Szabad Földműves, 1987. január-június (38. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-14 / 6. szám
Itt7, feSniár 14. Szabad földműves Ф Bál Liszté hnb-elmBk * Szőrád Mária Látogatás Zoboralján Nvltra fNltra) után néhány kilómé" tarra lehettünk, amikor heves hőfúvás nehezítette előrehaladásunkat Csökkentett sebességgel közeledtünk Zsáráhez (Zlrany). A község előtt az öt mentén fagyöngyökkel teleaggatott tölgyfákat láttunk. A kanyarokban a magas hordások mély patakmederre emlékeztettek. A hirtelen keletkezett ..hőcirkusz" gyorsan elült. A falu határában elsőnek a Nyitral Mezőgazdasági Főiskola tangazdasága tűnt fel. Végre megérkeztünk a mindössze 1300 lakosú Zsérébe. látogatásunkat megelőző tudakozódásunkkor kiderült, hogy hosszú Ideig Itt nem értek el nagyobb különbséget a születési és halálozási szám kiegyenlítésében. De az utóbbi kát évben a mérleg némileg a népszaporulat oldalára billent. Ez elsősorban a jobb életkörülményeknek tudható be, hiszen valamikor 20—30 évvel ezelőtt rengeteg volt a faluban a zsúpfedeles háztető. A helyi lakosság ragaszkodása szülőfaluiéhoz telles mértékben érthető. Tapasztalataink alapián elmondhatjuk: nyíltszívű. segítőkész és vendégszerető emberek laknak errefelé. Amikor az utcán a nemzeti bizottság épülete felől érdeklődtünk, mindenki készségesen útbaigazított bennünket. A falu határában finoman Ívelt, envhén lankás dombok meresztik égnek a hasukat. Zoboralta. Finom bor érik minden télen a pincék mélvén. A közelben Itt található a Zlbrlce. amely védett terület. A Vtáönlk egyik gerince Is része az elénk táruló képnek. lobbra fenn. északnak, a falu felett magasuk a gfmesk fjelenecl várrom A tát most Is szép. ám festői lehet, amikor a természet életre kel. SZEMTŐL SZEMBE — A helyi nemzeti bizottság épülete mindössze két irodahelyiségből áll. A hely kicsi, az iratcsomé sok. A helyzet megérett, hogy méltó körülményeket teremtsünk ehhez ■ munkához — kijelentéssel fogadott bennünket Gál László, a hnb elnöke. Kicsi, túlzsúfolt helyiség közepén ült Íróasztala fölé görnyedve. Éppen hivatalos Iratokat rendezgetett. A falakat a többéves eredményes munkát elismerő oklevelek díszítették. Minden egyes oklevél egy-egy nehéz Időszakot relt magába. Hogy miként jutottak el a zsérelek oda, ahol most vannak, s kinek köszönhetik mindezt. arról az elnök a következőket mondta el: — Amikor I960 ban elnök lettem, akkor a falu a lemaradozók közé tartozott. Igaz, addig a Zlaté Moravce-! táráshoz tartoztunk, de ez esetben nem ez volt e döntő. A helyi körülményeket kellett megváltoztatni. Felszámoltuk a régi. omladozó házakat, s óriási energiát fordítottunk az akkor még rossz állapotban lévő úthálózat bővítésére és porta'anilására. A második világháború komolv megpróbáltatást telente» a falu száméra, de a felszabadulás után évek. évtizedek kellettek,' mire a fejlődés szemmel láthatóvá vált. Szolgáltatásokról nem is álmodtunk akkoriban. Ab üzlethálózat is csak amolyan dédelgetett tervünk volt. Az igazi talpraállásrda a hatvanas és a hetvenes években került sor. A lemaradáshoz • talán az is hozzájárult hogv a melógazdaság szocialista átépítése nagy Ívben kikerült bennünket. Egységes földműves-szövetkezetünk nincs, így a lakosságnak hosszú ideig nem volt állandó megélhetési lehetősége, amig 1959-ben a faluvégán nem épült fel a cementgyár. Sokan itt találtak megélhetést. Sa|nos. Zsére nem központi fala. ezért mindennek a felhajtása és beszerzése kissé körülményesebb, hosszabb ideig tart. Később a cementgyáron kívül egyeseknek a hnb mellett működd kisüzem Is munkalehetőséget biztosított. Ma már a