Szabad Földműves, 1987. július-december (38. évfolyam, 26-52. szám)

1987-07-04 / 26. szám

1987. július 4. ----------------------------------------------------------—---------- SZABAD FÖLDMŰVES ............................. ............................................................ 1 \ A korszerű és esztétikus csomagolás a piaci siker fontos előfeltétele Élelmiszer-ipari együttműködés Az agráripari komplexum feldolgo­zó ágazatai (hús-, te)-, édes-, növény­olaj-. konzerv-, sütőipar) fontos sze­repet töltenek be a KGST-tagországok népgazdaságában legnagyobb jelen­tőségek abban rejlik, hogy ezek az ágazatok biztositják sok száz millió tonna mezőgazdasági termék időben történő feldolgozását A tagországok mindegyike másként oldja meg az agráripari komplexum fejlesztésével kapcsolatos problémá­kat, melynek során nemzeti sajátossá­gaikból, lehetőségeikből és hagyomá­nyaikból indulnak ki. Mnricn ország­ban jellemző az a törekvés, hogy biz­tosított legyen a mezgazdasági nyers­anyagokat ésszerűen feldolgozó és ab­ból kiváló minőségű élelmiszert előál lító íeidolgozóipar kieme't jelentőségű fejlesztése. A KGST-tagországok gaz­dasági és tudományos-műszaki együtt­működésének szervezésével — az agráripari komplexum feldolgozó ága­zatainak fejlesztése érdekében — im­már több mint 20 éve a KGST Élelmi­szer-ipari Együttműködési Állandó Bi­zottsága foglalkozik A KGST-tagországok gazdasági és tudományos műszaki együttműködésé nek fő Irányait az elmúlt ötéves idő­szakra közösen kidolgozott dokumen­tumok szabták meg. Ilyen dokumen­tum például a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésé­nek és tökéletesítésének é&.a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésé­nek komplex programja, a hosszú tá­vú együttműködési célprogram a KGST-tagországok mezőgazdasági és élelmiszer-ipari együttműködése to­vábbi tökéletesítésére, valamint komp­lex együttműködési intézkedések a KGST-tagországok lakossága élelmi­­szer-elláiásónak javítása érdekében E programadó dokumentumok megfe lelő intézkedéseinek megvalósítása kézzel fogható eredményeket hozott a közösség országai agráripari komp­lexumába tartozó feldolgozó ágaza­tok fejlesztése területén. Az említett területen fólytatott e­­gyüttmüködés elősegítette a kölcsö­nös élelmiszer forgalom fejlesztését: egészében az elmúlt ötéves Időszak­ban, s így több mint 30 százalékkal nőttek a kölcsönös élelmiszer-szállí­tások. A KGST-tagországok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott ha­tározatnak megfelelően a KGST Élel­miszer ipa rí Együttműködési Állandó Bizottsága az utóbbi években fő fi­gyelmét a „Komplex együttműködési intézkedések a KGST-tagországok la­kossága élelmiszer ellátásának javítá­sa érdekében“ című dokumentumból következő feladatok végreha|tására összpontosította, különös tekintettel azokra, amelyek az élelmiszer-feldol­gozó ágazatok anyagi-műszaki bázisá­nak megszilárdításához nyújtanak se­gítséget. A speciális berendezések szállítási volumene a KGST-tagországok közötti megállapodásnak megfelelő; 1985-ben * KGST a feldolgozó ágazatok vonatkozásá­ban meghaladta a 920 millió rubelt. A feldolgozó-ipari berendezések köl­csönös szállításának teljes volumene pedig az elmúlt ötéves időszakban 5,7 milliárd rubel értékű volt és körülbe­lül 1,5-szerese az azt megelőző ötéves tervidőszakban elért eredménynek. A megkötött szerződések és megállapo­dások alapján a cukor-, növényolaj-, konzerv-, hús- és tejipar területén 52’ új típusú berendezést alakítottak ki. Az elmúlt ötéves tervidőszakban az élelmiszer-ipart tudományos-műszaki együttműködés fő Iránya a technoló­gia és technika fejlesztése volt az anyag) erőforrások és elsősorban a mezőgazdasági nyersanyagok takaré­kos felhasználása érdekében. Ez szá­mos hulladékmentes termelési mód­szer kidolgozását eredményezte a hús-, tej-, növényolajipar területén és az erjedésipar ágazataiban Ezeknek a technológiáknak a bevezetése le­hetővé teszi a KGST tagországok szá mára a nyersanyagok tüzelőanyag- és energiaforrások jelentős mértékű megtakarítását, a feldolgozó ipari üze­mek elhelyezkedési területeinek öko­lógiájára gyakorolt kedvezőtlen hatás jelentős csökkentését. A hulladékmentes technológiák be vezetése a legfontosabb élelmiszerek gyártásában a közeli lövőben lehető­vé fogja tenni az ezek kidolgozásá­ban résztvevő KGST-tagországok szá­mára, hogy pótlólagosan, termeljenek 6 millió tonna kiváló minőségű tejter­méket, 60—80 ezer tonna .burgonya- és kukoricakeményítöt, 120 ezer ton­na fűlisztet és számos egyéb termé­ket. Az előzetes számítások szerint a sokoldalú tudományos műszaki mun­kák eredményeinek bevezetéséből származó gazdasági eredmény a hul­ladékmentes termelés fejlesztése te­rületén körülbelül 1,8 milliárd rubel értékű lesz. A bizottság a KGST-tagországok e­­gyüttműködését az agráripari terme­léshez tartozó feldolgozó ágazatok te­rületén a tudományos-műszaki hala­dás eredményei bevezetésének meg­gyorsítására irányította, ennek során konkrét eredményeket sikerült elérni, így például az édesipar területén ki­dolgoztak és megvizsgáltak egy mé­rő-adagoló berendezést a répa cukor­­tartalmának meghatározására, egy kombinált műszert és egy ioncserélő állomást légtisztításhoz, továbbá egy műszert a technológiai paraméterek folyamatos automatikus ellenőrzésére és egy polarizációs cukoranallzátort. A konzerviparban kidolgoztak és megvizsgáltak egy folyamatos műkö­désű prést az alma préselésére és egy berendezést a lé fermentációs derítésére, ami lehetővé teszi a ter­melés többszörösére növelését, a mi­nőség javítását és a munkaráfordítás csökkentését.- Kísérleti mintavevőket alakítottak ki. amelyek a nyersanyag­ból és a félkésztermékből történő mintavételre szolgálnak és segítik a szállítókkal történő elszámolást. Szál­lítóeszközöket vizsgáltak a paradi­csom féltermék csíramentes szállítá­sára. A komplex nyersanyag-feldo'go­­zás érdekében a húsiparban 26-féle berendezés mintapéldányát készítet­ték el, többek között gépesített be­rendezéseket a marhahús-feldolgozás­hoz, nagy tel josítményú gépsorokat főtt és féligfüstólt felvágottfélék gyártásához. A növényolajipar területén analiti­kus méréseket végző műszerkomplexu­mokat alakítottak ki a napraforgómag minőségének meghatározására, auto­matikus berendezéseket mintavételre a magvakat szállító gépkocsikból és vasúti szállítóeszközökből, amelyek a mintát az automatizált rendszerbe to­vábbítják gyorselemzésre . A tejiparban a tudományos-műszaki együttműködés számos ú) technika kidolgozásai és vizsgálatát tette Iphe­­tővé, többek között egy sajtkészttő tartályét, egy sajtsűrítroényt formázó berendezését, egy komplex vonalét. Vizsgálták továbbá egy', a száraz tej­termékek kiszerelését végző, automa­ta berendezés kísérleti darabjait, le­mezes hűtőket, technológiai berende­zések válogatás né'küli mosására és fertőtlenítésére szolgáló automatizált állomást. A rövid száraztészta-készítményeket gyárló 1000 kg/őra teljesítményű technológiai vonal kidolgozásának és gyártáskooperációjának meggyorsítá­sa érdekében az érdekelt országok megkeresték a lehetőségeket a terve­zési és kísérleti munkák határidejé­nek két évvel való lerövidítésére. Az édesvízi halászat területén kidolgoz­tak egy technológiát az áruhal neve­lésére halastavakban 3.5—7 tonna ha teliesítménnvel. Nagy fontosságot tulajdonítanak az élenjáró termelés: tapasztalatok cse­réje szervezésének. Az országok kö­rülbelül ezer élelmiszer mintáit cse­rélték kt. kölcsönök megá’lapodások alapján több mint másfél ezer egé­szen különböző rendeltetésű új ter­mék receptúráját adták át egymás­nak: gyermekélelmezési és diabetikus élelmiszereket, gyorsfagyasztott kész­termékeket. turista-készítményeket stb. A KGST-tagországok tudományos­­-műszaki együttműködésének szerve­zése során a feldolgozó ágazatok te­rületén az Állandó Bizottság meghoz­ta a szükséges intézkedéseket az egvüttmíiködés formáinak éš módsze­reinek tökéletesítésére és szerződés­sel biztosította