Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-21 / 7. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 2L Hazánk vendége volt Szergej Szokciov marsall Miián Václavik hadseregtá­bornok, nemzetvédelmi minisz­ter meghívására február 9 én hivatalos baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Szergej Szo­­kolov marsall, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere. Ünnepélyes fogadása után & szovjet honvédelmi miniszter és kísérete megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd virágcsokrot helyezett el Kle­ment Gottwaidnak, a CSKP és a nemzetközi kommunista moz­galom kiváló személyiségének síremlékén és a Szovjet Had­sereg Termében. Milán Václavik hadseregtá­bornok és Szergej Szokolov marsain Prágában megbeszélé­seket folytatott a két testvéri hadsereg együttműködésének további elmélyítéséről és töké­letesítéséről. Megelégedéssel szóltak a csehszlovák—szovjet katonai együttműködés eddigi sikeres fejlődéséről. Kifejezték eltöké’iségüket, hogy sokolda­lúan avább bővítik és erősít'k a csehszlovák és a szovjet fegyveres erőknek, valamint a Varsói Szerződés tagállamai más hadseregeinek fegyverba­rátságát. GuSláv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök a prágai várban fogadta a szov­jet honvédelmi minisztert és kíséretét. A szívélyes és elvtár­si légkörű találkozón Gustáv Husák és Szergej Szokolov tá­jékoztatta egymást azokról a feladatokról, amelyeket a két ország a CSKP XVII., és az SZKP XXVII. kongresszusán el­fogadott határozatok megvaló­sításával kapcsolatban old meg. Egyúttal áttekintették a nem­zetközi katonapolitikai helyze­tet, valamint a Csehszlovák Néphadsereg és a Szovjet Had­sereg együttműködésének kér­déseit. A Prágában folytatott , meg­beszélések után a szovjet ven­dégek a Dél-morvaországi ke­rületbe — ezen belül a /vyško­­vi katonai főiskolára — láto­gattak. Február 11-én pedig Bratislavában fogadta Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, az SZLKP KB első titkára, Szergej Szokolov mar­sait és kíséretét. Jozef Lenárt üdvözölte a be­cses vendégeket az SZLKP KB, ■a SZNT, az SZSZK kormánya és Nemzeti Frontja KB nevében. Tájékoztatta őket azokról a fel­adatokról, amelyek a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozataiból hárulnak a szlovákiai kommu­nistákra és minden dolgozóra. Rámutatott: a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsí­tását célzó stratégia 8. ötéves tervidőszakra kitűzött fő Irá­nyaira és az intenzifikálási fo­lyamat céljaira Szlovákia életé­nek minden területén. Kiemel­te, hogy Csehszlovákiában nagy visszhangot váltott ki és ro­­konszenvre talált a Szovjet­unióban folyó forradalmi átala­kulás, amely Csehszlovákia fej­lődésére is ösztönző befolyást gyakorol. Nagyra értékelte a szovjet tapasztalatokat és fel­­használásukat a Szovjetunió védelmi képességének megszi­lárdítására, s hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Néphadse­reg a Varsói Szerződés szilárd láncszemét képezi. Szergej Szokolov marsall hangsúlyozta, hogy az átalakí­tás folyamata az ország életé­nek minden szféráját érinti, ezen belül a fegyveres erők fejlesztését és felkészítését, az ország védelmi képességének biztosítását is. Jozef Lenárt és Szergej Szo­kolov méltatta a szocialista or­szágok által gazdasági és tudo­mányos potenciáljuk hatékony felhasználása, valamint a szo­cialista közösség védelmének erősítése terén kifejtett haté­kony és sokoldalú együttműkö­dés jelentőségét. A Szovjet honvédelmi minisz­ter tiszteletére az SZLKP KB és az SZSZK kormánya díszebédet adott. Utána Szergej Szokolov és kísérete megismerkedett a bratislavai várral, megtekintet­te reprezentációs helyiségeit és a szlovák nép forradalmi ha­gyományait bemutató tárlatot. Bratislavából a Kelet-szlová­kiai kerületbe látogattak a szovjet vendégek, ahol talál­koztak a kerület politikai, köz­életi és gazdasági vezetőivel, majd megismerkedtek a Liptov­ský Hrádok-i Tesla n. v. mun­kájával és feladataival. A vál­lalat sok éve együttműködik szovjet partnerekkel, s hagyo­mányos kapcsolatainak fejlesz­tésére. törekszik. Ezek után a Magas-Tátra ne­vezetességeiben és szépségében gyönyörködtek a kedves ven­dégek. Igényes feladatok [Folytatás a 1. oldalról) Szinte minden növénykultúrá­­bfti elegendő vetömagmennyiség áll rendelkezésre. A dughagy­­ma és a csonthéjas gyümölcs­­facsemeték esetében külföldi behozatallal számolunk. Sajnálatos, hogy a mezőgaz­dasági üzemek nem akarják átvenni a felkínált műtrágya­mennyiséget. A termelés növe­lése igényes feladat, ami a bel­terjesül) befektetések nélkül nehezen elképzelhető. Mi úgy gondoljuk, hogy a mezőgazda­sági üzemek nem jó helyen ta­karékoskodnak! Gépekből és berendezésekből szintén elegendő áll rendelke­zésre. A tavaszi munkák előtt minden mezőgazdasági üzem­ben elvégzik a gépek előkészí­tésének ellenőrzését, különös tekintettel az aggregátorok ősz­­szeállitására. így ugyanis jobb a traktorok vonóerejének ki­használása. javul az elvégzett munka minősége és csökken az üzemanyag-fogyasztás. A könnyű fűtőolajak felhasz­nálásának kerete a műit évi valósághoz viszonyfiva 13,8 szá­zalékkal csökken, ami kizárja a szárítmányok ilyetén való készítését. A fö’dgázkeret u­­gyanakkor 7 százalékai növek­szik, amit elsősorban a szárít­mányok készítésére kell fel­használni. Szlovákiában az Öntözőberen­dezések kapacitása 28B ezer hektár területre terjed ki, ami a szántóterület egyötöd része. Jelenleg az üzemképes öntöző­­berendezésekkel 275 ezer hek­tár terület öntözhető. Tekintet­tel arra, hogy az öntözőberen­dezések beruházási költsége egy hektár területre számítva eléri a 35 ezer koronát, az ön­tözésnek az egyik alapvető bel­­terjesító tényezővé kell válnia a hektárhozamok állandósítá­sában és továbhi növelésében. A termeléssel kapcsolatos anyagi befektetések korlátozá­sa rendkívüli igényeket tá­maszt a munkák minőségével és a technológiai fegyelem szigorú betartásával szemben. Ezt a termelési rendszerek érvényesítése is elősegíti, me­lyek az idén 354 ezer hektárra terjednek ki, ami a múlt évi­hez viszonyítva 71 ezer hektár­ral több. A terme'és szervezőitől és irányítóitól elvárjak, hogy а talaj-előkészftés és a vetés so­rán éljenek az új technológiák adta lehetőségek széles körű kihasználásával. A legnagyobb teljesítményű gépeket éjjel-nap­pal kell üzemeltetni, úgy mint példán! a Vágsellyei (Šafal Ku­koricatermelési Rendszer kere­tében. Az igényes feladatok teljesítéséhez kell méretezni a dolgozók kezdeményezését és anyagi érdekeltségét. Minde­nütt arra kell törekedni, hogy a tavaszi munkákat időben és jó minőségben végezzék el az egész területen, mert ez az egyik előfeltétele az idei nö­vénytermesztési feladatok sike­res teljesítésének. Téli Universiade hazánkban A mai napon — február 21-én — kezdődik, és nyolc napon keresztül tart majd a világ leg­jobb főiskolás sportolóinak téli találkozója, melynek színhelye ezúttal hazánk, pontosabban a Magas- és Alacsony-Tátra lesz. Olyan sporteseményről van szó, amely világviszonylatban is a legrangosabbak közé tar­tozik. ezért feltétlenül szüksé­ges, hogy legalább nagy vona­lakban ismertessük programját, helyszíneit, várható lefolyását. Előzetesként annyit, hogy az Universiadét — a télit és a nyárit egyaránt — a Főiskolai Sportok Nemzetközi Szövetsége (FISU) kétévenként rendezi meg. Olykor az olimpiai játé­kokét megköze'ítő rangját el­sősorban az a körülmény adja meg, hogy a főiskolások és egyetemisták között világszer­te sok élsportolót találunk. A kétévenkénti megrendezést pe­dig az indokolja, hogy így minden főiskolásnak — már természetesen a számbajöfie­­tökre gondolva — legalább egyszer, de általában kétszer Is alkalma nyílhat a részvétel­re. Az a körülmény, hogy az idén Csehszlovákia kapta meg a rendezés jogát, megtisztelést jelent hazánk számára, s egy­ben azt is, hogy a világ sport­közvéleménye nagyra értékeli a testnevelés és a sportmozga­lom fejlesztése terén kifejtett következetes munkánkat. А XIII. Téli Universiade szín­helye, mint már említettük, a Magas- és az Alacsony-Tátra lesz. Pontosabban: a klasszikus síszámok résztvevői a Csorba­­-tő környéki síparadicsomban mérik majd össze a tudásukat, ahol, mint tudjuk, ezekben a számokban már világbajnoksá­got Is rendeztünk. Az alpesi futamokra Jasnán kerül majd sor, amely szüitén nem Isme­retlen név a világ síberkeiben, hiszen rendeztek Itt már Világ Kupa futamot Is. A jégkorong­­mérkőzések színhelye Poprad, Liptovský Mikuláš és Spišská Nová Ves lesz; az elsőként em­lített város korszerű téli stá­­dionjában zajlik majd a mű­korcsolyázók versenye Is. A 30 országból benevezett több mint ezer versenyző ott­hona nyolc napon keresztül a csorba-tói szállodakomplexum lesz, amely erre az időre mint­egy „olimpiai falúvá” alakul át. Mivel Itt a fiatalok a ver­senyek után kötetlenül barát­kozhatnak, szórakozhatnak majd, a nagyszabású világtalál­kozó — a rendezők elvárásai­nak megfelelően — jóval több lesz, mint csupán versenysoro­zat, a különböző országokból érkezett résztvevők eszmecse­réire, egymáshoz való közele­désére Is módot nyújt. S ez rendkívül fontos szempont, a­­melyet — ismételten csak hang­súlyozhatjuk — a rendező szer­vek legalább olyan fontos cél­ként tűztek ki, mint a tulaj­donképpeni versenyek sima, zökkenőmentes, közmegelége­désre történő lebonyolítását. A részvételnél maradva ok­vetlenül ide kívánkozik még az a tény. hogy az eddigi tizen­két Téli Universiade során so­ha még olyan népes mezőny nem gyűlt össze, mint az idén hazánkban. Több ország — pél­dául Afganisztán vagy az NDK — először küldte el főiskolás sportolóit, amit, mint rendező ország, szintén elismerésként könyvelhetünk el. Nagy nevek­kel is találkozhatunk a részt­vevők sorában: itt lesz például az osztrákok síugró-kitűnősége, a világbajnok Toni Innauer Is. Jelezte továbbá részvételét — megfigyelőként — Juan Anto­nio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke. En­nek azért is nagy jelentőséget tulajdoníthatunk, mivel hazánk megpályázza az 1931. évi alpesi si-világbajnokság megrendezé­sének jogát. Még mindig a résztvevőknél maradva: a ka­nadai profi jégkorong-liga az Universiade idejére szünetel majd, mivel a „jávorfalevesek” azt a csapatot küldték a játé­kokra, amely lényegében azo­nos a formálódó olimpiai válo­gatottjukkal. így — mint „jég­korong-nagyhatalomnak” min­den okunk meglesz arra, hogy a sikeres szereplés érdekében alaposan felkössük azt a bizo­nyos „hokinadrágot”... Utaltunk már arra, hogy az Universiade egyik színhelyén, a Csorba-tón hazánk már világ­bajnoki versenyeken Is vendé­gül látta a világ legjobb sízőlt. Hozzá kell azonban tennünk, hogy mindez tizenhét évvel ez­előtt, 1970-ben volt; jogos te­hát a kérdés, hogy legnagyobb hazai téllsport-központunk több mint mástél évtized múltán ele­get tud-e majd tenni egy újabb, kétségkívül szintén világszín­vonalbeli követelményeket Igénylő sportrendezvény lebo­nyolításának? Erre a kérdésre az egyik legilletékesebb vála­szol, mégpedig dr. Balogh Gé­za, a XIII. Téli Universiade szervező bizottságának alelnö­­ke: — A tátrai síterepek főleg a* elmúlt év során nagyszabású korszerűsítésen mentek keresz­tül. Ennek során figyelembe vettünk több tényezőt, elsősor­ban a sífutás új normarendsze­rét és szabályait; a pályákat ennek megfelelően átalakítot­tuk, különös tekintettel a rajt­helyre és a befutás helyére. Régi hiányosságot pótoltunk azzal, hogy az említett helye­ken felszereltük a legkorsze­rűbb fénykijelzésű eredmény­­jelző táblákat. A csorba-tői sí­ugrósáncokat — bár a helyi viszonyok tekintetében minden igényt kielégítettek -r szintén átépítettük, a sportág mai kö­vetelményeinek megfelelően. Rekordidő alatt építettük meg azt a nyolc és fél méter obe­­liszket, amelyen a versenyek során az Universiade tüze lo­bog majd. Ezeken kívül egész sor más létesítmény és szerve­zési újítás szolgálja majd a résztvevők kényelmét. Bővül­nek például a Hegyi Mentő­­szolgálat irodái, több új eláru­­sítóbeliyel gazdagodik az em­léktárgyakat árusító üzletek hálózata, számos éjjel-nappal nyitva tartó gyorsbüfét helye­zünk üzembe a verenyek ide­jére. Elkészült az új tribün a díszvendégek részére, na és nem utolsósorban az ismert csorba-tói FIS-szállodák sora is új köntösbe öltözve várja majd vendégeinket. Ami az Univer­siade másik fó színhelyét. Jas­­nát illeti, rövid idő alatt új, nagykapacitású parkolóhely é­­pült Paučina Lehotán, amely a későbbiek során nagyban hozzá­járni majd a Demänovái völgy hasonló létesítményeinek te­hermentesítéséhez. Úgyhogy most, a versenyek küszöbén bízvást elmondhatjuk: a ren­dezvény sikere és színvonala most már a résztvevőkön, Illet­ve a hóviszonyok alakulásán múlik... Az előbbivel kapcso­latban megemlíteném, hogy a bejelentkezett résztvevők szá­ma minden eddigi hasonló re­kordot megdöntött. Hazánk pél­dául nem kevesebb mint 120 versenyzővel képviselteti ma­gát; nem lesz versenyszám, a­­melyben színeink képviselői ne indulnának. A második helyen a Szovjetunió áll, amely 98 versenyzőt küldött az Univer­­siadera; az Egyesült Államok­ból nyolcvankilencen, Kínából hetvennyolcán. Japánból hat­­vanküencen, a Koreai NDK-ból hatvanhárman neveztek, hogy csak a legnépesebb küldöttsé­geket említsem. Minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy hazánk — 1964 és 1978 után — ismét méltó mó­don lássa vendégül a tél» spor­tok legjobb főiskolás művelőit. Az említett két esztendőben Spindlerüv Mlýn-ban adtak egy­­másnak találkbzót; az idén leg­szebb magashegyünk, a Tátra került sorra. Mától kezdve te­hát együtt szurkolhatunk főis­kolás fiataljaink sikeres sze­repléséért! VASS GYULA beástunk а gondok gyökeréig A Rozsnyói (Rožňava 1 járás mezőgazdasági üzemeiben az üzemi pártszervezetek évzáró taggvűlésein elvliűen és a meg­felelő következtetéseket levon­va mérik fel, bogvan valósul­nak meg а XVII. pártkongresz­­szus. valamint a járási párt­konferencia határozatai azokat a változásokat illetően, ame­lyekre a munkastílusban, a gondplkodásmódban. a problé­mák megoldásában é« az idei feladatok teljesítésében van szükség. Az évzáró taggyűlé­sek színvonalas előkészítésében lebonyolításában nagy feladat hárul a felsőbb pártszervekre. Ezért kerestem fel kérdéseim­mel Dr. Lőr’ncz Gyula elvtár­sat, a járási pártbizottság me­zőgazdasági titkárát. Ц Mivel Járulnak hozzá, a tanácskozások a CSKP KB de­cemberi 4. ülésén e’foeadntt határozatoknak megfelelően olvan igényes és a valós hely­zetet őszintén, következetesen feltáró munkalégkörben folyja­nak le, ahol érvényt nyer a hiányosságok, a felelőtlen mun­ka nyílt bírálata? — Szem előtt tartva a gyor­sított ütemű gazdasági és szo­ciális fejlesztés stratégiájának döntő fe’adatait, minden poli­tikai eszközt arra összpontosí­tunk, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetőivel, dolgozóival felelős módon vitassuk meg a legégetőbb kérdéseket. Ezt a gyakorlatban úgv valósítottuk m„-g, hogy a járási pártbizott­ság, a járási mezőgazdasági igazgatóság és az SZFSZ járási bizottságának dolgozóiból szak­bizottságokat hoztunk létre, a­­melvekkel heteken át jártuk a szövetkezeteket, állami gazda­ságokat. Termelési értekezle­tek tucatiain vettünk részt. Kri­tikus igényességgel elemeztük a múlt év termelési eredmé­nyeit. Eljutottunk minden gaz­daságba, felkerestünk vala­mennyi telenhelyet és Istállót. Megismerkedtünk a helyt ter­melési viszonyokkal, az élet- és munkakörnyezettel. Felmértük a problémák súlyát, leá9tunk a gondok gyökeréig. Számot ve­tettünk a lehetőségekkel, és feltártuk az e'hallgatott tarta­lékokat. Összegyűjtöttük a dol­gozók javaslatait, s panasztevé­seiken keresztül átfogó képet nyertünk az irányítás és a munkaszervezés fogyatékossá­gairól. • A tényfeltáró tapasztala­tok összegezése alapján me­lyek a tervteljesítés gyenge pontjai, s ezek fipvelembevéte­­lével miben határozták meg az 1987-es év kulcsfeladatait? — A tartósított tömegtakar­mányok gyenge minősége rend­kívül kedvezőtlenül befolyásol­ja a tej- és hústermelés haté­konyságát. A tavaly begyűjtött takarmányok 65.5 százalékát harmadik-negyedik osztályba sorolták, s mindössze 2,8 szá­zaléka részesült kiváló minősí­tésben. A múlt esztendőben 738 ezer liter tej eladásával marad­tak adósok a termelők. Eddig még csak tíz mezőgazdasági üzemben érték el az évi 3000 literes fejési átlagot. A hízó­marnák súlygyarapodásában sem; sikerült meghaladni az 50 dekás napi átlagértéket. Há­rom' szövetkezet — a hosszú­­szói (Dlhá Ves), a pelsőci (Ple­­šivec) és a lubeníki — tartozik a lemaradozó gazdaságok sorá­ba. A járási összegezés alapján 1986-ban mindössze 6 millió 568 ezer korona nyereséget könyvelhetünk el a mezőgaz­daságban, több mint 2 millió­val kevesebbet a tervezettnél. A 8. ötéves tervidőszak má­sodik évében az ismertetett termeléskiesések pótlásán kí­vül szinte minden területen előbbre kell (kellene) lépnünk, hogy növelni tudjuk a terme­lés hatékonyságát, hogy meg­gyorsítsuk a tudományos-mű­szaki fejlődés eredményeinek gyakorlati érvényesítését, s egy­ben csökkentsük a késztermé­kek anyag- és energiaigényes­ségét. Bővíteni kell a géppar­kot rotációs kaszálógépekkel, felszedőkocsikkal és vetőgépek­kel. A takarmányalap minősé­gének javítása érdekében új, fedett tárolőhelyek építését sütgetjük. Minden eszközzel tö­rekedni kell a