kisüzem végzi a szennyvíz ktszivatytyúzását, a gabona őrlését és teherkocsival segíti az építkezőket. A tangazdaság. ahol kecskéket, tuhokat és kocákat tenyésztenek, csupán egy éve üzemel, azelőtt a gazdaság az Agrokomplexhez tartozott. Ezután a falufellesztés konkrét eredményeire terelődött a sző. A tözoltőszertár és az Iskola építése 1969- ben és 1970-ben feleződött be. A következő évben a sportpályán elkészült az öltöző és a kerítés. Az élelmiszerüzletet és a vendéglőt 1976- ban adták át. A következő évben készült el a hús- és a zöldségbolt. A régi üzletet nvugdfjasklubbá alakították át, ugyanakkor ott van az Ifjúsági klub és a falu népralzl múzeuma ts. amelv a helyi népviseleti hagyományt és a régen használt tárgyakat mutatja be. Az elnök szerint a nyugdíjasklub nincs eléggé kihasználva. Figyelmet érdemel viszont, hogv a nyugdíjasok tellesen Ingyen kapnak ebédet. — Az úthálózat portalanítását és újak építését 1978-ban fejeztük be — folytatja beszámolóiét Gál László. — Azóta a falut átszelő két főutcát mellékutakkal kötöttük össze. Ekkoriban feleztük be a közvilágítást is. A nyolcvanas évek eleiére elkészült az új ravatalozó és két Park, amelyek sokkal színesebbé tették a faluképet, főleg nyáron, hiszen most a sok hótól amúgy se látni belőlük semmit. Óvoda lassan már húsz éve működik, a napközi viszont csak az idén, |anuár elseiétól foglalkoztat mintegy harminc gyermeket. Még a hetedik ötéves tervidőszakban (1983-ban) kezdtük el a művelődési ház építését, amelyet az idén szeretnénk átadni, összesen 2 millió 235 ezer koronás beruháxásről van szó. amelyet csaknem teljes egészében Z- akció keretében építettünk fel a lakosság áldozatos segítségével. Az épületben lesz könyvtár, a polgári ügyek testületének egy helyisége, ezenkívül kultúrhelylség, konyha, valamint a hnb irodahelyiségei. A nemzeti bizottság régi épületében pedig ruhatisztító és fodrász lesz. Évekkel ezelőtt megszerveztük az állandó gázpalackcserét és a televíziókészülékek (avítását helyben. A villamossági dolgokat a Zlatá Moravce-! Kovoplast illetékesei végzik. A fodrászatot fövőre szeretnénk megnyitni. Tervezzük egy teherautó átalakítását, melyet hulladékgyüttésre használnánk fel. Jelenleg ugyanis hetente egyszer a Kolonyi (Knllňany) Hnb szemeteskocstja hordja el a hulladékot a falu területén széthelyezett 350 kukából és 4 nagy szeméttartályból. MI KELL MÉG? A Nemzeti Front jelenlegi választási programjában első helyen a vízvezeték-hálózat kiépítése áll. A jóváhagyás szerint a megvalósításához a 8. ötéves tervidőszak két utolsó évének egyikében kezdhetünk hozzá. A lakosság egy része üzemi vezetékes vizet használ, beleértve az Iskolát és az üzem dolgozói részére épített lakásegységeket is. hiszen közel vannak a cementgyárhoz. Viszont a falu alsó részében alacsony a talaivízszint. sőt vannak, akiknek egyáltalán nincs vizük. A vízhálózat kiépítése legalább 5 millió koronát emészt maid fej. Aggódunk viszont, hogy nem találunk kivitelezőt, — ugyanis senki sem vállalta az építést. Vízen kívül vezetékes gázra Is szükség lenne. Egyszer már a kerületi nemzeti bizottság Jóváhagyását Is megszereztük, de a járási nemzeti bizottság keresztülhúzta a számításunkat. Pedig a cementgyárban már 15 éve gázzal ffitenek, s csak egy kis „meritőn" múlik, amit a vezetékre kellene szerelni. hogy gázhoz Jussunk. Am ezt egyszerűen nem tud|uk beszerezni. Az elnök megelégedéssel nyugtázta, hogy szép eredményt értek el a politikai-nevelő és az épltőmunka feladatainak az egyeztetésében. Hogy a tömegszervezetek mennyire megértették a választások lelentóségét. azt a választások