a KGST-tagországok és Jugoszlávia több mint 120 tudo­mányos kutató és tervező intézete közötti együttműködést és knoperá ciót. Ebben az Időszakban aktivizál dott a KGST-tagországok gépgyártási szervezeteinek részvétele számos, a feldolgozó ágazatok anyagi műszaki bázisának fejlesztésével összefüggő, komplex probléma megoldásában. Az elmúl! ötéves tervidőszakban s KGST-tagországok a gazdasági együtt működés terén is értek el eredmé­nyeket. A bizottság ajánlására meg­kötött megállapodásoknak megfele­lően a KGST-tagországok biztosították számos élelmiszer kölcsönös szállítá­sát. Így,’ például, nőtt a feldolgozott citruszfélék. a fehérje műbél, édesví­zi hal-génalap stb. szállítása. A feldolgozó ágazatok tudományos­műszaki fejlődését a KGST-tagor­­szágokban elősegítő együttműködés egyik fontos iránya az új, hatéko­nyabb csomagalóanvagok közös ki­dolgozása és bevezetése. Ez lehetővé teszi az élelmiszerek minőségének jobb megőrzését, jelentős mennyiségű eszköz-megtakarítást biztosít. Így pél­dául egyedül az alacsony óntartalmú és ónmentes csomagolóanyagok beve­zetése több, mint 98 millió rubel megtakarítását tesz lehetővé a KGST­­-tagországok számára. A KGST felső szerveinek megbízá­sai alapján a bizottság állandóan foglalkozik Vietnam, a Kubai Köztár­saság és Mongólia feldolgozó ágaza­tai fejlesztésével összefüggő kérdé­sekkel javaslatokat készítettek a KGST-tagországok együttműködésére a fe'dolgozó ágazatok gyártási kapa­citásának további fejlesztésére és ha­tékony kihasználására, előirányozták a feldolgozóüzemek termelési álló­­alapjainak felújítását a megfelelő be­rendezéstípusok. anyagok szállításá­val. segítségnyújtással a szakembe­rek és szakmunkások képzéséhez. Az elmúlt ötéves tervidőszakhoz hasonlóan a bizottság fő figyelmét jelenleg is a komplex együttműkö­dési intézkedések, a KGST-tagorszá­gok lakossága élelmiszer-ellátásának javítása érdekében, valamint a mező­­gazdasági és éle^iiszer-íparí egyez­mény megvalósítására fogja fordíta­ni, Iránytűként ellogadva a KGST-tag­országok felső szintű gazdasági érte­kezletének határozatát. A bizottság leefőbb feladatának tekinti az orszá­goknak nyújtott segítséget a feldol­gozó ágazatok anyagi műszaki bázi­sának fejlesztéséhez, ezért erőfeszí­­féseit elsősorban a tudományos mű­szaki haladás meggyorsítása terüle­tén folyó együttműködés szervezésére fogja Irányítani. (A Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle alapján) Ax új információk gyors ütemű hasxnnsitása és tárolása során nagy segítséget jelent a korszerű sxámítástdchnika (Fotó: archívum) A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség kelet-szlovákiai kirendeltségének igazgatóságán jáo Kováiéi igazgatótól a kereskedelmi ellenőrzések terén bevezetett újdonsá­gokról, valamint a felügyelőség dolgozóinak tevékenységéről érdeklődtem a közelmúltban • Hazánkban számos ellenőrzési szervezet működik. Közis­mert. hogy van népi, szövetkezeti, társadalmi, vállalati, illetve üzemi ellenőrzés. Milyen szerepet töltenek be a Szlovákiai Ke­reskedelmi Felügyelőség dolgozói, s mely területekre összpon­tosítok figyelmüket? — A ml munkánk eléggé sajátos, hiszen szlovákiai ellenőr­ző szerv révén a kereskedelem egész területére kiterjed mű­ködésünk Ml, a Kelet -szlovákiai kerületben látjuk el az ellen­őrzéssel fáró tdőszerű feladatokat, legfontosabb feladataink közé tartozik az előforduló hiányosságok feltárása, pontosab­ban fogalmazva a vásáriók. fogyasztók védelme jelenleg a mi­nőségi követelmények következei betartásának ellenőrzésére fektetünk nagv sűlvt A közvéleményben eltec jedtekkel ellen­tétben nemcsak az árdrágítást, súívcsonkítást vizsgáljuk, ha­nem a kiszolgálás kulturáltságát az áru tárolásának feltéte­leit. s magában a gyártási folyamatot is figyelemmel kísérjük. Az úi intézkedéseknek köszönhetően már a termeléssel kap­csolatos problémák elhárításából is kivesszük részünkéi. A közétkeztetés színvonalának emelése érdekében is felhívjuk az illetékesek