nyitható, tehát ez a veszteség kisebb. A gépnek le­gyen gyors fagyasztója, ahova lefagyasxtáskor beletehető ax anyag és elég nagy a tároló tere, a már fagyott termék száméra. A fagyasztáshoz legjobb a műanyag vagy alufólia tálca. Ezekből több méret vaa a for­galomban. Fagyasztáskor bélel­jük vékony polietilén vagy fol­­paek fóliával, fgy töltsük bele a fagyasztandó anyagot. Kifa­gyás után ez kiemelhető, és a raktározó térben a tégla alaké termék jó helykihasználással felmáglyázható. Polietilén tasa­­kot helyezve a tálcákba még folyékony, vagy bfgan folyó pépes anyagot is fagyasztha­tunk, ez iz felveszi az alakját. Fagyás után gumigyűrűvel zár­hatjuk a tasakokat, amelyek ugyanúgy egymásra rakhatók, mint a darabos gyümölcsök vagy zöldségek. Ha többet akarunk fagyasz­tani, és van elég helyünk, ér­demes venni egy polietilén he­gesztőt. Takarékoskodhatunk a cso­magolóanyaggal, ha már idő­ben elkezdjük gyűjteni a mo­sogatószerrel zsírtalanított, tisz­tára mosott műanyag tálkákat, tejszínes és tejfölös poharakat, vajas dobozokat. Petrezselyem zöldjének, kapornak és más le­­vélfnszereknek kiválóan a'kal­­mas a kávétejszínes edényke. Jól kimosva, egy főzési adag­hoz való apróra vágott zöldet tehetünk bele. Ezután takarjuk le és hajtsuk rá az alufóliát. Egy éven belül is eltartható íz­veszteség nélkül. A már más célra használt edényt mi lag­­feljebb kétszer használjuk, mert a fagyasztás ntán, ha óvatosan is bántunk vele, már törékeny lesz. Egyes gyümölcsük, főleg a bogyósok, de a kajszi és az őszibarack is jobban megőrzik izüket (ez utóbbiak a világos színüket), ha a bélelt dobozba helyezve, hig (5—15 %-oe) fel­forralt és lehűtött cukoroldat­tal öatjük M, és azután fo­gyasztjuk. Fagyasztás után ez is alufóliával takarható, amit gumigyűrűvel rögzíthetünk. Külföldi ötlet: jégkockn ké­­asftésekor. minden rekeszbe te­gyünk egy-egv szem szamó­cát, к «magozot t meggyet, vagy egyéb gyümölcsdarabkát. Fo­gyasztáskor Igen t etszetős ez Halban. Emellett ízes és nem hígítja ágy fel az Italt, ndntha csak vízből készült kockát használunk. Kisebb edényben mosott és lereszelt citromhéjat is érde­mes fagyasztani: lobban meg­marad az aromája, és főleg nyaraláskor kényelmes a hasz­nálata. Ajánlatos a csomagokat cím­kézni, fgy később nem fordul­hat elő a keveredés. Nagyobb fagyasztószekrények vagy pultok esetében érdemes felírni, hova mit tettünk, és Ír­juk mellé a dátumot is. fgy nem kell túl sokáig keresgélni és nyitva tartani a fagyasztót, s lehetővé válik, hogy műidig a régebben fagyasztottat hasz­náljuk fel. (ksz) (Folytatás az 1. oldalról) részt a járási bizottság, vagy a helyi szervezetek által ren­dezett szakelőadásokon. Ezek­ből- 1984-ben még csak 69, 1985-ben már 114, tavaly pedig 120 volt. A téli hónapokban tagságunk részére kertésztan­­folyamot szervezünk. A Kertész­­kedők Központi Akadémiáján a jövö tanévben két tagtársunk végez. A kajali Szombat György és a sered! Michal Sekáč most dolgoznak diplomamunkájukon. A későbbiekben mindkettővel mint képzett előadóval, szak­tanácsadóval számolunk. fii politikai nevelőmunka fon­tos. s egyúttal látványos, nép­szerű részét képezik a kiállí­tások. amelyek alkalmat adnak egy szélesebb tábor, köztük a tanulőfiatalság, megnyerésére is. (Jelenleg n Galántni járás­ban — az iskolák pionfrszer­­vezelei keretében — 18 kerté­szeti szakkör működik. Ezek számát 1990-dg 30-ra szeretnénk növelni.) Tavaly 22 kiállítást szerveztünk. Legnagyobb ilyen rendezvényünk az idén augusz­tus 20—30. között lesz Galán­­tán, a járást béke- és aratóün­nepség alkalmával. Végül hadd dicsekedjek el olvasóinknak az 1984—1986-os időszak alatt a szocialista ver­senyben elért eredményekkel: társadalmi munkában 1984-ben 75, 1985-ben 79. 