betakarítás so­rán tapasztalt magas százalék­arányú termésveszteség csök­kentésére. Silókukoricából pe­dig annyit kell termelni és tar­tósítani, hogy abból bőven le­gyen a hízómarhák vályújában az évnek mind a tizenkét hó­napjában. Fel kell számolni a tejtermelés szezonjellegét, és az elhullások magas részará­nyának okait, és még sorolhat­nánk tovább... * ф Stratégiailag hogyan mér­ték fel a teendőket a gondok felszámolásában, különös figye­lemmel az irányítás javítására, a szavak és a tettek összhang­jának megteremtésére? — A tanácskozások, gyűlések számának csökkentésével nyert időt a termelésben a dolgozók­kal való nyílt és őszinte kap­csolatteremtésre kívánjuk for­dítani. A direktív parancsok osztogatása helyett a meggyő­zésre helyeződik át a hang­súly. Mindenesetre azzal a problémával is szembe kell néznünk, hogy jő néhány, az idősebb korosztályhoz tartozó vezető káderünk egyszerűen képtelen alkalmazkodni a gyor­sított ütemű változásokhoz. E- zek helyébe igyekszünk folya­matosan olyan szakembereket nevelni, akik elszántabban tud­ják majd érvényesíteni a gya­korlatban, a munkaközösségek mozgósításában a párt fő irány­vonalát. Ahhoz, hogy a dolgo­zók, kommunisták személyes felelősségét fokozhassuk, előbb biztosítanunk kell a termelés­hez szükséges feltételeket. Gon­dolok Itt elsősorban az orszá­gunkban alkalmazott legjobb termelési és tenyésztési mód­szerek haladéktalan bevezeté­sére, a számítástechnikai be­rendezések és az agrolaborató­­riumok felszerelését alkotó külföldi műszerek beszerzésé­re, valamint az élenjáró hazat és magyarországi termelőüze­mekkel valő kooperációs kap­csolatok kibővítésére. Mindeh­hez — a sok-sok pénzen . (va­lután) kívül — reális tervezés­re, politikai éleslátásra, értel­mes kockázatvállalásra, és az állandó önképzést vállaló szak­embergárdára van szükség, A' Jövőben szigorúbban megköve­teljük, hogy a termelésben fe­lelős beosztást vállalók (elnö­kök, Igazgatók, ágazatvezetők)' a reájuk ruházott és a vállalt feladatok teljesítéséről havonta számoljanak be az üzemi párt­­szervezetek tagsági gyűlésein. 0 Mennyiben sikerül érvé­nyesíteni az elvégzett munka mennyisége és minősége sze­rint differenciált jutalmazást, hogy ennek alapján megszilár* díthassák a munkafegyelmet? — Az évtized végéig a dolJ gőzök 42 százalékának bevoná­sával (jelenleg nyolcszázalékos ez az arány) 231 munkacso­portban érvényesítjük a bri­gádszerű munkaszervezést és javadalmazást. A ma még sok esetben tapasztalható formaliz­must csak a termelés minden­napos ellenőrzésével és Igaz­ságos értékelésével, valamint a dolgozók szociális és kulturális igényelnek messzemenő kielé­gítésével számolhatjuk fel. Konkrét tettekre van szükség a nehéz fizikai munkák gépe­sítése és a lakáshelyzet javítá­sa terén. Meg nem szűnő rend­szerességgel kell gondoskodni a pihentető szórakozásról (pél­dául üdültetés, tanulmányutak szervezése, hagyományápoló folklórcsoportok és szövetke­zeti klubok megalakítása stb.). A jövőben mindinkább arra fogjuk ösztönözni a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy legye­nek mecénásai az adott közös­ségen belül tevékenvkedő kul­­túrcsoportoknak. Csak Ilyen — fizikai-szellemi megújhődást biztosító — munkahelyi, kö­zösségi légkör megteremtése által válhatnak a dolgozók lel­kiismeretes és önmagukkal szemben, fe'adatnik teljesítésé­ben egyaránt Igényes, cselekvő emberekké. A beszélgetést köszöni: KORCSMÄROS LÄSZLÖ

Next

/
Thumbnails
Contents