Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-21 / 7. szám

1S87. február 21. SZABAD FÖLDMŰVES. 3 A mezőgazdasági - ipari komplexum fejlesztése Moszkvában február 10—Uén ta nácskoztak a KGST tagországok test­vérpártjai központi bizottságainak a mezőgazdasági-ipari komplexum kér déseivel foglalkozó titkárai. A találkozón kicsbrélték tapaszta­lataikat a testvérpártok kongresszusi határozatainak teljesítésére, a KGST tagországok tudományos-műszaki ha­ladása 2000-ig terjedő kompiéi prog­ramjának megvalósítására és a mező­gazdasági termelés terén folytatott együttműködés bővítésére vonatkozó­an. A tanácskozáson részt vett a Bolgár Kommunista Párt. Csehszlovákia Kom monista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Magyar Socialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt. a Német Szocialista Egységpárt, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, a Román Kommunista Párt, Szovjetunió Kom­munista Pártja és a Vietnami Kom­munista Párt küldöttsége. A CSKP •küldöttségét František P i t r a, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a központi bizottság titkára vezette. A testvárpártok képviselői hang­­sályozták, hogy a mezőgazdasági ter­melés jelentős szerepet tölt be a KGST-tagországok legközelebbi és távlati feladatainak megoldása során. Megjegyezték, hogy a mezőgazdasági­­ipari ágazatok további fejlődése, az élelmiszerkérdés sikeres megoldása ás a kölcsönös áruszállítások bővíté­se szorosan összefügg a szocialista közösség országai közötti sokoldalá együttműködés elmélyítésével. Rámutattak, hogy feltétlenül gya­korlati és következetes intézkedések­re van szükség a hosszú távú progra­mok és megállapodások megvalósítá­sa során, az együttműködés gazdasá­gi mechanizmusának tökéletesítése folyamán a mezőgazdasági-ipari ága­zatokban. E célok elérése érdekében feltétlenül szorosabban egybe keli hangolni a tevékenységet, közösen keli megoldani a mezőgazdaság és a feldolgozó ágazatok fejlesztésének alapvetó feladatait a szocialista kö­zösség országai soclálls-gazdasági fej lodésének meggyorsítása és népeik életszínvonalának emelése érdekében. Áttekintették annak lehetőségeit, hogyan használhatók ki hatékonyan a biotechnológia sikerei, és hogyan emelhető a szakosítás és a koope­ráció anyagi és műszaki színvonala a mezőgazdasági-ipari komplexum­ban. Megtárgyalták a jelenlegi együtt­működési formák fejlesztésének és az új formák bevezetésének lehető­ségeit. beleértve közös társulások, vállalatok és tudományon kollektí­vák létrehozását A résztvevők kicserélték a párt­­irányítás, a tervezés hatékonyságá­nak növelése és a mezőgazdasági ipa­ri komplexumok irányítása terén szer­zett tapasztalatokat. Az értekezlet résztvevőit fogadta Mihail Gorbacsav, a SZKP KB főtitkára. Tájékoztatta őket az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtásáról, az átalakítás feladatairól. Ezzel összefüggésben egyebek között hangsúlyozta a SZKP Központi Bizottsága januári plenáris ülésének jelentőségét, amely megerő­sítette és elmélyítette a pártkongresz­­szus stratégiai irányvonalát, gazda­gította a szocializmus elméletét és kitűzte a szovjet társadalom további sokoldalú demokratizálásának prog­ramját A dolgozók széles rétegeinek, valamennyi dolgozókollektívának, az egész szovjet népnek ez aktív be­kapcsolása az átalakításba — ez a legfőbb feltétele annak hogy a meg­kezdődött forradalmi változások meg­valósulnak, és garanciája annak, hogy a műit hibái nem Ismétlődnek meg — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára és a moszk­vai értekezlet résztvevői a megbe­szélésen nagy figyelmet fordítottak