1986-ban pe­dig már 84 ezer 300 órát dol­goztunk le. E három év alatt több mint 40 ezer díszfát és bokrot ültettünk ki. Természe­tesen az ilyen és más vállalá­sok az elkövetkezendő évek terveiből sem hiányoznak. POMICHAt RICHARD Legújabb prémes aBaiunk a nvestkutva n. rész AZ ELHELYEZÉS Hasonlóan a rókatelepek hex itt is törekedni kell в minél csendesebb, nyngodtabb körül­ményekre. Különösen az ellőni időszakban fontos, hogy az ál­latokat ne érje erős, szokatlan zajhatás. A rókatenyésztésben használt ketrecek, búvőládák és fészerek itt is alkalmazha­tók. Jól beváltak pld. a 2,5 X X 0,9 X 0,8 m méretű, választó­falakkal három részre osztható ketrecek. Az oldalfalak rács­­mérete 35 X 35 mm-nél nagyobb ne legyen. A kölykök szeme ugyanis korán, már 7—10 na­pos korban kinyílik, s hamaro­san elő is jönnek a búvóládó­­ból. A túlságosan nagy méretű rácson Igy képesek átbújni, vagy beszorulni. A bűvöl ódák mérete 90X58X58 cm lehnt. Lehetőleg kettősfalú, hőszige­tet t ládákat bassaáljxnk. Elő­nyös továbbá, ha a fenéklap lefelé nyitható (akkor egy kü­lön taposórács-betét van a lá­dában), mivel eeáltal a ládát könnyebb szellőztetni és taka­rítani. A búvóládékat már a tél beállta előtt fel kell szerelni. A búvónyílás ajtóval zárható legyen, Így könnyebb a pároz­­tatás és az elletés. A NYESTKUTYÄK TENYÉSZTÉSE A tenyészállatokat már ősz elején válasszuk ki, s fejlődésü­ket fokozatosan kísérjük figye­lemmel. A szelekció során vizs­gálni kell a származást, test­méretet, színezetet, prémminó­­séget, szaporaságot, vérmérsék­letet. Kisebb tenyészetben, fia­tal állatok esetén l:2-es hím­­nőstény ivararány javasolható. A nyestkutyáknál a párzási időszak febrnár-márciusra esik. Február elejétől ellenőrizni kell ■ nőstények ivarszervének ál­lapotát. Eleinte hetenként, majd — ha valamilyen válto­zás tapasztalható — két-három naponként. A duzzadás előre­haladtával rendszeresen át keU rakni • nőstényeket a hozzá­juk rendelt hímekhez, figye­lemmel kisérve ez összerakott párok viselkedését. Az ered­ményt célszerű külön táblázat­ban lejegyezni, hogy Jobban nyomon követhessük az ivar­zást. Nyestkntyáknúl az ivarzás 2—5 napig tart. Ezért több­szöri ráfedezéssel minimálisra csökkenthető az üresen maradt anyák száma. A külső körül­mények (hőmérséklet, fényvi­szonyok, takarmányozás) je'en­­tősen befolyásolhalják az ivar­zások beindulását. A vembesség átlagosan 60 napig tart. Ebben az időszak­ban megváltozik a nőstények viselkedése. Nyugodtabbak lesz­nek, kerülik a hirtelen mozgá­sokat, bizalmatlanabbak az em­berrel szemben, annak köze­ledtére tompán morognak. Ide­jük tálnyomó részét a búvólá­­dákban töltik, 1—2 nappal ax ettés előtt már nem fogadják el n tápot, nyugtalankodni kez­denek, folyton bemásznak a bú v A ládába. Az eliés általában hajnalban történik. Ha a búvó­­ládából bosszú Ideig a kölykök szűnni nem akaró vinnyogása halletszik, akkor feltétlenül el­lenőrizzük az almot és tegyük meg a szükséges intézkedése­ket. Ax újszülöttek nem kielé­gítő állapotát a nőstény tej­­hiánya, vagy a kölykök megfá­zása okozhatja. Ax átlagos alomszám 9—9 kölyök, de a legjobb anyák 10—12 kölyköt is biztonágosan felnevelnek. A nőstények anyai ösztöne igen erős. Utódaikat gondosan ápolják, s könnyen elfogadnak fdegen kölyköket is. Megfelelő tartási körülmé­nyek esetén a kölykök elhullá­­si aránya nem haladja meg a 10—15 %-ot. A kölykök vakon születnek, testük rövid, fekete szőrrel fedett. Születési testtömegük 70—120 g között van. A köly­kök többségének szeme már a 7—10. napon kinyílik, s 13—15 napos korukban a fogaik is kez­denek előjönni. Ebben az idő­szakban már félig folyós hús­pépet is esznek. 