alatt uralkodó közhangulat is kifejezte. Minden szervezet vezetőle a hangosanbeszélőben értékelte az utőbbl választási Időszak alatt elért eredmények». A SZISZ- tagok szavalatokat mondtak, a szervezetek taglal csoportosan tártak szavazni stb. Gál László hangsúlyozta: a célok kitűzésekor elsó dolguk az volt, hogv a tervet a lehetőségekhez mérten dolgozzák ki. Fontosnak & A művelődési hál átadás előtt (A szerző felvételei) 5 tartják, hogy a választási program nyitott legyen. ígv menet közben tovább bővíthetik Zsérén ugyancsak óriási a szerepe a Z-akclóknak, minden ennek keretében épül. KI VISZI EL A PÄLMÄT? — Bárminemű kiemelés helytelen lenne — ielentette ki Gál László. — Ez esetben az egész falu összefogását kell hangsúlvozni. A 25 képviselő és a tömegszervezetek taglalnak a munkájára nem lehet panasz. Igaz, a szervezetek munkája között észlelhető némi különbség. Pedig valamenynyien pontosan elvégzik a rájuk bízott feladatokat. Mindig is tőlük függött, hogy teljesítjük-e a tervet. Talán meglepő, de számomra logikus, hogy a legaktívabb tömegszervezet a Nőszövetség, amelynek Kupecsek fózsa az elnöke, helyettese pedig S z 6 r á d Mária, aki itt dolgozik a hnb-n. A szervezet tagjai aktívan bekapcsolódnak a talufetlesztési munkálatokba. Ok gondozzák a parkokat. Tavaly is mintegy 50 rózsatövet ültettek ki. Előszeretettel szerveznek különbözó tanfolyamokat (kézimunka-, főzőtanfolyam). Sütemény- és kézimunka-kiállítást is rendeztek már. Foglalkoznak a néphagyomány ápolásával is. Néhány idős asszony a fiatalokkal való találkozáskor népviseletbe öltözik, s bemutatják őseik örökségét. Érdekes módon tollfosztásra is összejönnek, akárcsak egészségügyi és más ismeretterjesztő előadásokra. Az aktív szervezetek közé tartozik a SZISZ helyi alapszervezete. amelynek Z s e hl Ferenc agrármérnök a vezetője. A Csamadok helyi szervezetével közösen tánccsoportot hoztak létre, amely a mai napig aktívan működik. Az ifjúsági szervezet tagjai vetélkedőket szerveznek írókról. Ugyanakkor a Vöröskereszt tagfal sem tétlenkednek. Kovács Erzsébet, aki szintén a hnb-n dolgozik, a szervezet pénztárosa Tőle tudtuk meg, hogy a múlt évben előadásokat szerveztek a női- és gyermekbetegségekről. 'Legfőképp viszont a véradóikra büszkék. Andrisko Zoltán a lánskyemlékérem arany-, Bencz Veronika pedig az ezüstfokozat büszke és méltó tulajdonosat. A faluban összesen 38 rendszeres véradót tartanak nyilván. A Honvédelmi Szövetség és a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi szervezetének eredményei azonban némi kívánnivalót hagynak maguk után. Pedig a faluban nagv népszerűségnek örvend a kertészkedés. A lakosság szóló-, eper-, uborka- és cseresznyetermesztéssel foglalkozik. Viszont a társadalmi munkák alól előfordul, hogv egyesek szeretik magukat kihúzni, talán éppen a kert miatt KULTÚRA A faluban nincs mozi, nem is lesz. Húsz évvel ezelőtt volt, de megszűnt, A lakosság részéről sincs tűi nagy igény rá. Zsére mindig is elsősorban a folklórjáról volt híres. Aranykoszorűs énekkarukat országszerte ismerték, de az Is megszűnt. Mostanában újra alakulóban van a férfi énekkar. Élénken élnek viszont a népszokások. A farsangi ünnepen „rezesbanda“ vonul végig a falun, a legények táncba hívják a tehérnépet. Nagy mennyiségben fogy a kolbász, tojás, szalonna, no meg a bor. Ilyenkor a tánccsoport Is szórakoztatja a lakosságot. A kultúrának itt Is egvik forrása a népkönyvtár, melynek vezetője Kozia Magdaléna. A könyvtár fejlesztésére a hnb évente ötezer koronát fordít, s ez nagyon kevés Az olvasók többsége fiatal. A könyv errefelé nem tartozik a „szükségleti cikkek“ közé. Amit a lakosság maga nem képes megteremteni, azt pótolták a meghívott művészek és előadók műsorai. Reméljük, a kővetkező években a zséreiekre egyre inkább a kultúrateremtő megtisztelő jelző lesz érvényes. — Ha lesz víz és gáz a faluban, akkor elégedett leszek önmagámmal — legyzl meg mosolyogva mintegy összegezésképpen Gál László. — Amit el akartam érni. azt megvalósítottam. Miért ne sikerülne ez is? Csak győzzem erővel. Hiába, ez már a hatodik választási időszakom. Számomra meg. oldhatatlan probléma nem létezik. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyok, hogy tökéletesen semmit se lehet elvégezni. De a tettvágv sosem hagy nyugodni. A lakossággal való jő együttműködés mindig is meghatározó tényezó volt eddigi munkásságomban. Annyit kell vállalni, amennyi teljesíthető. Pedig egyszerre több helyen is meg kellene jelennem, ugyanis én vagyok a falusi pártszervezet titkára, a NF pénztárosa, a )FSZ helyi szervezetének és a Honvédelmi Szövetség tagja, csak így tudhatom, melyik szervezet háza táján vannak gondok. Számomra az igazi boldogság az. amikor segíthetek a rászorulókon. Hozzám mindenki bizalommal fordulhat bármikor. Zsére hovatovább — tárásl szinten Is — a legfejlettebb községek közé sorakozik fel. Ha visszatérnének oda a két-három évtizeddel ezelőtt elköltözőitek. azok bizonyára fel sem Ismernék egykori szúlófalulukat. lő érzés látni egv talu életrekelését. ami a közösség erejét igazolla. MACSICZA SÄND0R JEGYZET Témavadászat, pénteken Rtportútjalnk során a falvakat-községeket járva hova ts mehetünk rögvest az érkezést kővetően tanácsot kérni: hát elsősorban a helyi nemzeti bizottságra. Hiszen — elmélkedünk ml, újságírók — az illetékes községvezetőktől szerezhetünk alapinformációkat a szociális fejlesztésről, a kulturális élet alakulásáról, sőt, egy-egy érdekes, mindenképpen tollvégre kívánkozó szakmáról, illetve annak mivelőjéről. Szó, ami szó, ha nem érkezünk az Illető helyszínre valamiféle konkrét céllal, bizony szükség van az eligazító szóra, a hétköznapok eseményrengetegének szelektálására. Nemrégiben úgyszintén nagy szükségünk lett volna a tanácsadásra. Hegysúron (Hrubý Súrj jártunk, ahol már igazán hoszszabb Ideje nem fordultunk meg. Érkezésünket követően egy tizenéves fiútól érdeklődtünk a helyi nemzett bizottság „hollétéről“. Gondoltuk, megkérjük az elnököt, szóljon néhány szót a falufejlesztésröl, valamint említsen еду-két nevet, melyek viselőjét érdemes felkeresni. Látogatásunk egy pénteki napra esett. De ez talán nem is lenne fontos, ha... Ha a nemzett bizottságon valakit ott találtunk volna. A sikertelen próbálkozás után azonnal felfigyeltünk a táblára, amelyen a hivatalos fél fogadó napok voltak feltüntetve. Es lámI A hétfőt és a szerdát követően a péntek ts ott szerepelt. Mégpedig réggel nyolc /8,00 j órától délután három (15,00) áráig várják(?) a nemzeti bizottságon a polgárokat észrevételeikkel, problémáikkal, elintézendő dolgaikkal. Igen. Reggel nyolctól. A nap stimmel. Péntek. S az időpont? De hiszen már kilenc óra is elmúlt. Vajon ml történhetett? (Aznap nem volt hófúvás!) Az éppen arra elhaladó középkorú hölgytől kaptuk a következő tájékoztatást: „Talán a postára mentek. Oda szoktak járni ilyenkor." Gyorsan beszálltunk a kocsiba: irány a posta. Csakhogy minden igyekezetünk hiábavalónak bizonyult. Sőt, azt Is megtudtuk, hogy még aznap — vagy fél tíz lehetett már — nem voltak a postáért. Egy pillanat erejéig tétlenül bámultunk magunk elé, majd elköszöntünk. A nemzeti bizottságra már nem mentünk vissza. De ló témát azért Hegysúron is találtunk ... (susla) \