figyelmét az előforduló hibákra és hiányosságokra. Az elmúlt évben például tizennyolc kereskedelmi egységnél végeztünk széles körű ellenőrzést A központilag meghatáro­zott feladatok mellett természetesen mi magunk is számos te­rületen végzünk ellenőrző tpvékenvséget. A Mi a belvzet az élelmiszer ipari termékekkel kapcsola­tosan a Kelet szlovákiai kerületben? — Mivel Irtvedelmünk jelentős részét költjük élelmiszerek vásárlására, nagyon lényeges, és egészségügyi szempontból is meghatározó, hogy pénzünkért milyen minőségű terméket vá­sárolunk A minőségi követelmények több tényező összességé­ből tevődnek össze A tápérték, az összetétel, a súly az érzék­szervi fulaldonságok. az eltarthatóság, Illetve fogvaszthatőság mind mind lényeges szempont a minőség megítélésekor Dolgo zótnk a múltban is mindig nagy figyelmet fordítottak az élei miszer ipari termékekkel kapcsolatos ellenőrzésekre, s az elkö­vetkező időszakban szintén az elsődleges feladatok közé sorol­juk a vA'<',1k I<ivias7tók védelmét 9 Kitől vagy mitől kall a vásárlókat, illetve fogyasztókat megvédeni? Az ellenőrzés megszigorítása — Ha azt mondanám, hogy az ágazattal kapcsolatban levő vállalatoktól és gazdaságoktól, ez azt jelentené: ellenfélnek számítanak. Szó sincs erről, mert a mi feladatunk az ellenőr­zések során az emberi hibák, mulasztások időbeni feltárása, mielőtt azok komolyabb problémát idéznének elő. „Fizetett A Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség dolgozóinak figyelme a csomagolt húsipari termékek készítésére is kiterjed ellenségnek“ csak ott tekintenek bennünket, ahol van ok a félelemre. Természetesen az ellenőrzések során hiányosságokra derül fény, amelyek előbb-utóbb problémákhoz vezetnének. Ezért főleg a megelőzésre, vagyis az árusítást megelőző fázisra helyezzük sok esetben a hangsúlyt. A Ennek ellenére mégis előfordul, hogy nem megfelelő ter­mék kerül a belkereskedelmi üzlethálózatba . .. — Ez Igaz, ám azt ts tudatosítani szükséges, hogy ml nem tudjuk teljes mértékben megakadályozni a hibák elkövetését. Mi sok esetben csak jelezni tudjuk a hibákat, a többi már nem a mi fő feladataink közé tartozik. Nézzük például a so­kakat érintő kenyér-esetet Hiába sütnek a sütőipar dolgozót megfelelő minőségi kenyeret, ha a jelenlegi szállítási módsze­rek nem felelnek meg a korszerű áruszállítási követelmények­nek. Mire a kenyér az üzletek polcaira kerül, gyakran össze­nyomódik. formátlanná válik Ugyancsak a szállítás okoz nagy gondokat a mélyhűtött áru esetében. Elég, ha a hütőlánc egyetlen láncszeme nem működik megfelelően, s máris jelentős a minőségromlás. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy sze­met hunyunk az Ilyen jellegű hiányosságok észlelése esetén. A Milyen szankciókat alkalmaznak a hibázókkal szemben? — A szankcionálás formája és módszere mindig az esettől függ. Olyan esetek is előfordulnak, amikor a mulasztások mi­att egész üzemrészlegeket vagyunk kénytelenek leállítani. Ilyenkor a termelés csak a hiba elhárítását követően Indulhat be. Az élelmiszer-ipari termékek komplex analízisét végezve is több esetben különböző Intézkedések foganatosítására van szükség. A termékhigténa sok helyen okoz jelentős problémá­kat. Vidéken például sokszor fejtörést okoz kánikula esetén a sör tárolása. Az utóbbi tdőbep főleg a higiéniát előírások következetes betartására ügyelünk Ott. ahol nem veszik ko­molyan a figyelmezetetést, gyakran alkalmazzuk a pénzbírság kiszabását. A Milyen az együttműködés a vásárlókkal, fogyasztókkal? — Mindenekelőtt a társadalmi tulajdonnal való visszaélésre és az irányítás hiányosságaira hívják fel a figyelmünket. A la­kossági bejelentéseket harminc napon belül kivizsgáljuk, s a névtelen figyelmeztetéseknek is utána járunk. Az összmunka javításával remélhetőleg az elkövetkező időszakban is sikerül megakadályoznunk a negatív jelenségek elterjedését, s így hoz­zátárulnunk a belkereskedelmi áruellátás színvonalának eme-Illés Bertalan t

Next

/
Thumbnails
Contents