a szocialista országok gazdasági, tn­­dományos és műszaki együttműködé­se tokozására. Hangsúlyozták, a köl­csönösen előnyös és gyümölcsöző együttműködés a mezőgazdasági-ipari komplexum területén jelentőa ered­ményeket hozhat. Rámutattak arra, hogy a mezőgaz­dasági ipari komplexum állandó és dinamikus fejlesztése a szocialista országok számára rendkívül fontos politikai feladat. Az USA saját politikájának túsza lett £sszeríí és kölcsönös kompromisszumra van szükség A bécsi közép európai haderocsök kentési tárgyalásokon felszólalt Lu­­dék Hindi, a csehszlovák küldött­ség vezetője. Felszólalásában felidéz­te a tárgyalások eddigi fordulóiban a nyugati, illetve a szocialista orszá­gok részéről tanúsított magatartást és ezzel összefüggésben rámutatott: a socialista országok mindig következe­tesen olyan megállapodásokért száll­nak síkra, amelyek kézzelfogható eredményeket hoznának — megvaló­sulna a katonai konfrontáció szintjé­nek tényleges csökkentése az olyan érzékeny térségben, mint Közép-Eu­­rópa. A socialista országok minden javaslatukban ezt a szempontot tar tották szem előtt. Mivel azonban a nyugati országok újra és újra visz­­szautasitották a kompromisszumos javaslatokat, a szocialista országok an­nak érdekében, hogy a tárgyalásokat kivezessék a zsákutcából, jóval sze­rényebb célokat tűztek ki. Új javas­lataiban figyelembe vették a nyugati résztvevők elfogadható álláspontját Is. A NATO-országok viszont homlok­­egyenest ellenkezőleg viszonyulnák a bécsi fórumhoz. Aránytalan csökken­tést indítványoznak és megalapozat­lanok az ellenőrzésre vonatkozó kö­vetelések. Az 1985 decemberében elő­terjesztett javaslatukban például a csökkentést váltották fel a csökken­tés ellenőrzésével*. Az ellenőrzésnek azonban összhangban kell lennie a fegyverzetkorlátozás méreteiből eredó kötelezettségekkel. A Nyugat a bé­csi tárgyaláso к eredménytelenségé­ért a felelősséget a szocialista orszá­gokra próbálja hárítani, hogy ezzel leplezze a megállapodás elérésére Irányuló törekvések akadályoztatását. A szocialista országok javaslatait helytelenül értelmezi, s azok egyes elemeit önkényesen kiszakítja az in­dítványok egészéből. Vonatkozik ez például a szovjet és az amerikai katonák létszáma kezde­ti csökkentésének nagyságára és módjaira a megállapodás első szaka­szában, vagy a feygverzetcsökkentés, illetve a befagyasztás kérdéseire Is. A csehszlovák küldöttség vezetője megerősítette, hogy. a szocialista or­szágok készek minden vitás kérdést kölcsönösen elfogadható alapon meg­oldani, hajlandók az ésszerű kompro­misszumra is. ha a leszerelés lénye­gét nem tévesztik szem elől. Február1 10-re virradóan lejárt a három amerikai és az egy Indiai származású túszt fogva tartó Iszlám Szent Háború Szervezete Palesztina Felszabadításéért nevű csoport ulti mátuma, de szerencsére fenyegetőzé­seit nem váltotta be. Mint Ismeretes, bejelentették, hogy ha nem bocsájt­­]ák szabadon az Izraeli börtönökben fogva tartott 400 arab politikai fog­lyot, akkor klvégzik túszaikat. A feszültség változatlanul tart, mi­vel fenyegetőzésből sem az Egyesült Államok, sem az iszlám szervezet ré­széről nincs hiány. George Shultz amerikai külügyminiszter legújabb nyilatkozatával nem a tárgyalásos megoldásra törekvőknek tett szolgá­latot. Kijelentette, hogy Washington mindent elkövet Libanon „teljes elszi­geteléséért“. A több hadihajóból álló flotta továbbra Is a libanoni partok­nál tartózkodik és William Crowe tengernagy, az amerikai vezérkar fő­nöke szerint a hajók készek „Reagan elnök brimilyen utasításának teljest tésére“. A közvélemény aggodalommal vár ja a fejleményeket. Mi készül? Túsz­mentő akció? A három tucat, készen­létben álló hadihajó az Arab-félszi­get két oldalán bombázni'akarja Li­banont, mint tavaly Líbiát? Partra szállhat e Ismét, — mtnt csaknem há­rom évtizede — ez amerikai tenge­részgyalogság? Caspar Weinberger hadügyminisz­ter már pontosobb választ adott, ami­kor kijelentette, hogy az Egyesült Államok megerősíti flottakötelékét a Földközi-tenger keleti térségében és parancsot ad harci bevetésére, ha a térségben „válságos helyzet“ alakul ki. A BBC brit rádió- és televízió­­állomásnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az amerikai hadiha­jók száma ,még nem haladja meg az ésszerű mértéket,“ s azért tartózkod­nak a libanoni partoknál, hogy „szük­ség esetén“ — „azonnal közbeléphes­senek“. Weinberger szerint több kö­zel-keleti országban — így Libanon­ban, Szíriában, Iránban, Irakban — olyan helyzet alakult ki, amelyet vál­ságosnak lehet minősíteni. Ha az Washington nézete szerint még in­kább kiéleződik, az USA érdekeinek védelmében tovább növeli hadihajói számát a térségben. Egyelőre — a hadügyminiszter szerint „a flottakö­telék a szokásos manővereket végzi és nem terveznek katonai akciót“. A 3 ezer 500 katona kétéltű jármű­vekkel mindenesetre készenlétben áll a flotta hajóin. A túszok életükért rettegve megegyezésben reményked­nek, az amerikai kormányzat a „tér roristákkal nem tárgyalunk“ csapdá­jában, a terroristák pedig követelé­seik teljesítésére várva fenyegetőz­nek. A háború dúlta, milíciák, kato­nai csoportok által szétszabdalt, az érdekcsoportok hálójába font Liba­non pedig pusztul tovább. Súlyos har­cok két, Bejrút környéki menekült­­táborban a síita Amal fegyveresei és a palesztin harcosok között, pokol­gép robbant NyugatBejrút déli kül­városában. Az egyik túsz kézzel írott levelében megerősítette: őt és három társát az emberra£16k megölik, ha nem engedik szabadon az Izraelben bebörtönzött négyszáz palesztint. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter 24 őrén belől kétszer Is nyilatko­zott a túszok ügyében. Ismételten ki­jelentette, hogy „sem most. sem a jö­vőben nem hajlandó engedni ember­­rablók ultimátumainak.“ Egyes értesülések szerint az ame­rikai fél titokban kapcsolatban áll Izraellel és lázasan keresi a megol­dást, hogy elkerülje a „közvetlen“ túszcserét, de megmentse a fogva tartott amerikaiak életét. Nahfb BerH libanoni politikus közvetítő kísérletét — állítólag — esetleg járható útnak tartják: Berri azt javasolja, hogy btr csásák első lépésként szabadon „tel­tétel nélkül“ az amerikai túszokat, majd ezt követően Izrael engedje el a palesztinokat, formailag egy Liba­nonban fogva tartott izraeli pilótáért cserében. A túszügy kimenetele ma még is­meretlen. A Földközi-tengeren és a Perzsa-öbölben folytatódik a flotta­tüntetés. A nyugtalanság fokozódik mind Libanonban, mind a túszok csa­ládjában — de a világ kövéleményé­­ben is. Közben pedig újabb harcokról érkeznek hírek Bejrút térségéből. Rettegnek az emberek, mert a túsz­szedés valóban döbbenetes méreteket öltött. A libanoni anarchia, a rivális csoportok — s köztük már családi vállalkozások — vetélkedése egyetlen nemzet polgárát sem kíméli. A túsz­mentés kockázatát Illetően ott kísér! még mindig Carter elnök kudarca, akinek helikopterei ott égtek a* irá­ni sivatagban. Megoldást csupán a libanoni. • kö­zel keleti ellentétek rendbetétele je­lentene, egy nemzetközi erőfeszítés, s ahogy múlnak az évek. ez úgy vá­lik mind nehezebbé. Minél Inkább atomizálódnak az érdekek, annál nehezebb feladat közös nevezőre hoz­ni. összebékítent az ellentéteket, tisz­tázni a valós és vélt érdekeket, tár gyalóazstalhoz ültetni a feleket. Szin­te tragikomikus, hogy az Egyesült Államok közel-keleti politikai céljai­nak csaknem mindegyikét elérte az utóbbi években. Szétzilálta a palesztin mozgalmat, szétforgácsolta a llbaiKr ni baloldalt, megosztotta az arab álla­mokat, szorgosan fáradozva elérte az Iraki-iráni háború végtelenbe hoez­­szabbítását. Az egyik félnek fegy­vert, a másiknak információkét adott. S most ennyi „győzelem“ után saját politikájának a túsza lett. —hme— sí em, ne örüljenek nyelvünk 6rel, nem az 6 használatukra, nem a ml épülésünkre! Egészen más jellegű kezdeményezésről van szó. Washingtonban tárgyalnak arról, hogyan lehetne más, úgynevezett „széles körű' értelmezést adni a SALT—1 szerződésnek. Ugyanis mind Reagan elnök, mind bizonyos katonai körök már a közeljövőben szeretnék elkezdeni az űrfegyverek telepítését, illetve azonnali kipróbálását. A SALT +-1 szerződés viszont a rakétaelhá­­rltó rendszerek korlátozását mondja ki, amelyben mind a Szovjetunió mind az USA lemond arról, hogy egész területét átfogó rakétaelhárító rend­szert építsen ki. (150 km sugarú vé­delmi gyűrűt tartanak fenn mindkét főváros, valamint az interkontinentá­lis ballisztikus rakéták egy-egy tndt­­tóbázisa kórül, s itt maximálisan 100—100 ellenrakétát telepíthetnek. A felek sem tengeri, sem légi, sem kozmikus, sem helyzetváitoztató föl­di rakétaelhárító rendszert nem épi-Különleges értelmező szótár készül fenek kt. Ellenrakétákat nem adhat­nak át más államoknak, és nem he­lyezhetnek el saját területükön kí­vül.) A hadászati támodó fegyver­rendszerekről szóló egyezmény kor­látozta új tnditóállások építését, a régiek átalakítását, a támadó raké­ták korszerűsítésének módozatait. Ezt a — határidőhöz nem kötött — szerződést fejlesztette tovább a SALT—2 szerzódés. amelyet az el­múlt év végen az Egyesült Államok felrúgott. A leszerelési megállapodások elé­résének súlyos akadálya az amerikai űrfegyverkezési terv, valamint a foly­tatódó kísérlett atomrobbant ások. Hogy most milyen „értelmezést" kí­vánnak adnt a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló SALT—1-пек, nem kell bozzá nagy képzelő-1 eró. Nyilvánvalóan olyat, amilyennel en­nek a kötelezettséget alól ta ktbűf­­hatnak. Viszont akkor egészen más értelmezést nyernének olyan fogal­mak is, mint a „nemzetközt fog", „ENSZ Alapokmánya", „leszerelési tárgyalások" ... ne folytassuk tovább, hiszen az emberiség biztonságát sza­vatoló egyezmények és szerződések egész rendszere kerül veszélybe, ha valahol, valakik saját szájuk íze sze­rint kezdik magyarázgatnt és értei­­mezgetnl ezeket a hosszú évtizedek szívós erőfeszítéseivel létrehozott el­vi és gyakorlati védelmi rendszere* két'. H. Mészáros Erzsébet KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Amerikai tervek az űrfegyverek telepítéséről. Kukiinylkszd rajza Győzelem! Adta hírül sejtő és rádiö. amikor Aquino elnök asszony — az alkotmányról tartott népszavazással — törvényesen Is hatalmat kopott, s mandátuma egészen 1992 közepéig reá ruházta a kormány- és az államfői jogokat. E győzelem ugyancsak súlyos fe­ladatokkal bélelt, nem sok időtt en­gedett az öröm és a diadal számára, hiszen már születését is véres inci­densek sorozata előzte meg. Esi a harcok az új alkotmány jóváhagyúsa után ismét kiújnltak. Az ország — sorrendben addig negyedik — minden eddiginél demokratiknsabb alkotmá­nya az ellenállók szerint népellenes. A 12 oldalra Irt, 24 ezer szőből álló dokumentum állftúlag a világ leghosszabb szövegű alkotmánya. Poľ gári demokratikus törekvéseivel visszaállítja az elnöki köztársaságot. A semmisnek nyilvánított