5—9 hetes korban, ha már elérték az 1 kg körüli testtömeget, meg lehet kezdeni az elválasztást. A nö­vendékeket prémezésig külön­nemű páronként, de legfel jebb hármaséval ajánlatos tartani. Ezáltal csökkenthető az eteté­sek során a verekedés, s Így kevesebb lesz a prémhiba, (Kistenyésztők Lapja 87/7)' Az akváriumi halak betegségeinek kivizsgálása Az akváriumi halak betegsé­geit infekciős (vírusos és bak­teriális), élősködők (paraziták) által kiváltott és a környezet negatív tényezőiből (pld. rossz, nem megfelelő minőségű vfz és táplálék) adódé megbetege­désekre oszthatjuk. Az egészséges halak élénkek, mozgékonyak, érdeklődnek a vízbe szőrt táplálék iránt és kellő mértékben ijedősek, óva­tosak is. Az utóbbi tulajdonsá­guk abban az esetben mutat­kozik meg, ha ki akarjuk őket fogni. A testük felülete sima, különféle elváltozások nem észlelhetők rajta, s a fajnak megfelelően színezett Uszo­nyaik simák, csillogóak, szegé­lyük ép. Szemük fényes, felü­letük sima, s a szemüregből nem emelkednek ki feltűnően. A léezőmozgások közben ko­poltyúfedőik szorosan simulnak a kopoltyúívekre. Testüregük normális nagyságú, megnagyob­bodása csak jóllakottság esetén, illetve az Ivarérett ikrás pél­­dánvoknál következik be. A végbélnyílás környéke a faj je­gyeinek megfelő színű és az altest vonatából feltűnően nem emelkedik ki. (Kivételt képez­nek azok a fajok, amelyek íváskor tojócsövet növeszte­nek.) Megbetegedés alkalmával bel­ső szerveik változásával párhu­zamosan változás áll be visel­kedésükben és testük felszínén is. A győgvltás sikere, illetve s’kertelenséee attól függ, hogy az akvarista milyen gyorsan f'gvel ezekre a jelenségekre. A megbetegedés első jelei rendszerint a bal mozgásába beálló változások. A megbete­gedett példányok kevesebbet mozognak, a felszín vagy a ta­laj közelében tartózkodnak, ol­dalukra fekszenek, a medence sarkában keresnek búvóhelyet, ferdén — fejjel lefelé vagy fölfelé — úsznak, a megszo­kottnál gyorsabban mozognak, hirtelen a felszín felé törnek, kiugrálnak a vízből, az üveg­nek vagy különféle tárgyaknak ütköznek, testüket gyakran a kövekhez, növényekhez stb. dör­zsölik. Egészségi állapotuk romlásának további fontos tü­nete az is, hogy nem érdeklőd­nek a táplálék iránt, elvesztik menekülési ösztönüket — en­gedik magukat kézzel kifogni. Abban az esetben, ha a be­teggyanús példányokat meg akarjuk vizsgálni, be kell tar­tanunk néhány szabályt: ф Mindig csak frissen el­pusztult vagy megöli egyedeket vizsgálunk meg, ugyanis a kül­ső paraziták többsége a halál beálltával kis időn belül el­hagyja a tetemet, új gazdaálla­tot keres, vagy leválva elpusz­tul. A pusztulást követően — a trópusi halak medencéjében megszokott 20 C-lok feletti hő­mérsékleten — gyorsan bekö­vetkezik a bomlás, amely a belső szervek állapotának vizs­gálatát, a testüregben lévő pa­raziták meghatározását lehe­tetlenné teszi. # Arra kell törekednünk, hegy erre • célra elyaa pél­dányt használjunk fel, amelyen n kór tipikus tünetei jelent­kestek. fő, ha több ilyen álla­tot megvizsgálunk, mivel a be­tegségről csak így szerzünk pontos adatokat. ф A betegség nemét előszűr meg kell határozni, s csak ez­után fogjunk a gyógyításhoz. Nincs értelme annak sem, hogy bizonyos gyógyszer alkalmazá­sa után foglalkozzunk a beteg­ség meghatározásával, ul. ilyen* kor már különféle változások álinak be. A kivizsgáláshoz nagyító, olyan mikroszkóp vagy szte­­reolupé kell, amellyel 50—100- -szoros nagyítást is elérhetünk. Szükségünk van továbbá csi­peszre, ollóra, szikére, prepa* rálótűkre és tárgylemezekre, A vizsgálat alkalmával a kö­vetkező módon járunk el: A’ halat fejének Jemetszésével megöljük. Ezt követően a szike segítségével a test felületéről, az uszonyokról — óvatos kapa­rással — nyálka-, illetve szövet­mintát veszünk, s ezt egy csepp vízben a tárgylemezre visszük, Kivágjuk, és csipesz segítségé­vel kivesszük a kopol tyúiveket. Felbontjuk a testet, és bonc­vagy preparálótűve) óvatosan elválasztjuk egymástól a belső szerveket, majd a tárgylemezre helyezzük és egy másik üveg­lapocskával leifedjük azokat. Az fgy elkészített preparátu­mot mikroszkóppal, sztereolu­­péval megvizsgáljuk. (Chovatel 1984/4) Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy csak egészséges példányokat vigyünk haza (—Id— felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents