Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-21 / 7. szám

1987. február 21. ★ 7. szám ★ XXXVTII. évfolyam * Ara 1,— Kél Igényes feladatok Irta: JOZEF MUDROCH agrárat 4 ✓ Ä növénytermesztésben dolgozókra az idén még igényesebb feladatok várnak, mint a műit évben, mert — mint ahogy arra я CSKP Központi Bi­zottságának 4. ülésén is rámutattak — már az idén mérsékelni kell a múlt évi gyengébb gabonatermés okozta lemaradást. % Tavaly a növénytermelési feladato­kat csak 94.3 százalékra sikerült tel­jesíteni. Ebben az időjárási viszon­tagságokon kívül az agronúmusokra, a gépesünkre és a mezőgazdasági üzemek további vezető dolgozóira, beleértve az irányítási szférát is. jut bizonyos rész. Elég sokszor megsér­tették a technológiai fegyelmet, na­gyok voltak a veszteségek, főleg a betakarítás idején A hosszan tartó szárazság következtében keletkezett károk nagysága a Szlovákiai állami Biztosító értékelése alapján elérte az 1,2 milliárd koronát. A múlt évben a hüvelyesek terme­lési tervét 1.5. a napraforgóét pedig 8.7 százalékkal túlteljesítettük. A ter­vezett burgonyatermelést ngyan nem sikerült teljesíteni, de az étkezésre szánt burgonya felvásárlási tervét 5. az ültetőanvagét pedig 7 százalékkal túlteljesítettük, természetesen a ta­­karmánvburgonya rovására. Nem tel­jesítettük a tervezett gabonaterme­lést. főleg a Nyugat-szlovákiai kerü­letben. Tömegtakarmányokból a hosszan tartó szárazság eredményeként ugyan kevesebbet takarítottunk be, de ör­vendetes. hogy minőségük lényegesen jobb. mint egy évvel korábban volt. A nyári és az őszi takarmánykeveré­kek vetésterületének kiszélesítésével és a kukoricaszár maximális betaka­rításával sikerült fedezni a tömegta­­kormány-szükségletet. Az idén a növénytermelés kulcsfon­tosságú feladata a 3.9 millió tonnás gabonatermés elérése, ráadásul a Nyugat-szlovákiai kerületben megkö­zelítőleg százezer tonnával kell csök­kenteni a múlt évi lemaradást. Ezen igényes feladat teljesítéséhez az ala­pokat már a múlt év őszén leraktuk. Az őszi vetésű gabonafélék tervezett vetésterületét sikerült megtartani. A hótakaró jóvoltából a növényzetek .jól átvészelték az alacsony hőmér­sékletet. Az agronómusok feladata, hogy amint az időjárás megengedi, azonnal átelleuőrizzenek minden táb­lát, s megtegyék a szükséges agro­technikai eljárásokat annak érdeké­ben. hogy a legnagyobb hozamokat érjük el. 4 X technológiai fegyelem megszigo­rítása mellett szükséges, hogy a me­zőgazdasági üzemekben növeljék a tavaszi vetésű gabonafélék vetésterü­letét, legalább tízezer hektárral, a kukoricát is beleértve, főleg a takar­mánynövények rovására. Arról már több ízben beszámoltunk, hogy a ter­melési rendszerek keretében a sze­mes kukorica átlagos hektárhozama 1—1,5 tonnával nagyobb. Ezért a sze­mes kukorica ilyetén való termeszté­sét az idén tavasszal további 30 ezer hektárral bővítjük. Igényesek a cukorrépa-termesztés­sel kapcsolatos feladatok is. A bíráló igényesség szellemében elvégzett elemzések megmutatták hibáinkat és fogyatékosságainkat. A javulás érde­kében konkrét intézkedéstervezetet dolgoztunk ki. A cél az, hogy elérjük a 39 tonnás hektárhozamot és a 16 százalékos cukortartalmat, csökkent­sük a betakarítási veszteségeket és a termelési költségeket. A vetéshez elegendő vetőmagmennyiség áll ren­delkezésre. a genetikailag egvmagvú és az I. osztályú vetőmaemennyiség részaránya eléri a 90 százalékot, a drazsírozotté pedig a 46 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a 12—14 cm-es tőtávolság esetén az SZSZK cukorré­pa-területének a felén alkalmazható az egyelés nélküli termesztéstechno­lógia. A pontos vetésre használatos vetőgépekkel a terület 80 százalékára juttatható ki a vetőmag. Több ízben érnSk, a MÉM osztályvezetője meglepődtünk aznn. hogy az agronó­­musok és a gépesftők a drága és a pontos vetésre használatos vetőgé­pekkel 6—7 cm-és tőtávolságra vetik a cukorrépát, utána pedig szinte az egész (alul mozgósítják az egyelésre. Ez ma már elavult, rutin szerű gya­korlatot jelent, ami jelentős többlet­költséggel és népgazdasági kárral párosul. A múlt évben Szlovákiában a cu­korrépa területének egynegyedén al­kalmazták az egyelés nélküli ter­mesztéstechnológiát. Az elért ered­mények? Az egy hektár területre számított költségek egyelés nélkül el­érték a 2650 koronát, a hagyományos, egyelésés termesztéstechnológia ese­tén 1200 koronával nagyobbak vol­tak. Az egyelés nélküli technológiá­nál több cukorrépa volt egy egység­nyi területen, s az átlagos termés­hozam 4.4 tonnával volt nagyobb hektáronként. Néhány mezőgazdasági üzemben már öty éve alkalmazzák az egyelés nélküli technológiát az egész termőterületen, és általában a legnagyobb hozamokat érik el. Közé­jük tartozik a Chteln'cai, és a Légi (Lehnicej Efsz, a Gahőikovói AG, va­lamint az Agrokomplex nagymegyeri (Üalovo) vállalata. A burgonyatermelés már hosszá tá­von a növénytermesztés egyik leg­gyengébb pontját jelenti, főleg a mi­nőséget illetően. Az idén már szeret­nénk némi javulást elérni. A kiindu­lási anyag jónak mondható. Ültető­anyagból hatezer tonnás tartalék áll rendelkezésre. A korábbi évekhez vi­szonyítva tovább javnlt az tíltető­­anvag minősége. A korai fajták rész­aránya elérte a 40 százalékot, ami nagyon jónak mondható. Lényegében az egész burgonyaterületre biztosí­tott a növényvédő szerek mennyisége és választéka. A napokban már meg­kezdődni a nagvon korai fajtájú ül­tetőanyag csíráztatása. Ha a termé­szet megengedi, akkor már június közepén vásárolható lesz hazai korai burgonya. Tömören fogalmazva: min­den feltétel adott az 1,1 millió ton­nás termelés és a 055 ezer tonnás felvásárlás eléréséhez. Igényesek a feladatok az olajnö­­vények termelésében is. hiszen a ter­melést a 7. ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 40 százalékkal kell növe'ni. Annak érdekében, hogy ezt a felada­tot teljesíthessük, vetésterületüket négyezer hektárral kell növelni. A termelési rendszer keretében ter­mesztett őszi repce és napraforgó te­rülete további 6700 hektárral bővül. Ha tavasszal szükség lesz az őszi repce kiszántására, akkor azt több napraforgó és mustár vetésével kell pótolni. Javulás várhaté a zöldség- és gyü­mölcsfélék termelésében is. Pozitívan kell értékelni azt a törekvést, amely a járások és kerületek alapvető zöld­ségfélékből való önellátásának eléré­sére irányult. Mindez azzal párosult, hogy csökkent a zöldségfélék feles­leges szállítása és a gázolajfogyasz­tás, ugyanakkor javult a minőségük. Különleges feladatot jelent az ele­gendő mennyiségű és kellő minőségű tömegtakarmányok termelése. Az éve­lő takarmánynövények részarányát a szántőteriilet 15—15 százalékára kell növelni. Ugyanakkor növelni kell a takarmányrépa termőterületét, főleg a silókukorica rovására. A betakarí­tás folyamán több szénát és kevesebb szilázst és szenázst kell készíteni. Az f. és II. osztályba sorolt tömegtakar­mányok mennyiségét 75—80 száza­lékra kell növelni, ami a tej- és mar­hahústermelésben hozzájárul az ab­rak takarmány-fogyasztás csökkentésé­hez is. Hasonló intézkedéstervezetet dol­goztunk ki a hüvelyesek, az ipari nö­vények és más növénykultúrák szá­mára. A tavaszi mezőgazdasági mun­kákkal kapcsolatos anyagi-mfiszaki ellátás jónak mondható. (Folytatás a 2. oldalon) — A bratislavai Klement Gottwald emlAkmf Február napjai óta valóra válhat­tak a dolgozóknak a társadalmi és a nemzeti egyenlőséggel és igazságos­sággal kapcsolatos régi óhajai, meg­nyílt az út a szocializmus és a kom­munizmus építéséhez. Ebben az irány­ban a nagy októberi forradalom tört utat. El kell gondolkodnunk arról, ml Is tette lehetővé a februári győzelmet, de főleg arról, milyen eredménnyel járt ez a győzelem, hogyan teljesít­jük és feltesztjük hagyatékát. Ebben a dicső percben elvtársi üd­vözletünket és megbecsülésünket fe­jezzük ki mindazok lránt, akik ehhez a történelmi győzelemhez hozzájárul­tak. Köszöntjtlk a munkásokat, akik a háború utáni újjáépítés legnagyobb terhét viselték, s a forradalmi egy­ség és a határozottság példáját mu­tatták a burzsoázia reakciós erői el­len vívott küzdelemben. A munkás­­osztály egységének, forradalmi hatá­rozottságának és megfontoltságának köszönhetjük, hogy megkezdhettük a szocializmus építését. Köszöntjük az egykori kis- és kö­zépparasztokat, akik sorsukat egybe­kötötték a munkásosztállyal és közö­sen olyan erőt alkottak, amely ke­resztülhúzta a reakció számításait. Köszöntjük a partizánokat, a szlo­vák nemzeti felkelés harcosait, az antifasiszta mozgalom résztvevőit, a forradalmi szakszervezetek tagjait, a fiatalokat, a nőket, a haladó értel­miségieket, az összes Igazi hazafit, akik a haladás útját követték, s nem sajnáltak áldozatokat hozni a boldog jelenért, a dolgozók jólétéért. Szívből Jövő hálával köszöntjük a Népi Milícia, a biztonsági testületek, a néphadsereg tagjait, akik a dolgo­zók oldalán álltak és a februári di­cső napokban segítettek megvédeni a felszabadulás után elért vívmányo­kat. Megbecsüléssel és hálával tarto­zunk mindazoknak, akik munkájuk­kal hozzájárultak a szocialista or­szágépítés nagy müvéhez és ezzel va­lóra váltották és továbbfejlesztették a februári győzelem hagyatékát. Az, ami 1948 februárjában történt, a munkásosztály és a többi dolgozó által a kizsákmányolás ellen, a poli­tikai és a szociális szabadságért ví­vott sokéves küzdelem eredménye volt. Ekkor érte el tetőfokát népünk­nek az a hősies küzdelme, amelyet a fasizmus ellen, és nemzeti szabadsá­gáért Indított. Folytatása volt azok­nak a forradalmi változásoknak, •­melyek akkor születtek, amikor ha­zánkban és más európai országokban a nemzeti demokratikus erők győzel­met arattak a fasizmus erőin. Népünk okulva a burzsoázia ural­mának keserű tapasztalataiból — hi­szen a burzsoázia a nép egyetlen alapvető problémáját sem volt képes megoldani, és köztársaságunkat a müncheni árulásba, szabadságunk és szuverenitásunk elvesztésébe, hazánk megszállásába és a háborúba sodorta — levonta a tanulságokat és aktív küzdelmet vívott, új úton kezdett járni. Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az az erő, amely hangot adott a kor legfontosabb követelményeinek és nemzeteink szükségleteit program­jába iktatta. Ezzel megnyerte a töme­gek támogatását. Pártunk programja az új társadalmi, nemzeti és külpo­litikai alapokon felépítendő új Cseh­szlovákia programja volt. A program céljainak elérése érdekében a kom­munisták egyesítették a münkásosz­­tályt, a parasztságot, az értelmiséget, a legszélesebb demokratikus és haza­fias erőket. E célokért harcoltak az Illegalitásban, a szlovák nemzeti fel­kelésben és a cseh nép májusi felke­lésében is. Ezeknek az erőknek és en­nek a mozgalomnak az egysége a csehek és a szlovákok nemzeti front­jában nyilvánult meg, amely jól be­vált' a fasizmus elleni harcban és az új Csehszlovákia, politikai szerkezeté­nek bázisa ,lett. Pártunk érdeme volt, hogy hazánk felszabadításának idején azok a cé­lok, amelyek eléréséért a nép küz­dött, bekerültek a Košicel Kormány­­programba, a nemzeti és demokrati­kus forradalom programjába. Akkor az volt a cél, hogy a politikai hata­lom alapjává a nemzeti bizottságok váljanak, — amelyek útján a nép irá­nyítani és igazgatni kezdte saját ügyelt —, hogy a népgazdaság, a leg­nagyobb gyárak, báhyák, bankok és a föld a dolgozók tulajdonába men­jen át, hogy az új köztársaság két valóban egyenjogú nemzet, a csehek és a szlovákok állama legyen. Arra is törekedtünk, hogy a népi demok­ratikus Csehszlovákia jövője a Szov­jetunióval való szövetség révén kül­politikailag Is egyszer s mindenkor­ra megbízhatóan biztosítva legyen: Jól emlékezünk arra, mekkora ne­hézségekkel küszködtünk annak ide­jén Szlovákiában. Emlékezünk azon emberek ezreinek áldozatkészségéra és hazafiságára, akik mindent meg­tettek a háború következményeinek felszámolásáért, hidakat, vasutakat és gyárakat építettek újjá, Igyekeztek megoldani az ellátás nehézségeit, és megszervezni új életünket. A dolgozók gondolkodását és el­szántságát hűen fejezte ki a költő, Fraüo Král: Nem lehetett megállítanni, nem lehetett megakasztani, nem lehetett visszafordítani, amit a vér árja leúsztatott, amit a szenvedés megváltott, amit milliók életükkel megfizettek Amikor a Szlovákiában bekövetke­zett politikai válság megoldásával kapcsolatban a munkásosztály és a néptömegek döntő szerepéről beszé­lünk, szeretnénk kiemelni Szlovákia Kommunista Fártja szerveinek és szervezeteinek, a párt vezetőinek és személy szrint Husák elvtársnak ha­tározott magatartását. Éppen neki, mint a Megbízottak Testületé elnöké* nek jutott a rendkívül felelős fen adat: teljesíteni a nép akaratát, a. mely követte a tisztogatást, minde­nekelőtt a legfőbb szlovákiai kor* mányszervben — a Megbízottak Tes­tületében. Husák elvtárs e feladat teljesítését megtiszteltetésnek és pa­rancsnak tartotta, mert mint mondot­ta: „...a demokratikus államban nem tudok elképzelni semmilyen ma­gas szintű szervet, amely a közügyé* két a lakosság széles rétegeinek aka­rata ellenére intézhette volna”, * Február fő hőse a munkásosztály volt. A dolgozók széles rétegeivel együtt azért vívta ki a győzelmet, mert a leninizmussal felvértezett, eszmeileg és akciőképességben egy­séges, a néppel szorosan összeforrott párt, Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezette — az a párt, amely a ka­pitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános elveit alkotó mó­­döon alkalmazta a konkrét csehszlo­vák viszonyok között. E párt formá­lásában, e forradalmi irányvonal ki­alakításában elévülhetetlen érdemei vannak a lenini típusú forradalom stratégiájának, a hazafinak és inter­nacionalistának, a kiemelkedő állam­férfinak, Klement Gótikáidnak. (Részlet Jozef Cenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP első titkárának, a februári győzelem 30. évfordulója alkalmából mondott beszédéből!

Next

/
Thumbnails
Contents