Marcos-fé­­le alaptörvény nemzetgyűlése meg­szűnt, s eltörölték a miniszterelnöki posztot Is. A most helyükbe lépett rendszerben az elnök gyakorolja mind a kormány mind az államfői hatalmat, a szenátus és a képviselő­ház kezében lesz a törvényhozás, s az állami hatalom e két ágát a leg­felsőbb bírói szerv ellenőrzi majd. Habár az alkotmány amerikai min tára készült, a Fiilöp szigetek arra törekszik, hogy területén ne legyenek atomfegyverek, ne létesítsenek több külföldi katonai bázist, szögezi le a dokumentum. Tudvalévő, hogy most területén amerikai katonai bázis van. A kulcsfontosságú agrárkérdésben az alkotmány útmutatása ugyancsak fe­lemás: az állam ösztönözheti a lati­fundiumok egy részének felosztásét. az erről hozható döntés joga azon­ban a földbirtokosok kezében marad. .Ezért minősítik népellenesnek az al­kotmányt a baloldali felkelők. A hadsereg — amely edig tevé­kenyen részt vett a politikai harcok­ban és csatározásokban — keserű szájízzel fogadta azt a cikkelyt, amely kimondja, hogy távol kell tar­tania magát a politikától. Ettől bi­zony ambíciói egy csapásra nem vál­toznak meg... r „Aki időt nyer...? Az iszlám követői bizonyos terüle­ti önkormányzati lehetőséget kaptak. Es nam elégíti ki teljesen az Igé­nyeiket, még többet akarnak. A ke­resztény többség viszont túlzásnak véli a megadott jogokat. Az alkotmány tételesen tartalmaz­za a helyi kormányzat jogkörével és az állampolgársággá) kapcsolatos kér­déseket, ám ezek ma még Igencsak elvont, ha úgy tetszik, formáiig jo­gok. Tény azonban, hogy a Fülöp -szigetek lakosságának még sohasem garantáltak ekkora állampolgári sza­badságot, mint ez. az ország függet­lenné válása óta negyedik alkotmány, amelynek tervezetét 48 tagú bizott­ság szövegezte. Am jelentőségét kár lenne túlértékelni, hiszen hatalmat garantáló apparátus — eléggé ki­tűnik az előzőekben felsoroltakból — nem áll mögötte. A Marcosféle tekintély uralmi rendszer híveivel szemben most a Washingtontól füg­gő tőkésföldbirtokos csoport erősö­dött meg. Ezek ellen pedig továbbra is elszántan harcol — a kormány bé­kéltetési törekvései ellenére — a bal­oldali ellenzék. Aquino elnökasszonynak és hívei­nek tehát szembe kell nézniük nem­csak a májusi törvényhozási, majd as augusztnsi helyhatósági választások­kal. hanem az országot gyengítő gon­dokkal és ellentmondásokkal Is. Nem csökkent a falusi nyomor, sem a munkanélküliség. Az ország klütöldl adósságai meghaladják a 28 miliárd dollárt. A hadsereg, amely papíron nem jogosult a politizálásra, tovább­ra is meghatározó erő. A kormány­csapatok és az Oj Népi Hadsereg kö­zötti összecsapások nem sok, gondok­ra fordítható nyugalommal kecseg­tetnek. A kormányellenes mogzalom esak akkor hajlandó visszatérni a tárgya­lóasztalhoz. ha a megbeszélések alap­ja nem az új alkotmány lesz. Vajon kinek a malmára hajtja ez a vizát, krédezhetnénk: az ellenzékére, vagy a hadseregére? De — ki nem ellen­zék itt valamilyen módon? Fontos mérföldköve lehet az or­szág történelmének az új alkotmány, ha nem vezet az egyes érdekcsopor­tok még erőteljesebb elkülönüléséhez, ha valamennyire előrelendíti az ége­tő gondok felszámolását, ha ... Tűit sok feltételezés, túl sok bizonytalan kimenetelű lehetőség, túl sok kintről szított ellentét. Marcos hfvei még nem adták fel a reményt, a balolda­li ellenzék sem. Corazon Aquino mégis bizakodö. A jog és в törvény, a békés fejlődés távlatai, amiben bizakodik. Gs az idő, amely hat évre az ő kezébe adta a lehetőségeket, talán neki, — az ő türelemre, tárgyalásokra, az erők összefogására épülő politikájának — dolgozik, -MÉSZÁROS—

Next

/
Thumbnails
Contents