Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-14 / 6. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1987. február 14. 16 О Ш Ш ий íH ják Tevékeny asszonyok j j A Szlovákiai Nflszövetség Kalinčia­kovo! Alapszervezetének tagfai sok­rétű tevékenységet folytatnak. Ezál-. tál a szervezet a község legagillsabb tömegszervezetei közé tartozik. Ta­valy mintegy 560 érát dolgoztak le társadalmi munkában a falufeflesz­­tési munkálatok során. Ezenkívül hozzájárultak az önkéntes véradás megszervezéséhez, valamint a szer­vezet lavára 500 kilogramm hulladék­­papírt és -textilt gvűttöttek össze. A nvárl munkacsúcs Ideién közel 400 érát dolgoztak le a Lévai fLevicel Egységes Földműves-szövetkezetben a takarmánynövények betakarításá­ban. A tagok a téli hénapokban sem tétlenkednek. Megszervezték a toll­­gvűjtést és -fosztást, s az abbéi ké­szült ágyneműket elküldték az Ipolv­­béH (Bielovcef és a Zlatovcei Gyer­mekotthonok. valamint a Krškanyi Szociális Intézet lakéi részére. Kit kôszôntsúnk névnapján ? Nap Hold FEBRDAR kelta nyugta kelta nyugta 6. p. 6. p. ó. p. ó. p. Február 18 Hétfft JULIANNA, LILLA 8 49 17 08 20 04 07 59 Február 17 Kedd IDA DONAT 8 48 17 10 21 18 08 14 Február 18 Szerda MILOSLAVA BERNADETT Я 48 17 11 22 31 08 29 Február 19 ^ Csütörtök JAROMfR ZSUZSANNA 8 44 17 IS 23 49 08 47 Febuár 20 Péntek VLASTA ALADÄR 8 42 17 14 — 09 09 Február 21 Szombat ALMOS LÍVIA 8 41 17 18 01 10 09 37 8 39 17 18 02 31 10 17 Február 22 Vasárnap ELEONÓRA GERZSON A HOLD FÉNYVALTOZASAI Első negyed: ^ Holdtölte: (*?) Utolsó negyed: tjhold: ф-4 A tollfosztáshoz türelem és ügyesség kell. Kép és szöveg: Belányl János Eredményes év volt Nemrég került sor a Csemadok Orosz kai (Pohronský Ruskov) Alap­szervezete tavalyi munkáiénak kiér­tékelésére. Az ünnepélyes évzáré gyűlés meg­nyitójában MtJDr. Mészáros Sándor, a helvl szervezet alelnöke. szívélye­sen üdvözölhette a nagy számban meglelent tagságot, valamint a szö­vetség lévai (Levice) rárásl bizott­ságának képviselőjét Gáspár Istvánt. A megnyitó beszédet kultúrműsor követte, amely után FótyI Sándor, szervezetünk elnöke tartotta meg be­számolóiét. Bevezetőiében szólt néhány szót a hazai és a nemzetközi politikai, gaz­dasági és társadalmi átalakulásokról. Utalt a CSKP XVII. kongresszusának azon határozatára, melynek értelmé­ben a Csemadok az 1987-es év kez­detével az SZSZK Nemzet! Frontiának téglaként féltheti ki tevékenységét. A bratlslaval Milex nagymegverl (Calovol üzemének telszárító részle­gén 1968-ban alakult a Mikos Géza által vezetett tlzenhattagű szocialista brigád, amely a ..Nagv októberi szo­cialista forradalom" megtisztelő ne­vet viseli. A brigádtagok a hét min­den napián három műszakban dol­goznak. Az Itt feldolgozott tel a Ko­máromi (Komárno) és a Dunaszerda­­helvl (Dunalská Streda 1 lápás mező­gazdasági üzemeiből érkezik. A bri­gád a tagok kitűnő munkáiéért 1973- ban bronz-, kél évvel később ezüst-, két évvel ezelőtt pedig aranyérmes lett. E tevékenység fó célját Deák Ferena szavaival lellemezte: „Minden nem­zet legfőbb kincse a nyelv.. E drá­ga kincs, valamint néphagvomá­­nvaink megőrzése érdekében minden lehetőt el keli követnünk.“ Elnökünk elismerését tolmácsolta az áldozatkész fiatalságnak, amely aktív hozzálárulásával bizonyította, bogv minden ereiével nemzett kultú­ránk felvirágoztatásáért küzd. A tanulságos elnöki beszédet a pénztári beszámoló követte. A továbbiakban a vltafelszólalások­­ra került sor. Elsőként vendégünk, a lárásl küldött szólt néhány szót. Említést tett a helvl és lárásl rendez­vények emelkedő színvonaláról, vé­gül pedig sok sikert kívánt a kitűzött feladatok tellesítéséhez. A továbbiakban a határozati 1avas­­latokat olvasta fel Bittér János, a lavaslóbtzottság elnöke. Az évzáró gyűlést szervezetünk al­­elnökének szavai zárták. Csndat Valéria Múlt évi tevékenységüket a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak megvalósítására összpontosították. Figyelmük a terv teljesítésekor nem­csak a mennyiségi, hanem a minőségi mutatókra Is kltertedt. A munkakör­nyezet szépítésére közel 150 órát dolgoztak le társadalmi munkában. S végül, de nem utolsósorban VI kell emelni, hogv a brigádtagok ak­tívan részt vesznek a Nemzet! Front választási programjának teljesítésé­ben. a városfellesztésben és különbö­ző Z-akció keretében megszervezett társadalmi munkában. Pavel 1. Plavee Kiváló kollektíva A Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) |árási Szolgáltató Vállalat aszta­los mfihelveinek dolgozói maradék­talanul teljesítették feladataikat. A húsztagú kollektíva vezetői Hano László és Ján Konopka mérnök. Az Immár bronzérmes szocialista brigád taglal a 7. ötéves tervidőszakban ta­núsított áldozatkész munkáluk elis­meréséül előbb A 7. ötéves tervidő­szak úttörői, maid a Szocialista mun­karészleg című kitüntetésben része­sültek. Nyilván kevesen tudták, hogv e kollektíva dolgozói a bratislavai és a brnői televízió munkáját is segítik azzal, hogv ők készítik az egyes fel­vételekhez szükséges kulisszákat és bútorokat. Ezekben a műhelyekben készülnek a Detvat Nehézgépgvár és a Fülekl (Fifakovo) Kovosmalt n. v. részére csomagolásra alkalmas kere­tek Is. A lakosságnak nvúltott segítségük ngvancsak sokrétű. Az általuk készí­tett négyféle kivitelben gyártott hét­végi házak iránt nagv a kereslet. Se­gítségére vannak a magánépítkezők­nek. akiknek ablakokat, altókat és egvéb lakásberendezéseket készítet­tek. Az asztalosrészleg dolgozó! a ter­vezett bevételt 17 százalékkal telje­sítették tül, a munkatermelékenység pedig 12,4 százalékkal volt magasabb a tervezettnél. TORPIS JÓZSEF Aranyérmesek Nekem mindig emlékezetes jószág marad a Riska. Az Ötödik osztáh/böl már'jócskán kljeié lábaltunk, ami­kor megismerkedtem vele. Pedig akárkit nem tűrt meg a közelében. Ahhoz képest, hogy marha" volt, szörnyű nagy rafinériával rendelkezett. Őszintén szólva, még ma sem értem, hogyan férhetett annyi ravaszság abba a szép nagy fejébe. Ami pedig a méretett Illett, ma már csak becsülni tudom mert akkoriban én még elég­gé kis helyei foqlaltam el a világban. Édesapám nagy, rossz kalapja alól alig látszottam ki. Így aztán a Rlska elóttem óriásnak tűnt. A szarva alatt mindkét oldalt hatalmas szűrös fülek lógtak hervadton. A baloldalln pedig ágy csillogott a törzskönyvezett jószágnak kijáró btléta. mint az űrt kisasszonyok fülében a drágakövei díszített fülbevaló. Lehet, hogy a Rtska sejtett is vala­mit ebből, mert olyan büszkén tartotta a fejét, mint az eladósorban lévő leányok. A tehén legnagyobb értéke azonban a hatalmas tőgye volt, amelynek bőséges és ízletes klncséhöl nem ajándékozott meg akárkit. A gazdasszony. az Öreg Kovácsáé szerint a Rtskát egyedül csak a cselédlányuk, a lulls tudta úgy megfejni, hogy nemcsak a sajtár, hanem a nagyköcsög Is sztnültig megtelt a friss fejecskével. Igen ám, de a lultska álla­potos lett az úrfttól. ezért tavasszal el kellett mennie a háztól. Az Öreg gazda a fiával meg kiköltözött a ta­nyára. Maris néni egyedül maradt Itthon a sok jószág­gal köztük Rtskával. De Maris néni sem gondozni, sem mpnfefni nem tudta a tehenet. Ml a szomszédban lak­tunk. Hoauan. hoauan nem. rám esett a választás, ne­kem kellett seoítenem a Rtskát fejni. 'A gazdasszony azt ígérte nekem hogy ha naponta gondfái viselem, és megfejem a Riskái, akkor reggel és este egy köcsög tetet kapok legalább két liternyit. Mivel a családunkat a lómód a miau sem vetette fel. kaptunk az alkalmon. Hanem »n aztán kutyául bevásároltam a Rtskával. amint azt a icňsóhhiek folyamán tapasztaltam. Ahogy a fefö­­székkel és a sajtárral melléje telepedtem, egyből hátra­fordult, és ágy nézett rám azzal a két nagy szemével, mintha az ellensége lettem volna. Mondhattam én neki akármit, lepergett róla a szó. Amikor látta, hogy szi­gorú és bamba nézése ellenére sem megyek el, hanem próbálom megfejni, elkezdte a lábalt emelgetni és akár­hogy erőltettem, egy liternél többet képtelen voltam kipréselni „belőle". Maris néni nagy buzgalmam és si­kertelenségem láttán nekem adta azt a keveset ts. Nem mondott fel, hanem tovább bíztatott: — Gyere fiam holnap ts, hátha hozzádszokik ez a bestial Másnap te­hát újra szerencsét próbáltam. Nehezen indult köztünk a barátság, de aztán,megtört a jég. A fordulat úgy kez­dődött, hogy egyik este a Rtska — miközben éppen a fejésével foglalatoskodtam —, ahogy szokása szerint hátranézett, ktöltötte rám a nyelvét. Előbb bosszankod­tam, mert azt hittem, hogy az „ügyességem' miatt csú­fol így Jet. Art! megpillantottam az Istálló ablakában egy jókora darab marhasót. A fefemben fogant a gon­dolat, talán meg kellene próbálni, hátha arra van szük­sége. Fogtam tehát a sót, s elébe tettem a fászolba. Csodák csodáfára megbékélt a tehén. Attól a naptól kezdve Igazán fó dolgom lett, mert mindig telt vittem a tejesköcsőqöt haza. Rtskával meg egyre jobban össze­barátkoztunk. Ahogy beköszöntött a nyár, esőnként a gazdáék kertjében jó adag „csatornádét" vágtam neki, amit a tehén ugyancsak szeretett. \Amikor levettem a kalapom és odamentem hozzá a jászolhoz, hálából hosszá recés nyelvével úgy végtgnyaldosta a fejemet, hogy az egész utca gyerekseregében nekem lett a leg­simább frizurám. Amikor fefés közben a hasának tá­masztottam a felemet, az nagyon tetszett neki, mert akkor adta le a tejet leggyorsabban. Én meg örömem­ben elővettem a kefét és a vakarát, s nagy testét véqlg­­tlsztltottam. Ragyogott Is a szőre a kezem alatt. Ilyen volt az én barátságom a Rtskával, aminek Igen sokat köszönhetek. A barátság ugyan az ősszel meg­szakadt, mert elköltöztünk a szomszéd faluba, de a fó friss tehéntejet azóta Is nagyon szeretem. Csak az bosszant néha, hogy az üzletben vásárolt tejnek sok­szor semmi Ize. Vaay azt a tejet már nem tehenektől fejtk? Ha Igen, akkor biztos hiányzik a teheneknek a marhasd. Nagy Mihály VIDÁM percek Hajnali nótázás, avagy a zivataros vége Sándor bácsit kis falujában jó ke­délyű, vidám embernek ismerte min­denki. Tanítói hivatásában és magán­életében egyaránt tanújelét adta nagyszerű humorérzékének, találé­konyságának. Amikor még nőtlen volt, jó bor mellett szívesen eldalol­­gatott barátaival a kocsma kerthely l­­ségében, néha kivilágos-kivtrradatig is. De egyszer bizony mégiscsak befel­legzett Sándorunknak: nőül vette a falu szépét, a rátarti, büszke, fuj de szép Piroskát. Ezzel vége lett a vi­dám legényéletnek. Egyszeriben min­den megváltozott. Az asszony még a hátsó udvarba sem engedte öt egye­dül. Ám, egyik nap Sándort felkeresték a barátai, aktk a következő kéréssel fordultak hozzá: — Ma este ünnepel­jük László napját, s Igencsak örül­­nénk, ha te ts velünk tartanálI — Hová gondoltok? — válaszolta. — Fiatal házas létemre nem merem megtenni, hogy szerelmetes páromat magára hagyjam, én pedig a kocsmá-' ban szórakozzakl Nem, sajnos, nem leheti No meg, kardos menyecske az én Piroskám, úgy áml Persze kinevették a barátot. „Pa­pucs alatt vagy, hiszen meg sem mersz moccanni nélküle. Félsz tőle, ugye?!" Ekképpen boszantották Sán­dort a barátai. „Nem félek én tőle, de valahogy elszoktam már a mulatozástól!" — felelte. — ö egyébként sem szívlelt a kocsmázó férfiakat. A barátok azonban nem hagyták annyiban a dolgot. Addig kérlelték, biztatták, hogy végülis kötélnek állt azzal a szigorú kikötéssel, hogy este 10 Óra előtt hazamegy, ahogy egy fiatal, jó férjhez tllik. — Tehát este hétkor az ivóban — kiáltották a ba­rátok, s nagy vígan eltávoztak. Lett nagy örömujjongás, amikor Sándor átlépte a kocsma küszöbét, üvegek cuppantak, a barátok egyre hevesebb beszélgetésbe merültek. Az első nóta a segédjegyző ajkán csen­dült fel: „Mikor én még legény vol­tam, a kapuba kiállottam..." Az énekszó egyre hangosabb és vidámabb lett, s csodálatosan megszaporodtak az üres üvegek. Az igazi hadd el hadd akkor kezdődött, amikor a cigány­­prímás ts hozzájuk csatlakozott. Á legények harsogva mulatoztak. Közben az idő is megöregedett. 'A határ már pirulni kezdett. Sándor barátunk hirtelen, mintha valaki jól oldalba bökte volna, feleszmélt: —< Uramisten, hány óra van már? Kér­désére választ nem Várva, támolyog­va elindult hazafelé. Barátai utána­­ktabáltak, hogy maradjon, de 0 már nem hallotta. Hazaérve levetette cipőjét, nehogy zajt csapjon velük, s lassan besom­­fordált a szobába. Egy félénk pillan­tást vetett alvó feleségére, s rémül­ten tapasztalta, hogy megrebben an­nak szempillája. Erre ijedten meg­ragadta a sarokban álló esernyőt, belebújt az ágyba, s az esernyőt ki­nyitva a feje fölé tartotta. — Hát maga mit csinál? —- kérdi nem kis meglepetéssel a fefesége. — Várom a zivatar kitöréséti — feleli megszeppenve Sándor. Erre Pi­roskát úgy elfogta a nevetés, hogy még a könnye is kicsordult ekkora balgaság láttán. Kardhordó Ödön — Latod, így fogsz ugrani! Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilap)« a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és dolgozói részére Főszerkesztő: BARA LÁSZLÓ mérnök Helyette» főszerkesztő: CSIBA LÄSZL0 Szerkesztőség: 815 75 Bratislava, Kriíkova 9. Telefon: főszerkesztő és titkárság: 475—08, telefonközpont: 472—41. Kiadja: PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó n. v., 815 34 Bratislava, Krií­kova 9. Nyom|a: Západoslovenské tlačiarne. 812 62 Bratislava, Odbo­rárska nám. 3. Terjeszti: Postai Hlrlapszolgálat. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Külföld! megrendelések: PNS, Üstred­­ná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. 8. Előfizetési díj: egv évre 52,— Kčs, fél évre 28,— Kčs. A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg, és nem küld vissza. Index: 49 838 Ä lap nyilvántartási száma: FÓTI 7109 4 /

Next

/
Thumbnails
Contents